Pest Megyei Hírlap, 1968. szeptember (12. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-14 / 216. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ás CEfi XII. ÉVFOLYAM, 216. SZÁM 1968. SZEPTEMBER 14., SZOMBAT Több figyelem, pontosabb munka Kevesebb volt az üzemi baleset Tűzvédelmet és KRESZ-t is A fejlődéshez ceglédi munkáskezek kellenek EZT OLVASTUK “ftadó Hetven vagon hagyma A város déli peremén a Pest megyei Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó Vállalat telepén működik egy kis hagymatisztító üzem 80 női dolgozóval Naponta 60—70 mázsa hagymát tisztítanak meg az asz- szonyok — mondotta Boross Lászlóné műszakvezető —, amit a ceglédi szárítóba küldünk további kezelés végett. — Mennyi ideig tart a hagymatisztítási szezon? — Ősztől tavaszig. Átlagosan 7 hónapig. Ez idő alatt mintegy 70 vagon hagymát dolgoznak fel az. asszonyok. — Honnan kapják a hagymát? — A hagyma hazájából, Makóról. Idehaza nem termelnek annyit, hogy bennünket el tudnának látni. — Nem árt a szemnek a csípős hagyma? —s Inkább kellemetlen, de meg lehet szokni, és nem káros. — Meg vannak elégedve a munkával és a keresettel? — Ülve, kényelmesen dolgoznak, és átlagosan 1000— 1100 forintot keresnek havonta. Védőruhával is el vannak látva és mire a hideg beáll, beköltözünk a most készülő és fűthető munkahelyünkre, ahol már nagyobb lesz a helyünk. M0N0R°VID£KE Vecsési hírek — Két zöldségesbolt épül Vecsésen: az Andrássy-tele- pen, a Báthori utcában és a Halmi-telepen, a Kun Béla téren. A boltok mindegyike 150 ezer forintba kerül, a takács nyugdíjas építőbrigádja építi. — Jó ütemben haladnak a Halmi-telep belvízrendezési 'munkái. — Járdát újítanak fel a Bajcsy-Zsillinszky utcában, SÖ0 méteren. — A tanácsháza külső tatarozása már teljesen elkészült, már lebontották az állványokat is. A belső munkák még folynak. A csinosodás 100 ezer forintba került. MaMEU Már csak négy család él putriban Ezerkilencszázhatvan előtt egyetlen cigánycsalád élt Dunakeszin. A cigányok tömeges letelepedése 1963-ban kezdődött meg. Jelenleg 25 család lakik Dunakeszin, és összesen 126 embert számlál a dunake- , sz; cigánykolónia. Az ő helyzetükről kérdeztük Hegedűs Jánost, a községi tanács elnökhelyettesét. — Mulasztást követtünk el, amikor — a cigánycsaládok idetelepülésének kezdetén — nem gondoskodtunk házhelyek kijelöléséről. Eleinte, legnagyobbrészt idegen területen, földkunyhókat építettek. Most ott tartunk, hogy a 25 családból csak négy lakik földbe vájt kunyhóban, a többiek már téglaépületben. Elhelyezkedésük, többé-kevésbé, megfelel a követelményeknek. A cigánycsaládok pillanatnyi helyzete az előző évekhez képest mindenképpen javulást mutat. Bizonyítja ezt az is, hogy csökkent az állami gondozásba vett gyermekek száma, és kevesebb él veszélyeztetett körülmények között. A cigánycsaládokkal az utóbbi időben egyre kevesebb a probléma. S ha sikerülne megszüntetni az analfabétizmust, a helyzet még tovább javulna. A város egyik legtöbb munkást foglalkoztató üzeme az Űtépítőgép Javító és Gyártó Vállalat. Az üzemben sok az olyan munkaterület, ahol a dolgozót kisebb-nagyobb baleseti veszély fenyegeti. Ennek megakadályozásában nem kis szerep jut Simon István munkavédelmi és tűzrendészen előadónak. Tájékoztatása szerint az utóbbi években igen kedvezően alakult a balesetgrafikon: míg 1967-ben 34 — három napon túl gyógyuló — sérülés történt az üzemben, ami 685 munkanap kiesését okozta, addig ebben az évben eddig csak 22 