Pest Megyei Hírlap, 1968. szeptember (12. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-15 / 217. szám

FEST UK.YEI W&'rtem lOfiR. SZEPTEMBER 15., VA«ABVM» Bodó Béla: | Heti témánk: a műkedvelők (5.) Csúnya a LEHETŐSÉGEK Lehetett ezt tagadni? Akik informálták, ezt pláne tudhat­ták. — Van ... Hátradőlt, cigarettára gyúj­tott. Én is füstölhet* — Tehát van. Még enyhébb lett a hangja, negyedhivatalos, háromnegyed rész magánkérdezősködés — láttam ezt az elnyomott moso­lyon: — És milyen? L övés a levegőbe. Tehát most vallanom kellene ennek a főtanácsosnak szerel­memről. Milyen a kislány? So­hasem voltam — akkor külö­nösen nem — ura a jelzőknek. Azonkívül vallomásba tenni azt, akit szeretek!? Azt is tud­tam, nem áll meg a kérdezés­ben. Szemüvege mögött csil­lant a szeme, így csillan a fér­fiaké, ha nőkről, kalandról hal­lanak. Éreztem: csak el kell kezdenem, kedvteli magánfag- gatgs kezdődik, s esetleg leltá­ri leírást kell adnom szerel­mem termetéről, ujjai formá­járól, szeme sugárzásáról, keb­le domborulatáról. Sajnos, a megnyugtató fele- letekkel majd minden eset-^ ben adós marad. Ennek elle-^ nére nem értéktelen munka a Tizenkilenc éves voltam: egy ember történetének és >J útkeresésének többé-kevésbé 5 hiteles bemutatása. A film ^ így a nagy kérdések megvá- $ laszolása helyett egy ember \ önvallomására szűkül, de ez^ a vallomás emberi és törté- $ nelmileg is hiteles'. Azzá te- $ szí az író-rendező valóság-^ élménye és a főszerepet ját-j: szó Jaecki Schwarz mindvé-^ gig hiteles, sokszínű játéka.^ Rajta kívül a szovjet és a né-^ met lányt alakító Galina\ Polsikih, illetve Jenny Gröll-§ mann alakítása emelkedik ki 5 a népes szereplőgárdából, — P — kat adhat a zenészeknek és a művészet áramkörebe kap­csolhatja a technika iránt érdeklődőket: az elektromos­ság-, a hang- és fénytech­nika, a fotokémia és a fil­mezés „műkedvelőit”. De feladatot kaphatnak a barká­csolók, a bábosok, képzőmű­vész köri tagok, egyszóval minden műkedvelő. Nem biztos, hogy a ha­nyatlásnak indult műked­velő mozgalom feltámasztá­sának ez a biztos receptje, de valószínű, hogy az egyik lehetősége. Emellett termé­szetesen gondot kell fordí­tani a helyi kezdeményezé­sekre. Ahol megfelelő ve­zető, érdeklődő és teheséges műkedvelők élnek, teret kell adni kezdeményezéseiknek. A központi szervek feladata, az eddigi direkt irányítás és „.szempontadás” helyétt in­kább az legyen, hogy a he­lyi kezdeményezéseknek biz­tosítsanak zöld utat. Napjainkban van születő­ben a régi népdal, vagy a közelebbi múlt csasztuskái- nak magasabb szinten je­lentkező utóda, az úgyneve­zett pol-beat mozgalom. Le­hetőségei szinte korlátlanok. Népszerű, modern formában képes hozzászólni a világ eseményeihez épp úgy, mint a legszűkebb környezet prob­lémáihoz. Számos amatőr művelőjével már megismer­kedhettünk és sok, csak a környezetében sikeres mű­kedvelőről tudunk. A világ változik, forrnák elhalhatnak, de az ember örök igénye a kitárulkozás, a közlésvágy. Ez az igény nem vesz ki az emberből, legfeljebb alkalmazkodik a kor követelményeihez. Ezért lenne korai meghúzni a mű­kedvelő mozgalmak felett a lélekharangot. Annál is in­kább, mert ez a mozgalom képezi az ország hivatásos művészetének tömegbázisát, utánpótlását, és csak ott él­het művészet igazán magas szinten, ahol annak alapjai is kiépültek. — ősz — Útrenesztendös papírok Lloyd Repülőgépgyár munká­sainak háború alatti sztrájkjá­ra, ceglédi asszonyok tünteté­sére. Arra, hogy a front utol­só hónapjaiban szökött magyar katonák serege bujdosott sze­génylegényként Gödöllő kör­nyékén, vagy orosz hadifogoly­nak adva ki magát, dolgozott gazdaságokban... — Hogyan lehetne összefog­lalni kutatásuk fő célját? — Pontos leltárba vesszük a levéltári írásos emlékeken át a megyei forradalmi esemé­nyeket, s a forrádalom hét­köznapjait. Tehát: fel akarjuk térképezni a forradalmat. A teljesség igényével dolgozunk: feltárásunk után a történész a témához tartozó bármely ok­iratot könnyen megtalálhat. A tudományos történetírás legfőbb alapja a kor írásos do­kumentuma, az okirat. Nézzük, milyen kiemelkedő megyei eseményekre utalnak az eddig megvizsgált levelek? Feltárul- kozik-e a bizonylatokból for­radalom, köztársaság, proletár- diktatúra? November negyedikén egy pomázi népgyűlés követeli a köztársaságot. Négy napja győzött az őszirózsás forrada­lom, s Károlyi Mihály kormá­nya majd két hét múlva sza­kít a királlyal. Ami ezután jön, az a mo­dern történettudomány legiz­galmasabb fejezetének témája. Én, laikus módon, így fejezem ki: berobban a század tipikus forradalma. Hagyományosan polgárinak indul, de alig jön­nek létre a polgári keretek, in­tézmények, az alulról jövő spontán, irdatlan erő megfé- kezhetetlenül széttöri, szét­zúzza azokat: megmozdul a föld. Az ékek, amelyek min­denhol egyszerre érik a pol­A PARTON (H. Baranovski metszete) gári kormányzást: a néptaná­csok. A régi, virilis képviselőtes­tületek helyén már a nemzeti tanácsokat találni — a szemé­lyek gyakran ugyanazok —, miközben alakulnak a népta­nácsok. Aszódon, Tökölön el­kergetik a csendőrséget és az elöljáróságot. Van, ahol már párhuzamosan kormányoz nép­tanács és nemzeti tanács. Van, ahol a jegyző, szolgabíró a he­lyén marad, de köteles enge­delmeskedni. A gödöllői terü­leten, elsőnek az országban, megalakul a járási néptanács. Decemberben Aszódon, a Gal- ga mentén, Szobon, Zebegény- ben megszületnek az első kommunista szervezetek; Ül­lőn az összes szociáldemokra­ta, Tökölön pedig a helyi földmunkásszervezet egész tag­sága belép a KMP-be. S aztán a néptanácsok örökébe lépő munkás-, katona- és földmű­vestanácsok megyénkben át­veszik mindenhol a hatalmat, április közepére pedig járási szervezeteiket is megalakítják. Összesen körülbelül háromezer ember vesz részt Pest-Pilis- Solt-Kiskun vármegyében e tanácsok munkájában. Hatvan­négy százalékuk vagyontalan. Az átlagéletkor harmincnégy- negyvenöt év. Itt mondjuk el róluk, hogy későbbi lemondá­suk mindenhol csak aZ idegen csapatok bevonulásával egy- időben, vagy utána történt meg. S idézzük fel a hangju­kat egy korabeli jegyzőkönyv­ből, mely a szentendrei város­házán, a néptanács ülésén vé­tetett fel március tizenhatodi­kén: „Egy új forradalomnak, egy új véráldozatnak kellett bekö­vetkeznie, amíg a nemzet régi forradalmi ünnepe, a március tizenötödike törvény keretében becikkelyeztetett... Éppen úgy, mint 1848-ban harcoltak őseink, úgy, kitartással narcol- junk mi is, kedves elvtársak, és esküdjünk, hogy minden bűnös régi rendszert ki fogunk pusztítani.” Az ülés résztvevői javasolták, hogy a város évi tízezer koronával járuljon hozzá egy napközi fenntartá­sához. „Adja Isten, hogy ezen napközi otthonban gyerekeink mielőbb tanulmányozzák a szociális eszméket.” — A kutatás másik célja név, személy, foglalkozás sze­rint felderíteni, kik vitték a falvak, városok, a megye dol­gát a forradalomban. Felku­tatni kisemberek és kimagasló forradalmárok szerepét. Ilyen kiemelkedő személyiségek pél­dául a megyei tanács delegált­jai között Alpári Gyula, a kis­kőrösi, Nyisztor György, a mo- nori, vagy Mosolygó Antal, a gödöllői járás küldötte — ve­szi át a szót Krizsán