Pest Megyei Hírlap, 1968. szeptember (12. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-26 / 226. szám

MA ÉS HOLNAP; FOGADÓÓRÁK Ma délelőtt 11-től délután 2-ig dr. Ikvai Nándor megyei tanácstag fogadóórát tart az Ütépítőgép Javító és Gyártó Vállalatnál. ★ Péntek délelőtt 10—12-ig a Szabadság téri óvodában me­gyei tanácstagi fogadóórát tart Darányi Sándorné. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Ülésezik a városi tanács vb Holnap délelőtt 9 órai kez­dettel a városi tanács épületé­nek emeleti nagy tanácstermé­ben ülést tart a Ceglédi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga. A lejárt határidejű határo­zatok végrehajtásáról szóló je­lentés után beszámoló hang­zik el Cegléd kereskedelmi el­látottságáról és a hálózat fej­lesztéséről. Letárgyalja a vb. a fejlesztési alap 1968. évi, első félévi felhasználásáról szóló jelentést, majd egyéb ügyeket vitat meg. XII. ÉVFOLYAM, 226. SZÁM 1968. SZEPTEMBER 26., CSÜTÖRTÖK Fél ország fóruma Ankét a hazafias nevelésről írók, katonák, ifjúsági vezetők tanácskoztak Szinte a fél ország megyéi­nek küldötteiből állt az a fői- rum, amelyen írók, pedagógu­sok, katonatisztek és az ifjú­SPORT Bem SE-Monor KSK 2:1 Megyei labdarúgó-bajnokság Bem SE: Vilcsák — Paja, Oláh, Labore, Aranyosi, Kubi- nyi, Tukora, Szabó, Inges, Bá­nyai, Fehérvári. Edző: Dará­nyi Miklós. Az esős idő ellenére is vagy 200 néző volt kíváncsi az ered­ményre. A csúszós talajon is váratlanul nagy irammal in­dult a mérkőzés és az első tíz percben, hullámzó játékban a két 16-os közt volt a küzdelem. Ekkor váratlanul közeli rálö- vésből kapott gólt a Bem, 0:1. Negyedóra múlva Bányai re­mek csellel kiugratta Szabói, aki nem tévesztett és pazar góllal egyenlített, 1:1. A félidő végéig mindkét csapat rúgott egy-egy érvénytelen gólt. A második félidő is nagy iram­mal kezdődött. A 13. percben Inges közelről megszerezte a vezető gólt, 2:1. Továbbra is jó volt a játék, de az eredmény már nem változott. ★ Ceglédi Építők—Kecskeméti Petőfi 6:2. NB Il-es tekebajnoki mérkő­zés. Dobott faarány: 2567:2389. Megérdemelt győzelem. Jók: Pákozdy 435 fa, Nagy 433 fa és Rónaszéki 431 fa. Ceglédi Építők „B”—Buda­pesti MOM 6:2. Teke NB tar­talékbajnokság. Dobott fa­arány: 2545:2361. Jók: Bujdo­só 458 fa, Aranyvári 453 fa és Király 430 fa. —sz — Kosárlabdában: Győzelem a barátságos mérkőzésen Az együttesek barátságos mérkőzést játszottak, mivel a 9 órára ikitűzött találkozóra az ellenfél csak negyed 11-re ér­kezett meg. A játékvezető fél 10-kor lezárta a jegyzőkönyvet és elment. A zsámbékiak edző­je kérie, hogy legalább barát­ságos mérkőzést játsszanak, mert akkor nem vonnak le tő­lük büntetőpontot. A találko­zóról jegyzőkönyv is készült. Ceglédi Kossuth Gimná­zium—Zsámbék 36:32. Cegléd: Túri 5, Füle 6. Un- gureán 10, Dávid 6, Nyúl 2. Csere: Velkey 3, Szűcs, Kiss 2—2, Szúnyogh. Bemelegítéskor, amikor a gimnazisták egymás ellen ját­szottak, Udvar di bokasérülést szenvedett, ezért hiányzott a csapatból. A hazaiak helyen­ként biztató játékot nyújtottak, de a fáradtság nagyon érződött játékukon, a majdnem kétórás | „bemelegítés” sokat kivett a | játékosokból. A találkozó 2 pontját a ceg­lédiek kapták 2:0-ás „gól- aránnyal”. (— reán) sági vezetők tanácskoztak az ifjúság hazafias és internacio­nalista nevelésének időszerű kérdéseiről. Az értekezletet S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára nyitotta meg. Vitaindító elő­adást Hárs Ernő, a Honvédel­mi Minisztérium alezredese tartott. Beszélt a két világ- rendszer közti