Pest Megyei Hírlap, 1968. szeptember (12. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-18 / 219. szám

I Nyit a gőzfürdő A mai naptól kezdődően he­tente négy napon ismét üze­mel a városgazdálkodási vál­lalat gőzfürdője. Közös medencehasználat a férfiak részére csütörtökön és szombaton, a nők részére szer­dán és pénteken. Mind a fürdőben, mind a fodrászatban a jegykiadás na­ponta 9—19 óra között törté­nik. T NMYKORÖ frUdó A PESTME&YLI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 219. SZÁM 1968. SZEPTEMBER 18., SZERDA 70000 forint kárt okoztak Bíróság előtt a fadézsmálók Közölte már a Pest megyei Hírlap, hogy a múlt év végén és ez év elején nagy falopás történt a Nagyerdőben. A vád szerint Badics Géza, aki hosz- szabb ideig vezette a nagyer­dei erdőgazdaságot, illetmény­fája mellett a köztulajdonból is nagyobb mennyiségű fát adott el, amiért sikkasztás bűn­tette címén indult ellene bün­tető eljárás. A lopott fákat Szárát Márk és Szárát Ottó vágták ki, akik ellen bűntársi minőségben szintén vádat emeltek. Krasznyánszky Lajost és Vidra Andrást pedig, akik a lopott fából vásároltak, or­gazdaság miatt ültették a vád­lottak padjára. Az előző tárgyalásokon Ba­dics Géza beismerte a vádat. Szórát Márk és Szórát Ottó az­zal védekeztek, hogy a fák ki­vágására Badics adott nekik megbízást, s azt hitték, az az erdész illetmény fá ja. Krasz­nyánszky Lajos és Vidra And­rás azt hangoztatták, hogy a fát jóhiszeműen, rendes for- galmi áron vásárolták. A tárgyaláson Gulyás Jenő kecskeméti erdész adta elő szakvéleményét, amely szerint 70 ezer 970 forint az erdészet kára. Veszett róka a határban 90 napos ebzárlatot rendeltek el VALASZ VASÁRNAP IS BIZTOSÍTJÁK A VIZET A Nagykőrösi Híradó au- | gusztus 11-i „Mikor folyik?” című cikkében felvetettük, hogy a kórházból a városba bevezető melegvizes vízveze­ték csőhálózatra felszerelt ejektoros kutak vasárnap nem üzemelnek. A városi tanács építési osz­tálya levélben értesített ben­nünket, hogy megállapodást kötöttek a kórházzal, amely­nek értelmében ezentúl va­sár- és ünnepnapokon is biz­tosítja a kórház vezetősége a vizet a hálózati kutakról a la­kosság részére. Fekete dűlő 552. szám alatt lakik Bíró János, az állami gazdaság dolgozója, aki szep­tember 12-én reggel elment munkába és a húga maradt otthon a tanyában. Délelőtt 10 óra tájban az udvaron a ku­tyák erősen kezdtek ' ugatni. Bíró János húga erre oda­ment s meglepetve látta, hogy az istállóban egy róka járkál. Gyorsan ráhúzta az ajtót, s szólt a közelben dolgozó Ha­lasi Sándornak, hogy hívja haza a bátyját. Bíró János ha­zament és Halasival az istál­lóban vasvillával agyonverte a rókát. A vérző hullát aztán felkötötte kerékpárjára és be­vitte az állami gazdaság feke­téi központjába. A gazdaság­ból azonnal telefonáltak az állatorvosi rendelőbe, hogy mit csináljanak az agyonvert rókával? Dr. Faith István főállator­vos közölte velük, hogy mi­után a fényes nappal kódorgó róka veszettséggyanús, a leg­nagyobb óvatossággal hozzák haza, érintés nélkül csomagol­ják be, nehogy a vére és vála­déka fertőzzön. A rendelőből felküldték a rókát Budapest­re, ahonnan másnap megérke­Versenygyőztes targoncások Figyelem, szemmérték, kézügyesség Pszichológiai vizsgálatok félmillió forint haszonnal Több mint egy éve, tavaly június közepe óta működik a Nagykőrösi Konzervgyár­ban a pszichológiai labora­tórium, Igler György pszi­chológus vezetésével. Az új intézmény életrehívásával a gyár vezetőségének kettős célja volt. Az egyik, hogy a gyár mintegy három és fél ezer dolgozója minél jobb, egészségesebb viszonyok kö­zött végezhesse termelő mun­káját, a másik pedig — ami­nek igen fontos előfeltétele az első — a