Pest Megyei Hírlap, 1968. szeptember (12. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-27 / 227. szám

// KAÖSTKOIIÖS y\ PESTME&YEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 227. SZÁM 1968. SZEPTEMBER 27., PÉNTEK ©00 Napirenden a Harminc százalékkal több a társadalmi munka értéke a tervezettnél Jó ütemben haladnak a beruházások Névadójukra emlékeztek Szerda délelőtt a Kossuth Lajos Általános Iskola tanulói és nevelőtestülete, valamint a város többi általános iskolájá­nak képviselői a tanácsháza előtt tartott ünnepséggel em­lékeztek Kossuth Lajos 120 évvel ezelőtti nagykőrösi be­szédére. A városi tanács tornyának erkélyéről négy égtáj felé har- sant szét a jól ismert szignál: „Éljen a magyar szabadság, él­jen a haza.” A fanfárok hang­jai után Tóth Tibor, a Kossuth Lajos Általános Iskola tanára méltatta az iskola névadójá­nak forradalmi tevékenységét s azokat a hagyományokat, amelyek Nagykőrösön az 1848-as szabadságharc utáni időkben, a Tanácsköztársaság idején harcba szólították a vá­ros legjobbjait. Becser Ernő, az iskola igaz­gatóhelyettese, részleteket mondott el Kossuth Lajos itt elhangzott beszédéből. Az iskola énekkara a jól is- . mert Kossuth-dalok előadásá- I val színesítette az ünnepséget, [ amelynek végeztével a tanulók i koszorút helyeztek el névadó­juk emléktábláján. A városi tanács legutóbbi ülésén az a beszámoló is el­hangzott, amely számot adott az 1968. évi fejlesztési alappal való gazdálkodásról. Korábban a végrehajtó bi­zottság már megtárgyalta ezt a beszámoló jelentést, és úgy értékelte a költségvetés alap­ján végzett munkát, hogy az a város érdekeinek megfelel, és a terv szerinti bevételek, valamint az azokból történő létesítmé­nyek, karbantartások idő­arányosan megvalósultak. A bevételek között szerepel a lakosság által fizetendő köz­ségfejlesztési hozzájárulás ösz- szege is. Ez a jelentés készíté­sének időpontjáig 68 százalék­ban valósult meg, ami annál értékesebb adat, mivel ebben az évben a hozzájárulás ösz- szege 250 forint. A kommunális adó — ame­lyet a vállalatok fizetnek a munkabérek után — ugyan­csak biztos pénzbevételt je­lentett. Külön kell említeni a tár­sadalmi munka értékét. Az eredeti költségvetés szerint ez éves viszonylatban egymillió forintot jelentene. Napjainkig a társadalmi munkából származó érték meghaladta az egymillió­háromszázezer forintot. Várhatóan 165 ezer forintot jelentő társadalmi munka va­lósul meg az év hátralevő ré­szében. Az eddigi eredmények közül különösen a parksávok létesítése, de elsősorban a ko- csiutak korszerűsítése, kar­bantartása emelendő ki, mert az utóbbiak előirányzott rá­fordítási költségénél három­szor annyit érő társadalmi munka realizálódott. Az állami beruházások jó ütemben haladnak: a Sza­badság téri 12 lakás építé­se például október 31-re befejeződik. November közepéig átadásra kerül a hét darab úgynevezett csökkent értékű lakás is. A város ivóvízellátásához szükséges kutatófúrások je­lenleg is folynak, a két kút átadása rövidesen megtörténik, és további fúrást végeznek majd a vízügyi szervek. 1^70-licn megkezdik a gázvezeték építését A városi tanács megbízásá­ból a tervezővállalat 120 ezer forintos költséggel elkészítette a város földgázellátásának ta­nulmánytervét. Nagyon sokan tartanak igényt — ipari üzemek és ma­gánfogyasztók — az új tüzelő­energiára. A város legnagyobb fogyasztója azonban így is a konzervgyár lesz, amely az összes többi fogyasztó által igényelt gáz 5—6-szorosát kí­vánja majd fűtőenergiaként felhasználni. A városi tanács a nagyará­nyú munkálatokhoz állami tá­mogatást kér. A jövő év fo­lyamán részletes programterv készül, 1970-ben pedig a kivi­teli tervek alapján megkezdő­dik a gázvezeték építése. Vízen, földön, Az MHSZ kiállításáról: Gazdag anyag­gal szerepelnek a repülőmodelle­zők. íme az alig két- araszuyi autó — amely közel 170 