munkásuk szenvedett enyhébb sérülést, és a kiesett munkanapok száma is 314-re csökkent. — Minek köszönhető ez a kedvező eredmény? — Elsősorban annak, hogy üzemünk minden területén A gazdaságos szőlőtelepítéshez nyújt segítséget a Beton- és Vasbetonipari Művek azzal, hogy megkezdte a lengőoszlopos szőlőtám kísérleti gyártását. A hazai találmány alapján készülő új termékkel egy hold szőlő támoszlo- painak költsége csak fele annyi, mint a hagyományos betonoszlopok felhasználásával. /összefutottak az emberek, U kíváncsian leste mindenki a fejleményeket. Nem történt baleset, az ügyeletes rendőrjárőrnek sem volt semmi dolga. De valami mégis történt. A Széchenyi út 41-es számú ház előtt két jármű kerülte egymást. Az egyik — a Lenin Tsz teherautója — Szolnok felé haladva udvariasan lehúzódott az úttest szélére, hogy jobban elférjen a szembejövő jármű. Vesztére tette. Kerekei a szilárd útburkolat mellé kerültek, és ott elsüllyedtek. Ötven mázsa takarmánytáp volt a teherautón. Két lényeges kérdés foglalkoztatott a kép láttán. Az első: miért húzódott ennyire az út szélére? A második: miért süllyedt el annyira, hogy a lökhárító a föld színéig ért? No, és még egy: mi lesz most? Ez utóbbira a legnehezebb válaszolni. Ugyanis azért húzódott ennyire a vezető az út szélére, hogy kímélje a másik kocsit. Az új gimnázium felőli oldalon legalább egy méter szélességben terpeszkedett az úttesten a minapi esőből alakult tó. Nem akarta, hogy a másik jármű abba hajtson bele. Az ő kocsija meg azért süly- lyedt el, mert a 41-es számú ház felől a gázvezetéknek ásott és nemrég betemetett árok laza talaja fölé került. Az pedig még nem tűri a megterhelést, különösen eső után nem. A tűzoltókkal, rendőrséggel folytatott konzultáció után megszületett a döntés: új járműért küldtek a tsz-be, át kell rakni a terhet, és azután kihúzatják az elsüllyedt teherautót. E szembe jutott, hogy az előzetes tervek szerint a Széchenyi úton is közlekednének a rendszeres autóbuszjárat kokorszerű munkavédelmi berendezések védik a dolgozók testi épségét. Az eddigi balesetek — sajnos — hanyagságból, nemtörődömségből adódtak. Sok fiatal dolgozónk van, akinek figyelmét elkerüli az a sok utasító tábla, ami szinte minden falon ott figyelmeztet szövegével az óvatosságra, a munkarend szabályainak betartására. Éppen ezért az idén felemeltük az oktatási órák számát, és ugyancsak az idén először, tűzvédelmi vonalon is tájékoztatjuk dolgozóinkat. Ezenkívül még KRESZ-okta- tással és ifjúságvédelemmel is foglalkozunk, aminek előadására rendőrségi szakembert kértünk. — A munkavédelmi és egyéb oktatásokat szakosított formában rendezzük. Külön oktatásban részesülnek az ipari tanulók, a nálunk gyakorlati Az újfajta oszlopok hajlékonyán engedjek a szél nyomásának. Az oszlopokat ugyanis csak alig süllyesztik a talajba és vasbeton talpra állítják. Ezen a talpon tehát csuklós mozgással elfordulhatnak, s a szél megdöntheti, ide- oda lengetheti az oszlopokat, amennyire a szőlősorok végén szilárdan lehorgonyzóit erős huzalok engedik. csijai. Nagy baj származhat abból, ha ötven mázsa ta'iar- mánytáp helyett ötven, munkába vagy családjához igyekvő ember kerül ilyen kellemetlen helyzetbe. Meg kell javítani az utakat! Örömmel járok a Déli úton, a Mizsei úton, mert jók. R eméljük, ez a sors vár a Széchenyi útra is. Itt bonyolódik le a városon áthaladó teljes járműforgalom, nagy teher nehezedik rá. Mielőbb segíteni kell rajta. De az sem lenne felesleges munka, ha