Pest Megyei Hírlap, 1968. szeptember (12. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-24 / 224. szám

Duna parti pillanatfelvétel örül a fotós: a Liszt Ferenc sétány rendbehozatala után a feltöltött öj partszakasz oldalának kövezése következik. Szorgalmas munkáskezek gonddal fektetik le a nehéz kő­tömböket, hogy kultúráltabbá váljék a váci Duna-szakasz képe (Cserny képdicsérete) Bosszankodik a fotós: Nem elég a kilencmilliós selejt, a Toldi Miklós komp; hibásan készítették el a bal parti lejá­róját is. A fogaskerekek nincsenek szinkronban a recés sínnel. Most igyekeznek pótidővel, pótköltséggel korrigálni a hibát (Cserny képbírálata) Az Izzóban olvastuk Névadó — két műszakban Tizennégy újszülöttet je­lentettek be a szombati ün­nepélyes névadóra. Egyszer­re sok lett volna ilyen né­pes csoport. Kétfelé osztot­ták a gyerekeket, szülőket és névadókat. Az első cso­portban Kovács Józsefné anyakönyvvezető — a máso­dikban Szentirmai Tibor anyakönyvvezető-helyettes fo­gadta ünnepélyesen állam­polgárrá a város legifjabb- jait. Köztük volt Kovács Attilának, az ünnepségnek helyet adó Madách Imre Művelődési Központ egyik munkatársának gyermeke is. A családias ünnepséget a Há- mán Kató iskola úttörőinek közreműködése tette emléke­zetessé. Püspökszilágy Orsózó asszonyok Alig egy éve. szervezték meg Püspökszilágyon a ter­melőszövetkezet zsákvarró se­gédüzemét, és máris arról kaptunk hírt, hogy orsózó üzemrésszel bővítették. Az üzemi épületet a termelőszö­vetkezet emelte, a gépeket pedig a Kender—Juta Gyár adta a tsz-nek. Az új üzem­rész újabb kereseti forrást nyit a közös gazdaság lányai­nak, asszonyainak és hozzá­járul a gazdaság bevételei­nek növekedéséhez is. VÁC I NAPLÓ- — __ - _ — _— _|i — _ — _ — - ii _ — i — — --- ii--- — ^ "" — — — — '***1 A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 224. SZÁM 1968. SZEPTEMBER 24.. KEDD A (házé? Anérás-emlékesten közölték: Új intézet épül a siket gyermekeknek Minden esztendőben — szep­tember egyik szombatján — benépesedik a Siketnémák Or­szágos Tanintézetének kultúr­terme. A tantestület és a meg­hívott vendégek hagyományos emlékünnepélyen idézik az 1802-ben megnyílt gyógypeda­gógiai iskola kezdeményezőjé­nek és alapítójának — Cházár Andrásnak nemes emlékét. Szeptember 21-én százan ül­tek a fehér térítőkkel borított asztalok mellett. A vendégek között volt Hargitai Károly, a Pest megyei Tanács művelő­désügyi osztályának vezetője és Lukács Ferenc, a városi ta­nács vb-elnöke is. FEJREÁLLT A TRABANT Személygépkocsik karambolja a Rákóczi térnél Az alkatrészgyártás vezetője elismeréssel nyilatkozott a du- metgyártás és a KC-gyártás kollekívájárrak- * • ‘ntUYíkSj ától. A spirálgyártást nem dicsér­hette, mert a gyenge minősé­gű anyag miatt nem javult kellően az osztály munkája. Érdemes lenne a wolframdrót gyáregységnek egyszer próbá­ra tenni a váciakat.' Kifogás­talan anyagot biztosítani, s megnézni, mire képes a váci spirálgyártás kollektívája? Bezur Zoltán szombaton kölcsönkérte barátjának Tra­bant gépkocsiját, és Budapest XIII., Pannónia utca 49/a. szá­mú ház elől családjával elin­dult egy kis sétakocsikázásra. Feleségét maga mellé ültette, kétéves kisfiúk a hátsó ülésen csakhamar jóízűen elaludt. A 2-es számú főútvonalon délután három óra tágban ér­keztek Vácrái Ä Trabant negy­ven kilométeres sebességgel haladt át a városon. Majdnem elérték a Rákóczi teret, ami­ZÚGIRÁSZOK Aki gyakran jár az ügyvédi munkaközösség felé a Géza király tér sarkán mindig lát­hat tanácstalan idősebb, ifjabb embereket, amint tanakodnak. Közülük sokan azon, hogy mi­ként mondják el az „ügyvéd úrnak”, hogy ügyeiket elron­tották, s arra akarják kérni: hozza rendbe, mentse, ami menthető. Dr. Kenéz Tibort, a Pest megyei Ügyvédi Kamara elnö­két, a Váci Járási Ügyvédi Munkaközösség tagját kértem, beszéljen tapasztalatairól, hogy mit jelent a zügirászok működése, és milyen hátrá­nyokkal jár tevékenységük az érdekelt és őket megbízó fe­lekre nézve? Érzékletes példákat mond bevezetőül: Egyik alkalommal, nem is olyan régen, ügyfele elveszített egy pert, amely végrendelet érvényessége iránt folyt. A végrendeletet zugirász készítette és tudatlansága foly­tán a végrendeletet olyan ta­núval „előttem-eztette”, aki nyereségvágyból elkövetett bűncselekmény miatt büntetve volt. Ez érvénytelenné tette a végrendeletet és végül az örö­kösnek tetemes összegért meg kellett vásárolni azt az ingat­lant, amelyet egyébként — ha a végrendelet jó — megörökölt volna. Egy nyolcvan év feletti asz- szonynak zugirász készítette a szerződését egy fiatal párral, azzal a céllal, hogy tisztessé­gesen tartsák el, és ennek el­lenében átadja nekik a száz­ezer forintnál is többet érő há­zát. A fiatalok beköltöztek a házba, benne laknak. Ök igen, ám az öregasszony már régen nem, mert vagy ő nem tudott a fiatalokkal kijönni, vagy for­dítva. Ám, mivel a szerződés rossz, s nem a szerződő felek akaratát tartalmazza, az idős asszony most eltartók nélkül tengődik kicsi nyugdíjából, s az ügyvéd segítségét kéri. Ha a szerződés szabályszerűen készült volna el, akkor a bíró­sági eljárásban is könnyebb lenne a helyzete — s a bíróé is. Ennyit a példákból. Nézzük, mi a helyzet ezekkel a jogi „fusizókkal”? Magyarországon mindenki ért a „joghoz” és boldog-bol­dogtalan vállalkozik arra, hogy szerződést fogalmazzon, végrendeletet készítsen stb. Pedig az előbbi példák azt bi­zonyítják s(^ más ezerrel együtt, hogy a zúgirászok mennyi felesleges költséget okoznak a feleknek, hogy mennyi vége-hossza nélküli pereskedésnek elindítói. Néhány év előtti felmérés adatait idézi Kenéz dr. A szá­mok azt bizonyítják, hogy az ügyvédek által készített szer­ződéseknek e későbbiek folya­mán csupán 5 százaléka lett per tárgya, míg a zúgirászok fogalmazta szerződések 95 (!) százalékából származtak pe­reskedések. Sokszor akkor, amikor az eredeti szerződés­ben szereplő felek halála után — s mindezt azért, mert an­nak idején a szerződést rosszul szerkesztették. Hányán vesznek meg olyan földet, amit nem lehet „átírni”. Megveszik, mert tanácsadóik azt mondják, majd csak eljön az idő, amikor átírják. Az ügyvédek és közjegyzők, akik a szerződések elkészítésére az okiratok megszerkesztésére hi­vatottak, erre nem vállalkoz­nak, hiszen kötelességük a szerződő felek mindegyikének érdekeit szem előtt tartani. Különösen nagy a súlya ennek az életjáradéki és tartási szer­ződéseknél, a végrendeletek­nél. S amikor azután a rossz szerződések miatt perre kerül a sor — kidobták a pénzt az ablakon, sokszorosát annak, amit az ügyvédi költségen meg akartak spórolni. Miért kezdenek az emberek zugirásszal? Mert úgy hiszik, hogy pénzt takarítanak meg. A zugirász nem kér munkadíjat, csak a bélyegilleték árát, s ab­ba „építi bele” a maga hasz­nát. De ne tételezzünk fel mindegyikről rosszindulatot. Egy részük jogvégzett ember, de régen nem él benne. t-»hát nem ismeri az időközben elei­be lépett rendelkezéseket és ezért lesz az általa fogalma­zott szerződés támadható vagy érvénytelen. Ha valaki beteg, orvoshoz megy... (b.) SPORT Győztek a Vasutas sakkozói Váci Vasutas—Abonyi TSZ SK 9:1 Marót—Lőrinczi 1:0 — Szie- big—Lőrinczi 1:0 — Herczeg— Kiss T. 1:0 — Hargitai—Nagy 1:0 — Szalai—Tripák 1:0 — Hámori—Kovács 1:0 — Var­ga—Kliber 1:0 — Danits— Fornyák 1:0 — Dénesné— Kissné 0:1 — Paulovics—Kiss 1:0. Kit pont-játék nélkül A Felsőgöd—Kisalag öreg­fiúk labdarúgó-mérkőzésen a kisalagi csapat nem jelent meg. A két pont így játék nélkül lett a Felsőgödé. A mérkőzés helyett a csapat egymás között játszott edző­mérkőzést. Szeptember 30-án, hétfőn, Pest megyei rangadó lesz. A Dunaharaszti otthonában fogadja a Felsőgödöt. Tavasz- szal Felsőgöd 3:0-ra győ­zött. Köszönetnyilvánítás. Ezúton mondunk köszönetét mindazok­nak. akik férjem, illetve édes­apám Csanálosi János elhunyta alkalmából részvétüket nyilvá­nították és öt utolsó útjára el­kísérték. A gyászoló család. kor a Maurice Thorez utcából egy Moszkvics-Combi gépkocsi közeledett, amelyben Sasvári Károly, az öntöde sofőrje ült a volánnál. Nem adott elsőbb­séget a főútvonalon haladó jár­műnek, és oldalba kapta Be- zurék kocsiját. A közelben állók rémülten látták, hogy a kocsi jobb hátsó kereke a .sarokkőnek vágódik. A Trabant megperdült a leve­gőben, majd szabályosan fejre állt. Az úttest üvegszilánkok­kal lett tele, a kis kocsi ka­rosszériája a balról kapott ha­talmas ütéstől teljesen össze- roncsolódott. Csodával határos módon a Bezur házaspár sértetlenül ká­szálódott ki a kocsiból. Gyer­mekük álmából felriadva síró­görcsöt kapott. Azonnal kór­házba szállították, de sérülést rajta sem találtak. Megérke­zett a rendőrjárőr. Alkoholos állapotot egyik vezetőnél sem mutatott a szonda. Az erősen sérült járművet a Rákóczi utca 21. számú ház udvarára von­tatták. A vizsgálat tart. (p. r.) Sápadt fényű gyertyák ég­tek a teremben az ünnepi va­csora alatt. László András, a Gyógypedagógiai Főiskola do­cense a nemes veretű Cházár- serleggel a kezében mondta el ünnepi beszédét, amelyben Cházár András emlékét idézte. Már a XVIII. század végén cé­lul tűzte maga elé, hogy a tár­sadalom szerencsétlenjeit gyá- molítja, segíti. Bécsben óriási hatással volt rá a siketnémák osztrák tan­intézete. Hazatérve, szinte megszállottjává válik az ügy­nek, és minden hivatalos fó­rumot megmozgat egy hazai, hasonló intézmény létesítésére. Törekvéseit 166 évvel ez­előtt végül is siker koro­názta. László András a jelent érté­kelve elmondta, hogy az inté­zet mindvégig hű maradt a ha­ladó szellemű, hazafias lelke- sedésű alapító eszméihez. A váci iskola ma 300 nö­vendéket készít életre. elő az A tantestület tagjai szüntele­nül keresik, kutatják azokat a lehetőségeket, amelyek bizto­sítják Cházár álmának meg­valósítását: a siket gyermekek társadalmilag értékes emberré nevelését. A haladás útján nincsen megállás. Az épület kapualjá­ban már elhelyezték a Csikós József úton 1970 tavaszára fel­épülő 100 férőhelyes új intézet tervrajzát. Ide az értelmileg fogyatékos siketek kerülnek. Államunk újabb milliókat áldoz e nemes célra. Az emlékesten fiatal főváro­si művészek adtak műsort. Dr. Sárospataki István Flotow Mártájából énekelt, Peterdi Zsófia Azucena-áriája sok tapsot kapott, Galántai Zsolt szépen táncolt; a zongorázó Varga Ferenc Chopin-kerin- gőkkel aratott nagy sikert. Papp Rezső A HAGY ifjúsági klubjában Új évad - gazdag programmal A Híradástechnikai Anya­gok Gyárának ifjúsági klub­ja szombaton ünnepélyes meg­nyitóval kezdte az új évadot. — Havi két kiemelt össze­jövetelt tervezünk a hátra­levő hónapokban — tájékoz­tatták munkatársunkat. — Szeptember 28-án a Női Ru­haipari Ktsz tart ruhabemu­tatót. — A folytatás? — Október 12-én nálunk lesz a kulturális emlékver­seny záróünnepélye; a hó­nap utolsó szombatján ídne- dalestet rendezünk. Novem­ber kilencedikére a zeneis­kola tanárait kértük fel hangversenyre. Huszonharma­dikán lesz a Zrínyi utcai Katalin-bál. — Mivel zárják az eszten­dőt? — December elején Fehér Klára írónő látogat el hoz­zánk. író—olvasó találkozón biztosan sok érdekes műhely­titkot mond el a klubtagok­nak. Két héttel később fia­tal fővárosi művészek elő­adóestjén tapsolhatunk. Min­den második — szalad szom­bat előtti — pénteken ötórai teát rendezünk. És még egy számunkra örvendetes hír: az összejöveteleket követő tán­cos estéken a Madách Imre Művelődési Ház közkedvelt írisz-zenekara játszik. (—PP) Csicsörke, kendeszke, kanári... A CÍM első két szava nem valami egzotikus étel, vagy ismeretlen gombafajta, hanem madár, éppenúgy, mint a har­madik, a kanári. Pitelka An­tal nyugdíjas felsőgödi erdész­től tudtuk ezt meg, aikinek egyetlen szenvedélye van — felesége szerint is — a ma­dár, közelebbről: a kanárite- n'észtés. A felsőgödi vasút oldalában, a kis kert közepén álló házi­kóból már kora hajnalban kedvderítő madárfütty hallat­szik, és a vonatra várakozók mosolyogva nézik, amint a jól megtermett Pitelka Antal szép óvatosan kihordja a kert­be énekes barátait. Az idős madarász egész nap a kis dalosok között tesz-vesz, leül közéjük, szundít egyet az őszi napsütésben, de sűrűn felriad, vigyáz kedvenceire. MÁR GYEREK KORÁBAN gyűjtötte az erdő madarait, később abbahagyta, mert jött a család: öt gyereket kellett felnevelnie. 1958-ban azonban újra kettesben maradt felesé­gével és ettől az időtől bené­pesedett a kerti ház. Harmincegy kisebb és öt nagy kalitkában közel száz kanári lesi, várja, énekszóval, füttyel köszönti hajnalban a gazdát. Nemcsak kanárit te­nyészt a nyugdíjas erdész, de érdekes kísérletet folytat ke­resztezésekkel is. Egy bronz színű, frissen röpködő szép madár a csicsörke és kanári kereszteződésének második utóda. Nagyon szép a hangja, szokatlan a színe. A kanári és tengelice (köznéven stiglinc) kereszteződéséből pedig a ten­gelice színeinek pasztell árnya- lataival díszelgő dalos madár lett. Az irodalom nem tud ar­ról, hogy ebből a keresztező­désből származó madárnak utódai lennének. Most meg­próbálkozik, hogy ezt a csi- zek családjába tartozó vad­madárral, a kendeszkével pá­rosítsa. Ha ez sikerül, akkor a madarászok világában nagy feltűnést kelt. A büszkesége azonban a hollandi piros ka­nári. Ragyogó, halványpirosas, sárga madár, de éppen ilyen a szép zöldruhás Izabella-faj- ta, sárgászöld-barnás háttal. Sok csodálója van a palakék mellényű, apró kanárinak, nemkülönben a kecses, sár­ga tollú Yorkshiere-nak is. SOK ÖRÖM, de gond is van a madárkákkal. Naponta nyolcfajta keverékből készí­tett csemegét kapnak, a szépia ott lóg állandóan a kalitkán, párzás előtt a tojók főtt to­jásból, csukamájolajból és repcemagból álló keveréket csipegetnek. A 13 nap alatt kikelt kis fiókák ugyancsak „diétás” kasztot esznek, kel­tés után 6 napra meggyűrűzik, a 21. napon elválasztják őket Két hónap múlva tudják csak meg, hogy tojó-e, vagy hím. Ugyanígy ekkor próbálkozik először a kanári fütyüléssel. A néma madár a — tojó. Ma­dáréinál a férfi a hangadó. — Érdemes-e ezekkel a kis állatokkal foglalkozni? — Igen, — mondja Pitelka bácsi. — Nincs szebb öröm, mint nézni az állatokat, cso­dálni a tiszta fehér kanárit, izgulni, lesni, mikor kezdődik a nász, előkészíteni erre az állatokat. Mindig szerettem a madarakat és a gyerekeket is. Madaraim velem vannak, az én kiröppent gyerekeimet pó­tolják azok a napközisek, akik a közeli kastélyból naponta iskolába menet idejönnek örülni. MELLÉKJÖVEDELMET is jelent a tenyésztés. Egy jó hangú hímért 180—250 forin­tot is megadnak, legutóbb egy váci madarász 400 forintért vett meg továbbtenyésztésre egy pár kanárit. A felsőgödi madarász tavaly Csehszlová­kiában 500 cseh koronát adott egy pár hollandi-pirosért. De nem ezért csinálja. Azért tölti napjait a kalitkák mel­lett, mert szereti a madara­kat, értelmet, célt és kedves munkát jelentenek a nyugdí­jas években. R. S.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents