Pest Megyei Hírlap, 1968. szeptember (12. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-15 / 217. szám
rest UECYEI 1988. SZEPTEMBER 15., VASÁRNAP Új székházba költözött az Országos Tervhivatal Az Országos Tervhivatal eddigi székházából szombaton átköltözött az V. kerület, Arany János utca 6—8. szám alatti új irodaházba, s hétfőtől már itt folytatja munkáját. A hivatal központi és közvetlen városi telefonszámai, telexszámai és postafiókja változatlan. A tervhivatal régi épületében a METALIMPEX és a TRANSELEKTRO külkereskedelmi vállalatok kapnak helyet. Miért csökken a mozilátogaték száma? Új filmek, korszerűsített filmszínházak Esztendők óta csökken a mozilátogatók száma. Az indok legtöbb esetben: a televízió konkurrenciája. De vajon valóban csak ez lenne az oka annak, hogy évről évre kevesebben járnak moziba? — A televízió gyors elterjedése is az okok közé tartozik — mond véleményt Űjszászi Gyula, a Pest megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója, — de nem ez az egyetlen oka annak, hogy például az idei esztendő első hét hónapja alatt is száz- hatvankétezerrel csökkent a megye mozilútogatóinak száma HOTEL ISIS A közelmúltban adták át Szombathelyen a város legújabb büszkeségét: a hétemeletes, 120 ágyas, korszerű szállodát. TEFU-TAXI Telefon szól, jelentkezik a hívott fél s befut az első rendelés. Indulnak az első kocsik a Nagyvásártelepre. Tegnap reggel 50 kisebb és nagyobb tehertaxi üzembeállításával Budapesten is konkurrens cég jelentkezett. Az I. sz. AKÖV taxiórás járművei versenyre kelnek 'a fővárosi szállító vállalatokkal. Ez a versengés a lakosság javát szolgálja. Mindenekelőtt azzal, hogy 10 százalékkal olcsóbban fuvaroznak, s ez már magában sem jelentéktelen. További előny, hogy két és fél tonnás teherautók álltak a taxik sorába. Kitűnően hasznosíthatók a fővárosi és a Budapest környéki építkezéseknél. Ha a rendelő kéri, szállító- munkásokat is küldenek. Az első út hajnalban a Nagyvásártelepre vezetett. Innen, s a központi telephelyről indulnak naponként és óránként változó rendeltetési helyükre. Pest megye után most már a főváros is hasznosíthatja a TEFU- taxi biztosította előnyöket. az elmúlt év hasonló időszakához képest. — Miben látja a közönség elmaradásának okait? — Gyakran hangzik el ez a kérdés: mondjuk meg végre, mi a rossz, a film vagy a mozi? A kérdés ilyen formában semmiképpen sem helyes. A közönség elmaradásának az oka több összetevőből ered. — Például? — Pest megyében jelenleg százötvenkét mozi üzemel. Ezek közül hetvenegy normál (a nyolcvan százaléka szélesvásznú), nyolcvanegy pedig keskenyjilmes filmszínház. Az arány vitathatatlanul sokkal jobb, mint volt az előző esztendőkben. A baj az, hogy a legtöbb moziépület régi, korszerűtlen, s vagy nem lehet már felújítani, vagy pedig a felújításuk nem kifizetődő. Itt szeretném megjegyezni, hogy a mi költségvetésünk is véges, és elsősorban azokat a mozikat tudjuk korszerűsíteni, ahol a helyi szervek is segítenek ebben nekünk. Másutt a berendezés és felszerelés — mozigép, ülőhelyek, a mozi belső kiképzése, akusztikája — vár felújításra. Ez a könnyebben megoldható probléma. — Milyen mértékben korszerűsödik az idén a megye mozi- parkja? Nyílnak-e új szélesvásznú filmszínházak? — Mint említettem már, a megye hetvenegy normálfilmes mozijának nyolcvan százalékában vetítünk szélesvásznú filmeket. A többi normálfilmes mozi épülete azonban alkalmatlan a szélesvásznúsításra. Második esztendeje azonban egyre több keskenyjilmes mozit teszünk alkalmassá szélesvásznú filmek vetítésére. Jelenleg huszonegy ilyen filmszínházunk van, ebből hat átalakítását az idén végeztük el, és még hat átalakítását tervezzük az idén. — Az esztendő elején, az új gazdasági mechanizmus bevezetése kapcsán került szó arról. hogy meg kell szüntetni azokat a mozikat, amelyek fenntartása nem kifizetődő. — Történt-e intézkedés ebben az ügyben? — Célunk nem a ráfizetéses filmszínházak megszüntetése, hiszen a mozi nemcsak szórakoztató, hanem kultúrpolitikai intézmény is. Ezért csak a legkirívóbb