alaposabban ledöngölnék a gázvezeték-építők a csövek fölé rakott földet... tanulnak munkára járó középiskolás diákok, azaz a ,„politechniká- sok”, és megint más témájú oktatást kapnak az állandó állományban levő szakmunkások. Nem lehet teljes az oktatás eredménye, ha azt csak megtartjuk. Éppen ezért ezeknek betartását naponta, szinte óránként ellenőrzik. A szabálytalankodókat figyelmeztetjük, és ha kell, szigorúbb felelősségre vonást is alkalmazunk. Mert a balesetvédelmi előírások betartását nemcsak a vállalat, hanem mindenki érdeke megköveteli. A Kossuth Művelődési Házban ma este táncest, holnap: tánczenei koktél. Játszik a Lawers gitáregyüttes. A Dózsa Művelődési Házban ma esté tánc. Játszik iá Klub együttes. Mielőtt e hatszázéves város szerelmese lettem, alaposan utánanéztem, „mit tud’’ Cegléd. Gyűjtögettem az adatokat lakosságáról, iparáról, közlekedéséről, kereskedelméről stb ... A tények között egy nagyon meghökkentett. Az, hogy oz aktív keresők 10 százaléka eljár a városból dolgozni. Nem tudtam mással magyarázni, mint a város mezőgazdasági jellegével. Kevés az ipari munkahely — gondoltam. Ennek alapján érthető volt az is, hogy például 1962-ben 950-en ^ telepedtek le Cegléden, s 1089- en vándoroltak el. Sajnos, a vasútnál és a MÁVAUT-nál nem kell nyilvántartást vezetni arról, hány munkásbérletet váltanak náluk. De tudják és látják, milyen sokan keresnek másutt munkát. Ideje lenne változtatni ezen a szemléleten. Éppen a város iparának egészséges fejlődése érdekében. A napokban mondták el a munkaügyi csoportnál, hogy nem tudják kielégíteni az állandó helyi munkaerőhiányt. Munkásokat keres a húsipar, az építőipar, az Űtépítőgép Javító és Gyártó Vállalat. A Pest megyei Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó Vállalat ceglédi gyáregysége négy évvel ezelőtt 474 dolgozót foglalkoztatott. Jelenleg nyolcszáznál több munkása van a gyárnak. Ez nagyon jelentős fejlődés. De ... A gyár Szabadság: ma és holnap: A nő hétszer (amerikai). Kossuth: vasárnap: Kedves család (dán). Dózsa: vasárnap: Kártyavár (magyar). Abony: ma: Eltávozott nap (magyar). Holnap: Fiúk a térről (magyar). Jászkarajenö: ma és holnap: Telemark hősei (angol—amerikai). Ceglédbercel: holnap: Nyár a hegyen (magyar). Törtei: ma és holnap: Bolondos vakáció (miagyar— román). Hétfő: Alföldi krónika. Tangó ritmusban. Bérszínvonal — csellel. Louis Armstrong énekel. Zenés autóstop Cegléden. Sport. Kedd: Alföldi krónika. Rizstermelők között. Népdalok. Nem panaszként... Részletek a Sybill című operettből. Fiatalokról — fiataloknak. Zenés ki mit kér. Szerda: Krónika. Országgyűlési képviselők a mikrofon előtt. . . Mezei szőttes. A jászberényi vásárlók érdekében. Sláger volt. .. Próbák közben . . . Csütörtök: Alföldi krónika. ,,A harmadik negyedévben leállunk...’’ j Pár perc jazz. Időszerű munkák. Kuruc nóták. Sport. A Magyar Hirdető műsora. I vezetőségétől kapott tájékoztatás szerint munkaerőhiány miatt napi négy-ötezer forint többletkiadásuk van fuvardíjra, ugyanis az új, korszerű, rendkívül nagy teljesítményű gépeikhez szükséges nyersanyag egy részét Szolnokra szállítják és a szolnoki asszonyok készítik elő, aztán a gyár visszaszállítja Ceglédre. Márpedig ennek a költsége évente meghaladja az egymillió forintot is. 300-400 munkást tudnának foglalkoztatni azonnal — ha volna. Nőket, asszonyokat keresnek elsősorban. Ugyanazt megkereshetnék helyben, amiért eljárnak máshová. Számomra megkapó volt az a buzgó igyekezet, amelynek során a város szerelmesei megvédtek a korszerűsítés útjába került pályaudvari platánfát. Ha így tudjuk óvni, szeretni a múlt emlékeit, értenünk kell jövőnk építéséhez is. Minden városlakó érdeke, hogy fejlődjenek ipari üzemeink. Akkor több bölcsőde és óvoda épül, több lakás, üzlet nyitja meg kapuit. A fejlődéshez pedig munkáskezek kellenek. Ceglédi munkásoké. Sz. Tanácstag fogadóórája Albertirsán Ma délelőtt 9-től déli 12-ig az albertirsai Petőfi Sándor Általános Iskola központi épületében fogadóórát tart Borsai György járási tanácstag. Kétszer árasztottak ß Élnek az új lehetőséggel Jászkarajenőn, az Üj Barázda Tsz-ben nem kis része volt a nyári munkának az aszály elleni védekezés. Az öntözőcsatorna szabad vízkészletét használták fel erre a célra úgy, hogy a vizet „tiltok” munkába állításával a föld hasznára fordították. Az I. számú belvízlevezető csatorna megnyitása után vízhez jutott szárazság idején is a tetétleni, a jászkarajenői csatorna és a körösi ér. Az Űj Barázda Tsz-ben szinte életmentő öntözés volt az, amelyet a közel 40 holdnyi, új vetésű lucernájuk kapott. Enélkül a teljes vetés elpusztult volna. Mivel a terep szintje erre megfelelő, motoros öntözés helyett alkalmuk van gravitációs — árasztó módszerű — öntözésre. Ezzel a lehetőséggel a jövőben is élnek. Még Sehet jelentkezni! A Ceglédi Vasutas SE baráti köre értesíti az érdeklődőket, hogy a vasárnapi Szegedi Dózsa—Ceglédi Vasutas SE NB Il-es bajnoki mérkőzésre a különbuszra még lehet jelentkezni. A látogatást városnézéssel kötik egybe. Bővebb felvilágosítást Ócsai hírlapárus ad. Jelentkezéseket elfogadnak szombat délután 14 óráig. Péntek: Alföldi krónika. Kap- csoljuk . .. Operakedvelőknek. Családi riport — artistákról. Hogy tetszik? Szombat: Hétvégi kaleidoszkóp. E héten is elmaradt. Zenés ki mit kér. Vasárnap: Vasárnapi magazin. Utcák, terek — névadók. Sport. Tudósítás a Szállítók—Szolnoki MTE, Győri Dózsa—Kecskemét és az Eger—Budapesti Előre NB I B-s labdarúgó-mérkőzésekről, valamint az NB Il-es találkozókról. Az adások mindennap délután 18 órától a 222 méteres középhullámon hallhatók. (sz.) Az árnyék — Hova mégy? — kérdezi a lépcsőhá^ban a szomszédék aranyos, négyéves formájú kisfia. — A boltba — mondom. — Vigyél el — könyörög szépen. Elvittem. Szép, őszi napos délután. Egyszer csak megáll és nézi az árnyékát. Ahogy tovább lépdelünk, az árnyék eltűnik. Megint megáll, és nem hajlandó tovább menni. Várok és jön is a kérdés: Mi ez? — Árnyék — mondom. — És hova lett? És mert egy lépést sem volt hajlandó tovább megtenni, ott, azonnyomban magyarázni kezdtem a naptárról, a föld forgásáról egyszóval hűen tolmácsoltam az iskolában tanultakat, a magam teljes megelégedésére. Nem úgy neki! Akárhogy próbálkoztam, éreztem, nem elégítem ki a kis kíváncsit. Morcosán jött mellettem, és egy- szercsak meglátta az anyját. De örömében nem felejtette el az „árnyék-kérdést”. — Anyu, hova lett áz árnyékom? Anyukája lehajolt, megsimogatta a buksi fejet, aztán így szólt: — Azt kicsikém, elvitte az iciri- piciri kiscica! A gyerek kirántotta kis kezét a tenyeremből és odabújt az anyja szoknyájához. Csak nem áll olyannal szóba, aki még ezt sem tudja! (cs.) Lengőoszlopos szőlőtám Udvariasságból,, MÉG JÓ, HOGY NEM AUTÓBUSZ... AJÁNDÉK - A PULT MÖGÖTT Ennyit örökitett meg a fotós a szövetkezeti áruház ajándék részlegéből (Foto: Gárdos) Hét végi müsorkalauz MOZIMŰSOR A szolnoki rádió műsora Szeptember 16-tól szeptember 22-ig