László kandidátus. , Itt van például Mosolygó Antal, aki nevét mintha egy népballadából kölcsönözte vol­na. A levéltári kutatás életé­nek több, mindmáig ismeret­len részét derítette fel. Ez a szabolcsi származású mázoló- és fényezőmester kora kézmű­vesszokásaihoz híven, sok he-, lyen megfordult. Fiúméban bekapcsolódott az anarcho- szindikalista mozgalomba, amelytől csak később fordult aztán el. Hazatérése után a Zsil-völgyi bányászságot szer­vezte. Megismerkedett Szabó Ervinnel: kapcsolatuk mester és tanítvány viszonya * volt. Korvin Ottót barátjának vall­hatta. 1918. november tizenha­todikén, egy Parlament előtti gyűlésen váratlanul repülőgé­pek jelentek meg az égen, s Leninnek és Szverdlovnak a kormány által elhallgatott, a forradalom folytatására szólító Hianyos lenne körültekin- : tésünk, ha nem ejtenénk szót a manapság legdivatosabb ; ágazatról, a beat-zenéről. Ez ; az a terület, ahol a közönség j igénye szinte kielégíthetetlen. : Természetes tehát, hogy nagy- ; mértékben elszaporodtak a : beat-együtlesek. Közönségük : nagy része zeneileg képzet- : len, szükségletük a ritmus I és a dinamika. Az utóbbit a | modern elektrotechnika ma- : radéktalanul biztosítja. A ! gazdagabb együtteseknél a : technikának hovatovább na- i gyobb szerep jutott, mint a : tulajdonképpeni zenének. i A közönség igénytelensége ! ez esetben találkozott a hir- I télén összerántott együtte- : sek alacsony színvonalával, i A félreértéseket elkerülendő: i senki sem vitatja azoknak i az együtteseknek szükséges- i ségét és hasznos voltát, me- : lyek egy elengedhetetlen ze- j nei minimum felett képesek ■ játszani, sőt e zenei kis- | együttesek a műkedvelő moz- | galom jelentős részei lehet- i nek. De sajnos a mai — ; minden bizonnyal múlandó ; — konjunktúrában elegendő ■ két1 három elektromos gi- 1 tár, . egy dzsesszorgona és S egy dob, melynek megszó- j laltatói sok esetben nem- ! hogy zenei műveltséggel nem : rendelkeznek, de saját hang- : szereikkel is alig tudnak bán- ! ni. A harsogó elektronikus j hangkáosz okozta extázis ad- | ja számukra a sikert. A náp- ! művelés vezetői éppen e té- !ren a legengedékenyebbek: | „meg kell érteni a fiatalsá- ! got”, „hagyjuk őket, hadd > tombolják ki magukat” jel- ; szóval akadálytalanul enge- j dik, hogy ezek az együtte- |sek jóformán mindent kiszo- ; rítsanak a művelődési ház­! bői. Sokan attól is félnek,, i hogy maradinak bélyegzik ; őket, ha fellépnek e diva- < tos igénytelenség ellen. ! Ezek az együttesek — élve S a konjunktúra által nyújtott ; nagy lehetőségekkel — ha- : marosan profivá válnak. Bár 5 a különböző rendeletek ezt ; tiltják, mégis a legtöbb he- * lyen a működési engedéllyel nem rendelkező beat-társulá- sok is magas fellépti díjért játszanak. A nagy példa­képektől, a Beatlestől, az Illéséktől és Omegáéktól csak a könnyen átvehető kül­sőségeket, a hosszú hajat, az egzaltált magatartást és öl­tözködést veszik át és így válnak a község fiataljainak nem éppen jó példaképeivé. Fellépni ellenük népszerűt­len és nem könnyű feladat, mégis szükséges. Nem a jó beat-zenét, hanem az e téren uralkodóvá vált káros dilet­tantizmust kell megakadá­lyozni, ha kell, adminisztra­tív eszközökkel is! A jelek szerint nagy fel­lendülés vár az amatőrfilmes mozgalomra. Bár ez sem ol­csó mulatság, mégis megéri, mert — mint ezt már sok példa is bizonyítja — a mű­kedvelők minden rétegét tud­ja foglalkoztatni. Egy-egy amatőr film elkészítésében részt vállalnak a színjátszók, az operatőrök, zenészek és a technikai munkatársak. Ahogy a film komplex mű­vészet, úgy az amatőr film is képes az eddigi műkedve­lőknek feladatokat adni. E kis filmklubok képesek meg­örökíteni községük, városuk jelentősebb eseményeit, hasz­nos szolgálatot téve ezzel az utánuk jövő nemzedékek­nek. A későbbiek folyamán pedig tág teret adhatnak a különböző művészeti törek­véseknek. Amatőrfilm-feszti- válokon láthattunk nem egy olyan figyelemre méltó kí­sérletet, mely sejtetni en­gedi, hogy megfelelő anya­gi és szakmai támogatás mel­lett a műkedvelő mozgalom jövőjének egyik nagy lehe­tősége ez. Érdemes fontolóra venni, hogy az erőszakkal fenntartott és erőltetett ága­zatok helyett nem érné-e meg a rendelkezésre álió anyagi erőket az amatőr­filmes mozgalom fellendíté­sére fordítani? Egy-egy jól működő amatőrfilmes tár­saság képes maga köré gyűj­teni az elkedvetlenedett, kö­zönség nélkül maradt színját­szókat, táncosokat, feladato­Beszéltem volna én minden-: ről versben mindenkinek, de: ott? . ; Nézett rám, várakozva, mint! akinek rögtön csemegét tá-: lalnak: ] — Na! Szép? Akkor nagyot nyeltem, meg-j mozdult, ádámcsutkám, s hir-: télén kivágtam: — Csúnya! Szeme nagyot nőtt a szóra,: én pedig hozzátettem: — Csúf. i Nem volt könnyű. Magam-! ban mindjárt esdekelve kér-; tem bocsánatot szőkémtől, ha: él még valahol, most is par-; dönt kérek. Magamban. De a; főtanácsosnak hangosan felel-| tem: — Nagyon csúnya . . . Szép hő? Jelzők? Csúf. Eny-j nyi volt az én kis bosszúm.; Ennyi tellett tőlem. Nem sok, ■ tudom. Akkor nagyon jólesett.; Elengedtek. Ahogy kifelé: mentem, éreztem a hátamon! az apró detektív szúrós tekin-: tétét. Patkányarca volt, sűrű: fekete bajusza, ha szabad most ennyi jelzőt használnom. Filmievé K edves-édes, élénk szem, hamiskás nevetés, báj — az ilyen jelzők szép nőt akar­nak szavakkal fotografálni. Ci-, ca arcú, ez nem tárgyilagos megállapítás, már foglalatos, benne van: szeretem. Eszembe juttatta az én his­tóriámat, elmondom. Réges- régen történt: gyanússá vál­tam. Azt írtam egyszer: van­nak demokratikus dolgok, amelyeket nem lehet sikkasz­tani. A születésnap, például. Van születésnapja Rotschild- nak, és van a munkanélküli­nek. Mindenkinek van, aki megszületik. Csak az akkori élet festéséhez mondom: ko­moly figyelmeztetőt kaptam, ne játsszunk a szavakkal, hagyjam a demokrácia említé­sét. Aztán írtam a Gondolat című lapba. Ez is baj volt, hi­szen ebbe a lapba nagyon bal­oldaliak írtak... Egy esős őszi napon m. kir. detektív csöngetett be laká­somra. Hajnalodott, nemrég fe­küdtem le — régi hírlapírói szokás szerint. Apró ember volt a detektív, ő is álmos még. Egy korán nyi­tó trafikban cigarettát vet-, tünk, szótlanul füstöltünk, > amíg a főkapitányság Zrínyi! utcai épületébe értünk. Leültetett — ő a hátam mö-i gé ült —, együtt várjuk a fő- 5 tanácsost, az fog kihallgatni.! De miről? írtam? írtam. Ká-s véházba jártam? Jártam. Be- i szélgettem barátaimmal ? Be-; szélgettem. ‘Egy ilyen rendőri j kihallgatás olyan volt, mint; a végítélet végrehajtását várni, i Gyorsan átgondoltam az élete- ; met. A paragrafusokat seholj sem lehetett belém döfni! íróasztal, mögötte a főtaná-: esős, az íróasztal előtt én, mö-1 göttem a detektív — így kez-i dődött. Nézett rám. Hallgatott. Ér- i 'tettem: ez a fokozás. Hajnali; bekísérés, várakozás, most: fe- : nyegető hallgatás. A falióra; ketyegett, a főtanácsos aktákat; lapozgatott, hallgatott. . j D e hát ez mind politikai: háttér az aid«« i idők mo­dorában, én pedig szép nőről akartam mesélni. Mert szép volt, akit akkor szerettem. Nem így: szép, ezer jelzővel szép, százezer jelzővel szép. Akkor a főtanácsos elérke­zettnek látta az időt, hogy ab­bahagyja az inkvizíciós hallga­tást, rámdörrent: — Neve? Türelmesen mondtam sze­mélyi adataimat. — Kik a barátai? Ezt is gyorsan elintéztem: — Nincsenek barátaim. Sok embert ismerek, de kit nevez­het az ember barátjának? A hangsúlytalan válaszom­mal nem törődött. Tapasztalt ember volt, sokféle válaszhoz szokott. Becsukta az aktákat — úgyis tudtam: nem az én ak­táim, mert nem is lehetnek azok. Végignézett rajtam, ifjú­ságomon, az éjszakáktól gyű­rött arcomon, a hirtelenében elválasztott frizurámon. Eny­hült hangon kérdezte: — De barátnője csak van? A családapa Marco és Paola a hőse a : most bemutatott A családapa : című olasz—francia filmnek. ; Történetük a háború befeje- ; zését követő lázas-lelkes na- ; pókban, ismeretségükkel kez- ; dődik, amikor még mindket- : ten építészetet tanulnak és : bíznak jövőjükben. A fiatalos i álmok azonban csak ritkán i válnak valósággá: hiába ter- j vezték úgy, hogy gyerekük i csak akkor lesz, amikor ezt a ; körülményeik megengedik. A ; valóságban négy gyermekük | születik gyors egymásutánban, j így az asszony kénytelen le- ! mondani szép terveiről, a i gyerekek és a háztartás jut i csupán osztályrészéül. Mo- : dern családtervezés? Olaszor- ! szágban? Ahol a közelmúlt- ! ban kiadott pápai enciklika: ! mereven elzárkózik a fogam-; > zásgátlás minden módja elől?; ! A film aktualitása éppen eb- i ! bői fakad. Nanni Loy rende- ; ! ző pergő ritmusú filmje, ! vérbő szatíra: mennyi gon-; j dot és problémát okoz az át- j j lagemberek életében a túlzott | J gyermekáldás. Ha a forgató-1 ^ könyv nem is találó mindig,: ja két kitűnő színész: Leslie: ! Caron és Nino Manfredi élet- j J teli játéka feledteti hiányos-! $ ságait. $ . i ^ Tizenkilenc éves j voltam j ! ; j Konrad Wolf rendező film-5 ! jében nagy feladatra vállal-! í kozik: a német nép utóbbi! ! néhány évtizedének nagy! ! miértjeire keresi a választ. > >- * rssssssssss/ssss/ssssssssssssssssss/sssssss \ ^ A-Z őszirózsás forradalom- ^ nak, a KMP megalakulásának ^ s a Tanácsköztársaság kikiál- ^ tásának ötvenéves forduló­éi jára a megyei levéltárban az ^ idén egész esztendőben kuta- ^ tást végeznek a témábap. E ^ munkájuk a többi megyei le- ^ véltár hasonló kutatásához ké- 5 pest a legnagyobb. Az meg or- ^ szágosan egyedülálló, hogy fel- ^ tárásuk legérdekesebb bizony- ^ latait kötetben kívánják kibo- i csátani. ^ Dr. Lakatos Ernővel, a me- ^ gyei levéltár igazgatójával és !j Krizsán László kandidátussal, ^ munkatársával beszélgetek. ^ — Mi indokolja a munka $ nagyságát? | — Egyrészt megyénk régi te­§ rületi nagysága. Hozzá tartoz- ^ tak a mai főváros külső mun- ^ káskerületei, Albertfalva, Kis- ^ pest, Üjpest, Csepel, Erzsébet ^ és a többi. Határa jóval túl- ^ terjedt a mainak: beleesett ^ Kalocsa, Kiskunfélegyháza, | Kiskőrös is — akkori hosszú- ^ sága majdnem egyezett a mai ^ országterület szélességével, ha- ^ zánk legnagyobb megyéje volt. ^ A levéltári anyag tömege is ^ megfelel az egykori megye ter- ^ jedelmének, munkatársi gár- ^ dánk létszáma pedig a levél- ^ tári anyaghoz szabott... De I munkánk méretét Pest megye $ forradalmi múltja is indokol- $ ja. Meg a forradalom -előtti $ idők, a századforduló szocia- ^ lista megmozdulásai is. Nem- ^ csak a munkástelepülésekre ^ gondolok, hanem például a ^ földreformot követelő ceglédi | Várkonyi István körüli föld- | munkásmozgalmakra, vagy a ^ nagykátai, tápiószecsői, tápió- § sülyi aratósztrájkokra, az abo- ^ nyi különös „földkereső” moz- S galomra, majd az aszódi Magyar

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents