Pest Megyei Hírlap, 1968. szeptember (12. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-25 / 225. szám
VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 225. SZÁM 19C8. SZEPTEMBER 25., SZERDA Napirenden : a polgári védelmi oktatás Hétfőn tartották a városi koordinációs értekezletet Üzemek, iskolák vezetői, tömegszervezetek küldöttei jöttek össze hétfő délelőtt a városi tanács emeleti nagytermében. Vác város Polgári Védelmi Parancsnoksága hívta egybe a koordinációs értekezlet részvevőit. A tanácskozáson megjelent és felszólalt dr. Orosz Zoltán alezredes, a megyei parancsnokság képviseletében. Szüts Lajos, a városi pártbizottság osztályvezetője, bevezető beszédében ismertette a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Az izraeli agresszió, a célzatos nyugatnémet hadgyakorlat és az amerikaiak vietnami kalózkodása arra figyelmeztet, hogy ébereknek kell lennünk. A Központi Bizottság határozata, majd az azt követő 2002/1966. számú kormányhatározat fontos szerepet szánt a polgári védelemnek. Tudjuk, hogy a hadsereg helytállása mellett milyen döntő a lakosság, a hátország viselkedése. Az 1964/68-as évekre kitűzött feladatokat Vác maradéktalanul végrehajtotta. A négy év tapasztalatait helyesen értékelve ki kell dolgoznunk a következő két esztendő munka- tervét Asszonygondok - miért? HÉTFŐ DÉLBEN a Széchenyi utcában jártamban, bepillantottam az 52-es húsbolt nyitott ajtaján. Ritkán térek be ide, de most feltűnt az a nagy üresség, amely a pultokról felém kiabált. Beléptem hát, hogy vásárlóként győződjem meg arról, milyen gondok szakadnak a háziasszonyok nyakába, ha a család reggelijéről vagy hideg vacsoráról kell gondoskodniuk. Elképzeltem magamban, hogy most nekem kell egy öttagú család asztalára helyeznem — az asszonyok számára kimért második műszakban — a sebtében összeállított vacsorát. Nem volt nehéz átélni egy ilyen háziasszony lelkiállapotát, mert az üzletben — néhány szál főzőkolbászon kívül — nem találtam semmilyen hentesárut. Az eladó szinte pirulva mentegetőzött, amiért nem tud kiszolgálni. Az üzletvezetőtől már újságíróként kértem magyarázatot e bosszantó bolti ürességre. Szavak helyett megrendelőlapokat tett elém bizonyítékául annak, hogy a bolt megtette a maga kötelességét: idejében elküldte megrendelését a húsiparnak, csupán a szállítás maradt el. Csali egy'példát a sok közül. Szeptember 17-én 430 kiló szalonnafélét és csaknem tíz mázsa — bolti nyelven szólva — töltelékárut rendelt. Ez a mennyiség megfelelt a bolt megszokott forgalmának, és ha a húsipar rendszeresen szállít, nem találkoztam volna — és velem együtt ki tudja, hány háziasszony és éhes vásárló — ilyen elszomorító (hogy ne mondjam: felháborító) ürességgel ebben a boltban. Érdeklődésemre a boltvezető ugyancsak papíron mutatta meg, hogy a szeptember 17-i rendelésre 20-án mindössze 463 kiló töltelékárut szállított a húsipar, szalonnafélét pedig egy dekányit sem. HASONLÓ KÉP tárult elém a szemközti 7-es számú fűszeres csemegeboltban. A hűtőpultban egy kis darabka főtt húsféle árválkodott. Ez a sivárság egymagában is elmondotta mindazt, amit később élőszóval megismételt a bolt vezetőhelyettese. Legutóbb az elmúlt pénteken, szállított a húsipar, de a szállítmányból éppen a legkeresettebb húsáruk hiányoztak. Hiába várták rendelésük alapján a főtt tarját, a kötözött sonkát, a gépsonkát, a főtt oldalast, a lecsókolbászt, a türingiait, még bizony a bácskaiból sem került egy darab sem aznap a bolt raktárába. Mint megtudtam, alig hatvan százalékát kapják meg rendelt húsáruból az utóbbi időben. A felderítő sétámat már nem is folytattam. E helyett hétfőn és kedden megkérdeztem több háziasszonyt, hogyan varázsolják elő családjuk számára a reggelihez szükséges felvágottakat, a tízórait és a második műszakjuk gondjait enyhítő hideg vacsorákat. A válaszokat — gondolom — szükségtelen papírra vetnem. Némelyike bizony — ha leírnám — nem lenne alkalmas az élelmiszer-kereskedelem és a húsipar dicséretére. KÖNNYŰ LENNE e tapasztalatok után mélyen együttérző szavakat papírra vetni a háziasszonyok súlyos gondjairól, arról, hogy mennyi fejtörést, idegizgalmat okoz nekik családjuk mindennapi létfenntartásához szükséges élelmiszerek előteremtése. Írhatnék arról is, hogy háziasszonyaink többsége nyolcórai termelőmunka után (sokan közülük váltott műszakban dolgoznak) rohannak az üzletekbe, hogy gyermekeik és férjük elé tehessék a hazai húsipar egyébként ízletesnek elismert, választékos gyártmányait — a munkában, tanulásban elfogyasztott kalóriák pótlására. Mondom, sokat írhatnék erről, s arról is, hogy a háziasszonyok gondjainak megkönnyítése (nem pedig nehezítése) volna az élelmiszer-kereskedelem és a húsipar feladata. Nem teszem: gondolkozzanak el erről ők, legfőképpen pedig sürgősen cselekedjenek. Ferencz Lajos A VÁCI VÁROSGAZDÁLKODÁSI VÁLLALAT FELVESZ gyakorlott épületlakatos, kőműves, tetőfedő szakmunkásoka'; és segédmunkásokat. 44 órás munkahét, nyáron minden szombat szabad. Jelentkezés a vállalat Munkaügyi osztályán. Vác, Április 4. tér 28. Akadályverseny Dunakeszin A dunakeszi III. számú általános iskola úttörői szeptember 27-én akadályversenyt rendeznek. Az útvonalat az őrsvezetők lezárt borítékban kapják meg, amelyet riadólánc segítségével juttattnak el a pajtásokhoz. Az akadály- versenyen több fejtörő kérdés :s szerepel, és természetesen ismerni kell a rangjelzéseket, a morzeábécét, a turistajelzéseket, korjeleket. Morva Sándor, VI/A oszt. tanulója Gados János százados, Vác város polgári védelmének törzsparancsnoka tájékoztatójában elmondta, hogy városunk lakossága megértette a feladatokat és 1964 óta több mint nyolcezren végezték el a 15 órás polgári védelmi oktatást, elsajátítva az alapvető védekezési módszereket. Ez az idő kevés ahhoz, hogy egy-egy témakörrel alaposabban megismerkedjünk. Keresni kell az új utakat és maximálisan ki kell használni a lehetőségeket. Eddig nyolc alkalommal vetített polgári védelmi filmet az építők mozija. A helyi sajtó cikkei is segítették a munkát. Városszerte nagy érdeklődés nyilvánul meg az október elsején megnyíló kiállítás iránt. Kérte az iskolaigazgatókat, hogy vteiélkedők, rajzkiállítások segítségével mélyítsék el a tanulók honvédelmi ismereteit. A leszerelt honvédek is segíthetik a polgári lakosság oktatását. 1970-ig újabb 4500 személyt kell bevonni a 15 órás oktatásba. A hozzászólások során Somogyi László (bélésgyár), Tóth István (Izzó) és Vuklovszky János (fonógyár) az üzemi oktatás módszereit elemezte. Po- vázsai Sándor, a tanács osztályvezetője segítséget ajánlott fel az iskolák és a Madách Imre Művelődési Központ részéről. Kovács István igazgató az építők művelődési háza nevében kért részt a feladatokból. Dr. Orosz Zoltán alezredes megköszönte a váciak eddigi lelkes munkáját, az értekezleten elhangzott hasznos javaslatokat. További segítséget kért ahhoz, hogy a város lakossága mind nagyobb mértékben növelje polgári védelmi ismereteit. (p. r.) Sportiskola — fiataloknak A város minőségi sportéletének fellendítése érdekékében — mint értesültünk — az MTS városi tanácsa sportiskolát indít, fiatalok számára — a következő sportágakban: kajak-kenu és evezés (a Váci Hajó sportkörénél), atlétika (VSE), női kézilabda (Forte SK), férfi kézilabda (Váci Fonó SK), asztalitenisz (Váci Kötött SK). Jelentkezhetnek az 1954—58 évek között született fiatalok — október 15- ig. a sportágaknak megfelelő sportköröknél. Megyei tanácstag fogadóórája Dr. Tömöri Pál megyei tanácstag, csütörtökön délután hat órától fogadja választóit a párt- és tömegszervezetek székházában (Lenin út 45.). Ingyenes jogi tanácsadás Csütörtökön ingyenes jogi tanácsadás lesz délután öttől a Lenin úti tömegszervezeti székházban. Ez alkalommal dr. Vass Gábor, a váci ügyvédi munkaközösség vezetője ad útbaigazítást a jelentkezők jogi vonatkozású problémáinak megoldásához. Ma a filmklubban: Modern idők Az építők művelődési otthonának egyre népszerűbb filmklubjában ma, szerdán befejeződik a hat nagy filmből és egy díjtalan ráadásból álló sorozat. 17 és 19 órai kezdettel Chaplin Modern idők című filmremeke kerül a váci közönség elé. Petrusán János klubtitkár tájékoztatása szerint máris készen van az újabb program. Október elejétől december végéig A filmművészet a második világháború után címmel indítanak új sorozatot. Hat nagy filmet mutatnak be: Késői találkozás (angol, 1945-ből); Fiúk a rács mögött (olasz, 1946-ból); A fekete Orfeusz (francia, 1959-ből); A vihar kapujában (japán, 1950- ből); Bumeráng (amerikai, 1947-ből) és Húszévesek szerelme (koprodukciós, 1962- ből). Űjabb klubtagokat szívesen látnak. Jelentkezni lehet előadások előtt fél órával Petrusán titkárnál, vagy a mozipénztárnál. Jogok és szerződések — tsz-ek és vállalatok Még ma is gyakran panaszkodnak a termelőszövetkezetek szakemberei és vezetői arról, hogy a gyakorlatban nehezen valósul meg a szövetkezeti gazdaságok és a különféle, velük kapcsolatban álló ipari és kereskedelmi vállalatok egyenjogúsága. Az országgyűlés júliusi ülésszakán is több képviselő szólt erről a jelenségről. Példákat, eseteket soroltak, és sürgették a megoldás keresését. A gazdaságirányítási reform egyik alaptétele, hogy egyenlő jogokat és feltételeket teremt a különféle jellegű vállalatok számára. Nyolc hónap elteltével azt állapíthatjuk meg, hogy a reform szellemében alkotott alaptörvények helyesek, és minden lehetőséget biztosítanak az egyenjogúság, a gazdasági demokratizmus kibontakozásához. De hát akkor mi történik a gyakorlatban, amely panaszra és elégedetlenségre ad okot a termelőszövetkezetekben? A szövetkezeti gazdaságok és az ipari, kereskedelmi vállalatok kapcsolatát hosszabb- rövidebb időre kötött szerződések rögzítik. Sok év óta megrögzött gyakorlat, hogy ezek a szerződések előre elkészített formanyomtatványok, amelyeket az ipari vagy kereskedelmi tevékenységet folytató vállalatok szakemberei kitöltenek, és — nézetük szerint — a tsz-vezetőknek nincs más dolguk, mint hogy ezeket aláírják. Ily módon tehát már eleve egyoldalúság alakul ki; olyan helyzet, amelyben a termelőszövetkezetek sok vonatkozásban „előre gyártott” feltételeket kapnak. Még inkább súlyosbítja a helyzetet, hogy számos vállalatnak a szerződéskötésre vonatkozó belső utasításai gyakran nem egyeznek az alaptörvények szellemével. Betű szerint ugyan nem sértik meg azokat, hiszen ezek a kerettörvények nem határoznak meg mindent szó szerint, éppen azzal a szándékkal, hogy tág lehetőséget adjanak a mindkét fél számára előnyös megállapodásokra. Ám sok vállalati vezető úgy véli, hogy helyzeti energiájuk révén, továbbra is lehetséges érdekeik egyoldalú érvényesítése, a gyengébbik fél — jelen esetben a termelőszövetkezetek — rovására. Emlegették az országgyűlésen a képviselők is azokat a gyakran előforduló eseteket, amikor a hiánycikknek számító nitrogén műtrágyát a Gabonaforgalmi Vállalat kínálta a termelőszövetkezeteknek azzal a feltétellel, ha bizonyos meny- nyiségű kukorica értékesítésére szerződést kötnek. Ilyen adminisztratív nyomásra emlékeztető megállapodás szorgalmazásakor figyelmen kívül Vágyódásom találkozni az ólombetűkkel, a csengető nyomdagéppel, és az isteni illatú nyomda- festékkel teleszívni fiatal tüdőmet, több volt mint szenvedély: halálos nyavalya. Ennek éltem, ez volt az iránytűm a „nagy jövő” felé és papírrongálásaim során már-már a zseni, a halhatatlanság láthatatlan glóriáját éreztem lebegni fejem felett. Mint mondani szokás, az íróasztalfióknak dolgoztam. írtam verset, sőt verseket — szalagon. Minden megihletett, ha copfot viselt, ha kék volt, vagy zöld, a naplemente is és a virradat, és leginkább saját magam sajnálá- sa. Szerettem volna tüdőbajos, vért köpő, átlátszó homlokú, bánatos költő lenni, akiért leányosztályok buknak el, mert eszük és szívük csak nálam időz. S a posta returban kézbesítette kézirataimat. Ám bizodalmám rendíthetett en volt tehetségemben, bár azt még senki sem állította — rajtam kívül. Elejtettek ugyan fülem hallatára „A léggömb“ olyan szavakat apámnak, hogy: ebből a fiúból nagy ember lesz még. De hát ez a dodonai jóslat melyik 16 évesre nem vonatkozik, aki fejlődése, növekedése közepén áll! Versgyáram teljes gőzzel működött, amikor egy váci ember a Naszályban felakasztotta magát. A hír és körülményei jó tárcatémának ajánlkoztak. Többszöri próbálgatás után egybeállt a szöveg. Kész tárcámat Vác akkor egyetlen sajtóorgánumának szerkesztőségébe szállítottam, a Váci Vendéglátóipari Vállalat mai központja helyén működő Pest vidéki Nyomdába ... Szegény jó Dercsé- nyi Dezső bácsi! Már akkor olyan vak volt, hogy olvasni alig tudott. Február végi, langyos, alvadásos nap délutánján, vadul dörömbölő szívvel kopogtam ajtaján. A szentélybe már úgy léptem be, hogy sem nem láttam, sem nem hallottam. Sután-bu- tán, nyújtottam feléje írásművemet, és a halni kész őskeresztények amfiteátru- mi alázatosságával vártam a bírálatot, a döntést. Olvasni már álig tudott, mint írtam fenn és sziklaíráshoz hasonló soraimat még látni is nehezen. Felém nyújtotta némán és én roskadni készültem, mint a Glóbust vállain cipelő óriás. — Olvassa fel maga, fiam! Aranygyűrűs két kezét hasán összekulcsolva dőlt hátra a forgószéken és lecsukta szemét. Szemeimnek kevés lett a fény, lábaimnak támasz kellett és hátralépve megtámaszkodtam. Reszelt a hangom, a nyelvem úgy forgott, mint foghúzáskor, injekció után és betűimet magam sem akartam felismerni. Isten ennyi idő alatt világokat teremtett, olyan hosszúnak tetszett az idő. Hangom nem tört be agyamba füleim labirintusán át, homlokomról úgy gyöngyözött, orromról úgy folyt az izzadság, mint tavaszi olvadáskor eresz aljáról a hóié. Gerincemen ezer hangya sétált. Combjaimról vízpatakok törtettek a bokáim felé, és orromat olyan vízgőzpára illatozta, mint amilyent szaunák tüzes kövének vízzel locsolt tömbje támaszt. A pokol gyulladt ki alattam, vagy az izgalom heve szökött fel forrpontig, nem értettem. Fejem gutaütés környékezi, szívem