Pest Megyei Hírlap, 1968. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-10 / 187. szám
Elkészült a tanulmányterv A város távlati fejlesztési tervében a gázvezeték megépítése is szerepel. Korábban már hírt adtunk arról, hogy a városi tanács megbízta a tiszántúli gázszolgáltató és szerelő vállalatot a munkához szükséges tanulmánytervek elkészítésével. Alvállalat a tanulmánytervet elkészítette, és az a napokban megérkezett a városi tanácshoz. Nemcsak az elosztóállomásokat tartalmazza ez a részletes tervezet, hanem a lakosság gázellátását szolgáló vezetékrendszer helyét is. A tanulmányterv birtoíká- ban rövidesen megkezdődik a gázvezeték építésével járó munka programozása. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? A makrancos hölgy. Színes olasz—angol—amerikai film. Shakespeare vígjátékából. Főszereplő: Elizabeth Taylor és Richard Burton. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Jó egészséget. Előadás kezdete: fél 6 és 8 órakor. MYM1 A PÉSTMEGVtl niaiAP KÜLÖNKIADÁSA xii. évfolyam, íse. szám 1968. augusztus 9., péntek A végrehajtó bizottság előtt asoktatás gondjai Kevés a mezőgazdaságban elhelyezkedő általános iskolai tanuló Az elmúlt iskolai év oktatási eredményeiről tárgyalt legutóbbi ülésén a városi tanács végrehajtó bizottsága. A jelenlevők leszögezték, hogy a művelődési osztálynak mindent el kell követnie annak érdekében, hogy a Nem mindig a családi körülmények... Van abban valami kegyetlenül groteszk, hogy a tanácsházán egymás mellé került a házasságkötő terem és a gyámügyi hivatal. Az előbbiből boldogan indul el sok-sok fiatal pár — hogy esetleg évek múlva a mellette levő szobában kanyarodjék vissza egyik- másik család. A város gyámügyi földadójától, a veszélyeztetett gyermekekről érdeklődöm. — Igen, nálunk is vannak a városban veszélyeztetett gyermekek. — Ezek a fiatalkorúak elhanyagolt, rossz családi körülmények között élnek? — Nem mind. A rossz családi körülmény a szülők felelőtlensége, nemtörődömsége, a rendezetlen szociális helyzet, természetesen hozzájárulhat ahhoz, hogy a kiskorú gyermekből veszélyeztetett gyermek váljék, de több olyan esetről tudunk, amikor ezek a körülmények nem forognak fenn és mégis a gyámnatóság foglalkozni kénytelen a gyermek ügyével. Általában 15 éves korosztályig tartjuk nyilván a veszélyeztetett helyzetben élő gyermekeket. Tehát többségük az általános isko’ások csoportjából kerül ki. Hozzánk ezek a gyerekek csak akkor kerülnek, amikor bűncselekményt követnek el és — éppen fiatal koruk miatt nem büntethetők. Ilyenkor az illetékes ifjúságvédelmi, hatósági szervek képviselőiből, pedagógusokból, társadalmi aktívákból álló bizottság foglalkozik ■ Kskorú gyermek ügyével. Minden esetben figyelmeztetjük a szülőket és a gyermeket is, a rossz magatartás veszélyeire. Lehetőleg a későbbiekben is ellenőrizzük a gyermek további életét Erre a munkára egy széles körű társadalmi aktívahálózat megteremtése lenne a megnyugtató megoldás. Szervezését az ifjúságvédelmi állandó bizottság már megkezdte. — Mi történik akkor, ha az első figyelmeztetés nem vezet eredményre? Ez esetben a bizottság javasolja a gyermek állami gondozásba vételét, ahol remény van arra, hogy megfelelő pedagógiai eszközökkel meg tudják változtatni magatartását. <—r—) I nyolcadik osztályt azok is elvégezzék, akik külterületi lakóhelyük, családi vagy egyéb okok miatt, nem tudták azt a rendes időben befejezni. Erre azért is szükség van, mert ma már csaknem valamennyi munkahelyen megkövetelik az általános iskolai végzettséget. Felvetődött, hogy a külterületről való bejárás megkönnyítése érdekében a tanyai kollégium bővítése mellett, más, hatékony megoldást is kellene keresni. Az általános iskolai tanulóknak ugyanis 30—35 százaléka nem szívesen tanul és különösen ezeknek a gyerekeknek az esetében fontos az új oktatási módszerek bevezetése. Gazdag szemléltető anyaggal, sokoldalú gyakorlati kísérletekkel, velük is meg lehetne kedveltetni a tanulást. A megyében már több ilyen kísérleti iskola működik, bíztató eredménnyel. Az új iskolatípus szélesebb elterjedését elsősorban az anyagi lehetőségek gátolják. Az elmúlt tanév befejeztével feltétlenül elgondolkodásra késztet az a jelenség, hogy a 463 nyolcadik osztályos tanuló közül csak mintegy ötvencn kívánnak a mezőgazdaságban dolgozni, és 200-on jelül van azoknak a száma, akik az iparban helyezkednek el. A következő tanévben megfelelő tájékoztatással, jó előre fel kell hívnunk a tanulók figyelmét, a mezőg azdasági pályák lehetőségeire, hogy az általános iskola befejezése után egészségesebb arány jöjjön létre az iparban, illetve a mezőgazdaságban elhelyezkedők között. (kopa) AKÁR A PATIKA Az udvarról nézve is impozáns képet, mutat a konzervgyár Il-es telepének új fűtőberendezése. A hűtőtorony, az ezüstösen csillogó olajtartályok és a modern kazánház élénk színű virágokkal övezett. Hol van már a szeneslapát?! K. Nagy Pál kazánkezelő gombnyomással irányítja az óránként tíz tonna gőzt termelő hatalmas olajlángot. Az olvasónak is elfogyott a türelme Amikor a posta külön hírlapkézbesítőket állított be — jó darabig későn érkezett az előfizetőkhöz a napilap. Érdeklődésünkre azt a választ kaptuk, hogy a hírlapkézbesítők még gyakorlatlanok, nem ismerik a területet, de fokozatosan lecsökkentik a kézbesítési időt — addig az előfizetők szíves türelmét kérik. Az Ady Endre utcába és környékére néhány nap óta rendszeresen késve érkezik az újság. Előfordul, hogy a napilapot délután kézbesítik — vagy egyáltalán nem is kézbesítik. Az Ady Endre utca 21. számú ház lakója például augusztus 2-án és 6-án egyáltalán nem kapta meg az előfizetett napilapot, de azt másnap sem kézbesítették számára. Igaz ugyan, hogy a banális közmondás szerint a türelem rózsát szokott teremni — ói ezúton hívjuk fel a posta figyelmét, hogy az olvasóknak — különösen ha megrendelték a lapot — újságra van szükségük. (—ara—) Akár a patika, olyan a kazánház helyisége. Minden csillog, ragyog a tisztaságtól. Foto: Kiss Nagykőrös múltjából II. K un László vagy IV. László gyakran tartózkodott Kőrösön, mert kiadásából származó oklevelek között kettő maradt, mely Kőrösön kelt (1277, 1283). Közeli rokona volt Árbóznak, anyja, Kun Erzsébet királyné révén. Nincs kizárva, hogy a királygyilkosság is itt történt, Mizse, a nádor nevét viselő település határos a várossal. Mizse nádor bosszulta meg a királygyilkosságot. Az írott forráshelyek 1368-ig hallgatnak a városról. I. Lajos király által Cegléd határát körüljáró bizottság munkája nyomán keletkezett oklevél, mint várost említi már, a két testvérvárossal együtt (oppidum), 1390-es években Kaplai Dezső érsek és Ilosvai Leosták későbbi nádor birtokában volt a fele. Lajos király idejében nagyobbodott környékén a kun terület. Szentkirály és Mindszentekegyháza, Borbásszállás egy Belese nevű kun birtokába került. Városi mivoltát nemcsak az oppidum kifejezés és a szervezete jelentette, hanem erődítése is. Nagy kőtemploma, mely a XIV. század végén, vagy a XV. század elején épült, alkalmas volt arra, hogy veszély idején az értékek, a nők és gyermekek részére védelmet nyújtson. Széles és magas tornyában lövészek helyezkedhettek el. A város középkori fejlődését 1526-ban a mohácsi vész következményei megállították, sőt, visszavetették. Ibrahim nagyvezér pusztításai után a város népe újból kezdte az életét, 1541-ig nem szól róla semmiféle adat. 1541 után a török közigazgatási beosztásban a pesti náhiéhez csatolták, mint várost. Környékén levő falvak még lakottak voltak. 1578-ban a fogságba került Koppányi bégért vállalt más városokkal együtt kezességet. 1597-ből származó török nyelvű oklevél tesz róla újból említést. A két testvérvárossal adómérséklésért folyamodott a szultánhoz, mert a 15 éves háború pusztítása miatt lakói fogytak. 180 házból csak 100 háza maradt. III. Mohamed szultán intézkedett az adómérséklésről. A 15 éves háború letörölte á Nagy-Alföld területéről a több ezer község nevét. A Duna—Tisza közön csak a Három Város maradt, megfogyatkozott néppel. Török levelek 1616-tól szórványosan, a város iratai 1626-tól már rendszeresen megmaradtak. 1620-as évek elején nagy belső változás történt a város életében: a református felekezet egyeduralko dóvá vált. A középkori templom kizárólagos használatába került. Nagykőrös, mint a Három Város egyike, II. Szulejmán szultán rendelete folytán török kincstári város lett. Salétromot kellett főzni a körösi homokból, a budai lőporgyár részére. Lakóit jobbágyoknak tekintették, fegyvert viselniük nem volt szabad, kéttollú fejsze (fokos), bot és ekevas kivételével. Nem tett a török különbséget nemes és nem nemes között. A Duna—Tisza köz elnéptelenedése korlátlan lehetőséget kínált az állattartásra. Élt is vele a város népe, volt olyan idő, hogy 12—22 elpusztult község területét, 250 ezer kataszteri hold területű pusztát is bérelt Pakonytól a Tiszáig. A város, mint földesúr adta a földet a lakóinak. Mindig annyit, amennyit az a jószágállomány és családja segítségével megművelhetett. A város bért fizetett a földesuraknak, a földesúri jog gyakorlásáért. Ügy a török, mint a magyar földesuraknak, mert egy időben minden pusztának volt magyar és török földesura. A vagyoni erő nagy volt, de nagy volt a követelés is. Az öreg szőlők nem teremtek annyi bort, amit meg ne ittak volna, annak ellenére, hogy azok területe 2000 holdat elérte. Gyakran Halasról, Budáról, Vácról, Pécsváradról és egyéb helyeken élő magyar és török bortermelőktől kellett beszerezni. B uda várába 200 szekér szénát és 200 szekér fát kellett felfuvarozni évente. Az évi adó 6—7 ezer forint, 400—500 forint értékű ajándék még ráadás volt. A magyar részére is megkívánták az ajándékpénzeket; a néptől a szép hatos lovat, még a perzsiai szőnyeget is. A természetbeni szolgáltatások helyett a város (várjavítás, építés) is pénzt fizetett. A török a város belső ügyeibe nem avatkozott. Vezetőit maga választotta. Igazgatott, gazdálkodott, felsőbb szervek intézkedéseit végrehajtotta, bíráskodott a város tanácsa a tiszt viselőinek irányításával. Bíráskodott polgári és büntetőügyekben. A bíróság a büntetőügyekben a Biblia alapján ítélt. Dr. Balanyi Béla (Folytatjuk) S ■ P 11 Q a R ü T Kis kosarasok a fővárosi játékcsarnokban A Balatonra utaztak edző- táborozásra a Kinizsi fiú úttörő kosárlabdázói. Útjukat Budapesten megszakították, és a játékcsarnokban barátságos találkozókon összemérték erejüket a Központi Sportiskola csapataival, ahol a következő eredményeket érték el: Központi Sportiskola A— Nagykőrösi Kinizsi 56:43 (34:22). A körösi csapat: Ruttner (2), Spindelbauer (2) — Vad (18) — Rovó (13), Sober (4) összeállításban kezdett, majd Zubány (4), Molnár és Hup- ka is a pályára lépett. Az úttörőmérkőzéseken szokatlan, igen nagy pontszámú eredmény a játék jó színvonalát igazolja. Nagykőrösi Kinizsi—Központi Sportiskola B 39:20 (21:4). Ezen a találkozón Vad 21, Ruttner 7, Molnár és Spindelbauer 4—4, Sober 3 pontot ért el. A mindkét mérkőzésen jól játszó Kinizsigyerekek ezen a mérkőzésen igen megérdemelt győzelemmel hagyták el a küzdőteret. Edzőjük: Varga György vezetésével ezután továbbutaztak Balatonkenesére, ahol közös edzőtáborozáson vesznek részt. ÚSZÁS Pest megye felnőtt úszóbajnokságán az Abonyi TSZ SK, a Ceglédi VSE, a Nagykőrösi , Gimnázium és Vác indította legjobbjait. Az első nap küzdelmeire Cegléden, a másodikra Nagykőrösön került sor. A körösi versenyzők jól szerepeltek és a következő helyezéseket érték el. Női 200 méteres gyorsúszás 2. Kiss Ágnes. Női 200 méteres mellúszás 2. Rózsás Zsuzsa. Női 200 méteres vegyesúszás 3. Kiss Ágnes. Férfi 200 méteres mellúszás 2. Kiss Gábor, ... 4. Sulyok Sándor. A legjobb teljesítményt a körösiek közül a 16 éves Rózsás Zsuzsa , érte el, aki a nála jóval idősebbek között is kiválóan szerepelt. Kiegészítő számokat is rendeztek gyermek korosztályú versenyzők részére, ahol a következő helyi vonatkozású eredmények születtek. 50 méteres leány mellúszásban: 1. Rózsás Zsuzsa, 3. Orbán Éva. 50 méteres fiú gyorsúszásban: 2. Kapás Tibor, 3. Bátor Ferenc, 4. Ruttner Zoltán (az 1959-es születésűek futamában ő a 2. helyen végzett). 50 méteres fiú mellúszásban: 1. Király Sándor, 2. Pa Gyula, 3. Király Imre, 3. Kiss Endre. A körösi úszók állandóan javuló teljesítménye fiatal edzőjük, Gorócz Albert jó munkáját dicséri. (sulyok) Hálás köszönetiinket fejezzük ki mindazoknak, akik szeretett desanyánk: özv. Szentbe Lászlóné szül. Szabó Erzsébet temetésén Nagykőrösön részt vettek, részvétüket nyilvánították. sírjára koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló család.
