Pest Megyei Hírlap, 1968. szeptember (12. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-08 / 211. szám

8 «ST mc erei r/fó7íip 1968. SZEPTEMBER 8.. VASÁRNAP 8» ÍVES TERSÁNSZKY JÓZSI JENÓ 1888. SZEPTEMBER 12-ÉN született, idén ünnepeljük 80. születésnapját. Festő szeretett volna lenni, de végül is ap># akaratának megfelelően a gim­názium elvégzése után jegyző­ma jd joggyakornok lett. 1910- től a Nyugatban és más lapok­ban publikálta novelláit. Első valódi írói sikerét Viszontlá- j tásra, drága ... című kisregé- j nyével aratta 1916-ban. Ez a! mű — az első háborúellenes; regény a magyar irodalomban; — maradandó értékű alkotásai < közé tartozik. Az otthonok bé-! kéjét, emberi életek értékes« célkitűzését feldúló háborúval! együttjáró embertelenség el-! len emel szót benne. A fórra-! dalmakban nem vett részt ak-' tív módon, de rokonszenvezett! velük. A Tanácsköztársaság! bukása után, a Horthy-korszak í idején mindvégig a munkások ä és parasztok írójának vallotta S magát, valósággal tüntetett a; kommunizmus iránti rokon- $ szenvével. Ezért az akkori kor- 5 szakban kegyvesztett lett. ; Az írás mellett a másik kere- $ seti forrását és egyben éietfor- $ májának másik oldalát a zené- $ ben találta meg; gitár- és fu- $ volaegyüttesével különböző $ színházakban, kabarékban, bá-1 rokban lépett fel groteszk mű- < sorokkal. Akkoriban egyesek úgy véle- $ kedtek róla, hogy azokban az; években némileg saját figurái-; nak életét folytatta. Az igazság $ az, hogy írásaiban sok az ön- 5 életrajzi mozzanat, de az ő $ életét egyetlen hősével sem le- $ hét azonosítani. A 20-as évek- $ ben kezdte írni a Kakuk Mar-; ci-köteteket és kisregényeit. ; 5 A 30-AS ÉVEK VÉGÉN He- $ vési Sándor rábeszélésére meg- J írta A cigányok című darab- $ ját, amelyet a Magyar Színház, ^ majd a Nemzeti Színház muta-4 tott be; zenéjét maga Ter-$ sánszky szerezte. $ A felszabadulás utáni írá- ^ sait általában az élet aprósá- ^ gaihoz tapadó, kritikai hangu­latú írásmód jellemzi. Ez azon­ban csak megrögződött írói modor, amelytől a művész már képtelen megválni. Az ifjúsági irodalmat is műveli, számos mesekönyv és gyermekszínda­rab szerzője, — Kakuk Marci A holtak visszajárnak Megint egy krimi, melyet ha- szontalanság lenne a filmmű­vészet esztétikai normáival összevetni. A krimit, a krímik mértékével célszerű méricskél- ^ ni, és így nézve A holtak visz- i szajárnak című film sem rosz- $ szabb az átlagnál. A hazai kri- ^ mik immáron törvénnyé mere- ^ vült szabályai szerint van ben- ^ ne egy kis „mondanivaló” is, ^ akad társadalmi és politikai ^ háttér, viszont nincs benne ^ Sherlock Holmes, a mesterde- •5 tektív, akinek borotvaéles el- | méje megfejti mindazt, amit | a néző csak az utolsó tíz mé- ^ térén tud meg. Itt a néző az elejétől beavatott a bűnügy ^ minden rejtelmébe, és egy ki- ;! csit csodálkozva nézi a töpren- § gő, erőlködő rendőr őrnagyot •5 és felettesét, hogy nem jönnek ^ rá arra, ami a napnál is vilá- Sj gosabb. !$ A kenetteljes sekrestyéssé í jámborult fasiszta tömeggyil- § kos csak a detektíveket té- ^ veszthette meg, a néző szinte | súgni szeretett volna, a nyo- § mozó kezébe adni a döntő bi- ^ zonyítékpt, hogy essünk már S túl az egészep, hiszen az sen- ^ ki előtt nem volt kétséges, ^ hogy a jó győz a rosszon, a | bűnös elnyeri méltó bünteté- Ssét. g A gyónási titok megszegésé­ig vei vívódó pap figurája már ^ nem a legújabb fordulat, mint •! ahogy többször találkoztunk ^ olvasmányaink során a szere- í; lem és a papi hivatás között ^ vívódó lelkésszel. Jelen pá­ti punk ügyesen kibújt a konflik- § tus alól, mert bár a gyónási tit- § Kultúra — önellátással kot annak rendje-módjta sze­rint megtartotta, a döntő bizo­nyítékot mégis ő szolgáltatta a rendőrségnek. Azaz megadta az .istennek, ami az istené, a Belügyminisztériumnak, ami a Belügyminisztériumé. Végül is, a recenzensnek kel­lene valami ítéletet mondania a film felelt. Ez csak azért nem célszerű, mert kétféle moziné­ző van. Az egyik az önfeledt, aki önként átengedi magát a film mesevilágának. Egyszerű példával: ö az a gyereknéző, akit a bábszínházban sem za­var, ha a gonosz' mostoha ha­sából kilóg a kóc, és a gaz far­kas egyik üvegszeme elgurult. Megvan az a képessége, hogy túllegye mágát a kilógó kóc- kötegen, ezért a moziban sem zavarja, ha túlzottan kilóg a lóláb. A másik típus — és a kategorizálás nem értékítéletet jelent — gyanakodva ül a mo­ziba, és az alkotók kártya- trükkjeit figyeli, ó nem hagy­ja magát megtéveszteni, amit a vásznon lát, szinte kívülről szemléli. Tehát: az első kategóriába sorolható nézők feszülten vé­gigizgulták a fordulatos me­sét, ők tehát egy jó krimit lát­tak. A második csoportba so­roltak egy kicsit csinált, naiv történet során mindvégig át­láttak a szitán, és azt mond­ták: ha már krimi, akkor le­gyen Agatha Christie, aki nem csak a detektívek, a bűnözők eszén tud túljárni, hanem az olvasóén, illetve nézőén is. ö. f. Lány a három tevével § A hangzatos cím nem pon- i tos. Lány, csecsemővel — így sokkal kifejezőbb lenne a most S bemutatott csehszlovák pro­li dukció címe.: A f>lm története ugyanis egy csecsemő körül bo­lt nyolódik. Hogy miféle bonyo- t dalmakra adhat okot egy cse- ; csemő? A tizenhét éves Bobi- S; na fiatal életének egy meggon- ^ dolatlan,, könnyelmű órájában 5 tesz szert a csecsemőre. Üze- mi táncestélyről indul haza, s ■j egyik táncosa melléjelszegődik, j Ütközben, egy elhagyott he- lyen a fiú kihasználja a kínál- ; kozó lehetőséget, s mert a lány | nem tiltakozik a bizalmas kö- $ zeledés ellen, megtörténik a $ baj, amit csak tetéz, hogy a fiú $ másnap reggel afrikai kikülde- \ tésre utazik. Onnan érkezik a s címben szereplő, három tevét ábrázoló képeslap, mint az együtt töltött, boldognak vélt óra bizonysága. Aztán már csak a lehangoló hír; a fiút szerencsétlenség érte, meghalt. A probléma mai, ha szeren­csére nem is tipikus; néhány könnyelmű óra sok bajt, néha tragédiát idézhet elő. Mi le­gyen az induló élettel? Még lenne mód rá, hogy elrende­ződjön Bobina élete, de a lány megmakacsolja magát: inkább új ruhát, kalapot, parókát, ci­pőt vásárol az orvosra kapott pénzen. Ettől kezdve tragiko­mikus bonyodalmak követik egymást, mégsem tudunk ön­feledten szórakozni Vaclao Krska filmjén; a téma nem ne­vetésre ingerel, inkább elgon- dolkozásra. Tenyér és ökö! T» r em értette a dolgot. Nem akarta, hogy a 1» másiknak bántúdása essék, tudta, hogy ő az erősebb, mégis azt érezte — be kell egy akkorát vágni az arcába, hogy recsegjen a csont. Mást akart. És mást érzett. Ilyen még nem történt vele sohasem. Maga előtt látta az ösz- szevert ember gyomorszájra hajló kezét, a görcsös zsugorodást, a kék foltokat a szeme alatt... összeszorította öklét. A másik ott állt a sarokban. Mosolyán le­nézés. Szeme ködös, a fehér hártyán átfutó pára az alkoholt jelzi. Vékony, szőke kamasz­nak nézte bárki, — aki nem ismerte. Huszon­két éves. Élete kényeztetés. A reggelit ágyába hozták. Kocsin vitték bárhová — 18 éves ko­rában megkapta a kért motorkerékpárt. Ekkor kettőből bukott. A pótvizsga könnyű volt. Ki­tették neki a tételt. Apjára való tekintettel. Érezte ütnie kell. Félt. Kell a vér, kell a reccsenő csont, kell a kiáltás. Erezte. Egy lányba volt szerelmes. Az a motorba. Ha a szél belekap a hosszú lebbenö szőke hajába. Neki nincs motorja. Nem is lesz. Otthon nincs erre pénz. A másik válla a falhoz ért. Szájából ciga­retta lógott ki, hanyag eleganciával. Szürke kardigán volt rajta — ausztrál gyapjú, sárgás bársony farmer — amerikai „LÉÉ”, cipője vá­gott orrú, Váci utcai maszekkészítmény. Mel­lette vézna, hajlotthálú, soha el nem maradó „szárnysegédje”. Elszerette előle a lányt. Nem ő — a motor. „Szétverni a fejét, azt kelV’ — syttogta maga elé. A gimnázium óta most találkoznak elő­ször. A klubba ő nem szokott járni, tudja — a lány mindig ott van. Most jött le régóta elő­ször. Már dolgozik: lassan egy éve. Egyetem­re nem mehetett, kellett a keresette. Egy prés­gépnél áll nyolc órát. Mechanikusan nyomja a kart. Ez a dolga. Azt tervezi, hogy továbbta­nul, de az messze van még. Sokat felejtett. Szól a gitár. Fájdalmasan hasít a terem­be, csillogó piros színével. Három fej hajol a mikrofonhoz. Énekelnek. a másik ellöki magát a faltól, földre szórja /3 a hamut, majd a zenekar tagjaihoz lép. A hajlotthátú hűen követi. Még mozdulatai­ban is utánozza. Szerencsétlen. Nem érti. Akar, érez — nem tudja mit csi­nál. Kavarog a füst, beleszédül az üvöltő ze­nébe. Gitárok, gitárlapok, felröppenő dobütők. Búg a basszus, aláfest a ritmus, sivít a szóló. Apja elpusztult. Gettó. A másiknak heted- iziglen élnek az ősei. Ha névnapja van, arra 12 rokont hívnak, neki — egy van, az anyja. Igaz az mindennél többet ér. Párás a szeme. Keze a zsebében újra ökölbe szorul. Játszik a zenekar. A másik, a dobogó köz­vetlen közelében lépeget egy szőke lánnyal. A nő hétszer Az olasz filmesektől már megszokott filmszkeccseket — mind a hét történet központi figurája a Nő — ezúttal színes amerikai produkcióban láthat­juk, de olasz íróval; Cesare Zavattini, és olasz rendezővel: Vittorio de Sica. Mindez azon­ban együttesen sem biztosít maradéktalan filmélményt a nézőnek, mert a történetek többsége sablonos vázlat ma­radt csupán. A legsikeresebb kétségkívül az a hét történet közül, amely­nek a szép szőke tolmácsnő a hőse, akinek egy fogadóson egyszerre két lovagja is akad, egy olasz és egy skót. A lány közli velük, hogy Bobot szere­ti, azt a férfit, akivel együtt él, de végül mégis beleegyezik, hogy két lovagja elkísérje a lakására. Itt verseket olvas fel, modern képzőművészeti alko­tásokat vetít a két férfinak. A hangulat teljesen olyan, mint egy irodalmi délutánon, azzal az apró különbséggel, hogy a művészetrajongó lány teljesen meztelen, és a két férfi össze­pofozkodik a lány miatt. És ekkor bekövetkezik á csoda: a lány kidobja Bob képét az ab­lakon, és szerelmesen közele­dik — mihdkét férfi felé ... Ha a hét történet nem is si­került maradéktalanul, a film sikere mégis biztos, s ezt a már annyiszor megcsodált, sokolda­lúan tehetséges színésznőnek, Shirley MacLaine-nek köszön­heti, aki mind a hét történet női hősét formálja meg. Já­téka kárpótolja a nézőt a szö­vegkönyv gyengeségeiért. sik ideges. Észrevette a fiút. Erezte magán a tekintetét. Harapófogóként rászoriUt. i . z üvöltés magához térítette. Újra a másik; /i járt az eszében. Nézte. Nyugtatta magát. $ De az üvöltés most már egészen lázba hozta. \ Eszébe jutott Ibi, a kézlegyintések, a száj- § bői kilógó cigarettavég. Az E-séma, a jazzos ; orgonafutamok, a gitárimprovizációk háttér- \ be szorultak. Izzadt kezét kihúzta a nadrág- $ zsebből. $ Három fej hajol a mikrofonhoz. Énekelnek. \ Utolsó pengetés a felső húron, még egy per- ^ getés a dobon és vége. Ekkor csattant az első ütés. jS B. Tamás Ervin !; Művelt Nép Könyvesbolt és a Szolnok megyei Néplap ér­tékes ajándéktárgyait sor­solják ki. A nyugdíjasok öt­ven százalékos árkedvez­ménnyel tekinthetik meg a társulat produkcióit. Az idén ismét megszervezik a „szol­noki színházi estéket”. A színház új évadjára máris háromezren váltottak bérletet, több tsz és ál­lami gazdaság kollektív szín­házlátogatásokat szervez dol­gozói számára. M v,fág leghosszabb levele S I ^ I ^ A török nemzeti múzeum-; $ ban őrzik a világ leghosszabb ; $ levelét. A VI. században a; ^ perzsa sah küldte a török! § szultánnak. A levél pergamen- ! ^ re íródott; a pergamen hosz-i 5 sza 10 méter, szélessége héti $ méter. j < ! című ciklusáért 1949-ben Kos- suth-dijjal tüntették ki. Olvasói, tisztelői szeretettel köszöntik és ünnepük szellemi életünk kiválóságát 80. szüle­tésnapján. (— es) ; Pihenni, erőt gyűjteni, testi- ; leg felfrissülni kitűnően lehet 5 a Dunakanyarban. Annak J azonban, aki szórakozni is ! akar, aki kultúrigényeit is ki ! szeretné elégíteni, egyelőre i meglehetősen korlátozott lehe- ! tőségekkel kell megelégednie, j Leányfalun például még mozi > sincs. Ha az üdülőknek éppen ; filmre szottyan kedvük. Szent- ! endrére kell átruccanniuk. Sza- i badtéri előadás ritka, mint a ! fehér holló, s a vendéglátóipar ! sem nagyon töri magát, hogy ! többet nyújtson az italok és ! ételek felszolgálásánál. Persze, « többre jobbára képtelen is, | minthogy, ha az időjárás ked- ; vez, kevesebb a fóka, mint az ! eszkimó. Csak Zebegényt em- ! lítjük: egyetlen vendéglője S van. | Azok tehát, akik a dunaka- ! nyári SZOT-üdülőkbe kapnak ! beutalót, évente összesen 19 ; ezer 400 ember, két héten át ; csak unatkoznak, és szellemi- ! leg teljesen eltunyulva érkez- i nek vissza munkahelyükre? A ; kérdés indokolt, s egy szégyel- i lős igen lehetne rá a felelet, : ha az üdülők gazdája nem j rendezkedett volna be „önel- I látásra”. Szerencsére, beren- ; dezkedett. S. Molnár György főelőadó elmondja azt is, hogy hogyan? Uj program kéthetenként Kilenc kultúrfelelős műkö­dik a Dunakanyarban. Tanfo­lyamon készítették őket elő feladataikra. Kedvvel csinál­ják, amire vállalkoztak. Két­hetenként, minden turnusnak új programot készítenek. A nyár két első hónapjában pél­dául 11 ezer látogatót vittek a különböző múzeumokba. Be­mutatják a táj természeti szépségeit. Turnusonként kö­rülbelül 9—10 kirándulást szerveznek, a látnivalókhoz magyarázatokat fűznek, majd szellemi vetélkedést rendezve, „ellenőrzik” is, ki, mit jegy­zett meg, mire emlékezik? Gyalog, hajón és autóbuszon, júniusban és júliusban, mint­egy 15 ezer ember kereste fel vezetésükkel a tájegység leg­szebb helyeit, ismerte meg tör­ténelmi és egyéb nevezetessé­geit. Közös játékokkal foglal­ják el a gyerekeket, hogy a szülők minél szabadabban él­vezhessék a pihenés napjait. A kicsik betonrajzversenye például mindig szenzációs meglepetésekkel zárul. Kifulladásig összesen 16 tévé, 25 rádió, körülbelül 3000 lemezzel — 17 lemezjátszó, 7 magnó és 7900 kötet könyv található a Duna­kanyar SZOT-üdülőiben. A zebegényi kivételével vala­mennyinek tágas, társasjáté­kokkal gazdagon ellátott tár­salgója is van. i Dr. Fenyvesi Margit tanár­nő irodalmi, Földes Imre, a Bartók Béla Konzervatórium vezető tanára zenei, dr. Czen- ner Mihály, a Színháztudomá­nyi Intézet munkatársa szín­háztörténeti előadást tart a turnusoknak, s a beutaltak egy-egy helytörténeti ismerte­tést is meghallgatnak. Különö­sen , nagy érdeklődés kíséri Rádai Ödön mélytengeri kuta­tó diaképekkel illusztrált bú- várkalandjait, no, meg Kor- csák János bűvészmutatvá­nyait. Jelentős anyagi befektetés­sel épült univerzális kispálya biztosít sportolási lehetőséget a leányfalui és a zebegényi üdülő vendégeinek. S persze, táncolni mindenütt kifulladá­sig lehet. Az ismerkedési és a búcsúesteken a helyi, vagyis a községbeli tánczenekar szol­gáltatja a zenét. Egyedül vagy együtt a családdal? Radnai Béla pszichológus pár héttel ezelőtt a teljes ki- kapcsolódásról tartott a tévé­ben előadást. Többek között azt tanácsolta, hogy férj és feleség külöri töltse el szabad- j ságát, és óva intette az üdülők ■ vezetőit a közös rendezvények- : tői. Elcsodálkozott volna, ha i meghallja a szavait követő fel- ! horkanást. : Azok a családok, amelyek- ; ben az apa is és az anya is i dolgozik, a gyerekek pedig : napközisek, jóformán csak az i üdülés idején lehetnek együtt [gondtalanul; szinte kielégíthe- i teilen a családos üdülés iránti ; igény. , ; Ami pedig a közös szórako­zásokat illeti? Próbaképpen egy csoportot teljesen magárs hagytak. Minden jó volt, mondták a végén a felhizlal- tan távozók, csak azt kifogá­soljuk, hogy nem foglalkoztak velünk. Tavaly országszerte 1 millió 700 ezer SZOT által be­utalt üdülő vett részt külön­böző rendezvényeken, egyre- egyre körülbelül 6—7 jutott, csaknem félmillióan élvezték a közös kirándulásokat, 230 ezer hallgatója volt az ismeretter­jesztő előadásoknak. Hogy minél többen megismerjék Augusztus 13-án, Visegrá- don, az üdülővezetők és a kul- túrfelelősök közös értekezle­tép, Molnár György felmérte a nyári idény első felének kul­turális tevékenységét, és kije­lölte a ' további feladatokat, melyeknek középpontjában a közelgő hármas jubileum ün­nepségei állnak. A megrende­zendő irodalmi műsorokhoz az értekezlet részvevői szemel­vénygyűjteményt, módszerta­ni útmutatót és dokumentum­anyagot kaptak. Az őszi-téli-tavaszi idény­ben, amikor a családos üdülés szünetel, a beutaltak több és nehezebb kirándulásokat tesz­nek majd. s a Zeneművészeti Főiskola végzős hallgatói, a ve­lük kötött szocialista szerződés szerint, kisebb hangversenye­ket adnak számukra. Egyelőre gondot okoz az, hogy nincs minden üdülőben olyan zon­gora, amelyen komoly zenemű­vek is lejátszhatók. — Az a célunk — fűzte tá­jékoztatásához a főelőadó —, i hogy minél többen megismer-; jék a Dunakanyart. Mert mai még meglehetősen kevesen is-; merik. Holott ez a táj szépsé-| gekben semmivel sem szegé-! nyebb. mint az öt országon át! hömpölygő bármelyik szaka-! sza. p, i, : A szolnoki Szigligeti Szín­ház kedvezményes bérletet hirdetett az 1968—69-es szí­niévad tíz előadására. Min­den bérlet egyben sorsjegy is; a sorsolást a világta- kárékossági napon, október 31-én tartják. A színházlátogatók között három darab 5000—5000 fo­rint címletű autónyeremény- betétkönyvön, vásárlási és könyvutalványon kívül az OTP, a Centrum Áruház, a SZOLNOK Színházi bérlet-sorsjegy Fejében a holnapi balatoni vízitúra. Éjjel még lemegy a „Pannónián”. Leviszi Ibit is. Hadd' kapjon a szél a hajába. Vibrál a hang. A cintányéron zizeg a seprő, i Az orgonista improvizál. Jazz-futamokat ját-: szik. Közben a gitáros E-sémával kíséri. El-; hallgat a dob. A fiú a zenén él. Hullámzik i a futamhabokon, lágyan alámerül a basszgi-; tár búgásában. Égy pillanatra el is felejti a • másikat. Pedig az most undorítóan táncol. Ke- ■ zét magasba téve remegteti, aztán lassan en- \ gedi lefelé. Közben egész testével egyfolytá-\ ban mozog. A lány ugyanúgy. üvölt, tombol, a nézősereg. Izzadt homlo-\ kok, cserepes ajkak, kiszáradt szájpadlás. \ Hangoszloppá olvad a zene a zajjal. Remeg: o padló. ; A másik újra áll. A hajlotthátú rögtön ab-1 bahagyja a táncot, odasündörög mellé. A má-! Heti filmlevél

Next

/
Thumbnails
Contents