különbségről, hangsúlyozva, hogy a szocia­lizmus ellenzi a háborút, még­is erős hadsereget tart, hiszen a szocializmus építése csakis a megfelelő véde­lem mellett lehetséges. A fontos nevelési célokat a társadalom egészében lehet eredményesen megoldani, és ezeket a feladatokat a kor társadalmi szükségletei hatá­rozzák meg. Napjainkban a honvédelem ügye az egész társadalmat érintő kérdés. A honvédelmi nevelés a szocialista nevelés szerves része, komplex feladat, valamennyi társadalmi szerv együttes munkáját kívánja. Hárs Ernő előadását a hoz­zászólók népes tábora hasznos elvi és gyakorlati megjegyzé­sekkel egészítette ki. Részt vett a vitában Földes Péter író, aki olyan könyvso­rozat megjelentetését javasol­ta, amely a történelmi hagyományo­kat elevenítené fel az ifjú­ság számára. Fábián Zoltán író a szülőföld szeretetének és ismeretének fontosságát hangsúlyozta. Be­fejezésül Csanádi János költő két — a katonaélettel foglal­kozó — versét olvasta fel. Az örökmécses fénye gyűli Kossuth emlékére Kedden este a ceglédi ifjú- | sági napok keretében újabb ünnepség zajlott le. A város­ban, azon a helyen, ahol Kos- j suth Lajos ceglédi toborzóbe- széde 120 évvel ezelőtt elhang­zott és most emléktábla áll, j koszorúzásra gyűltek össze a város vezetői, fiataljai. Az ünnepi beszédet dr. Ik- vai Nándor, a ceglédi Kossuth Múzeum igazgatója tartotta, felidézve a nagy esemény em­lékét, amikor Kossuth szavára ezrek siettek fegyvert fogni a haza szent szabadságért, függetlenségéért. A koszorúkat a város nevé­ben és a KISZ nevében isko­lák, intézmények fiataljai he­lyezték el a Kossuth-emlék- ! tábla alatt. Az örökmécses fé­nye tette még .ünnepélyesebbé ezt a hűvös, borús szeptembe­ri estét. FÚRJÁK A TALAJT Ceglédbercelen, a 4. számú főútvonalra felüljárót tervez­nek a főútvonal és a vasútvonal kereszteződésénél, hogy a járművek közlekedését ne akadályozzák a sorompók. Az előkészületeket már elkezdték. Az UVATERV dolgozói ta­lajmintát vesznek'a helyszínen. Foto: Zsíros Éleiíár§áí agyonütéssel fenyegette A Ceglédi Járásbíróság tár­gyalás mellőzésével garázda­ság bűntette miatt elítélte Kiss István törteli 42 éves tsz-tagot. Kiss István júniusban elég­gé ittas állapotban összeveszett élettársával és agyonütéssel fenyegette. Az asszony — gyer­mekeivel együtt — a szom­szédba menekült. Kiss a szom­szédok ellen is támadóan lé­pett fel. Magatartása riadal­mat és megbotránkozást .kel­tett. A járásbíróság a garáz­da férfit 800 forint pénzbünte­téssel sújtotta, amelyet, ha nem fizet meg, 32 napi sza­badságvesztésre módosíthat­ják. A végzés jogerős. Ab íispiitpA is segítettek Állandó a megállapítás, hogy az építkezésekhez még több szakember kellene. Az új ceglédi kórház építkezésé­nél, hogy a munka a tervek szerint haladjon szakmunkás­segítséget adtak a vállalatok és az üzemek. Az épület va­kolásával jól haladnak. Filmvetítés a képzőművészklubban Ma este hat órai kezdettel összejövetelt tartanak ismét Cegléden, a Kossuth Művelő­dési Ház képzőművészklub ji- ban, ahol művészeti kisfilme- ket vetítenek. A klub tagjain kívül az érdeklődőket is szí­vesen látják. Városunk álta­lános iskolái kö­zös tanulmányi kirándulást szer­veztek a minap Szegedre. A Kisegítő Is­kola egyik kis ál­lami gondozott növendékével esett meg, hogy a kirándulás rész­vételi díjából egy 20 forintost elve­szített, amit ke­serves sírással kö­zölt tanárnőjé­vel ... Az osztály Fillérek megdöbbenve, mély együttérzés­sel szemlélte a zo­kogó fiút és amíg a tanár néni vala­miféle megoldá­son töprengett, egyszerre csak pénzcsörgésre