esetekben élünk ezzel a lehetőséggel. Eddig mindössze négy keskenyfilmes mozit szüntettünk meg a megyében — Tésán, Galgagyörkön, Valkón és Pusztazámoron —, négy másik mozit pedig — Ácsa, Galgahévíz, Kóka és Vácszentlászló — társadalmi kezelésbe adunk át, mind a négyet a művelődési ház vette át és üzemelteti tovább. — Milyen új filmeket láthatunk még ebben az esztendőben a megye filmszínházaiban? — Harminchárom film kerül bemutatásra az év utolsó negyedében. Ezek között hat magyar film — Fejlövés, Próféta voltál, szívem, Mi lesz veled Eszterke? Isten és emberek előtt,- Az utolsó kör, Egri csillagok — szerepel. A bemutatásra váró hét szovjet film közül elsősorban az ‘Anna Karenina és a Háború és béke (negyedik rész) filmváltozatát, valamint Kazakevics nálunk is ismert regényének — Tavasz az Oderán — filmadaptációját említeném. A csehszlovák filmgyártást három produkció képviseli ebben az időszakban, köztük Vladimir Paral nálunk is sikert aratott kisregényének — Vihar a lombikban — film- változata. Bemutatásra kerül még két NDK-, két lengyel, egy román, bolgár és jugoszláv film. A nyugati filmgyártást tíz produkció képviseli' ebben a negyedévben: öt olasz, három francia — köztük a nagy port kavart Apáca —, egy angol és egy amerikai film. A kérdés akaratlan, megválaszolására azonban már nem Űjszászi Gyula az illetékes: miért ilyen szegényes a magyar filmpiackutatás? Miért csak olasz, francia és angol filmek képviselik a nyugati filmgyártást a magyar mozik műsorában? Miért nem vásárolunk például svéd, dán, osztrák és más nemzetiségű filmeket? Az való igaz, hogy a megye moziparkja nem korszerű. Az is tény, hogy a televízió nagy konkurrenciát jelent. De tény az is, hogy sokszor egysíkú a bemutatásra kerülő filmek választéka. E három tényezőre vezethető vissza, hogy a mozilátogatók száma még mindig csökkenő tendenciát mutat P. P. A NEB NAPIRENDJÉN: Munkavédelem az új kollektív tükrében Hogyan törődnek az új mechanizmusban a legfőbb termelő erővel, az emberrel? Betartják-e a munkavédelemmel és a balesetelhárítással kapcsolatos rendelkezéseket? Vagy éppen a védőeszközök, védőruhák és szociális létesítmények rovására próbálnak takarékoskodni? — ezt vizsgálta a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Hét járás ipari üzemeiben, állami és szövetkezeti kereskedelmi vállalatainál, boltjaiban, vendéglátóipari egységeinél mérték fel a munka- és balesetvédelmi helyzetet. Általános tapasztalat, hogy az elmúlt évekhez képest sokkal több gondot fordítanak a munkakörülmények javítására. Ezt nagymértékben elősegítette a vállalati munkavédelmi szabályzatok elkészítése. A kollektív szerződéseket széles körben megvitatták, a dolgozók javaslataival kiegészítették, a munkavédelmi szabályzatok készítésénél azonban már nem támaszkodtak észrevételeikre, sőt, sok helyen előfordul, hogy azok, akiknek érdekében született,. nem is ismerik rendelkezéseit. Még mindig nem késő, hogy az üzemekben is megismerjék a kollektív szerződések e fontos mellékletét, hogy a két évre kötendő szerződésekbe r.e formális, hanem a helyi sajátosságokat tükröző szabályzatok kerüljenek. A kereskedelemben dolgozók többsége nő. A vállalati munkavédelmi szabályzatok mégsem foglalkoznak a fiatalkorúak és a nők egészségügyi és munkavédelmi helyzetével. Általános panasz, hogy a csomagolóvállalatok az árut .olyan nagy súlyú ládákban szállítják, amelyek mozgatása meghaladja egy nő fizikai erejét. A kereskedelmi hálózat szétszórt boltegységeiben nehezebb betartani a munkavédelmi és szociális előírást. Ennek ellenére törekedni kellene arra, hogy ne a szociális helyiségek rovására növeljék a raktárvagy az üzletteret. Ez nem is mindig az anyagiakon múlik. Ha a vezetők szívügyüknek tekintik, hogy megfelelő munka- körülményeket biztosítsanak, ötletekkel, ésszerű átalakítással a minimális szociális feltételeket meg tudják teremteni. KACS Megtalálták az Őrs-Úr nemzetség várát Anonymus a magyarok cselekedeteiről írott gesztájában említette a honfoglaló magyar nemzetségek egyikének, az Örs-Űr nemzetségnek a Bükk déli lejtőjén, a mai Kács község határában épült lakótornyát Ennek alapján a Nemzeti Múzeum munkatársai megkezdték a lakótorony felkutatását. Nemcsak történeti, hanem építészeti szempontból is érdekes ez a munka, mert a középkor egyik legkevésbé ismert fejezete az Árpád-kor, s ebből is a XII. századi várépítészet A lakótorony maradványait a község előtti völgyszűkület melletti domboldalon, bokrokkal, tüskés bozótokkal sűrűn benőtt helyen találták meg, ahol a felszínen ha- barcsos kőtörmelék nyomait fedezték feL A feltárás so-' rán az egykori tízszer tíz méter külső kerületű „öregtoronyból” 100—160 centiméter magas falmaradványok kerültek ‘napvilágra. A négyszögletes alaprajzú lakótorony fal- vastagsága átlagosan 2,5 méter. Egy részét közvetlenül a sziklapárkányra alapozták. A lakótoronytól három méterre 12—15 méter széles, öt méter mély szárazárok nyomaira bukkantak. Az árok az egész építményt körülvette. A romok között viszonylag kevés leletre — cseréptöredékek - re, lócsontokra — bukkantak. A leletek alapján a torony építésének idejét a XII. századra becsülik. Kochá&attat MHSZ-lőverseny Dunakeszin Puskaropogástól lesz hangos ma egész nap az MHSZ dunakeszi lőtere. Az elmúlt hónapokban 18 ezren vettek részt a községi lövészvetélkedőkön, s hogy a járási selejtezők után ki lesz a legjobb, az ma dől el a megyei döntőn. Három kategóriában, úttörő-, ifjúsági és felnőttcsapatok indulnak a versenyen és külön értékelik az egyéni teljesítményeket. Az általános iskolások (10—14 évesek) légpuskával, a 14 éven felüli versenyzők pedig kispuskával veszik majd célba a táblákat, s a győzteseket oklevéllel, érmekkel jutalmazzák. Óriás orchidea - törpe skorpió A változatos flórájú és fau- nájú Malaysiában található a világ legnagyobb orchideája, amelyet a botanikusok gram- matophyllum spetiosum néven tartanak nyilván. Ugyancsak ebben az országban él a legkisebb skorpiófajta. Hossza 29 milliméter, súlya mindössze 2 gramm. Régi téma: egyfelől van az alkoholizmus elleni harc, másik oldalon az állami vendéglátóipar, amely — különösen az új mechanizmus kedvezőbb viszonyai között — mindent elkövet nyereségének növelésére. A helyzetet legjobban egy tábla fejezi ki, mely nem olyan régen még a ceglédi országút mellett állt. Egyik oldalán hatalmas felirat hirdette, hogy „az alkohol veszélyes útitárs”, a másik oldalán pedig egy közeli csárda hívogatta az út vándorát. Rajta hát: menjünk el az „ellenség” egyik főhadiszállására Ceglédre, a Róna Vendéglátóipari Vállalathoz. A látogatás azért is tanulságos lehet, mert az utóbbi években meredeken emelkedik a vállalat forgalma. Az igazgató, Hajdú Endre. Fiatal, mozgékony ember. A szakma a kisujjában van. Közgazdasági egyetemet végzett, utána elment pincérnek, majd gebines lett, de közben még bárzongorista és szállodaportás is volt. Más a helyében ezt így fogalmazná: miután elhatározott szándéka volt, hogy egyetemi diplomáját a vendéglátóiparban használja, azért járta meg a szakma minden lépcsőjét, hogy megismerje a vendéglátóipart. Hajdú Endre így magyaráz: — Nem volt lakásom, először azt kellett összevernem. Kellett a pénz. Amikor meglett a lakás és ami kell, 1960-ban átmentem a Belkereskedelmi Kutató Intézetbe tudományos munkatársnak... 1965-ig dolgozott itt. Tanulmányokat, cikkeket írt, terveket készített. Aztán 1965-ben elvállalta a ceglédi vállalat vezetését: — Láttam, hogy tanulmányaimnak a szakma kedvező fogadtatása ellenére sincs sok gyakorlati jelentősége, kedvet kaptam, hogy magam válósít- sam meg. Egyik általa írt tankönyvben — mintegy ars poeticájaként — idézi Louis Sinclair néhány mondatát, amit a jó vendéglősről írt: ,,... A vendéglátás mesterségét úgy tanulhatod meg, ha végigcsinálod az egészet __A j ó vendéglátó szakember egy- személyben háziasszony, főszakács, mixer, orvos, szoptatós dajka és ügyvéd... A jó szállodás ezenkívül hites könyvszakértő, nyelvtanár, mosodás, szerelő, fűtő, mérnök, gyakorlott szónok és detektív, aki egy nő füléről meg tudja állapítani, hogy hites felesége-e partnerének... Jobban kell öltözködnie, mint egy színésznek és a tehén bőgőséből meg kell állapítania, hogy jó bifsztek lesz-e az állatból. Kisujjában van, hogy mi tetszik a vendégnek, a törvényszéki bírónál is jobban tudja, hogy mikor szabd visz- szatartani a nem fizető vendég poggyászát... Továbbá eleven cím és lakjegyzék, ha álmából felverik, akkor is meg tudja mondani, hogy hol van a legközelebbi baptista templom, mikor nyitják az anyakönyvi hivatalt és napjában . hányszor indul a vicinális .. :• Nos, Hajdú Endre mindezt tudja, de tudja azt is, amit az idézett szerző nem tartott követelménynek: hogyan lehet a még ma is nehézkes bürokráciában eligazodni, hogyan lehet megtalálni az eredményesebb munkához vezető kiskapukat és hátsó bejáratokat. Ez nem könnyű dolog annak ellenére, hogy sok ilyen kiskapuról az új mechanizmus időszakában már levették a „tilos a bejárad’ táblát. Hajdú Endre kitűnő riportalany. Nem azt mondja, amit várnak tőle, kerüli a közihe- ket és nyíltan megmutatja a kártyáit. Beszéljünk hát vele az alkoholról, a „legrázósabb” témáról — A jelenlegi formában az étterem ráfizetéses üzlet, annak ellenére, hogy az állam minden 10 forint ételforgalomra 4 forint szubvenciót ad. A Kossuth étterembe az utolsó negyedévben 147 000 forint volt a ráfizetés. Ezt két italbolt, ahol egy villanykörte alatt két ember méri a szeszt játszva behozza. A papírforma szerint jelenleg tehát abban vagyunk érdekelve, hogy az alkoholfogyasztás növekedjék. Ezt korlátozni tehát — igazuk van az antialkoholisták- mák — akár adminisztratív eszközökkel is közérdek lenne... — Vannak ilyen törekvések. Egyes üzleteinket csak harc árán sikerül megnyitni, és az alkoiholmérést minden áron igyekeznek meggátolni. Nemrégiben nyitottuk a „Bakter- ház” nevű büfénket. Még arra sem kaptunk engedélyt, hogy sört mérjünk benne, mondván, hogy az esetleges részegek a közelben húzódó vasúti- síneken a vonat alá kerülhetnek ... — Az érv igaznak hangzik, — vélem. — Menjünk a helyszínre — ajánlja Hajdú Endre. A nevezett büfé, hulladéklemezből készült épület, azzal a céllal, hogy majd tovább fejlesztik. Kávé, üdítő ital, virsli és egyéb büféáruk — ez a választéka. Sesz . tehát nincs. Vele szemben van egy népbolt, ahol üveges sört mérnek és a vendégek az árok szélén szopogatják a palackok száját. De akinek a sör nem elég tömény, bármelyik háznál ihat. Az egyik bögrecsárdához egy 10 éves legény vezet el. — Láderéknél lehet bort inni, de van a szomszédban is — mondja és bekísér. Pikáns ötlet: a vendéglátó igazgatójával iszom bort egy bögrecsárdában. A bor ihatatlan, zavaros, az igazgató szerint minden bizonnyal szilváiéból erjesztett. 15 forintot kémek érte. A környékbeliek szerint a bögrecsárdák már hajnalban vendégeik rendelkezésére állnak és este sincs záróra. íme korántsem megnyugtató, hogy a „Bakterházban” nincs szesz. Bizonyos mértékben még káros is, mert itt legalább tiszta italt árusítanának olcsóbban. Később elmondtam a dolgot a városi rendőrfőkapitánynak. Tud róla: — A legtöbb, amit tehetünk, hogy néhány száz forintra megbírságoljuk őket. De hói van erre megfelelő apparátus? Errefelé majd minden házban „üzemel” egy bögrecsárda. Igazat kell adnom Hajdú Endrének: Még mindig jobb ha az állami üzletek elégítik ki a lakosság alkoholigényé;, mint ezek a helyek, ahol a tisztátlanul kezelt, hamisított, vagy novás borok, a pancsol, töményszeszek által okozott kár felbecsülhetetlenül nagyobb. És egy gazdasági szempont: A vendéglátóipar bevétele az államháztartást gyarapítja. Ennyit .az antialkoholisták kontra vendéglátósok vitához. Gebinesek... Izgalmas téma. Jövedelmükről legendák keringenek, a kabarészerzők szerint ők ma a szocialista állam kapitalistái. Hajdú Endre szerint egy jó gebines megkeresheti a havi tízezret anélkül, hogy törvénytelenségeket művelne. Ha azzal is megpróbálkozik, akkor többet is. De — néhány kivétellel — erre nem nagyon vetemednek. Kár lenne néhány ezer forint bizonytalan jövedelemért lemondani a biztosról. A gebines ezzel együtt hasznos a vállalatnak. Üzletére aránytalanul I
