Pest Megyei Hírlap, 1968. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-11 / 188. szám

1968. AUGUSZTUS 11.. VASARNAP X/Uriav 5 ösztöndíjasok KÜLFÖLDÖN TANULNAK Az öntözés névtelen hősei ELTŰNT A GERJE - EGY ÚJ ANGYAL Az új tanévbem 315 magyar ösztöndíjas kezdi meg egyete­mi tanulmányait a Szovjet­unió, a Német Demokratikus Köztársaság, Csehszlovákia, Lengyelország, Románia és Finnország felsőfokú intéz­ményeiben. Az ösztöndíjasok közül 230 magyar fiatal mór el is utazott a Szovjetunióba, hogy a tanév megkezdése előtt Kijevben és Harkovban nyelvi előkészítő tanfolyamo­kon vegyen részt. Augusztus­ban még 150 első- és másod­éves oroszsizakos hallgató is útra kel, hogy egy évet tölt­sön a Szovjetunióban, ott tökéletesítse orosz nyelvtudá­sát, majd hazatérve folytassa tanulmányait. Az említett országokban fia­taljaink zömmel műszaki egyetemeken szereznek majd diplomát, de többen közülük A Művelődésügyi Minisztérium: az 1968—69-es. tanévre felvételt | hirdet néhány felsőfokú tecnni- j kuniba, illetve szakra és tago- zatra. Az érdeklődők jelentkez­hetnek a Felsőfokú Építőipari Technikumba, Budapest XIV. ke­rület, Thököly út 74. — építőipari szakra, a nappali és esti tagoza­ton, valamint a lakás- és kom­munális gazdálkodási szak nap­pali tagozatára. A Felsőfokú Építő- és Építő- anyagipari, Gépészeti Technikum­ban — Budapest I. kerület, Szabó Ilonka utca 2/4. — az épületgépé­szeti, a szilikátipari, az épület- villamosítási szakra a nappali ta­gozaton; a Felsőfokú Gépipari Techni­kumba — Budapest VIII. kerület, Népszínház utca 8. — a gyártás- tecnnológiai szakra a nappali és esti tagozaton; a Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikumba — Esztergom, Ke­nyérmező, Wesselényi utca 1. — a vegyipari gépészszakra a nap­pali tagozaton; a Felsőfokú Vasútforgalmi Tech­nikumba — Szeged, Marx tér 14. — a vasúti, távközlő és biztosító­berendezési szakra a nappali ta­gozaton; a Felsőfokú Gépjárműközleke- dési Technikumba — Budapest X. (kerület, Üjliegyi út 14. — a for­galmi kereskedelmi szakra a nap­pali tagozaton. A felsorolt intézmények nappali tagozataira felvételüket kérhetik ázol^ az érettségivel (képesítő­vel), vagy a képzés szakirányá­nak mefeldő szakmunkás-bizo­nyítvánnyal rendelkező dolgozók, akik még nem töltötték be a 35. életévüket. Az esti és levelező ta­gozatokra jelentkezhetnek, akik az említett előképzettséggel ren­delkeznek, s középiskolai tanul­mányaik befejezésétől számítva szeptember l-ig legalább másfél évet munkaviszonyban töltenek, s az intézményben történő képzés belőlem faragni. Én pedig nem akarok mérnök lenni! Nincs érzékem hozzá. A ma­gam életét szeretném élni, azt csinálni, amihez kedvem van... — Mihez volna kedve? A fiú hirtelen kikap az ak­tatáskájából egy csomó papírt és elém teregeti. Nem vagyos képzett mű­ítész, a véleményem nem so­kat ér, ezt meg is mondom, de azt is, hogy némelyik dol­ga tetszik. — Ezt'mondta az egyik gra­fikus is — kap a szón a fiú. — Legalább egy évig kellene komolyan dolgoznom a főis­kolai felvételire. — Erre most lesz alkalma... — Egy fenét. Az