termelési ered­mények növelése. A laboratóriumot a gyár régi múzeumának helyiségé­ben rendezték be. Itt keres­tük fel Igler Györgyöt, hogy tőle tudakoljuk meg, beváltak-e a laboratórium működéséhez fűzött remények. — Tömören összefoglalva, az a feladatunk — mondotta a gyár fiatal pszichológusa —, hogy különböző tudomá­nyos vizsgálatok segítségével megállapítsuk a legmegfele­lőbb munkakörülmények és az optimális üzemi légkör megteremtésének előfeltéte­leit. Éppen» most készült a jelentés annak a vizsgálat­nak az eredményéről, amelyet a vállalat munkásainak meg­elégedettségét befolyásoló té­nyezők felderítésére tartot­tunk. 2751 dolgozót kérdez­tünk ki és a válaszokból nyert kétszázötvenezer adatot dolgoztuk fel. 1348 új be­lépő dolgozót is megvizsgál­tunk abból a célból, hogy egyéni adottságaikat megál­lapítsuk; a figyelem, a szem­mérték, a kézügyesség és a műszaki érzék szempontjából. Ennek a vizsgálatnak az volt a célja, hogy lehetőséget nyújtsunk az üzemen belül a munkaerők optimálisabb el­osztására, ami aztán módot nyújt a selejtkárok csökken­tésére, és a betanítási idő megrövidítésére, tehát a ter­melékenység emelésére. A laboratórium munkája a gyárnak eddig mintegy fél­millió forint kimutatható hasznot hozott, de forintban nem fejezhető ki az a haszon, amihez a válla­latot a folyton javuló üzemi légkör juttatja. A vizsgálatok alapján ugyan is az egyes munkafolyamato­kat olyanok végzik, akik ar­ra a legalkalmasabbak. Ez pedig azt jelenti, hogy köny- nyebben, jobb hangulatban, elégedettebben dolgoznak, ami együtt jár a baleseti veszély csökkentésével is. A laboratórium megvizs­gált például 131 targoncave­zetőt és elkészítette minő­sítési sorrendjüket. Hogy mennyire bevált ez a mód­szer, mi sem bizonyítja job­ban, mint az, hogy a nem­régen rendezett targoncaver­seny győztesei azok lettek, akik a minősítési táblázat élé­re kerültek. Vizsgálat alá von­ta a laboratórium a gyár 65 ipari tanulóját is alkalmasságuk meghatáro­zása céljából. A vizsgálat eredményeképpen akadtak olyan fiatalok, akiket át- irányítottak más szakmára, de olyanok is, akiket elta­nácsoltak a gyárból. A la­boratórium általában azo­kat a feladatokat végzi el, amelyekkel a szakszervezet, a társadalmi és a politikai szervekkel egyetértésben az üzem vezetői bízzák meg. — Laboratóriumunk a ma­gyar élelmiszeripar legjob­ban felszerelt hasonló célú laboratóriuma, műszerparkjá­nak értéke meghaladja a száz­ezer forintot — mondotta még Igler György. — Je­lenlegi helyiségünk elég szűk, de már épülnek az újak és hamarosan sokkal kényelme­sebben végezhetjük bennük munkánkat. Igler György különben a budapesti tudományegyetem bölcsészkarát végezte, most készül a doktorátusra. Elő­zőleg a Ganz-MÁVAG-nál volt üzemi pszichológus, on­nan került a Nagykőrösi Kon­zervgyárba. Az egyetemre már két szakma birtokában iratkozott be: szerelő és la­katos szakmája van. Har­minckét éves. Körösi munka­körét szereti, és nagyon örül annak, hogy itt tudományos kutatómunkát is végezhet. m. I. zett a távirat; a róka veszett volt. Az esettel kapcsolatosan felkerestem a főállatorvost, aki a következőket mondotta: — A veszettség megállapítá­sa után a Fekete, Barátszilos és a Homolytája dűlőkben 90 napos ebzárlatot rendeltem el. Ezen idő alatt ezeken a terü­leteken a kutyákat megkötve, a macskákat pedig elzárva kell tartani. Az ebzárlat be­tartása a lakosság rendkívüli érdeke. Nem lehet tudni, hogy az agyonvert veszett róka a környékben nem érintkezett-e fertőzésre fogékony állatok­kal, elsősorban kutyákkal és macskákkal ? Ha valamelyik kutya bágyadt, nem eszik, nyálazik, rekedt, vagy meg akarja támadni a gazdáját, vagy ha a macska támadó magatartást tanúsít, esetleg megmar valakit, zárják be, vagy ha szükséges, üssék agyon, de kézzel ne érintsék. Azonnal értesítsék az állator­vosi rendelőt, s míg ki nem megyünk érte, őrizzék, hogy más állat ne férjen hozzá. Ha pedig valakit kutya, vagy macska megmar, azonnal for­duljon orvoshoz. A zárolt te­rületen szabadon talált kutyá­kat és macskákat a gyepmes­ter befogja, vagy a vele járó fegyveres ember lelövi, még a bekerítetten tanyák körül is. Feltétlenül fontos, hogy ha a jövőben esetleg hasonlóan veszett rókát találnak és ver­nek agyon a kültelki lakosok, gondosan ügyeljenek arra, hogy ne csepegtessék végig beszállításkor az úton az agyonvert róka vérét és vála­dékát, mert mindkettő fertő­ző. (kopa) SOHA NEM LOPOK t*7 em tartozik a megszokott látványok közé, hogy egy L » újságíró — még akkor is, ha kezdő —, hajnali 3-kor kerékpáron megy vidékre. Ekkor indultam el Szigetszentmiklósra, hogy a munkába siető emberek­kel tudjak beszélgetni. Hosszú és fárasztó az út. Fél 8-kor indultam vissza és már jó két kilométert meg­tettem, amikor szembe velem, megjelent egy rendőr, motorkerékpáron. — Hová, hová? — kérdezte. — Budapestre. —r Es kié, ez a női kardigán? — mutat a pulóve­remre, amit a csomagtartóra raktam. Egy pillanatra meghökkentem; vajon honnan láthatta a gombolást az összehajtott holmin. — Ez férfigombolású — nyugtatom meg. — Es a fényképezőgép? — Az saját. — Kerékpár? — Kölcsön kaptam. — No, majd utánanézünk. Jöjjön vissza a rendőr­őrsre. En tekerem elől a biciklit, ő pedig motoron követ engem. Az őrsön minden tisztázódott, nagyon udvaria­san bocsánatot kért és egyszerűbb utat mutatott. Elindultam visszafelé. Taposok, és köbben morfon­dírozok. — Mit követhettem el, hogy ilyen gyakran vagyok a rendőrségen? Tavaly egy hónapig voltam a Balaton mellett, de ritkán ment le a nap, úgy, hogy engem ne igazoltattak volna. Ugyanez van idén is, pedig még e Balcsin sem voltam, csak Budapesten. Mi bűnt követhettem el? Aztán hirtelen felvillant emlékeim közt valami. Eszembe jutott, hogy loptam. Igen, loptam! Hétéves voltam, amikor édesanyámtól elcsempésztem 5 forintot, amit a szülői munkaközös­ségnek kellett volna befizetnem. De egy órával utá­na én már bűnhődtem. Sose felejtem el, amikor körbe­állt a család, és vallatott: — Mondd meg, hol van? Nem. lesz semmi bajod, csak mondd meg — ígértek nekem fűt is, fát is, meg az 5 forintot sem kellett volna visszaadnom. De akkor­ra már késő volt. A pénzt ugyanis az esőcsatorna mö­gé rejtettem, de valaki ellopta onnan. Hát ez az. En nem tudom, mennyi idő alatt évül el a lopás büntetése, de azóta 11 év eltelt már, és ráadá­sul akkor még gyerek voltam. É n mindent megígérek, én megígérem, hogy nagyon jó kisfiú leszek, csak nagyon szépen kérem, tes­sék nekém megbocsátani! Sunyó S ::::; \J ::::: [ j ::::: L/ i:::: I ::::: T* ::::: V ) |\ ::::: unt I ■■■■■ I «•■■■ Kakucsi KSK—Nagykőrösi Építők 4:0 (4:0) Sérülések miatt nagyon tartalékosán: Kovács T. — Kristóf, Gulyás II, Fercsik, Horváth I, Orsányi, Tolnai, Bari, Gulyás I, Fehér, Erki összeállításban kezdett az Építők. Az első félidőben igen jól kihasználta a vendégcsapat ügyes adogatásaival a he­lyiek védelmének súlyos hi­Viharsarok a Petőfiben öt kertészcsalád dolgozik a Petőfi Termelőszövetkezet Törteli úthoz közeli kerté­szetében. Átlagosan három holdon gazdálkodnak. Kurgyis János, Kurgyis Im­re, Horváth Sándor, Nagy Fe­renc és Szecsei Ambrus csa­ládja. a termelőszövetkezet megalakulása óta munkálko­dik itt. Kurgyis Imre éppen a kel­káposztára eregette a vizet közel a Törteli úthoz «— ami­kor odaérkeztem. A főcsator­na vize szembe folyt velem. Tisztes távolban megálltam a víztől. Kurgyis Imre egy-egy káposztasornál elzárta, másik helyen odébb egy lépéssel ki­nyitotta a főcsatornát, hogy a káposztasorok közé folydogál- jon az életet adó víz. így egy-egy lépéssel mindig köze­lebb ér hozzám. Munkája köz­ben kényelmesen elbeszélget­tünk. Miért nevezik ezt a helyet „Viharsaroknak”? — Mert a termelőszövetke­zetek megalakulása óta min­dig igyekeztünk jó munkát végezni, évről évre fokoztuk termelékenységünket. Azt mondották vezető körökben, hogy kezünk alatt ég a mun­ka. Ez mind az öt családra ér­tendő. Egyszer meg Rácz Sán­dor brigádvezető úgy nyilat­kozik rólunk, hogy ebben a sarokban olyan mozgás van mindig, mintha vihar tombol­na ezeken a földeken. Azóta rajtunk maradt ez a vihar, s mivel a föld itt olyan sarkos, lett belőle viharsarok. Nem mondom, évről évre belemar­kolunk mindnyájan a munká­ba. és valami szerencse foly­tán mind az öt kertészcsalád­nak mindig jó terméseredmé­nyei voltak. Azelőtt felesek voltunk. — Igaz, hogy a termelőszö­vetkezeti vezetőségbe is be­választották? — Bárány elnök javaslatá­ra kerültem a vezetőségbe. — Kié volt'ez a föld, amin maga dolgozik? — Apámé volt, ő vitte a szö­vetkezetbe. — Mit termel itt évről évre? — Amit most locsolok, egy 800 öles kelkáposztatábla. Előtte uborka termett itt, 35 ezer forint értékben. 1200 négyszögölön paradicsomot termeltem 3? ezer forint brut­tó jövedelemmel. 1200 négy­szögöl területen 46 mázsa bur­gonyám lett, amiből 40 száza­lékot természetben kaptam meg a szövetkezettől. Aztán van itt 600 négyszögöl paradi­csompaprika, 400 négyszögöl sárgarépa és van zöldség, zel­ler, cékla. Igyekszem ebben az évben is elérni a 100 ezer forintot, melyből 40 százalék az én keresetem lesz. (fehér) báit és minden helyzetét ér­+cs]r ocí f A félidőben Erkit Horváth II váltotta fel. Az Építők átszervezte az egész csapa­tát, de továbbra is gyen­gén játszott az eredményt tartó vendégek ellen. Kakucsi ifi—Nagykőrösi Építők ifi 2:1 (2:0). Építők: Kovács Gy. — Ko­vács T., Tanács, Rákosi I, Rákosi II, Kovács F., Ba­logh, Todola 11, Pólyák, Scheiber, Ondó. A játékvezető csak a fel­nőtt mérkőzésre érkezett meg, ezért csak barátságo­san játszottak. A mérkőzés mindössze 48 percig tar­tott. A második félidőben 10 emberrel játszott a körösi csapat. A valamivel jobb vendégek győztek. Góllövő: Balogh. Ar Monor—Nagykőrösi Kinizsi A Pest megyei labdarúgó­szövetség döntése alapján ma kell lejátszani Monoron az augusztus I9-én elma­radt labdarúgó-mérkőzést. Ez a tény erősen sújtja a Ki­nizsit. Az eredeti időpont­ban is lehetőség lett volna a mérkőzés lejátszására és azóta megsérült Gömöri, De- csi, Józsa és kiállítás is történt A tabellán a hely­zet: 3. Nagykőrös 43:20 30 12. Monor 27:38 15 A számok alapján a Kini­zsi az esélyes. Monor hazai pályán eddig tizenegyszer játszott, négyszer győzött, két­szer döntetlen volt az ered­mény és ötször vereséget szenvedtek. Tehát hazai pá­lyán sem legyőzhetetlenek. Hazai gólarányuk 18:15. A Kinizsi idegenben 13:9-es gólaránnyal tizenkét pontot szerzett. A tavasszal Nagy­kőrösön a Kinizsi nyert 3:1- re Monor ellen és ma is bí­zunk a sikeres szereplésben, bármilyen összetételű lesz is a csapat. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? A nő hétszer. Vittorio de Si­ca színes amerikai filmvígjá- téka. Csak 16 éven felülieknek. Előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. Köszönetnyilvánítás. Mind­azok a rokonok, barátok, isme­rősök, akik drága jó férjem, édesapánk, nagyapánk, dédnagy- apánk id. Zs. Tóth István el­hunyta alkalmával ért gyászun­kon részvétükkel velünk osztoz­ni kívántak, ezúton fogadják kö- szönetünket. Gyászoló Zs. Tóth család.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents