Pest Megyei Hírlap, 1968. szeptember (12. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-29 / 229. szám

19G8. SZEPTEMBER 29., VASÁRNAP ""zMsrimi 7 KÖZEL KÉTMILLIÓ TAGJA VAN ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ Csak nőknek Fenti címmel gazdag, látvá­nyos fűző-harisnyatartó bemu­tatót rendeztek. A szép, újszerű anyagokból készült darabok nemcsak ki­tűnő szabásúak, hanem olcsók is. Ezzel megtörték az évek óta tartó drága külföldi im­portáruk uralmát. Az első ké­pen látható csipkedíszítéses szatén melltartó ára kb. 55 fo­rint lesz. A másik képen be­mutatott fekete nyloncsípkebo- rítású melltartó és a fehér nylongumi csípőszorító ára egy­aránt 80—80 forint körül mo­zog. Ebben a negyedévben az üzletekben Budapesten és vi­déken már kapható. Akik a burgonyával elő­ször találkoztak, más ter­ményekhez hasonlóan, a zöld részelt akarták fogyasztani, de arról hamarosan kide­rült, hogy mérgező. Ez na­gyon sokáig bizalmatlansá­got szült a gumóval szem­ben is. Népszerűsítéséhez több országban királyi segédlet is szükséges volt. így esett meg Franciaországban a ne­vezetes jelenet, hogy XIV. Lajos 1783-ban egy udvari fogadáson a burgonya virá­gát tűzte ki a gomblyukába. Poroszországban ugyancsak uralkodói pártfogásba került a burgonya, Nagy Frigyes maga bizonyította be a nép­nek, hogy nem mérgező, ami­kor óriási tömeg előtt nagy tál burgonyát fogyasztott el. A nép ennek ellenére csak nehezen szokott rá a bur­gonyára, de ez aztán később olyannyira sikerült, hogy ma már azon a vidéken szinte elképzelhetetlen burgonya nélküli terített asztal. Kezdetben hazánkban sem becsülték sokra a burgonyát. Néhány Németországból ha­zatérő protestáns deákot 1654-ben letartóztattak azért, mert tarisznyájukban titokza­ANGOL TERV A HAGYOMÁNYOS KÖZLEKEDÉS SZINTJE FELETT CSŐBEN TO­VÁBBÍTOTT KOCSIKRÓL. A századfordulóig a világ lakossága várhatóan megkét­szereződik, mégpedig oly mó­don, hogy a városi körzetek­ben lakó emberek száma négy­szeresére emelkedik. A becs­lések szerint több tucat km kiterjedésű szupervárosok ala­kulnak ki, melyek sajátos közlekedési eszközöket kíván­nak. Valószínűleg az lesz az irányzat, hogy a közlekedési dugókba szorult gépkocsifo­lyam helyett a szerényebb sebességű, de akadálymentes tömegköz­lekedési eszközöket alkal­mazzanak. A kérdés megoldását kereső Battelle-intézet tervtanulmá­nya szerint a városon belüli kis távolságoknál jól megfe­lelnek az óránként 10—16 km sebességgel haladó szállító- szalagok (mozgójárdák). A közepes távolságok eseté­ben, éspedig 2 és 15 km között a nagyvárosokban olyan folya­matos működésű földalatti vo­natok is elképzelhetők, me­lyek megállóhelyek nélkül közlekednek állandó, mintegy 30—40 km/óra sebességgel. A felszálló- és leszállóhelyeknél ismét szállítószalagok (mozgó­járdák) találhatók, hogy így egyenlítsék ki a sebességkü­lönbséget a földalatti vonat és a peron között. Az egyéni közlekedéshez az úttest felületén kis vil­lamos hajtású, kocka ala­kú gépkocsik állnak ren­delkezésre. Ezeknél a kis gépkocsiknál nem találunk veszélyes kiugró részt, az összes sarkokat leke­rekítették. A gépkocsik hosz- szúságát szabványosítják, hogy könnyebben lehessen a kocsi­kat kezelni és adott esetben tartályokban tudják őket szál­lítani. Önkiszolgáló taxik is rendel­kezésre állnak majd, melyeket elektronikus számítógép irá­nyít. Ezek az önkiszolgáló taxik szállítóláncokon függ­nek, a gyalogjárók alatt. Aki igénybe akarja venni, az be­csúsztatja mágnesezett ijiű- anyagból készült hitelkártyá­ját a megfelelő résbe, ami le­hetővé teszi, hogy az utas ki­nyissa az ajtót és a kormány­hoz üljön. A főútvonalakat olyan közlekedési szerkezettel látják el, amelyek az egyes járóműveket önmű­ködően juttatják el cél­jukhoz. Az utas közli utazási célját (rádión) a központi elektro­nikus számítógéppel. Az ilyen önműködő közlekedési rend­szerrel az egyes kocsik közötti távolságot állandó értéken tudják tartani. Aszparaginkrisfály A Nyírség futóhomokos vi­dékeinek „gyógyírját", a kese­rű csillagfürtöt, ma már nem kevesebb mint 25 ezer holdon termesztik, de a következő években várhatóan tovább nö­vekszik a vetésterülete, első­sorban a magcsirájában talál­ható, szívgyógyszer-alapanyag­ként használt aszparaginkris- tály tartalma miatt. Ezt a gyógyszer-alapanyagot eddig drága valutáért a nyugati ál­lamokból szerezték be hazai gyógyszergyáraink. A Szabolcs-Szatmár megyei Gyümölcsszeszfőzde és Szik- vízipari Vállalat megkezdte az aszparaginkristály gyártását. Az idén már nagy mennyiségű keserücsillagfürt-magot csí­ráztattak, amelyből több mint ezer kilogramm aszparagin­kristályt nyertek. A jövő év­ben a szabolcsi tsz-ek már szerződés alapján termesztik a keserű csillagfürtöt, mert a gyógyszergyárak igénye meg­nőtt. Üj üzemet is létesítenek Nyírbátorban, s a tervek sze­rint 1969-ben már kétezer ki­logramm aszparagint adnak gyógyszeripari feldolgozásra. Apró hirdetés Az egyik nápolyi napilap hirdetésrovatában olvastuk: „Hétéves kislány keres olcsó háromszobás, balkonos lakást. Nincsenek gyerekeim, nem tartok állatokat, csak szülő­ket!" A kislány kapott is la­kást és a szülők veleköltözhet- tek. Drake vagy Pizarro? A burgonya históriája Napjainkban a burgonya főleg Európában, de a világ számos más pontján is — az egyik legfontosabb népélel­mezési cikk. Olcsósága, gyors és könnyű elkészítési módjai mindennapos táplálékunkká tették. Izét és tápértékét jól ismerjük, de kultúrtörténetét annál kevésbé. • A burgonya \ !•?,.*■{’-I: eredete nem kétséges; megállapították, hogy az ame­rikai földrész szülötte. Az egykor virágzó inka biroda­lom lakói nemesítették ki egy vadon termő növényből. Az amerikai kontinensen te­hát a mai Peru földjéről ter­jedt el. Arra a kérdésre, hogy ki hozta át elsőként az érté­kes gumót Európába, már nem adható ilyen egyértel­mű válasz. Offenburg német városkában szobor áll ugyan, melyet Francis Drake híres angol tengerésznek, mint a burgonya európai atyjának emeltek, ám az érdem két­séges. Sokkal valószínűbb, hogy a spanyol zsoldosve­zér, Pizarro volt az első „bur­gonyaimportőr”, Drake-nál mintegy 50 