Pest Megyei Hírlap, 1968. szeptember (12. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-21 / 222. szám

Jelzőtáblát a sülyi állomásra Mozgalmas az élet a tá- piósülyi vasútállomáson. Idáig már elér a második vágánypár, amelynek to­vábbépítése azonban folyik. Maglód és Mende után, itt is kialakul majd az aluljá­rórendszer. Pillanatnyilag a község felöl gyalog ér­kezők a teher- és személy- vonatok lépcsőin keresztül juthatnak c szí: ahhoz a szerelvényhez, melyen ép­pen utazni akarnak. Ezután a nyaktörő mu­tatvány után előfordul, hogy az éppen befutó sze­relvény mellé lépnek, ami nem veszélytelen,' vagy a szolgálatot teljesítő vasúti rendőr figyelmezteti az utasokat, hogy szabálytala­nul kelnek át. Legközelebb szabálysértésért megbírsá­golja őket, jogosan. Az ellenérv nem lehet más, a forgalmat le kell bonyolítani. Egy dolgot ta­lán meg lehetne tenni. Jel­zőtáblákkal kialakítani egy meghatározott átjáróterüle­tet, mely megszüntetné az esetleges balesetveszélyt is. (furuglyás) MONOM A: P E ’S T ÍM EGYE f H í R, L^. P kO L Ö X. ÉVFOLYAM, 222. SZÄM 1968. SZEPTEMBER 21., SZOMBAT NYÚJTOTT MŰSZAK A MENDEI LENiN TSZ-BEN Befejezés előtt a burgonya betakarítása A sok eső sem \ó • • Ügyeletes orvos Gyomron: dr. Meiseils Már­ta (Erzsébet utcai új rendelő­jében), Monoron: dr. Kövest László (Táncsics utca), Üllőn: dr. Koncz Lajos, Vecsésen: dr. Tury István tart ügyeletet va­sárnap. — Ügyeletes gyógy­szertár Monoron, a főtéri, Ve­csésen a Halmy-telepi. A mendei Lenin Tsz leg­utóbbi vezetőségi ülésén az elmúlt nyolc hónap munkáját értékelték. Többek között szó esett a normálholdak teljesíté­séről, az üzemanyagfogyasz­tásról, a gépcsoportvezető munkaterületén tapasztalható lazaságokról, de a fő kérdés az őszi betakarítási és vetési terv végrehajtása volt. A burgonyaföldeken tel­jes üzem van, a 86 hold­ból 55 készen van. Ha a munka a jelenlegi ütem­ben halad, akkor a bur­gonya betakarításával a hónap végéig végeznek. A kukorica törését és betaka­rítását október 20-ig, a kuko­ricaszár betakarítását pedig november 15-ig tervezik. A cukorrépa munkái és a szüret vége október közepe. Befejeződött a silózás, már csak a kukoricaszár­ból készítendő siló van hátra. Az összes másod- és tarlóve­tés betakarításának tervezett határideje október 10. Ezen belül a széna és a lucerna negyedik kaszálása a hónap végéig kell befejeződjön. Megkezdődött és jó ütem­ben halad az őszi vetés, bár a sok eső a kötött ta­lajon gátolja a folyamatos munkát. Az őszi takarmánykeverék fele már a földben van, a má­sik fele — a szakaszosság miatt — a hónap végéig lesz elvetve. A vetőszántás is jól halad, a 663 holdból 300 hold már kész. Folyik az őszi árpa veté­se, az őszi búza vetését pedig a hónap végén kezdik. Mindezek mellett gondot fordítanak az őszi mélyszán­tás elvégzésére is. A sok, ösz- szetorlódott munka miatt, a szövetkezet vezetősége nyúj­tott műszakot rendelt el, csak így tudnak végezni mindennel idejében. (Mj.) Marica Szalántán Vendéglő és cukrászda épült Baranya megye egyik legna­gyobb délszláv falujában: Szalántán. Az új vendéglátó üzem — stílszerűen —hor- vát leánynevet kapott: „Ma- ricá”-nak keresztelték el. Szalántán alig van olyan család, amelynek ne élné­nek rokonai, barátai a szom­szédos Jugoszláviában, ennél­S Sí P iü O ■ R ■ T fogva igen nagy a falu ide­genforgalma. A vendéglőben délszláv ételeket is felszol­gálnak majd a vendégeknek. Azon a/helyen, ahol az új vendéglő és cukrászda van, Szalánta legrégibb épülete állt. A hagyomány szerint betyártanya volt abban az idő­ben, amikor még sűrű erdő borította a vidéket. Az öreg, elavult épület helyén — 1,6 millió forintos költséggel j építették fel és rendezték a 120 személyes éttermet 40 személyes eszpresszót Ökölvívás a labdarúgópályán Vecsés—Sashalom 3:2 (hl) 1200 néző, vezette: Vecsés, Molnár. VIZÉP: Bogár — Molnár, Kalmár, Leimetter J., Varga, Fekete — Makovecz, Nógrádi, Krausz, Kalász, Vándori. Kitűnő, labdarúgóidőben, Vendégtámadásokkal kezdő­dött a találkozó és a 9. perc­ben Vidák élesen beadott lab­dája Leimetter J. lábáról a hálóba pattant, 0:1. A vecsé- siek rengeteg hibával, álmo­san lézengtek a pályán, míg a fővárosiak ügyesen tartották a labdát. A 25. percben Ván­dori labdájával Kalász jól tört ki, de mellé lőtt. Pár perc múlva Vándori ismét jól ug­ratta ki Makoveczet, de a jobbszélső nem bírt középre adni a tisztán álló belsőknek. A 34. percben Kalász mintegy háromméteres lésről egyenlí­tett. A megzavarodoti vendégek­nek még rúghattak volna gólt, de Krausz és Kalász elől az utolsó pillanatban hárítani tudtak. A második félidőben foly­tatódott az álmos, unalmas játék. Az 58. percben Nógrádi jól ugratta ki Kalászt, aki nem hibázott. Enyhe fölény­ben játszottak a piros-fehérek. Varga fejelt kapufát és Kalász hibázott nagy helyzetben — lesről. Ezután „dél-amerikai” jelenetek játszódtak le. Feke­te durván szerelte Laczkót, aki leütötte a vecsési játékost. Nagy tumultus támadt és pár percig állt a játék. A kiállí­tás ezúttal elmaradt, de a 67. percben Laczkó leterítette Kalászt és most már a kiállí­tás sem maradt el. A 72. percben Nógrádi kö­zelről a hálóba helyezte a lab­dát, 3:1. Két perc múlva nagy védelmi hibából Szőczey szé­pített. Érdektelen, rossz játék­kal ért véget a találkozó. Nagyon alacsony színvonalú és iramú mérkőzésen jutott a két bajnoki ponthoz a vecsési együttes. A hazaiak játékát rossz volt nézni. A fáradt, unott lézengést látva az em­ber arra gondolt, hogy bünte­tésből vannak a pályán. Pedig azt hiszem a drukkerek job­ban szenvedtek. És ha itt tar­tunk, talán nem érdektelen megjegyezni: ez a nagy szur­kolótábor, amely már sokadik vasárnapját tölti a pálya szé­lén, az elmúlt hetek kiábrán­dító játékai után, már szeret­ne jobbat is látni. Ehhez azonban jobb hozzá­állás, nagyobb akarat és több erő (!) szükséges. A csapatban alig lehet kiemelkedő telje­sítményt találni. Mindenki na­gyon sok hibával — mint egy gyenge kezdő — játszott. Ta­lán a legkevesebbet Kalmár hibázott. Mutatott ezenkívül még valamit Kalász, Leimet- ter J. és Nógrádi. A játékve­zető a lesek megítélésénél so­kat hibázott. Szalontai János irom első helyezés birkózásban Vasárnap Monoron a Vigadó nagytermében megtartott Pest megyei utánpótlás ellenőrző birkózó versenyen az MSE birkózói három első helyezést i értek el. Ezenkívül egy máso­dik és egy harmadik helyezést is szereztek. Egyébként a versenyen 35 versenyző lépett szőnyegre, és néhány jó mérkőzést'is láthat­tunk. A küzdelmek mindvégig sportszerű keretek között zaj­lottak le, sajnos, kisszámú kö­zönség előtt. A monori helyezések: 42 kilós súlycsoportban: I. Tőzsér István; 62 kilós súly­csoportban: I. Vass Tamás; 68 kilós súlycsoportban: I. Dávid István. 53 kilós súlycso­portban: II. Bekker László; 57 kilós súlycsoportban: III. Bajkai Károly. Sportlü vészei Befejeződött a Magyar Nép­köztársasági Kupa járási dön­tője, amelyet a monori-erdei lőpályán rendeztek meg. Az utolsó fordulóra jól felkészült csapatok közül a helybeliek kerültek ki győztesen. A ver­senyt megtekintette Bálint Gyula, az MHSZ megyei tit­kára, s igen elismerően nyi­latkozott a látottakról, a ver­senyzők felkészültségéről és az eredményekről. A verseny győztesei: Személyi felnőtt: 1. Füri La­jos (Monori-erdő), 2. Kalcvics Jö­István (Vecsés), 3. Jutás zsef (Monori-erdő). Személyi ifi: 1. Kassa László (Monori-erdő), 2. Ferencsi Ádám (Vecsés), 3. Szénási Sándor (Vecsés). Csapatban: 1. Monori-erdő, 2. Vecsés, 3. Monor. Ugyancsak vasárnap ren­dezték meg Dunakeszin a tö­meges lövészet megyei döntő­jét. Járásunkat Vasad úttörő- csapata, Gyömrö ifi- és Ecser felnőtt csapata képviselték. A győztes monori-erdei csapat. (Kép és szöveg: Szabó János) be és EGÉRFEJÉS Fejőnő legyen a talpán, aki elvállalja az amerikai Co­lumbia Egyetem legújabb kísérletéhez szükséges mun­kát. Nem kevesebbet kell tennie ugyanis, mint megfej­ni 20 ezer anyaegeret. A kis egérkék tejét a rák esetle­ges gyógyításához akarják fel­használni. A 20 ezer egértől negyed liter tejet várnak. A fej és nehéz lesz, de az egye­tem a költségeket nem saj­nálja. A két és fél deci egér­tej megszerzésére 10 ezer dol­lárt szántak. Arany az alsóruhában Egy djakartai bíróság 18 hónapi börtönbüntetésre és félmillió rúpia pénzbünte­tésre ítélte Margreit Freuden Reich nyugatnémet állam­polgárt, aki alsóruhájába rejtve 28 kiló aranyat pró­bált Indonéziába csempészni. Ugyanez a bíróság fog ítél­kezni Weingart Georges svájci állampolgár felett is, aki 35 kiló aranyat akart az országba csempészni. ÜTTÖRŐHARSONA Újjáalakultak az őrsök — készülnek a tervek Szeptember nemcsak az is­kola, de az úttörőcsapat ve­zetősége elé is sok-sok felada­tot állít. Az elsősök fogadása már augusztusban kedves felada­tot ad. Készülnek az apró ajándékok, tervezik, hogy a legkisebbek számára hogyan tegyék emlékezetessé az is- kolábalépés első perceit. Az ötödik osztályosok szá­mára nagyon érdekes, hogy minden órán más-más nevelő­vel találkoznak és nagyon büszkék arra, hogy ők is a fel­sősök közé léptek. Az úttörő­szervezet is más, mint a kis­dobos volt. Itt már sokkal nagyobb önállóságra van szükség, sokkal jobban bele tudnak szólni abba, hogy mi is történjen az iskolában és a szabad időben. Túl vagyunk az őrsök új­jáalakulásának időszakán. Ter­vezik az első negyedév mun­káját. A tisztségviselők is komoly feladat előtt állnak. Akkor igazi a kis közösség, az őrs élete, ha mindenki­nek van feladata, ha min­denki úgy érzi, hogy szük­ség van rá, munkájára, ja­vaslataira. MINDEN ÚTTÖRŐ ZASZLAJA Szombaton reggel két nagy különjáratú autóbusz indult el a monori főtérről a já­rás két különböző irányába. Útközben megtelt a járás lelkes ifivezetőivel és csa­patvezetőivel, akik a kétna­pos nagy megyei találkozóra indultak. Ez a találkozó már az elmúlt tanév végén fel­adat elé állította a csapato­kat. Egy olyan járási zász­lót terveztünk, melyen min­den csapat dolgozik, mely a közös munka eredménye. A nyár folyamán elkészül­tek a más-más színű és a csapatok nevét, címét tar­talmazó kis zászlódarabocs­kák, legtöbbjük a gyerme­kek munkája alapján. A felnőttek segítségét most sem nélkülözhettük. A Vecsési Háziipari Szövetkezet a se­gítségünkre sietett és összeál­lította a zászlót, mely szep­tember 15-én már ott len­gett a királyréti találkozó színhelyén. A KISZ-iskola nem volt is­meretlen az ifiknek, hiszen járásunkból a nyár folya­mán 30 fő itt nyert kikép­zést, és már akkor végez­tek társadalmi munkát az em­lékmű helyén. A kétnapos ta­lálkozón sor került a járá­sok között akadályversenyre, tájékozódási versenyre és párbajlövészetre. Külön csa­patot alkottak a fiúk és lá­nyok. A lányok akadályver­senyben és párbajlövészetben az első helyen végeztek. A vasárnapi díszünnepség — ahol a megye ezer lelkes út­törővezetője sorakozott fel a felavatásra váró Braun Éva emlékmű előtt —, méltó indí­tása volt az évnek. A közösen énekelt forradalmi dalok, a virágtartóba elhelyezett egy- egy marék föld mind-mind maradandó élményt nyúj­tott a jelenlevőknek. A me­gye legjobb ifivezetői itt vették át jó munkájuk elis­meréseként az oklevelet, mely­hez november 7-én meg­kapják a kitüntetést is. Já­rásunkból Gergely Éva, Ma­gó László, Csigó Krisztina, Gál Anna, Losó József, Ko­vács Mária, Tóth László és Pávai Sándor ifivezetők kap­tak kitüntetést. Mindannyian nagyon büszkék vagyunk er­re. Sok ilyen lelkes ifiveze­tőre van szüksége a csapatok­nak. A közel tízezres kis­dobos- és úttörőtagság igé­nyes foglalkoztatásához a je­lenlegi 252 ifivezető kevés. A KISZ-szervezetekkel közös feladat, hogy megoldjuk: ne legyen járásunkban egyetlen egy olyan csapat, raj, ahol ne tevékenykedne ifivezető. Ez számokban kifejezve any- nyit jelent, hogy ebben a tanévben el kell érje az ifik létszáma a 400 főt. Az úttörők között végzett mun­ka nagyon szép KISZ-feladat, reméljük, hogy nem lesz probléma. NAGY NAPOK NAPLÓJA „A forradalom lángjai” ne­vet viseli az új mozgalom, amely ebben a tanévben in­dult és a három nagy poli­tikai-társadalmi évfordulóhoz kapcsolja az őrsök, rajok, csapatok munkáját. Több já­rási és körzeti rendezvény teszi színessé, izgalmassá az évi munkát. Szeptember 28- án és 29-én csapataink a fegyveres testületek tagjait köszöntik, akadályversenyt szerveznek és leadják jelent­kezéseiket az őrsökhöz az új mozgalomra. Októberben min­den csapat díszes csapatfa­lat készít, ide helyezik el a november 23-án érkező „for­radalmi lángot”. December­ben a KIMSZ megalakulásá­ra emlékeznek. Március 15-e és 21-e szintén a kiemelt ün­nepségek közé tartozik. Köz­ben folynak a szaktárgyi versenyek, a kulturális szem­le és a sportvetélkedők. Az év nagy eseményeit a Nagy napok naplójában örökítik meg, közülük a legszebbek részt vesznek az országos pá­lyázaton. Az évi munka ko­ronájaként sokan ismét tá­borba készülnek. A tábor­hely kijelölése októberben történik, természetesen figye­lembe vesszük a felnőttek és gyermekele javaslatát is. A gazdag program megvalósí­tásához várjuk a felnőttek segítségét, sok-sok javasla­tát. MAI MŰSOR MOZIK Gomba: Horgász a pácban. Gyömrö: Becsületbeli ügy. Mag­lód: Kalandorok. Mende: Bolon­dos vakáció. Monor: A „P—2” nem jelentkezik. Nyáregyháza: A legtitkosabb ügynök. Péteri: Foly­tassa Jack. Pilis: A bokszoló. Tá- piósáp: Bizánci arany kincs. Úri: Amerikai feleség. Üllő: Hogyan kell egymilliót lopni. Vecsés: Boldog Alexander. Az első H üsz apróság éli napjait ,ketrecbe zártan”, bizo­nyos mértékű felügyelet alatt a napközi otthonban. Nehéz elfelejteni a két és fél hónapi szabadságot, furcsa megszok­ni, hogy a tanítási órák, az ét­kezés, a leckekészítés korláto­kat szab számukra, melyeket képtelenek egyforma időre teljesíteni. S miután ezért né­ha várni kell a másikra, még szaporodnak a gyermeki bosz- szúságok. Húsz egyéniség, húsz önálló akarat, kik csak abban egyek, hogy egyformán hangosak és ha kiszabadulnak egy-egy fél­órára az udvarra, olyan kitörő örömmel, üdvrivalgással száll- ják meg a „nomád élet” pil­lanatnyi lehetőségeit, a tégla­rakást, a fát az iskolaudvaron, a szeméttároló tetejét, az il­lemhelyek mögötti volt nyúl- ketrecet, a nagykapu kitá­masztóját, melyen biztos a leg­jobb függeszkedni és termé­szetesen a kis kézilabdapá­lyát, ahol labdákat kergetnek, hogy legalább ötszemű nevelő kell, aki optikájával be tudja fogni a széles területet. Húsz egyetemesen óriási gond, amikor az óriási és fo­kozatosan csökkenő nagyság- rendű szamárfülekkel díszített füzeteket a technikával ismer­kedés következményeként — mely jelen esetben a töltőtoll megtöltését jelenti — tintás kezek teszik tarkává, majd fölé hajolva eltüntetik a hirte­len kitépett lapot, hogy „most már aztán igazán” nekifogja­nak, legalább addig, míg az első suttogás meg nem érke­zik az asztaltárstól, vagy az első érdeklődő buksi meg nem jelenik megakadályozhalatla- nul a kis fej mellett. És ha rájuk szólsz, a szófo­gadásban belső sértődéssel ta­lálkozol, amiért bele mertél avatkozni az idősebb, a fize­tett rendtartó jogán a legben­sőbb magánügyükbe, ami pil­lanatnyilag a világon a leg- fontosapb, mert most ezt csi­nálják. * pró vonások, melyek az Ja első napokat tarkítják, amelyek nyesegetése a te fel­adatod, és bármennyire is lá­tod a kötelességed, egy kicsit fájó szívvel teszed, miközben saját kispajtáskorodra gon­dolsz. Furuglyás Géza

Next

/
Thumbnails
Contents