kilométeres se­bességgel képes száguldani. A polgári vé­delem eszközeit a látogatók is ki­próbálják. Vízibusz a ki­állítóasztalon: Székelyhídi Jó­zsef modellje tö­kéletes mása az eredeti jármű­nek. Az MHSZ kiállításának egyik leglátvá­nyosabb darabja. Foto: Kiss HOMOLYTÁJA, 1968 SZEPTEMBER Nagyokat huppan a Wart- i burg a felázott dűlőút mé- i lyedéseiben, és a fényszórókat 1 is fel kell gyújtani, mire a ' homolytáji iskolához érünk. Néhány száz méterre a Dózsa Tsz baromfitelepének fényei világítanak, és az iskolaud­varban is izzólámpák gyul­ladnak fel, amikor megérke­zik a „filmes autó”. Ez az iskola néhány hó­nappal ezelőtt kapott vil­lanyt. Helyesebb lenne talán úgy mondani: néhány hete. A villany ugyanis önmagában fiényt adhat, de mennyivel értékesebb az elektromos energia, ha olyan lehetőségeket biztosít a külterületen, amelyek a lel­kek, agyak világosságát is szolgálják. Amíg a gépész összeállítja a felszerelést, előkészíti a ve­títőgépet, én felfedező körút­ra indulok a villanyfényes iskolában. A folyosó egyik ajtaján benyitva néhány terítővei letakart asztal, körülötte székek, televízió és az egyik legújabb típusú magnetofon. A kíváncsiságtól vezérelve bekapcsolom a magnót. A legfrissebb slágerek, tánc­dalok csendülnek fel a hang­szalagról. Ha nem lenne üres a terem — most hamisítatlan klubhangulat uralkodna itt. — Úgy találtuk, jó lesz, ha itt helyezzük el a Dózsa Ter­melőszövetkezet fiataljainak KISZ-klubját — magyaráz­ta Dobóczy Péter, a tsz tit­kára, később, amikor még a filmvetítés kezdete előtt meg­ismerkedtem vele. — A ter­melőszövetkezet központja ugyanis kicsit kiesik az it­teni tanyavilágból: túlságo­san közel van a bekötőúthoz. Pedig nálunk, több mint 30 fiatal él és dolgozik — nem is rosszul! Számolni kell az­zal, hogy munkaidő után szívesen hallgatnának ze­nét vagy néznék a tv műso­rát. Az elmúlt szombaton is nagy sikerű táncestet ren­deztünk itt — újságolja S. Juhász Jánosné, az iskola szü­lői munkaközösségének el­nöke, aki az ott kimaradt csokoládét árusítja az alkal­mi előadás közönségének. — Nekünk, szülőknek is öröm, hogy gyermekeink a villany teremtette kultúrált körül­mények között tanulhatnak. Higgye el, nagy szükségünk volt már erre. Hiszen még idáig, az iskoláig is kilométereket gyalogolnak, vagy kerékpároznak este azok, akik a filmvetítést meg­akarják nézni. Az első tekercs lepergett a vetítőgép orsójáról, öt perc szünet következik. Ez idő alatt a fiatalok a folyosón vagy az udvaron cigarettáznak. Növésre is alacsony, de egyébként is gyerekszámba menő legénykét szólítok meg, akinek az ujjai között ugyan­csak ott füstölög a Kossuth. — Hányadikba jársz? — Nyolcadikba. — Az iskolában tudják, hogy cigarettázol? Bizonytalanul hangzik a vá­lasz: — Nem.. 1 — A szüleid tudják? — Ök igen. — Hányán vagytok testvé­rek? — Nincs testvérem. — És neked? — fordulok egy másik hasonló korúhoz. — Mi tizenegyen vagyunk testvérek. — Hány kilométert gyalo­goltok reggel a buszig, ami­kor iskolába mentek? A válaszból kiderül, hogy egyikőjük hármat, másikuk ötöt. És ugyanennyit vissza, amikor délben befejeződik a tanítás a városban. Amíg a film pergett, a derengő teremben mindkét gyerek arcát megfigyeltem. Gyönyörű érdeklődéssel, meg­hatott belefeledkezéssel azo­nosultak a történet szereplői­vel. Kilenc óra volt, mire vé­get ért a vetítés. ök ketten és a többiek ne­kivágtak a sötétnek és az előttük álló kilométereknek. (—ara) Petőfi nyomában Az autóbusztúrára — amely Petőfi alföldi tartózko­dási helyeire juttatja el az ér­deklődőket — még lehet je­lentkezni. A túra részvevői szeptember 29-én, vasárnap reggel fél 7-kor gyülekezzenek a művelődési ház előtt. A ki­rándulás rendezői a nagy ér­deklődésre való tekintettel két autóbuszt indítanak. légitaxik A japán közlekedési mi­nisztérium azzal a tervvel fog- llakozik, hogy a jövő tavasz- szal egymotoros, nyolcüléses légi taxik üzemben tartására ad engedélyt. A kukoricacsősz a Hunyadi Termelőszövetkezet nyárkut- réti 122 holdas kukoricáját 18—20 ember egy hete tördeli már. — De még három hetet igénybe vesz ez a munka, amíg az összes kukoricát betakarítjuk — mondotta Fokti Sándor kukoricacsösz, illet­ve — mezőőr. — Hogy lehet ezt az óriási területet szem­mel tartani? — Igazság szerint — sehogy! Az a fontos, hogy az emberek tudják, hogy a „mumus"’ kint van. S az én vagyok. Meg a kerékpárom min­dig velem van. Ez a hatalmas Nyárkutrét tulajdonképpen egy sziget az erdő közepén. Körülötte pedig az erdő szélén kitűnő dűlő- utak keresztezik be ezt a földet. Könnyen vál­toztatom a helyemet, s szemmel tudom tartani a kukoricát. Még füstölög a védőgát aljában az ebédről maradt szabadtűz hamuja. Amint mellette ülünk a fűben, Fokti bácsi szórakozottan bök- dösi egy bottal a parazsakat. — És mi árulja el azt, hogy valaki, vagy va­lami jár a kukoricásban? — Olyan helyen nagyon mozognak a kuko­ricaszárak. De — jó órában legyen mondva — nemigen fordul elő kóborló állat. — Éjjel is itt marad? — Éjjeliőr is van. Én este hazamegyek. — És az ugyan mit lát a szuroksötét éj­szakában? — Semmit! De nagyon messzire hallatszik éjjel a kukoricaszár levelének zörgése ...! De ez sem fordult még elő az idén. Inkább dámvadak és őzek látogatják a kukoricát éj­szaka. — Nappal alszanak az őzek, dámvadak? — Ha csend van, megjelennek azok nappal is néha-néha. Ilyenkor elmosolyodom és kur­jantok egy nagyot. De nem nagyon ijednek meg. — Olyan kis növésű, s még zöldes a kuko­ricaszár. Éretlek azért a csövek? — Ez a hibridkukorica jellegzetessége, de a csövek érettek. A holdankénti 20—40 mázsa terméssel közepesnek mondható. Az alacsony növésű kukorica felett egy kis dombra állva végig hordozza tekintetét a ku­korica-tenger felett Fokti bácsi, s hátraszól hozzám: — Minden rendben van. S katonásan kezeli a „puskának” kinevezett, vállán nyugvó kukoricaszárat. (fehér.) SPORT Szerdai mérleg-- három bajnoki győzelem Nagykőrösi Kinizsi— • Albertirsai VSE 36:12 (18:4) Kinizsi: Kecskeméti — Zu- bány (3), Vikartóczki (6), Papp (3) , Nagy Z. (5), Szűcs I (5), D. Kovács L. (4). Csere: Bekő, Maczkó (1), Danes (4), dr. Ko­vács F. (5). Albertirsán a nyugodtan, ko­molyan, jó csapatjátékot nyúj­tó körösi férfi kézilabdacsapat biztosan nyerte a rangadót. Kecskeméti és Bekő remekül védett. Kosárlabda Nagykőrösi Kinizsi II—Monori Gimnázium 66:42 (34:28) A mezőnyben és a palánk alatt is jobb körösi lányok megérdemelten nyertek az ed­dig veretlen vendég kosarasok ellen a sportotthonban. A Ki­nizsi összeállítása: Szellő (27), Páhán (18) — Takács (6) — Kollár, Máté (9). Csere: Szarvas (4), Bűz (2), Sallai, Ko- pa, Kollár Zs., Sipos, Kovács. Nagykőrösi Kinizsi—Monori Gimnázium 89:18 (38:7) A Kinizsi férfi kosárlabda­csapata: Mitru (22), Csendes (4) — Ábrahám (22) — Zsákai (15), Matuska (6) összeállítás­ban kezdett, csereként Mester (14), Danóczi (4), Ábrahám Z. (2), Dénes és Farkas jutott szó­hoz. Könnyed, ötletes játékkal biztosan nyert a helyi csapat. A hideg időben ezért sok hely­zet is kimaradt. Ma a sportotthonban 15 óra 15 perckor: Nagykőrösi Gim­názium—Gödöllői EAC megyei női bajnoki kosárlabda-mérkő­zés. (sulyok) ÚJ KEZDÉS A MOZIBAN Szeptember 30-tól (hétfőtói) megváltozik a moziban az elő­adások kezdésének időpontja. Hétköznap: este 5 és fél 8 órakor; vasárnap pedig: 3, 5 és fél 8 órakor kezdődnek a? előadások. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Magányos villa titka. Színes angol bűnügyi filmvígjáték. Korhatár nélkül megtekinthe­tő. Előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. Az Áramszolgáltató Vállalat NAGYKŐRÖSI ÜZEMVEZETŐSÉGE FELVESZ 16—Iá éves fiatalok! napi 6 órás foglalkoztatásra 800 Ft-os fizetéssel. Jelentkezés Kossuth L. u. 72. f I

Next

/
Thumbnails
Contents