már régen vi- tustáncot jár, és a halál küszöbéig értem el, mire a felolvasással végeztem. A lehunyt szem alig nyílott fel, de a gyűrűs kéz a kézirat után nyúlt. Felszabadult kezeimet hátam mögé szúrtam, és a fájdalom feljajdulá- sával kaptam szám elé. A forrásig fűtött radiátor bújt mögöttem. Ennek támaszkodtam egész idő alatt. A purgatórium tüze sem tehet méltóbbá embert a mennyországra, mint engem e tüzes fűtőtest. A mennyország pedig megnyílt számomra — szerdán —, mert a Váci Hírlapban megjelent első tárcám: „A léggömb". Harmos hagyták, hogy ez sérti nemcsak a termelőszövetkezetek, hanem az egész mezőgazdasági termelés érdekeit. Több jellemző példája van a monopolhelyzet — gyakran már-már erőszakos — kihasználásának. Mezőgazdasági termékeket felvásárló és feldolgozó vállalatok egyikének-mási- kának irányítói így gondolkodnak: „ezt a tevékenységet mi egyedül végezzük az országban, a szövetkezet máshoz úgysem tud fordulni, tehát hiába berzenkedik, végül mégiscsak velünk köt megállapodást”. Szűk látókörű és gazdaságilag rendkívül káros gondolkodásmód ez, amely előbb vagy utóbb a vállalatra is visz- szaüt. Szerencsére a reform első nyolc hónapjának tapasztalataiból sorolhatunk olyan példákat is, amikor nemcsak a szövetkezeti gazdaságok, hanem egyes vállalatok is eredményes erőfeszítéseket tettek az egyenjogúság gyakorlatának megteremtéséért. Több vállalat szerződési ajánlatait nem a sablonos formanyomtatványokon teszi meg, hanem érdemi gazdasági tárgyalásokon, az érintett partnerekkel közösen keresik a kölcsönös előnyöket, és ennek alapján rögzítik a szerződéseket. A konzervipar, a tejfeldolgozó üzemek és a különféle élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatok tevékenységében több jele mutatkozik annak, hogy felismerték: az egyenjogú gazdasági kapcsolatok, az érdekek kölcsönös tisztelete mindkét fél számára hasznosak, és sok még a kihasználatlan lehetőség a jó együttműködés fejlesztésében. Természetesen a kapcsolatok javításában nemcsak a vállalatokra, hanem a termelőszövetkezetekre is sok tennivaló hárul. Még nem általános, hogy a termelőszövetkezetek kellő mozgékonysággal és hozzáértéssel intéznék üzleti ügyeiket. Teljesen nyilvánvaló, hogy a szövetkezeti vezetők egy, számukra előnytelen szerződési ajánlatra nem válaszolhatnak csak egyszerű tiltakozással. Ennél sokkal célravezetőbb, ha ők is kidolgozzák kellő mérlegeléssel ajánlataikat, és megalapozott kalkulációk alapján tárgyalnak. A kapcsolatok helyes módozatainak kialakításában nagy szerepük van a termelőszövetkezetek területi szövetségeinek. Egy-egy ilyen szövetség 50—70 szövetkezeti gazdaságot képvisel. Áttekintésük és elemzési lehetőségük jó biztosíték arra, hogy megfelelően képviseljék a hozzájuk tartozó szövetkezetek érdekeit. Ennek felismerése vezeti a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát, amikor napirendre tűzi a szövetkezeti gazdaságok és más vállalatok kapcsolatának vizsgálatát. Jelenleg több tsz területi szövetség vizsgálja ezt a kérdést. A termelőszövetkezetek az eddigi tanulságok alapján azt várják a Termelőszövetkezetek 'Országos Tanácsától és az illetékes kormányzati szervektől, hogy helyes intézkedéseik erősítik a vállalatok gazdasági egyenjogúságának gyakorlatát. II. L. A PEST-BÁCS ÉS NÓGRÁD MEGYEI MÉH VALLALAT váci telepe OKTÓBER 31-IG árengedménnyel árusítja a telepen tárolt haszonvasféleségeket. Nyitva: hétfőtől péntekig 7.30- tól 16 óráig, szombaton reggel 7.30- tól 11 óráig. <
