Pest Megyei Hírlap, 1968. szeptember (12. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-22 / 223. szám

Profan vers Cingár csillagok csipognak, s az üstökösök kotlának, elült az égi titoknak minden borzoló rezzenése, nem hallik csak szívünk verése, ha ölünkbe vágyak omlanak. Csöbör gurul a Tejúton, langymeleg tejszag surran át az égi bokrok sűrűjén, s a légi nyájnak nyomát, rőt felhők tarajos ostorát szívemben éltetem tovább. Ügy éltetem az álmokat csak keblemben melengetőn. Az isten ballag és tátogat, mert két csillag helyén mályva ring, s a részeg hold lengő szárnyain horkolva alszik a szeretőm. Csankó Lajos Fogadóéra Szedőn Holnap, hétfőn délután fél ötkor a szödi tanácsházán Ge- bora László megyei tanácstag fogadja választóit. Motorcsvasárnap Ma rendezik a budapesti Hármashatárhegyen az orszá­gos összetett honvédelmi ver­seny döntőjét. Vácról három motoros vesz részt a magas­szintű viadalon: Kresnyovi, Kiss és Csábi. Számos motoros találkozik reggel a 8,50-es váci kompnál. Tahitótfalun keresztül az or­szágúira térnek és irány: Vi- segrád, Magda Forrás. Itt ta­lálkoznak régi barátaikkal, a Budai Túramotoros Klub tag­jaival, hogy közösen, együtt töltsék el a nyár végi vasár­napot. VÁC I NAPLÓ irtÉáin'lllMWBin mmr\i —mi inn'll!,, —i n— |-~> iiir~rnai^~inn i»n — T~m„^—tfHw A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA-------------------------------------------------------------------------n—T—ii I -ii iiiiiiim ii in í ~ írni t" h—iipi n ■ m ■■ mii« ■ ■im—uinnn™u hím — , XII. ÉVFOLYAM, 223. SZÁM 1988. SZEPTEMBER 22.. VASÁRNAP Hibrid kukorica-bemutató Hogyan lehet jobbat, többet termelni? Ki volt Or os Az őszülő temetőben barangolt munkatársunk a múlt hét egyik szép délelőttjén. Elhanyagolt sírokat „fedezett fel”, s azon gondolkodott, vajon ezekre a sírokra miért nem kerül so­ha virág? Talált egy obeliszket, és a csipkebokor szúrós ágai kö­zött egy táblát: „Oros Kálmán, a magyar siketnémák dísze, büszkesége —, aki otthont adott nekik”. Ezeket a sorokat nyil­ván a kegyelet fogalmazta, aminek az utódokban nyoma sincs. A siketnémák intézetében a megkérdezettek mit sem tudtak ar­ról, akiről az idézett sorok szólnak. A minap a Siketnémák Országos Intézetének igazgatójától levelet kaptunk, amely mintegy válaszol munkatársunk írásá­ra. íme, közreadjuk. Ki volt Oros Kálmán, aki­nek síremlékét domborművű arcmása díszíti és felirata sze­rint „a siketeknek otthont adott”? Oros Kámán a Sike­tek Váci Országos Intézeté­nek tanulója volt. 1832-ben kitűnő eredménnyel végezte tanulmányait az intézetben, ahol a betűszedés mesterségét is elsajátította. Mint betűsze­dő, egész életén át szoros kap­csolatban maradt az intézettel. Tehetsége és műveltsége mel­lé jó szív, sorstársaiért való aggódás is társult. Mint nyom­dász, a magyar munkásság legszervezettebb csoportjához tartozott. Itt látta, érezte a szervezettség hatását. Maga, mint a legkülönbek egyike, társait ki akarta emeint a szétszórtságból, az elhagya- tottságból, a kiszolgáltatott­ságból. „Siketnémák Közlönye” cí­men folyóiratot indított, hogy a betű fegyverével küzdjön értük. Sajnos, nem sok megér­tésre talált. De nem adta fel a harcot. 1901-ben ismét meg­indította lapját, amelynek se­gítségével szerette volna ter­veit megvalósítani: a felnőtt,, dolgozó siketeknek Budapes­ten egy társadalmi és érdek­védelmi szervet, egyesületet, otthont létrehozni, amelyet az első magyarországi intézet kezdeményezője után „Cházár András Országos Siketnéma Otthon”-nak nevezett volna el. Oros Kálmán élete delén, 45 éves korában, 1901-ben meghalt. Halálos ágyán a lap sorsát a tantestületre bízta. A lapot az első világháborúig az intézet saját kiadásában meg­jelentette. A Cházár otthon gondolata halála után öt évvel valósult meg. Síremlékét 1912-ben állí­tották fel, a Cházár otthon ál­tal gyűjtött adományokból, és az özvegy hozzájárulásával. A síremlék domborművét Vaszari László szobrászmű­vész Oros Kálmán iránt érzett hálából, sorstársi és baráti sze­rétéiből, díjtalanul mintázta. De a siketek oktatásával csak annyi volt a kapcsolata, hogy ebben az intézetben ne­velkedett, tanult. De fiatal tanárainkat nem lehet azért elmarasztalni, mint azt a cikk írója tette, mert nem ismerték az intézet egy múlt századbeli tanulóját.” A Siketek Váci Intézetének testületé nagy gonddal ápolja a haladó hagyományokat, ün­nepélyes keretek között em­lékezett meg tegnap az inté­zet alapítójáról. Halottak nap­ján az úttörők felkeresik és gondozzák azoknak a tanárok­nak és tanulóknak a sírját, akiknek családja nem lakik Vácott, és Länderer Jenő sírját is. Angyal József igazgató Tegnap már hírül adtuk, hogy pénteken a máriaudvari tan­gazdaságban hibridkukorica­bemutatót tartottak. A járási tanács és az agrárszakembe­rek klubja nevében Sivó An­tal vb-elnökhelyettes mondott rövid köszöntő beszédet. Eb­ben kitért a járásunk termelő- szövetkezetei előtt álló meg- növekedet feladatokra. El­mondotta, hogy a szántóterü­letek csökkenni fognak a ker­tészet javára. Ezen a kisebb területen kell hát a jövőben megtermelni a szükséges ga­bonát és takarmányt. Ezután bejelentette, hogy ár. Faragó Ferenc, a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem növényter­mesztési tanszékének docense a hibridkukorica-termesztés­sel kapcsolatos kutatások leg­újabb hazai és külföldi ered­ményeiről számolt be, különös tekintettel azokra a módszerekre, amelyek a váci járás területi adott­ságai mellett gyümölcsö­zőek. Többek között elmondotta, hogy pártunk és kormányunk által korábban a mezőgazda­ság elé tűzött hármas célkitű­zésből az elsőt, a gabonater­mesztés növelését megoldot­tuk. Másik és nagyon jelentős feladata a mezőgazdaságnak a nagy termőképességű kukorica­fajták meghonosítása. Ezután előadását ennek a kér­désnek szentelte. Annál is in­kább fontos ez, mert ma még Ezeket a sorokat azzal a meggyőződéssel adjuk közre, hogy munkatársunkat a messzemenő jószándék vezette, s kérdésé­vel az intézet fiatal tanárait nem bántani, csupán figyelmeztet­ni akarta arra, hogy az intézet múltjának vannak olyan emlé­kei, amelyek lassan feledésbe merülnek. Teenagerek figyelmébe: Evezős toborzás a VSE-ben 4 \ év a kiskereskedelem szolgálatában Egy hihetetlennek tűnő hir margójára A Váci Hajós SE evezős szakosztálya az 1953. és 1955. között született fiúknak és lá­nyoknak evezőstoborzást ren­dez. Szeptember 25-től október 5-ig minden nap jelentkez­hetnek az evezéshez kedvet érző tizenhárom-tizenöt éves fiúk és lányok az egyesület csónakházában Kőhalmi Éva és Ribáry Zoltán edzőknél — hétfő kivételével. A Vác és Környéke Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat körlevelén olvasom az új igazgató nevét. Az Április 4. téri központban megerősítik a hírt: Borbély János igazgató nyugalomba vonult. Borbély János nyugalomba vonult? Az örökifjú, fáradha­tatlan vezető, száznál több kiskereskedelmi egység, fél­ezer bolti dolgozó irányítója nem siet reggelenként végig a kacskaringós Attila utcán? Alig tudom elképzelni otthon kényelmesen üldögélve; vilá­gos nappal újságolvasás, rá­diózás közben. Ismerem élettörténetét, amely 44 éve összeforrott Vác kiskereskedelmének his­tóriájával. Tizennégy éves ko­rában állt be kereskedelmi ta­nulónak a népes csizmadiaipa­ros család gyermeke a Han­gya Szövetkezetbe. Felszaba­dulása után rövid ideig Gö­döllőn dolgozott, de utána visszatért szülővárosába, hogy itt munkálkodjék nyugdíjba- vonulásáig. 1928—1930: A gazdasági vál­ság éveiben szövőgyári textil­munkás. Utána visszamegy a Hangya Szövetkezethez és boltvezető 12 éven át a Szé­chenyi utcai árudában. Ami­kor rövid időre bevonult ka­tonának, akkor sem lett hűt­len a szakmához, mert élel­mezési raktárba kérte a beosz­tását. 1949: az állami kereskedelmi hálózat szervezése, a népbolt- vállalatok hőskora. Emlék­szem, hogy milyen lendülettel, szakmai szeretettel vetette magát a munkába. Az Észak- Pest megyei Népbolt ellenőre, osztályvezetője, sokszor min­denese. Tekintélye van a szak­mában. Más városokban, me­gyékben kutatja, tanulmá­nyozza a jobbat, az újat. 1956: nagy része van abban, hogy a nehéz hetek után kon­szolidálódott a váci élet. A telt kirakatok segítették a helyzet normalizálódását. Az év decemberében nevezik ki igazgatónak, közmegelégedés­re. Tizenkét évig tölti be ezt a pozíciót, közben megkapja A Déryné Színház 10 előadása Megkezdődött a bérletek szervezése — Az Állami Déryné Szín­ház a most kezdődő évadban tíz alkalommal látogat váro­sunkba. A helyek biztosítására kedvezményes bérletet bocsát ki a Madách Imre Művelődési Ház 100-tól 140 forintos ár­ban — mondja a szervező. . — Mit látunk majd váci színpadon? — Sokrétű a műsor. Október 13-án kezdünk a Kutyaszorító című vígjátékkal. November­ben jön az Isten véled édes Piroskám! című operett és a Nem születtem grófnak című dalos játék. A jövő év első felében játssza a Déryné Szín­ház a Dankó Pista című dal­játékot, a Don Carlos című drámát. Jön a Füredi komédiá­sok, Vörösmarty Csongor és Tündéje, a János vitéz, Ör­kény István Tóték című bi- zarr-játéka és Az állam én vagyok című vígjáték. — Milyen előnnyel jár a bérlet? — Kényelmes, biztonságos, mert telt ház esetében is biz­tosítja a bérlő ülőhelyét. Ré­gebbi bérleteseinket előnyben részesítjük. Nem kell a fővá­rosba utazni; Vácott is láthat gondosan rendezett, lelkiis­meretes előadásokat a közön­ség. Természetesen az 1968/ 69-es évadban is módot adunk arra, hogy a nem bérletesek esetenként jegyet válthassa­nak egy-egy előadáshoz. (P. r.) Szerdán A HNF és a tanács kapcsolatáról A Hazafias Népfront járási bizottsága szeptember 25-én, szerdán délután két órakor a járási tanács új székházának tanácstermében ülést tart. Új­falui István a Hazafias Nép­front járási titkára, a HNF és a tanács együttműködésének tapasztalatairól számol be, majd a bizottság megtárgyalja az 1968—69. évi tömegpolitikai okatás előkészítését. a Belkereskedelem Kiváló Dolgozója kitüntetést és laká­sának körzetében, Alsóváros­ban tanácstaggá választják. 1968: búcsúbeszédek, kö­szöntők, jókívánságok, aján­dékok. „Egészséget, megérde­melt pihenést!" Erre megcsó­válja a fejét. Ez nehezen menne máról holnapra. Tagja a városi tanács végrehajtó bi­zottságának. Egyik vezetője a helyi népfrontbizottságnak. Mint olyan sokszor, lesz egy­két szava a helyi várospoliti­kához. És illik ellátogatni né­hanapján az autóklubba is. Papp Rezső FIGYELŐ Hírünk ai. országban A televízió híradója képes riportban számolt be a király­réti emlékmű leleplezéséről. — A Kirakat szeptemberi számá­ban oldalas cikket írt a váci Lestár Béla „Megfelelően ala­kul az 1968. évi áruforgalom” címmel. — A Pajtás képben és írásban közli, hogy Váchar- tyánban az úttörőőrsök tanul­mányi-társadalmi versenyre hívták ki egymást. — A rádió krónikájából értesült az or­szág a kisváci iskolaavatásról. — A Népszabadság csütörtöki számában Dombi Andor du­nakeszi lakos számol be a Li­get utca 4. számú házban ta­pasztalt albérlőuzsoráról. — A Kisalföld tudósítója azt ad­ta hírül, hogy győri fotómű­vész nyerte az idei audio­visual fesztivál nagydíját. Í jelentős takarmányimportra szorulunk. Ebben az évben például 60 ezer tonna takar­mányt kell importálnunk, amelynek jelentős a devizaki­hatása. De az anyagiakon kí­vül a hazai termesztés növelé­sét kívánja a biztonságos ál­lattartás is. Ma ahhoz, hogy a kukorica termesztése jövedelmező le­gyen 22 mázsás holdankénti átlagot kell elérni. Jelenleg 12 mázsa körül van az az érték, amikor a termesztés még nem deficites. Hogyan lehet jobbat, töb­bet és biztonságosabban termelni? Megfelelő műtrágyamennyi­séggel, helyes vízgazdálkodás­sal és nagy termőképességű hibridek alkalmazásával. El­sőként a műtrágya fontosságá­ról beszélt. Ma holdanként kö­rülbelül csak egy mázsa mű­trágya kerül a kukoricaföldbe. Ennek a mennyiségnek meg­növelése szükséges és az, hogy időben és minél mélyebbre kerüljön. Ehhez időben kell elvégezni az őszi szántást. Eh­hez kapcsolódik a vízgazdál­kodás. Az egész évi csapadék mennyiségének 30—32 száza­léka hullik le az őszi hetek­ben. Ha a föld nincs jól meg­munkálva, az eső ahelyett, hogy beszivárogna — lefolyik a földről. A kukorica pedig vízigényes növény. Időben kell hát betakarítani és a szárát letakarítani, ahhoz, hogy a következő évi vetés megfelelő körülmények közé kerüljön. Az őszi szántás késése 28 mázsás átlagtermésnél 7— 8 mázsa terméskiesést je­lent. Ezután arról beszélt, hogy a jelenleg ismeretes egyszeres és kétszeres keresztezésű hib­rid kukoricák közül a váci já­rásban a rövidebb tenyészide­jű fajták válnak be. A régen honos fajtáknál — megfelelő ápolás mellett — 15—20 szá­zalékkal adnak nagyobb ter­mést. Beszélt ennek termésát­lagairól, s a vetés módjáról. Ezután a jelenlevő elnökök, főagronómusok, brigádvezetők és a mezőgazdasági technikum tanulói a gyakorlatban nézték meg — a tangazdaság terüle­tén —, hogy milyen eredmé­nyeket hoz járásunkban a hib­rid kukorica termesztése. (b.) Pusztuló érdekessé« u A vácrátóti bo­tanikus kert ked­ves színfoltja volt a kis patak mel­lett meghúzódó malom. A har­mincas években országos híre leit, mert itt forgatták a Zenélő malom című filmet. Évenként sok ezer természetbarát megállt a fából épült, zsindelyts tetejű házikónál, megcsodálta az óriás kereket és álmodozott a ro­mantikus épület­nél. Miért írjyk ezt múlt időben? Azért, mert a malmot pusztulás fenyegeti. (^serny kép­riportja) T sz-bajnokság A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 51. évforduló­ja tiszteletére meghirdetett „Kispályás tsz. házi labdarúgó- bajnokság”-ban már javában folynak az őszi forduló mér­kőzései az Alsógödi Tsz-ben. A sorsolás szerint a bajnok­ságot október végéig befeje­zik. A november 6-i ünnep­ségen hirdetik ki az ered­ményt, osztják ki a díjakat. Nagy küzdelmeknek, sportsze­rű játékoknak lehet mérkő­zésről mérkőzésre szemtanúja a nézők mindig népes tábora. Volt már olyan mérkőzés i.v, amelyet 100—150 néző izgult végig. Most az őszi forduló­ban már sokkal kevesebb a sé­rülés. Ügylátszik a megfelelő tréning és a mozgás a játéko­soknál így is érezteti hatását. A bajnokság állása a 9. for­duló után: 1. Építők, 2. Len­dület. 3. Törekvés. 4. Traktor. 5. Volán. 6. Vasas. 7. Mütex. 8. Húsos. Az Izzóban olvastuk mi hiányzik a robbanásmentesítö ÜZEMBEN? A robbanásmentesítő üzem kollektíváját nap mint nap le­állással fenyegeti a fémöv hiánya. A munkások reggel azt találgatják, hogy fémöv, gyanta vagy dobozhiány miatt állnak le aznap. Mi pedig azt találgatjuk, miért döcög állan­dóan a robbanásmentesítő üzem anyagellátása? Ki ennek az oka?

Next

/
Thumbnails
Contents