évvel korábban. Drake érdeme abban a fel­ismerésben van, hogy a bur­gonyafogyasztással el lehet kerülni a veszedelmes Skor­but betegséget (C-vltamin- hiány betegség), s ezért hajóin már akkor kötelezővé is tet­te a burgonyával készült éte­lek készítését. tos növényt találtak. Később Wesselényi Ferenc nádor, majd III. Ferdinand lett az értékes növény pártfogója, ám a „sváb-tök"-nek elnevezett bur­gonyán még így sem kapott senki, jó ideig legfeljebb csak állatetetésre használták. Bez­zeg megnőtt a becsülete egy- egy szűk esztendő elérkezté- vel, így kedvelte meg az­után fokról fokra a nép. A „földi körte” egyik német elnevezésének (Grundbirne) elferdítéséből alakult ki a krumpli név. A hivatalos burgonya elnevezés viszont a francia Bourgogne nevét őr­zi, ahonnan német közvetí­téssel Magyarországra szár­mazott az értékes gumó. A múlt század kezdetére a burgonya már végleges győ­zelmet aratott Európában. Régi receptkönyvekben lapozgatva az elkészítés száz, meg száz változatára buk­kanhatunk. A világhírű ma­gyar konyhát is számos ki­tűnő fogással gazdagította, az egyszerű paprlkáskrumplitól a különleges körítésekig, tész­tákig. Habár a burgonya elsősor­ban mint népélelmezési cikk jön számításba, az ipar és az állattenyésztés is jó hasznát látja. A keményítő- és szesz- gyártásnak nélkülözhetetlen alapanyaga lett, de jócskán felhasználják takarmányozás­ra is. T ömegközlekedé GYERMEKRAJZOK e vst a Ws« re* vy* **(**.»*. V-Sä MA«YAN POSTA A Magyar Posta gyermekek részére bélyeg-tervpályázatot hirdetett. Az általános iskolá­sok alkotásai a Kommunisták- holnap Magyarországi Pártja megala­kulásának 50 éves évforduló­ját köszöntik. A legsikerültebb rajzokat Nemeskéri Györgyi 11 éves sashalmi, Glatt Péter 12 éves pécsi és Búza Antal 13 éves dunaújvárosi tanuló készítette. Munkájukat Zom- bori Éva foglalta keretbe és a bélyegsorozat novemberben jelenik meg. A mini ellen Jose Maria Valesco Ibarra, Ecuador elnöke megtiltotta az elnöki palotában dolgozó tiszt­viselőknek, hogy miniszoknyát hordjanak. A 76 éves elnök azt állítja, hogy a miniszoknya tönkreteszi a tisztviselők mun­kamorálját. A NYERGESŰJFALUI MAGYAR VISCOSAGYÁR felvesz FÉRFI BETANÍTOTT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT különböző munka­körökbe, valamint í LAKATOSOKAT ÉS VILLANYSZERELŐKET. A munkaidő heti 40, illetve 42 óra. Munkásszállás van. Munkabér a kollektív­szerződés és megállapodás szerint. Napi egyszeri kedvezményes étkezés. Jelentkezés a Munkaerőgazdálkodási í csoportnál, hétfőtől péntekig, 9-től 12 óráig. Budapesti állandó munkára KIEMELT TELJESÍTMÉNYBÉRREL azonnal felveszünk kőműveseket, < kubikosokat, ácsokat és férfi segédmunkásokat. Szállás, hetenként szabad szombat, étkezés, utazási jegy van. JELENTKEZÉS: Április 4. Építő Ktsz Bpest Vili., Auróra o. 23. 5I/A típusú, 2,5 tonnás NYITOTT TEHERGÉPKOCSI 23000 FT-OS ÁStENGEDMÉNNYEL uzeitnel rcüctórról vásárolható. Ára: 65000 Ft MEGRENDELHETŐ: ÜJ AUTÓ KERESKEDELEM Budapest, XIII., Gogol u. 13. Telefon: 494-730. t

Next

/
Thumbnails
Contents