apám azért szaladgál, hogy elintézze az átvételemet egy felsői pari technikumba. — Miért nem mondja meg otthon, hogy mit akar? — Az apámat ismeri, de az édesanyámat- még nem ... Az asszony kezében enyhén remeg a leheletfinom teáscsé­sze. Apró, gyors kortyokban nyeli a párolgó italt. — Igazságtalanság történt a fiammal — mondja. — Én tudom, hogy mennyit tanult, még vasárnap is. — Ismeri a fiát, asszonyom? — Hát persze, a fiam. — De ő a saját életét sze­retné élni... Az asszony vékony ajkai el- fehérednek. ■ majd remegni kezdenek és hirtelen szakad ki belőle a szó: — Soha! Amíg élek, addig ; természettudományi karokon, ! közgazdasági és agrártudomá­nyi, valamint orvostudományi j egyetemeken végzik tanuimá- i nyaikat. Angolna­sorompók Litvánia víztárolóit az érté­kes halfajták „inkubátorává” alakítják: Franciaországból 3 millió angolnaikrát szállítottak repülőgépen Litvániába. Vi­gyázni kell, hogy a víztárolók új lakói se siessenek vissza a tengerbe: elektromos „sorom­póval” veszik elejét annak, hogy a halak a folyókon ke­resztül „kivándoroljanak”. szakirányánál; megfelelő munka­körben dolgoznak. A jelentkezés batárideje augusz­tus 17. Bővebb felvilágosítást az intézményeit adnak. nem! öt nem fogja ez a bű­nös világ megrontani ... — Asszonyom, milyen bű­nös világról beszél? Nem kaptam választ. — Magúk barátok voltak? — kérdeztem az egyik évfo­lyamtársától. — Most is azok vagyunk. — Összejártak? — Ö már sokszor volt ná­lunk, de én még egyszer sem náluk. Kicsi a lakásuk és az apja otthon dolgozik. — Tágas kétszoba-hallos la­kásban laknak .. . — Nekem szoba-konyhát mondott. — Panaszkodott valaha az otthoni körülményeire? — Soha. — Jól ismeri a barátját? — Nem tudom... azt hi­szem ... — ... lehet, 'hogy magának van igaza és nekem jogom van a saját életemet élni, csak éppen bátorságom nincs hozzá. Szegény anyám ideg­beteg, a múltban., él. 'Mégis­csak az anyám .. . Mindene én vagyok — "ezt mondogatja. Meg azt, ha én nem lennék, akkor ő... 'Mit tehetnék? — S most? Mi lesz? — Ha átvesznek a techni­kumba, valahogy elvégzem. Rossz üzemmérnök leszek és boldogtalan ember. — Vége a sztorinak? — Vége. Karácsonyi István Ha a Pálinkás-földet körbe­fogó területet akarnánk ponto­san leírni: ... „Kietlen, lapos vidék, csenevész akácerdők­kel, az Alföld jellegzetes ho­mokbuckáival, nyáron azzal az állandó levegőrebbenéssel, amely minden növénykultúra legnagyobb ellensége és a föld bőrkeményedéses parasztte­nyérhez hasonló.” Hajlott, töpörödött növé­nyek a Pálinkás-föld szom­szédságában, ezen az oázison, pedig, a napról napra folyta­tott normális asszimiláció eredményeként eleven, buja, haragoszöld levelű paradi­csom, érett, tömör, piros gyü­mölcsökkel — mindez az ön­tözéstől, a víztől. Törökéri Sándor, a törteli termelőszövetkezet főagronó- musa felvesz egy gömbölyű gyümölcsöt, nyújtja, kicsit sá­ros felét megtorlóm és hara­pok beléje ... ízes, húsos. „Díjat nyertünk vele” — Töri Sándor párttitkár büsz­kén mondja és az egyik föld­re hajló bokor alá nyúl. Felnézek. Távolban, a tábla közepén három vasoszlop ágaskodik, s apró alakok mo­zognak körülötte. A Magyar Filmgyártó Vállalat nemzetközi stúdiójának közre­működésével forgatják a „Su­sann” című filmet a budai Vár déli rondellájában. Az osztrák produkcióban készülő film főszereplői: Torday Teri és Pascal Petit francia film­színésznő. Rendező: Franz An- tak, operatőr: Hans Matula, — A tizenkettedik kutunk j — Szabó Lajos elnök kinyúj- [ tott kézzel mutat a fúrótorony felé. Míg lassan, sétálva hala­dunk, eszembe jut a szerény, csendes szóval elmesélt törté­net: Egyik rózsaszínű hajnalon ébresztették az elnököt, Sza­bó elvtárs! Eltűnt a Gerje! A csatorna, amely eddig soha ki nem száradt, minden elő­zetes értesítés nélkül a 90 na­pos esötlen idő miatt beszün­tette becsületes működését, s medrének alján víz helyett cserepes föld tikkadt. Az el­nök nézte a folyómedret, majd a kumuluszoktól mentes, fel­hőtlen égre pillantott, később a termelőszövetkezet földjein haldokló paprika és paradi­csomtáblákra. Azokra a hajlott hátú öre­gekre gondolt, akiknek arcát a soha be nem vallott, ki nem elégített vágyak metszették olyan élesre, a sóvár, örökké váró szemekre, az eddigi pénz- juttatásokra, az óriási harc­ban eddig elért eredmények­re, s úgy került akkor reggel eléje mindez: ... hiába volt, tönkrementek. — Éjjel kezdtük szállítani a csöveket — mondta Kovács István, az öntözőbrigád ve­zetője. — A távoli kutakból a vizet előbb a folyómederbe, majd onnan harmadik szi­vattyúval a legtávolabbi táb­lára is el tudtuk nyomatni. Mesterséges folyót csinál­tunk. Száraz szavakkal ennyi tör­tént. Bővebben: az asszo­nyok hiába hordták utánuk az ételt. „Falat mrm ment le másfél napig a torkomon.” Hány mázsa csövet mozgattak meg? . .. Hány műszakot tet­tek egybe az álomtalan em ­berek, ők 16-an, a névtele­nek?,.., számotvl ■ Lépegetünk a viruló táb­la mellett és elképzelem magamban a kútfúró brigá­dot, szép testű, barna bőrű legények, izmos karú ifjak (óriási erő kell a csövet kéz­zel mélyíteni, iszapolni, hor­dani) menyecskeváró arcok, derűs tekintetek ... ... lépegetek a háromlábú fúrótoronyhoz, amely alatt három öregecske hajolgat... Angyal András, Dencsik Já­nos, Pásztor Pál..,, a három ember életkora: 195 év. Pásztor a cső földbe eresz­tett végénél áll és egy kézi szivattyúval fáradhatatlanul pumpálja a gyéren csöpögő vizet, Dencsik homokot gyúr markában, Angyal az el­vezető árkot bővíti. — Adja-e már? — az elnök közelebb lép, mire Pásztor felveti mosolygós szemű arcát: „Ha vörös bor lenne elnök elv­társ, megérteném, de víznek nagyon gyér!”. Törökéri Sándor leugrik a gödörbe és szagolja, tapo­gatja, bűvöli a vizet. „Kevés” — sóhajtja. — „Nagyon ke­vés”. — Talán megindul, ha eről­tetjük — Angyal arcán össze­szaladnak a ráncok. — Ez a kékes homok vízréteget sejtet. Nézem a földmintákát a kútfúrók kunyhója mellett, 22 méternél 20 centis ho­mokréteghez értek, de ab- [ ban nem volt víz. Most 39 méter mélységben egy ki- terjedtebb, vastagabb homok­rétegre bukkanták, de gyen­gén csöpögteti a vizet. — Ha lenne egy erősebb szivattyú — mondom — meg lehetne szakítani a réte­get. Az öregek bólintanak. — A tizenkettedik kutat fúr­juk a tsz-nek — mondják és nagyon vidámak, hogy ilyen hálás nézőközönséget kap­tak. — Honnan ismerik a kút­fúrás dolgát? — hajolok Angyalhoz. — Hatvankettőben dolgo­zott a faluban egy fúrómes­ter. aztán addig lestük a kezét, amíg át nem csúszott a miénkbe — a három öreg jót kacag a mondáson. — Megmentették a táblát az eddig fúrt kutakkal — Töri Sándor elgondolkodva közli a lényeget, és nem ránk, hanem a táblára pillant. Az emberek néha szemérme­sen szégyenlik győzelmükét. Pásztor is nagy elfoglaltságot színlel, s tovább pumpálja a vizet. Minden könyökhajlásá- ra ki-ki loccsan egy-két literre való. — Csak mozgassak András 1 Heti témánk elején úgy tet­tük fel a kérdést, kinek van igaza, amikor az árak alaku­lásáról vitatkozik? A terme­lőknek, a fogyasztóknak, a kereskedelmi szerveknek? Válaszunk most már egy­értelmű lehet: igaza van a fogyasztónak, amikor a zöld­ségfélék árait magasnak ta­lálja. A paradicsomon, zöld­paprikán kívül, csaknem mindegyik zöldféle ára emel­kedett. Ebben nagyrészt köz­rejátszott az aszály, amely a nem kellően öntözött területe­ken tönkretette a termés 30— 40 százalékát. A várva várt eső megérkezte kitolta a pri­mőridőszakot, s ezért töme­gével később értek be a zöld­ségfélék. Igaz viszont az is, hogy az aszályra sem lehet mindent ráfogni. Ha a Szövetkezetek Pest megyei Értékesítő Köz­pontja pontosabb igényfelmé­réssel dolgozott volna, ha bolt­jait jobban ellátja áruval, több termékhez jut és biztos ol­csóbban is a lakosság. Nem lehet csupán a boltvezetőkre bízni az áruellátást olyan fon­tos cikkekből, mint a zöldség­félék. Ezt gyorsabban és job­ban lehetett volna és lehet is még szabályozni, éppen a MÉK vezetőségének. A felvásárlás mennyiségi adatai azt mutatják, volt áru és ha a megyei ellátásra töb­bet adnak át, akkor nagyobb választékban, jobb áruellá­tást lehetett volna biztosítani. A fogyasztók érdekét szem előtt kell tartani, s a kereske­delmi tevékenység első szem­pontjaként kell értékelni. Saj­nos, az. árpolitikában levő gaz­dasági ösztönzők nem egyér­telműen hatnak az árak csök­kentésének irányába. A felvásárlási árak nem tükrözik kellőképpen a fo­gyasztói magas árakat, nem viszonyulnak hozzá. Még min­dig hosszú úton és nagy költ­séggel jut el az áru a fogyasz­tókhoz és a haszon, avagy ne­vezzük árrésnek, nem a tér- j melőnél rakódik le. El kell ismerni, sokszor kicsi, sokszor j túl széles az árrés. Ez kedve- I zőtlen a fogyasztónak is, mert! bácsi — búcsúzik az elnök, s már menet közben mondja: — Ez a magasabb földterület csú­nyán megtréfált minket. Más­fél hónapja fúrják ezt a kutat, és... A termelőszövetkezet irodá­jában magas, lakli fiatalember várja az elnököt. A főagranó- mus halkan meg is jegyzi: „Na, ha ez idejön, át kell ra­katnom az ajtókat.” Dirk Ernő öntözési szaktech­nikus Szarvason végezte isko­láit és most felvételre jelent­kezik. Amikor befejezik vele a tárgyalást, az elnök térképet mutat: jövőre 300 holdat szeretnénk öntözni. Kellenek fiatal és lelkes szak­emberek. azért kérettük ide a fiút is. Tudja ezekben van csak igazán ... „Só” — akarom mondani, de egyre gondoltunk. Később az elnök arról beszél, igyekeztek megvalósítani az MSZMP Pest megyei Bizottsá­gának határozatát, amely egyik helyén kimondja: „A helyi víznyerési lehetőségeket is ki kell használni... A csö- kútfúrás elősegítésére fúróbri­gádokat kell létrehozni...” Szabó szerint az öntözésnek nagy jövője van, s ezért nem sajnálják az anyagi áldozato­kat sem. Ők, a többiek pedig a mun­kát. A vízkeresés fáradságos, több csalódást, mint örömet hozó munkáját, a csőátülteté­sek, víznyerések hallatlan erő­feszítéseit, amelyeknek hatá­sát csak az érett, sárga húsú paprikában, vagy piros paradi­csomban tudják lemérni. Goethe Faust szájába adja egyik helyen érvelését: „bol­dogságát csak az az ember ér­demli, ' aki azt napon­ta meghódítani kénytelen.” ... Törteién naponta hódítják, öreg, névtelen hősök, teljes ér­demmel! Sz. I. D. drágán jut az áruhoz, de ked­vezőtlen a termelőnek is, mert elveszi kedvét a zöldségter­mesztéstől. A dabasi járásban már látszik is egy ilyen irá­nyú hatás, évről évre csökken a zöldségtermelő tsz-ek száma, s a terület is zsugorodik. Ár­politikánknak arra kell irá­nyulnia, hogy a termelő ön­költségén felül jusson haszon­hoz, a fogyasztó elfogad­ható áron áruhoz. A közbeeső kereskedelmi tevékenységet úgy kell szabá­lyozni, hogy a lehetőségekkel élve, tisztes haszonhoz jusson. Senki sem képzelhet el keres­kedelmi tevékenységet haszon nélkül. Ám a haszon mérték­letes legyen, s főleg kiegyen­súlyozott. Az új gazdasági mechaniz­mus haszna éppen abban van, hogy megteremti a sokféle, vegyes eladási, értékesítési le­hetőségeket s mint láttuk, ahol ezzel élnek, ott jobban hoz a konyhára a kertészet, több a haszon, sőt a fogyasztó is megfelelő áruhoz jut. A Szövetkezetek Pest megyei Értékesítő Központjára szük­ség van és lesz a jövőben is, de munkáján finomítani kell. A konzervgyárakkal, HUN- GAROFRUCT-tal, a fogyasz­tási szövetkezetekkel, sőt a tsz-ekkel, mint közvetlen el­adókkal való verseny objek­tive is hat a MÉK munká­jára, s előnyösen befolyásolja azt. Nem szabad azonban megvárni, hogy csak a köz- gazdasági ösztönzők hassa­nak! Rugalmasabb árpolitiká­val ki lehet harcolni a meg­becsülést és a partnerséget a jövőben is. Cikksorozatunk végére érve hasznos tanácsként közölhet­jük: a negatív jelenségek el­lenére, az aszály ellenére si­keresen küzdöttek nagyüze­meink a lakosság jobb ellátá­sáért, ám ha a tsz-társulások; járási és helyi tanácsok előbb napirendre tűzik a zöldségel­látás kérdését, előbb felfigyel­nek a hibákra, akkor még ke­vesebb bosszúságot okoztak volna megyénk háziasszonyai­nak. Szüts I. Dénes Most vásároljon! A FŐVÁROSI VAS- ÉS EDÉNYBOLT VÁLLALAT BOLTJAIBAN Sirúltf aszitili marasnlóí 30%-os árengedménnyel Ktiriis ttsz/itli dartulnt 30%-os árengedménnyel FI'-/// elvkírttntns ivrmvittftlarálót 20 %-os árengedménnyel ENGEDMÉNYES ÁRUSÍTÁS JÚLIUS 15-TŐL AUGUSZTUS 15-IG. Felvétel felsőfokú technikumokba Lovashintók a budai várban Heti témánk: a felvásárlás (7.) Olcsóbb árut, de jobb árakkal!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents