Pest Megyei Hírlap, 1968. szeptember (12. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-19 / 220. szám
4 "E%Mlrkm 1968. SZEPTEMBER 19., CSÜTÖRTÖK ß PÉCS Elfeledett levéltár a pincében Kolcrás irat — Német levél, magyar iktatás, latin válasz — Jegyzőkönyv Jogok és szerződések — tsz-ek és vállalatok Dr. Rajczi Péter, a pécsi Nagy Lajos Gimnázium történelem szakos tanára megtalálta az iskola legrégibb iratIGAZOLÁS A kisdiákokat, különösen az első osztályosokat az édesanyák íéltő gonddal bocsátják az iskolába. A legnagyobb gondot Üllőn az Ecseri úti vasúti átjáró okozza. Igaz, ennél az átjárónál baleset nem történt még, de a szülői aggodalom a legteljesebb mértékben indokolt. A felnőttek figyelembe sem veszik a lezárt sorompót, s úgy mennek, mintha szabad lenne az út. Ezt látva a gyerekek könnyen felbátorodnak, követik ők is a felnőtteket. Egyik nap vonat érkezett, a sorompót lezárták. Tizenkét kisdiák ácsorgott az átkelőhelynél, s én kíváncsian figyeltem, vajon átszaladnak-e a síneken. De a gyereksereg letelepe- . dett a vaskorlátra, ültek, mint a kisfecskék és beszélgettek. — Mire vártok? — kérdeztem. — Anyuka megtiltotta, hogy zárt sorompónál átmenjünk — válaszolta egyik kislány. A 12 gyerek közül egy negyedikes, három másodi> kos és nyolc első osztályos volt. A sorompó miatt ki> csit későn értek haza, de késésüket eltitkolhatatlan örömmel — igazolom. (egres) Új lakás ■ — Elnézést kérek, de most nem tudc/n hellyel kínálni, én ugyanis még nem rendezkedtem be. De sokan vannak, akik már az átadás napján elhozták bútoraikat — mondta Varga János, az egyik új csepeli KISZ-lakás tulajdonosa. A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat a leendő lakók segítségével építette fel a három modern, kétemeletes házat. KŐMŰVES, VB-SZERELő, BURKOLÓ, ASZTALOS, FESTŐ, TETŐFEDŐ, BÁDOGOS, PARKETTÁS, VfZ-FŰTÉSSZERELö, VILLANYSZERELŐ, ÉPÜLETLAKATOS, SZAK- ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT, KUBIKOSOKAT, GÉPKOCSI RAKODÓKAT, TEHERGÉPKOCSI VEZETŐKET, DÖMPER VEZETŐKET, RAKTÁRI SEGÉDMUNKÁSOKAT, AUTÓSZERELŐKET, KŐMŰVESEK MELLÉ SEGÉDMUNKÁSOKAT {ló évei betöltőt; fiúkai is) AZONNALI BELÉPÉSSEL FEL VESZÜNK Vidékieknek munkásszállást biztosítunk. JELENTKEZNI LEHET s Budapest IX., Viola u. 45. sz. alatí a Prosperitás Ktsz munkaügyi osztályán. az első hazai érettségiről anyagát. Körülbelül egy má- zsányi anyag került elő a gimnázium pincéjéből, ahova az 1948-as államosításkor helyezték el az iratokat és utána teljesen megfeledkeztek róluk. A nagyhírű pécsi iskolát, illetve elődjét a törökök alóli felszabadulást követően, 1699-ben alapították a jezsuiták, majd 1785. után a cisztercita rend vette át és tartotta fenn az államosításig. A most előkerült iratanyag sok érdekes dokumentumot tartalmaz az iskola 270 éves történetéről. A legrégibb irat 1742-ből származik: egy jegyzőkönyv arról a perről, amelyet a jezsuita rend indított a neki adományozott birtokért a környékbeli földbirtokosok ellen. Bekötött állapotban maradt fenn az iskola 1800. és 1854. között folytatott levelezése. Ebben látható az az értékes irat, amely az 1831-es nagy kolerajárvány idején érkezett Pécsre. A „kolerás levélen” ma is jól látható a füstölés és az átszurkálás nyoma, amely- lyel a fertőtlenítést végezték. 1848. július 3-án kelt az első magyar felelős minisztérium leirata, amelyben kérik, hogy a pécsi nemzetőrséget elszállásolhassák az iskolában. A Bach-korszak idejéből származó levelek érdekes dokumentumai a tanári kar passzív ellenállásának: a német nyelvű hivatalos leveleket magyarul iktatták és latinul válaszoltak rájuk. Megtalálták az első érettségi szigorlati jegyzőkönyvet, amely- 1- új lakók — Valamennyien dolgoztunk az építkezés alatt. Én a tervezésnél segítettem, de van közöttünk építésvezető, villany- szerelő és sok más szakmunkás. Sokan nemcsak a lakásoknak örülhettek: 25 ezer forintot osztottak szét a jó munkáért. Ezen a héten rendezzük az első ünnepséget: mindenkit, aki valamit is segített az építkezésnél, meghívtunk. Persze, az Igazi a lakásavató lesz. Még néhány nap, és a ma még üres lakásokban bútorok lesznek, és a tulajdonosok személyi igazolványába bejegyzik: Állandó lakhelye Budapest XXI. kerület Kalamár József utca. nek tanúsága szerint 1852-ben tizenhármán tettek érettségi vizsgát. Ez egyike volt az első érettségiknek hazánkban. Érdekes dokumentumok az iskola irodalmi körének 1863. és 1914. között készült jegyzőkönyvei, bennük a diák Babits Mihály kézírásos feljegyzései. Az iratanyagban rábukkantak egy különös — nem iskolai vonatkozású — levélgyűjteményre is: II. Rákóczi Ferenc kuruc tisztjeinek a különböző városok magisztrátusaival váltott leveleire, illetve kötetben összegyűjtött hiteles másolataira. - Egyelőre nem tudják megállapítani, hogyan kerültek ezek a pécsi iskola levéltárába. MÉG MA IS GYAKRAN PANASZKODNAK a termelő- szövetkezetek szakemberei és vezetői arról, hogy a gyakorlatban nehezen valósul meg a szövetkezeti gazdaságok és a különféle, velük kapcsolatban álló ipari és kereskedelmi vállalatok egyenjogúsága. Az országgyűlés júliusi ülésszakán is több képviselő szólt erről a jelenségről. Példákat, eseteket soroltak és sürgették a megoldás keresését. A gazdaságirányítási reform egyik alaptétele, hogy egyenlő jogokat és feltételeket teremt a különféle jellegű vállalatok számára. Nyolc hónap elteltével azt állapíthatjuk meg, hogy a reform szellemében alkotott alaptörvények helyesek és minden lehetőséget biztosítanak az egyenjogúság, a gazdasági demokratizmus kibontakozásához. De hát akkor mi történik A tv-ben látjuk MADAME „D" Régi filmet újít fel szeptember 25-én a televízió. Ezt a francia produkciót a Filmmúzeumban is sokáig játszották táblás házak előtt. Egy szokvány szerelmi háromszög bonyodalmairól szól a film, ám a főszereplők átlagon felüli élménnyé avatják: a feleséget Danielle Darrieux, a férjet Charles Boyer, míg a harmadikat Vittorio de Sica játssza. A filmet Max Ophulsh rendezte. CEGLÉD Vallomások virágnyelven MARIT, MANCIT, Marcsát, Marikát, Mariskát, Máriát kö- szöntüttük néhány napja. A névnapok megünneplése százados tradíció. A Máriák köszöntésére a naptári rend szerint évenként ötször is nyílik alkalom. Ez a név a legkedveltebbek egyike. A közelmúltban százévesnél idősebb ceglédi anyakönyveket nézegettem és azt állapítottam meg, hogy annak idején az újszülött lányok 90 százaléka a Sára. Zsuzsanna, Mária, Julianna, Lídia, Katalin nevet kapta. Ma már lényegesen megváltozott a helyzet. Divattá vált a kettős keresztnév. Az újszülött gyermekek 40 százalékának kettős nevet diktálnak be a szülők. A Mária név talán a héber Mirjam szóból származik. Jelentését is sokféleképpen magyarázzák. Jelenthet úrnőt, fejedelemasszonyt, tenger csillagát, de más magyarázók szerint jelenthet keserűséget is. A Máriákra szeptemberben sokan, sokféleképpen emlékeznek. Jókívánság van az ajkon, öröm a szívekben és virágcsokor a kézben. VIRÁGCSOKOR. A virág egyre jobban divatba jön, egyre jobban életünk és mindennapjaink tartozékává válik. Érdekes könyvet olvastam mostanában. A címe: „Virágkalendárium’. Ámulok, . hogy mennyi mindent tudtak a szerzők összeszedni annak igazolására, hogy másféle virággal kell köszönteni a komoly Máriát, mint a szeleburdi Marcsát. Mariskának is más illik és más a Marinak. A könyvben 237 női név szerepel. A szerzők kifürkészték, hogy melyik névhez időszerűen mi illik. MÁRIA-NAPKOR is és más névnapokon is a szoba fő helyén ékeskedik a szebbnél szebb virág. „Szeresd és viseld lángvirágom, mit szívem szívedre tűz” — írta Mártának József Attila. „Szeresd a virágot, és ne féltsd szívedet” — vallotta Petőfi. Ne feledjük, hogy a virágnyelvben jelentősége van annak, hogy mit adunk. A százszorszép a szépség, a rózsa a büszkeség, a nefelejcs a hűség, az ibolya a szerénység, a szegfű a szerelem, a páfrány a finomság jelképe. A könyvet nőknek írták a szerzők, mert ők ápolják a hagyományokat, és ünnepük az ünnepeket és könyvüket azoknak ajánlják, akikben erősen él az örömszerzés vágya. Ezért megemlékeznek a férfinevekről is. 187 férfi névnapjára tudnak virágféleséget ajánlani. MIKÉNT NEM ILLIK — írják a szerzők — a kerti törpe a virágoskertbe, ugyanúgy nem való a selyemszalag, a tülldísz, a krepp-papírral bevont drótgirland sem a cserepes virághoz. Növényhez csak növényi díszt válasszunk. Továbbá : ne tegyünk aszparáguszt minden virág mellé. Tavasszal barka, páfrány, nyáron íátyolkavirág, ősszel díszfű, télen örökzöld díszítse csokrunkat. S még egyet: újévtől szilveszterig irtsuk a művirágokat. Sz. I. a gyakorlatban, amely panaszra és elégedetlenségre ad okot a termelőszövetkezetekben? A SZÖVETKEZETI GAZDASAGOK és az ipari, kereskedelmi vállalatok kapcsolatát hosszabb-rövidebb időre kötött szerződések rögzítik. Sok év óta megrögzött gyakorlat, hogy ezek a szerződések előre elkészített forma- nyomtatványok, amelyeket az ipari, vagy kereskedelmi tevékenységet folytató vállalatok szakemberei kitöltenek és — nézetük szerint — a tsz-ve- zetőknek nincs más dolguk, minthogy ezeket aláírják. Ily módon tehát már eleve egyoldalúság alakul ki; olyan helyzet, amelyben a termelő- szövetkezetek sok vonatkozásban „előre gyártott” feltételeket kapnak. Még inkább súlyosbítja a helyzetet, hogy számos vállalatnak a szerződéskötésekre vonatkozó belső utasításai gyakran nem egyeznek az alaptörvények szellemével. Betű szerint ugyan nem sértik meg azokat, hiszen ezek a kerettörvények nem határoznak meg mindent szó szerint, éppen azzal a szándékkal, hogy tág lehetőséget adjanak, a mindkét fél számára előnyös megállapodásokra. Ám sok vállalati vezető úgy véli, hogy helyzeti energiájuk révén továbbra is lehetséges érdekeik egyoldalú érvényesítése, a gyengébbik fél — jelen esetben a termelőszövetkezetek — rovására. Emlegették az országgyűlésen a képviselők is azokat a gyakran előforduló eseteket, amikor a hiánycikknek számító nitrogén műtrágyát a Gabonaforgalmi Vállalat kínálta termelőszövetkezeteknek azzal a feltétellel, ha bizonyos mennyiségű kukorica értékesítésére szerződést kötnek. Ilyen adminisztratív nyomásra emlékeztető megállapodás szorgalmazásakor figyelmen kívül hagyták, hogy ez sérti nemcsak a termelő- szövetkezetek, hanem az egész mezőgazdasági termelés érdekeit. TÖBB JELLEMZŐ PÉLDÁJA VAN a monopolhelyzet . — gyakran már-már erőszakos — kihasználásának. Mezőgazdasági termékeket felvásárló és feldolgozó vállalatok egyikének-másikának irányítói így gondolkodnak: „ezt a tevékenységet mi egyedül végezzük az országban, a szövetkezet máshoz úgysem tud fordulni, tehát hiába berzenkedik, végül mégis csak velünk köt megállapodást”. Szűk látókörű és gazdaságilag rendkívül káros gondolkodásmód ez, amely előbb vagy utóbb a vállalatra is visszaüt. Szerencsére a reform első nyolc hónapjának tapasztalataiból sorolhatunk olyan példákat is, amikor nemcsak a szövetkezeti gazdaságok, hanem egyes vállalatok is eredményes erőfeszítéseket tettek az egyenjogúság gyakorlatának megteremtéséért. Több vállalat szerződési ajánlatait nem a sablonos formanyomtatványokon teszi meg, hanem érdemi gazdasági tárgyalásokon, az érintett partnerekkel közösen keresik a kölcsönös előnyöket és ennek alapján rögzítik a szerződéseket. A konzervipar, a tejfeldolgozó üzemek és a különféle élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatok tevékenységében több jele mutatkozik annak, hogy felismerték: az egyenjogú gazdasági kapcsolatok az érdekek kölcsönös tisztelete mindkét fél számára hasznosak és sok még a kihasználatlan lehetőség a jó együttműködés fejlesztésében. Természetesen a kapcsolatok javításában nemcsak a vállalatokra, hanem a termelőszövetkezetekre is sok tennivaló hárul. Még nem általános, hogy a termelőszövetkezetek kellő mozgékonysággal és hozzáértéssel intéznék üzleti ügyeiket. Teljesen nyilvánvaló, hogy a szövetkezeti vezetők egy, számukra előnytelen szerződési ajánlatra nem válaszolhatnak csak egyszerű tiltakozással. Ennél sokkal célravezetőbb, ha ők is kidolgozzák kellő mérlegeléssel ajánlataikat és megalapozott kalkulációk alapján tárgyalnak. A KAPCSOLATOK helyes módozatainak kialakításában nagy szerepük van a termelő- szövetkezetek területi szövetségeinek. Egy-egy ilyen szövetség 50—70 szövetkezeti gazdaságot képvisel. Áttekintésük és elemzési lehetőségük jó biztosíték arra, hogy megfelelően képviseljék a hozzájuk tartozó szövetkezetek érdekeit. Ennek felismerése vezeti a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsát, amikor napirendre tűzi a szövetkezeti gazdaságok és más vállalatok kapcsolatának, vizsgálatát. Jelenleg több tsz területi szövetség vizsgálja ezt a kérdést. A termelőszövetkezetek az eddigi tanulságok alapján azt várják a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsától és az illetékes kormányzati szervektől, hogy helyes intézkedéseik erősítik a vállalatok gazdasági egyenjogúságának gyakorlatát. H. L. Néhány csepp illatos a vízbe és On újjászületik! A LEVENDULA sajátos illatú, a NATUR friss, tiszta, a KÉK VÖRÖS intenzív, véqül a FENYŐ üdítő illatú. A HABFÜRDŐ FELFRISSÍTI! A tsz-ek házilagos beruházásainak építőanyag ellátása Az 1969. évi beruházásokhoz szükséges fa- és építőanyagokról az AGROKER vállalatok a legkedvezőbb feltételekkel kívánnak gondoskodni. A termelőszövetkezetek fejlesztési tervükből szeptember közepéig teljes részletezéssel összeállíthatják az épületek anyagszükségletét és tájékoztathatják az AGROKER vállalatokat, megjelölve az építkezés várható időpontját is. Ebben az esetben az AGROKER fa- és építőanyagokat A KÍVÁNT MINŐSÉGBEN ÉS MÉRETBEN A LEGMEGFELELŐBB IDŐBEN IS A LEGOLCSÓBBAN SZÁLLÍTJA a TOVÁL-oknak és a tsz-eknek, hogy az istállók olcsón és idejében elkészülhessenek. TÖVÁLOK! Vagontételben rendeljék az építőéi faanyagot az AGROKER vállalatoknál, mert ÍGY OLCSÓBB! AZ AGROKER VÁLLALATOK ELŐZETES TAJÉKOZTATASA A JÖVŐ ÉVI FA- ÉS ÉPITÖANYAGSZÜKSÉGLETRÖL KÖLTSÉGMEGTAKARÍTÁST EREDMÉNYEZ.