lett figyelmes. Látja ám, hogy innen is, onnan is elin­dultak a pajtások zsebeiből a fillé­rek. Minthogy azonban ilyen „nagy" összeg ilyen kispénzű le­génykéktől egysze­ri nekibuzdulásra nem jött össze, az osztály felkérte a tanár nénit a hi­ány előlegezésé­re azzal, hogy to­vábbi takarékos­kodással össze­gyűjtik és meg­adják. így már vala­mennyien boldo­gan részt vehet­tek a szegedi ki­ránduláson. V. F. Közügyünk: az ipar Létszámhiány és munkakörülmények A VAROS IPARÁBAN szá­mottevő helyet foglal el az úgynevezett „tanácsi ipar”, hiszen valamivel több mint kétezer embernek ad kenyeret. Ezen belül a legnagyobb tevé­kenységet a Pest megyei Zöld­ség- és Gyümölcsfeldolgozó Vállalat, az Építőipari Vállalat és a Cipőipari Vállalat fejti ki. Különösen lényeges a Pest megyei Zöldség- és Gyümölcs- feldolgozó Vállalat tevékeny­sége, hiszen több mint heiven- millió forintos termelési érté­kéből ötvenmillió forintnyi kerül exportra. Ennél a válla­latnál lind a legutóbbi időkig gondot okoz a létszámhiány, amely az elmúlt esztendőben elérte a háromszáz főt. Ebben nyilván az is közrejátszott, hogy nem voltak megfelelő II. munkakörülmények, a szociá­lis és kommunális ellátottság sem volt kielégítő. A kedvezőt­len körülmények megváltozta­tására a vállalat tavaly sokat tett, ennek köszönhető, hogy ma már megfelelő öltözők, zu­hanyozók állnak a munkások rendelkezésére. Télen pedig zárt csarnokban végezhetik munkájukat. NAGY SZEREP jut Ceglé­den a szövetkezeti iparnak is, amely mintegy kétezer mun­kást foglalkoztat. Ennek az iparágnak az volna az egyik nagyon fontos feladata, hogy javító-szolgáltató munkával álljon a lakosság rendelkezé­sére. Erre a jövőben nagyobb súlyt kell fektetniük, mert je­lenleg az egyre növekvő igé­nyek nincsenek megnyugtató módon kielégítve. Egyes szak­mákban a kontárok ezért élik virágkorukat. Például a vegy- tisztításban, gépjárműjavítás­ban és az építőiparban a 318 iparost foglalkoztató magán­kisipar sem tudja kielégíteni az igényeket. A SZOCIALISTA SZEKTOR kiegészítéseképpen szükség van a kisiparosokra a meglevő állami, tanácsi és szövetkezeti ipar mellett. Itt is érvényes az a korábbi megállapítás, hogy a szolgáltatások tekintetében nagy hiány mutatkozik. Ez el­sősorban az építőiparban ta­pasztalható. A szakmunkás­utánpótlás nevelésében is je­lentős feladat hárul a magán- szektorra, mivel közülük so­kan szerződtetnek ipari ta­nulót. (Folytatjuk) Perael t Városunkat többször is meglakta és a ceg­lédi nép még ma is őrzi emlékét. Nem volt hivatásos katona, 1848 szeptemberében lett kormánybiztosból ezredes, októberben tábor­nok. Több ízben volt hadtestparancsnok ez okos, bátor, mindig kezdeményező, haladó baloldali nemes, a magyar polgári forrada­lom egyik megalkuvást nem ismerő vezére: Perczel Mór. A reformkorban fünf föl radikális, a Habsburgokkal való gyökeres sza­kítás tervével, és a forradalomban az előre­lendítő erőkkel gyakran terelte helyes útra a tétovázók, fontolva haladók óvatos, népes cso­portját. A külső ellenség ellen éles fegyve­rekkel, a forradalmat lezárni igyekvő liberá­lis nemességgel szemben a leleplezés és meg­torlás eszközeivel harcolt. Kezdettől fogva látta és hirdette, hogy az ellenforradalom előbb vagy utóbb fegyverrel ront hazánkra, méltó fogadására meg kell szervezni a hon­védséget. „Első a haza, melyet még veszélyen kívül állónak csak esztelen tökfilkó mondhat, és amely épp ezért az új hatalom minden bak­lövéseiért keservesen adózand” — írta Kos­suthnak negyvennyolc márciusában, a vérte- lenül megvívott forradalom másnapján. Per­czel és társainak érdemét akkor ismerhetjük el igazán, ha látjuk a megválasztott képvise­lők számarányát, politikai megoszlásban. A 426 képviselő közül mindössze 30—40 volt baloldali. A délvidéken föllángolt harcok élénk szemlélője volt és éles hangon árulók­nak kiáltotta ki a magyar seregek akkori pa­rancsnokait. Szeptember elején „izgatására a sorkatona­ság elpártolása a császári zászlók alól a hon- védi zászlók alá nagyban, tömegesen megkez­dődött”. Jellasics seregének betörése hírére a jobboldali képviselők menekülésre gondoltak, szemben a radikálisokkal, akik elszántan ké­szülődtek a bán méltó fogadására. Perczel ezekben a napokban váltotta föl a politikai harcot az éles szablyával. A Zrínyi-szabad­csapattal vonult a dunántúli táborba, és a Pákozdnál megszalajtott Jellasics után föl­vonuló újabb ellenséges hadtestet Perczel, Görgey és Csapó egységei kényszerítették a megadásra. E remek fegyverténnyel ívelt föl­felé most már katonai pályája. Október közepére ötezer főre szaporította seregét, amellyel fölszabadította a Muraközt. Itt értesült a császári csapatok stájerországi összevonásáról hogy a magyarságra ellentá­madást indítsanak. Perczel, nem törődve a „birtoksértéssel”, betört Ausztria földjére és szétverte Friedaunál a gyülekező ellenséget. Sajnos, a fölocsúdott és mégiscsak rendező­dött osztrák hadsereg ellen a magyar kor­mány utasítása ellenére Görgey sietve kivonta csapatait a Dunántúlról, és a szerény erőkkel rendelke­ző Perczel magárahagyott hadteste csatát vesztett Mórnál, negyvennyolc december vé­gén. A január másodikax haditanács megosztotta a volt dunántúli magyar erőket: Görgey tizen­hatezer emberével Komárom felé vonult, Perczel tízezerrel Cegléden át á Tiszának. Vá­rosunk ekkor találkozott először Perczellel, aki zászlóaljparancsnok Miklós öccsével, és mindkettőjük feleségével a Pesti úti tiszttar­tóházban volt szálláson hatodikán és hetedi­kén. Két hét leforgása alatt a tiszai sereg félannyival megszaporodott, és Perczel, Pál napján rátámadt a császáriakra, kivervén városunkból a nehéz lovú vérteseket. A ceg­lédi győzelemre a megszállás alatt álló pesti nép örömében vörös tollas kalapokkal vonult ki az utcákra, tüntető, nagy tömegekben, Debrecenben pedig nyugodtan dolgozhatott az oda menekült magyar kormány. A diadaltort ugyancsak Ferencliich tiszttartó házában ülte. Negyvenkilenc tavaszán átvette a IV. hadtestet és április harmadikén az eddig sikertelenül ostromolt Szenttamást megvette a szerbektől, majd diadalról diadal­ra a római sáncokat és Pancsovát, elfojtván véglegesen a szerb felkelést a Tisza balpart­ján. A cári intervencióval a hadiszerencse meg­változott. A honvédség csatát csata után vesz­tett. Perczel védte már csak a X. hadtesttel a Duna—Tisza közét, és a kormánnyal egy időben júliusban huzamosabban tartózkodott Cegléden. Lakása és hadiszállása a ma is érintetlen plébánia épületében volt, a forra­dalmár Bobory Károly ceglédi pap vendége­ként. Városunkból támadt vakmerőén a cá­riak ellen Túrára 20-án, majd levonult Sze­gedre. A végső vesztes csaták után elhagyta az országot, hogy külföldön folytassa a ma­gyar forradalom vezetőivel együtt tovább a harcot hazánk és a világ szabadságáért. 1851- ben a császár törvényszéke in contumaciam halálra ítélte. Hosszú életet élt, 1899-ben halt meg. A ceglédiek a kiegyezés után olykor fel­keresték dunántúli birtokán, elbeszélgetve a régi küzdelmekről, a felejthetetlen negyven­nyolcról. Hídvégi Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents