Pest Megyei Hírlap, 1968. szeptember (12. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-20 / 221. szám

f'Ldl M Ffifté KrSCítiaít 1968. SZEPTEMBER 20., FENTEK WASHINGTON Humphrey az atdmsoromiióróS Humphrey alelnök, a de­mokrata párt elnökjelöltje szerdán televíziós felhívásban foglalt állást amellett, hogy a szenátus haladéktalanul ‘ rati­fikálja az atomfegyverek el­terjedésének megakadályozá­sára kötött szerződést. Humphrey szerint a ratifi­kálás késleltetése láncreakciót indítana el, arra vezetne, hogy több olyan ország, is elvetné a szerződést, amely egyébként egyetért tartalmával. Az alel- npk úgy véli, hogy egyszer s mindenkorra megsemmisítené a szerződést az, ha szenátusi ratifikálásra az idén nem ke­rülne sor. Élesen bírálta Ni- xonnik a kérdésben elfoglalt álláspontját. Az alelnök elve­tette a szerződés ellenzőinek azt az érvét, miszerint a r.em- ratifikálással kellene „meg­büntetni” a Szovjetuniót a csehszlovákiai helyzet miatt. A szerződés — mondotta Humphrey — nem szovjet- amerikai ügy. PULAI ÁRPÁD, AZ MSZMP KÖZPONTI BI­ZOTTSÁGÁNAK TITKÁRA csütörtökön Zalaegerszegre látogatott. RICHARD NIXON, az ame­rikai republikánus párt elnök­jelöltje közölte; megválasztása esetén csúcstalálkozót kezde­ményezne szovjet vezetőkkel a nemzetközi kérdések megvitar- tására. Szovjet dokumentumgyűjtemény a csehszlovák eseményekről Miközben az imperialista propagandagépezet soha nem látott méretű „félrevezetési hadjáratot” indított a cseh­szlovákiai helyzettel kapcso­latban, Moszkvában „A cseh­szlovákiai események” címmel szovjet újságírók csoportja dokumentumgyűjteményt je­lentetett meg, amely tények, okmányok és tanúságtételek alapján felel arra a kérdésre: mi történt Csehszlovákiában? A könyv mindenekelőtt a csehszlovákiai ellenforradalom taktikájának sajátosságát elemzi. Rámutat arra, miután a nemzetközi reakciónak a történelem jelen szakaszában, amikor létezik a szocialista világrendszer, nem áll módjá­ban megvalósítania „visszaszo- rítási” terveit, még kevésbé a szocializmus fegyveres beavat­kozással történő felszámolását, az imperializmus új módszer­hez folyamodott: a (kezdet­ben) „csendes” vagy „békés” harc taktikájához a szocialista rendszerrel szemben. Ennek a taktikának a kere­tébe tartozik, hogy a szocia­lizmus ellenségei szándékaikat elkendőzve nem a szocializ­mus ellen léptek fel általában, hanem csak a „rossz” szocia­lizmus ellen és állást foglal­tak a „jó” szocializmus mel­5 millió 300 ezer hektó bor (Folytatás az 1. oldalról) alján is nekiláttak a szüretnek szeptemberben, amire jó ideje nem volt példa. Végül is milyenek a ter­méskilátások? A nyáron, helyesebben szól­va az előzetes becslések ide­jén úgy tűnt, hogy az ország 364 ezer hold termő szőlőte­rületét alapul véve mintegy üt és fél millió hektoliter egy­szer fejtett borra számítha­tunk. Ez annyit jelent, hogy a szőlők holdanként! átlag­termése 25 mázsa lett volna. A mi viszonyaink szerint te­hát, kimondottan jó termés ígérkezett. Különösebb baj azért most sincs — amint a pincegaz­daságok vezérigazgatója el­mondta. Az igaz ugyan, hogy csökkentek a terméskilátások, de még így is: a bortermés — a véglegesnek mondható becslés szerint — várhatóan ötmillió-háromszázezer hek­toliter lesz. Ez a mennyisé? csaknem félmillió hektoliterrel több az elmúlt évinél. Ha a szőlők termése szem­pontjából ítéljük meg a hely­zetet, mintegy 23 mázsás holdankénti átlagtermésre le­het számítani, amely mintegy nyolcmillió-háromszáz mázsa szőlő. Ehhez még annyit: a borok minősége is jobb lesz a tavalyinál. A pincegazdaságok szeptem­ber 17-én estig 270 ezer má­zsa szőlőt, 120 ezer hektoli­ter mustot vásároltak fel. A termelők — noha a pin­cegazdaságok alaposan felké­szültek a szüretre — helyen­ként kénytelenek sorba áll­ni, s várni, amíg átveszik az árujukat. A pincegazdasá­gok úgy igyekeznek segíteni a helyzeten, hogy helyenként éjjel-nappal nyitva tartanak. A másik különlegesen ér­dekes téma a felvásárlási árak alakulása. Ennek a lé­nyege: az 1968. évi termé­sű borszőlőre, mustra és bor­ra az elmúlt évi árakat kell alkalmazni. Vannak azon­ban változások, amelyek fő­képpen a termelőknek ked­veznek. Az árrendelet értelmében az áru telephelyi értékét szab­ták meg, tehát a rendelke­zés nem mondja ki — mint korábban —, hogy a termelő köteles a szőlőt, illetve a mustot a feldolgozóhelyre szállítani. Éppen ezért a pin­cegazdaságok vagy szállító­eszközt biztosítanak a ter­melők számára, vagy — s ez a gyakoribb! — megtérítik a szállítási költségeket. Ez mintegy 25—30 millió fo­rint lesz, vagyis ennyit té­rítenek meg a felvásárlók a termelőknek fuvardíj fejé­ben. A másik jelentős kedvez­mény — mondjuk így! — a termelők számára: a nagy­üzemi felár alakulása. Az el­múlt esztendőben a szövetke­zeteket, gazdaságokat csak abban az esetben illette meg a 15 százalékos nagyüzemi felár, ha termésüknek leg­alább 70 százalékát állami felvásárlóhelyeken értékesítet­ték. Az idén, tehát az új rendelkezések értelmében nincs ilyen megkötés. A pin­cegazdaságok — bármilyen mennyiséget értékesítenek ná­lunk a szövetkezetek, s egyéb nagyüzemek — minden té­tel után kifizetik a 15 szá­zalékos felárat. Ez feltehe­tően mintegy 30 millió fo­rint többletbevételhez juttat­ja a termelőket. Kisebb változás ugyan, de különösen a Pest me­gyeiek számára lényeges, hogy az új rendelet értelmé­ben egyes szőlőknek, mustok­nak, boroknak, amelyek a rendeletben előírt minőségi követelményeknek nem felel­nek meg, direkttermők, vagy direkttermőkkel fertőzöttek — az árát nem kötötték meg. Az eladó és vevő szabad egyez­kedés útján köthet üzletet. Ugyancsak szabad egyezkedés tárgya a rothadásnak in­dult szőlő is. Tehát meg­szűnnek a viták a felvásár­lók és a termelők között, ami egyébként évek óta a szüret kísérő jelensége volt. Ide tartozik még, hogy változatlanul megilleti a jövőben a termelőket faj­tafelár (ha szőlőről van szó), s faj­tisztasági felár borok eseté­ben. Vagyis: ha megfelelően. p fajtánként szüretelik a sző­lőt, illetve egyes fajták mustját külön kezelik, az át­vételkor a fajták szerint 10. illetve 35 százalék felárat fizetnek. Érdekes még itt elmonda­ni, hogv szerződött áruért 10 százalékkal többet fizetnek a felvásárlók, mint a szaba­don eladott szóiért, mustért, s borért, Természetes tehát, hogv a szerződések is na­gyobb mennyiségekre köttet­nek az utóbbi időkben ... D. K. J. lett. Az események megmutat- | ták — húzza alá a dokumen­tumgyűjtemény — hogy az| igazi, a tényleges szocializ- i must minősítik „rossznak” el- ! lenben ,.jó” osztályzatot kap a jobboldali reformista szocia­lizmus, az úgynevezett, „de- j mokratikus” szocializmus, ] amely valóban: fordulat a bur- zsoá rendszer felé. Ez a taktika bizonyos kö­rülmények folytán — írja a > könyv — meglehetős sikert aratott Csehszlovákiában. A lakosság jelentős tömegei fel­ültek a népámító burzsoá-tra­cionalista jelszavaknak s ez az. ami valóban reális veszélyt idézett elő. Csehszlovák pártküldettság utazik Moszkvába ? A PAP lengyel hírügynök­ség tudósítói a CSKP Közoc- ti Bizottsága elnökségének üléséről kiadott közlemény ismertetésével kapcsolatban sajtókörökre hivatkozva meg­jegyzik, lehetséges, hogy ha­marosan csehszlovák párt­küldöttség utazik Moszkvába. A küldöttség, amelynek tagjai Dubcek, Husak és Spacek lesz, újabb tárgyalásokat'foly­tat a szovjet párt Vezetőivel. Spacek nevét azért emlegetik, mert általános vélemény sze­rint a legnagyobb lehetősége van arra. hogy a CSKP új fö­derációs átszervezése után ő legyen a Cseh Kommunista Párt első titkára. Óta Sik új beosztása Ami Óta Sik volt miniszter­elnök-helyettes kinevezését il­leti, Csehszlovákia belgrádi nagykövetségének kereskedel­mi tanácsosává, prágai szovjet megfigyelők annak a vélemé­nyüknek adnak kifejezést, hogy — mint a lengyel tudósí­tók írják — Óta Sik, aki az augusztusi események idején tüntető szovjetellenes maga­tartást tanúsított, új beosztá­sában is folytatja hazája ér­dekei ellen irányuló tevékeny­ségét, nem tartózkodik olyan nyilvános kijelentésektől, ame­lyek szelleme és tartalma el­lentétben áll a moszkvai meg­állapodásokkal. Változás a csehszlovák kormányban Az CTK jelentése szerint Ludvik Svoboda csehszlovák köztársasági elnök csütörtökön saját kérésére felmentette funkciójából Jiri Hajek kül­ügyminisztert. Egyidejűleg a külügyminisztérium vezetésé­vel a kormány elnökét, Old- rich Cerniket bízta meg. A köz- társasági elnök — a kormány előterjesztésére — csütörtökön ugyancsak felmentette funk­ciójából Karel Hoffmannt, a posta vezérigazgatóját. Újoncok bevonulása a csehszlovák hadseregbe A csehszlovák néphadsereg alakulatainál — bizonyos át­menet után — az élet vissza­tér a rendes kerékvágásba — mondotta az újságíróknak a honvédelmi minisztérium szó­vivője. Erről tanúskodik az a tény, hogy a kétéves szolgálati időt letöltött katonákat szep­tember 23—26 között leszere­lik, ugyanakkor október 1—í között bevonulnak az újoncok. Az afroázsiai népek elítélik az amerikai agressziót Jó példa Budapestről A Rudé Právo csütörtöki száma „Jó példa Budapestről” cím alatt kommentálja a cseh­szlovákiai és az öt szocialista ország szakszervezeti központ­jai. képviselőinek budapesti tanácskozásá:f:; '**-*--■ - - -- ­A Rudé Právö örömmel ál­lapítja meg, hogy a hat ország szakszervezetei csatlakoztak a CSKP januári és májusi plé- ! numainak minden pozitív megnyilvánulásához és a cseh- I szlovák munkásosztály rzere- I pében látják a múlt hibái fel- | számolásának és a szocialista demokrácia továbbfejlesztésé- I nek legfőbb biztosítékait. (Folytatás az 1. oldalról) megszüntetését követelő fel­hívás álá; fokozzák az igaz­ságos harcát vívó vietnami nép anyagi megsegítését cél­zó kampányt. Nagy jelentőségű kezde­ményezések és állásfogla­lások születtek az afro­ázsiai népek szolidaritási szervezetének szeptember 7 és 9-e között Kairóban megtartott konferenciáján, amelynek fórumán a har­coló Vietnam támogatásá­nak erősítéséről tanács­koztak a küldöttek. Erről nyilatkozott Harmati Sándor, a magyar szolidaritá­si bizottság elnöke, aki ha­zánk delegációjának élén a napokban tárt haza az Egye­sült Arab Köztársaságból. — A vietnami nép iránti szolidaritás, őszinte rokon- szenv és nagyrabecsülés meg­győző erejű demonstrációja volt a kairói konferencia. Összesen 59 ország delegátusai foglaltak helyet a tárgyaló- asztaloknál. Ez is azt bizo­nyította, hogy valamennyien felismerték, megértették: ko­runkban Vietnam az imperia­lizmus,. a kolonializmus elle­ni küzdelem első számú szín­| tere. Ennek adtak hangot j azok az állam- és kormány- i fők, valamint politikai veze- ! tők — — közöttük Leonyid Brezs- nyev, Eudvik Svoboda. Kim ír Szén és Kádár Já­nos —, akik levélben, il­letve táviratban üdvözöl­ték a konferenciát. — Impozáns egységről ta- í núskodott a Dél-vietnami ! Nemzeti Felszabadítási Front ! és a Vietnami Demokratikus j Köztársaság képviselőinek oe- ! számolóját követő vita is. Összesen 49 küldöttség veze­tője szólalt fel. Valamennyien szenvedélyes szavakkal ítél­ték el az Egyesült Államok agresszióját, elvetemült bű­neit és hitet tettek a vietnami nép igazsága, szabadsága, füg­getlensége mellett. — A konferencia záróülé­sén három dokumentumot fogadtak el egyhangú határozattal. i A világ népeihez a nemzeti ! és nemzetközi társadalmi, il- í letve politikai szervezeteihez | küldött felhívás a vietnami j nép támogatásának erősítésé- [ re szólította a béke, a haladás I híveit. Az Olasz Kommunista Párt vezetőségének szerdai ülése után nyilatkozatot adtak ki, amely aktuális bel- és külpo­litikai kérdésekkel foglalko­zik. A dokumentum megállapít­ja, hogy külpolitikai téren a legsürgetőbb problémák: az Olaszországnak a NATO-ból történő kilépése érdekében és a tömbök felszámolása érde­kében folytatott kampánynak a fokozása, az európai bizton­sági rendszer létrehozásának szorgalmazása, a harc az ame­rikaiak vietnami bombázásai­nak megszüntetéséért. A kö­zel-keleti probléma olyan módon való megoldásáért. I amely felszámolja az izraeli 1 agresszió következményeit. Az OKP vezetőségének nyi­latkozata megállapítja, hogy az olasz politikai életben gyö­keres változásra van szükség. Ebből a célból a kommunis­táknak együtt kell működniük a különböző szocialista erők­kel, a baloldali katolikusok egyre gyarapodó csoportjaival, Meghalt az első spanyol új szives Juan Rodriguez Grille, Spa­nyolország első új szívese csütörtökön röviddel déli 12 óra előtt meghalt. A halál alig egy nappal a műtét után, a veseműködés elégtelensége következtében állott be. KAVICSOK Sértés lív t változatban A társaságban ül egy leányzó. Fel­tételezhetően keveset aludt az éjszaka, mert percenként nagyokat ásít és elég hangosan. Minden társaságban akad egy cinikus lélek, ebben a társaságban is ült egy és megszólalt: — Maga olyan csinos, mondhatni szép leány, miért ásítozik akkorákat és miért bőg hozzá, mint a szamár? A leány a mondat első felénél ki­virul, szeme csillog és megszépül (egyébként csúnya volt szegényke). A mondat másik felén röhögött, de a sze­me villámokat szórt. Ekkor a cinikus mást gondolt és ismét megszólalt, az­tán elharapta a szót, odament a lány­hoz és következőt súgta a fülébe. — Maga olyan csúnya, maga nem en­gedheti meg magának ezt a nagy luxust: csúnya is, ásítozik is, és még bőg hozzá. — És most válasszon; melyik megál­lapításom tetszik jobban, az első vagy a második. — Marha ...! — válaszolta a leányzó, de gyorsan hozzátette még: — Marha jó viccei vannak — és most szívből nevetett, potyogtak a könnyei. Fogadások A tanácsnál fogadást adtak. Az al­kalom magától értetődő volt: nyugdí­jazták a titkárt. Szép. hosszú lére nyújtott beszédek, a szoba tele volt frázisokkal, elismerés­sel, dicsérettel, a szemek csillogtak. A titkár kapott ajándékba egy faliórát, mintegy figyelmeztetőül, hogy azért az idő nem áll meg. Közben persze ittak, összecsendültek a poharak. De csak egyszer cseng a sok pohár, mert az elnök okos és takarékos ember. Háta mögött a beosztottjai azzal a csú­nya szóval gúnyolják, hogy smucig. Most sem tagadja meg önmagát, a kö­vetkező javaslattal áll elő, miközben gondosan elzárja a maradék pálinkát a páncélszekrénybe, az akták közé. — Menjünk emberek a „Nincs Aka­dályába. az elnök már vár bennünket — az elnök természetesen mosolyog és kacsint, hogy értsék miről van szó. Ér­tik, hogyne értenék. Mennek a tsz- irodába, csak úgy gyalog, itt van a szomszédban. Roskadoznak az asztalok, veszélyes is a helyzet, nagyon kell vigyázni, nehogy egymás kezefejébe szúrják a villát. Körülöttük a könyvelőnők, pénztárosnők és egyéb tisztviselőfajták szépen ün­neplőbe öltözve, fehér blúz, sötét szok­nya, kinek mi az ízlése. De nem jutnak az asztalhoz, nem tudnak felszolgálni. A szituáció teljesen azonos az önkiszol­gáló boltéval, csak nézik, hogy a ked­ves „vevő”, a vendégsereg, hogyan szol­gálja ki önmagát. Azután folyik a jó nedű, itt is csen­genek a poharak, de ez már valóságos és nagyon szép üvegmuzsika, önti az elnök mindenkiébe a jó vöröset. No, nem a termelőszövetkezet elnöke az mar csak természetes, hogy itt is a ta­nácselnök a gazda. Noszogatja, biztat- gatja az embereket, ahogy ilyenkor il­lik: — Egyetek, igyatok, kikerül itt a „Nincs Akadályában minden. Ügyes ember a mi elnökünk. A titkár már nyugdíjban érezte magát, nyugodtan bepityókázott, sírt is egy keveset, megtapogatta a munkaköny­vét a zsebében, megnézte a bejegyzést „Felmondva..ez megint a szívébe nyilait, megivott még egy pohárral, megköszörülte a torkát és a követke­zőkben foglalta össze a helyzetet: — Egész életedben fösvény ember voltál, elnök elvtársam. Csak most ve­szem észre, hogy azért tudsz te jó házi­gazda is lenni, a máséból! Itt a téesz- ben! Osztogatsz te itt mindent, öntöd a vinkót. akár a magadét adnád. Az emberek először nevettek, később magukhoz tértek, megérezték a bot­rányszagot és csak az önjelölt titkár­várományos motyorogta közbe: — No, azért ezt mégse kéne... — de a nyug­díjas nem zavartatta magát és így foly­tatta. — Mennyi cigarettámat is sáívtál el, elnök elvtársam? Persze, hogy nem tu­dod, hiszen ezrekről van szó, most már elárulhatom neked, hogy ötször azért tértem át másfajta cigarettára, hátha azután nem az enyémet szívod, de fene gusztusod van, mind azt ötször követtél és dicsérted az én ízlésemet. Azt mond­tad, pontosan neked is ez ízlik a leg­jobban. De most nagy bajba leszel. Itt van ez a Laci gyerek, aki úgy hírlik az utódom lesz, ez nem dohányzik és van még egy nagyobb peehed, tán az előb­binél is súlyosabb. Az új járási titkár sem dohányzik, azt viszont nem tudod kínálgatni a fiókodból, az ezüsttárcád­ból ... „Részeg az öreg, hogyja abba Jóska bátyám. Be van rúgva”, mondogatták neki, de azért legbelül mindenki jót derült és gondolatban kezet szorítottak az öreggel. A tanácselnök természetesen vérig sértődött, és hogy tovább játssza a há­zigazda szerepét, kiadta az ordrét: — Vége a mulatságnak, emberek, nem lehet a részegekkel bírni, tán még a járásnál az én kontómra írják, hogy itt részegeskedtünk a téeszben. Elszállingóztak immel-ámmal, ott ma­radt a sok drága étel-ital. Kénytelenek voltak a téesz dolgozói megenni, meg­inni a maradékot. Érzékeny vagyok Aminap behívat a főnököm, orrom elé rak egy levelet, amelyben az áll, hogy május 40-én Mátrafüreden a pin­cérnő arcát megcsipkedtem, másfelől megpaskoltam ott, ahol a férfiak pas- kolni szokták a nőket. Ilyenek vannak szépen, kaligrafikus betűkkel írva ebben a levélben, csak aláírás nincs. Töröm a fejem. Az első gondolatom természetesen: ki az úr­isten írta ezt? Ki az én ellenségem? A második gondolatom; hol voltam én ak­kor, azon a bizonyos napon? Mert hogy Mátrafüreden nem voltam, az szent. Egy kicsit remeg a kezem, és benne a nyilatkozata

Next

/
Thumbnails
Contents