Pest Megyei Hírlap, 1968. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-08 / 185. szám
XII. ÉVFOLYAM. 185. SZÁM 1968. AUGv 8., CSÜTÖRTÖK 240 autó naponta Ötvenhatmillió üveg, háromszázezer láda A konzervgyár göngyölegteSepán Legalább egy-két szót... A tavasszal átadott új benzinkút üzembehelyezése óta kétszeres forgalmat bonyolít le. Főút mellett fekszik, és az átfutó különböző nerrlzetiségű gépkocsik szinte mindennapos vendégek. Francia, angol, nyugatnémet rendszámú kocsik állnak meg itt tankolni. A sok külföldi — főleg angol — márkás olaj biztosítja, hogy minden igényt ki tudnak elégíteni. Talán a nyelvtudással van egy kis baj. A nemzetközi nyelvet — a kézzel- lábbal való mutogatást — itt is ismerik és többé kevésbé boldogulnak is vele. De nem ártana a munkához legszükségesebb kifejezéseket elsajátítani lcét-három nyelven legalább. Nem nagy megerőltetést jelentene az itt dolgozóknak — és könnyebben értetnék meg magukat a külföldiekkel. Szom ba ton ként 40 mázsa kenyér A Kossuth Lajos utca 55. szám alatti' kis kenyérboltban mindig nagy forgalmat bonyolítanak le. Szerencsés megoldás, hogy a bolt nyitvatartási ideje a konzervgyári dolgozók műszakváltásához igazodik. Naponta 20 mázsa kenyeret vásárolnak itt, de szombati napokon 40 mázsa is elfogy. Természetes hát, hogy a kis üzlet csaknem 60 ezer forintot forgalmaz havonta. Ezen a területen néhány évvel ezelőtt városi gulya legelt. A vasúti töltés melletti gödrökben állandóan kuru- tyoltak a békák. Sietett is egy gólyapár kisajátítani a környéket egy csonka nyárfa törzsére rakott fészekkel. Egyszer csak megjelent egy földgyalugép. Elegyengette a területet. Hamarosan bekerítették s ezen belül mint a gomba, úgy bújtak ki a földből a különböző raktárak, műhelyek, irodák. A közel egy kilométer hosszú, széles területet betonutak szelik végig. Jobbra-balra az utak mellett üveggúlák, prizmák sokasága nyúlik a magasba. Az építkezés állandóan folyik a telepen. A gyár folyton növő termeléséhez mind több és több göngyöleg válik szükségessé. Jelenleg egy raktárcsarnokot építenek. Már tető alatt van. Ennek a raktárcsarnoknak egyik végén két mosógéppel egy üvegmosót rendeznek be, ahol a visz- szatérő szennyeződött üvegeké“- mossák majd — tájékoztatott Dányi István helyettes telepvezető. — Hány millió üveg fordul meg évente ezen a telepen? — A göngyölegnyilvántartási adatok szerint az elmúlt évben különböző nagyságú, formájú üvegekből 56 milliót meghaladó mennyiség érkezett a telepre, amit nagyrészben fel is használt a gyár. — És a láda? — A múlt évben 312 ezer forumládánk volt. A ládák évente 20—25ször fordulnak meg itt darabonként, ami összesen 780 ezer ládát jelentett a múlt évben. Az idei még ezután alakul ki. — Ezt az óriási forgalmat hány dolgozó és autó végzi el? — Tíz szocialista brigádba tömörülve mintegy 150 dolgozó van. Két Zetor, a szállítás gépkocsija és más gépkocsik is sűrűn fordulnak meg a telepen. Egy-egy 12 órás műszakban átlag 240 autó fordul be és ki a kapun. A szállítás meggyorsítására most vezetik be a vasút felől az iparvágányt. (fehér) Érik a saszla Szépen fejlődik a szőlő a Petőfi Termelőszövetkezet saszlatábláján. A fürtök tömöttek és előrelátható!cg két hét múlva megkezdődik a szőlőfajta szüretelése is. A termelőszövetkezet a korai fajta első termését részben a MÉK-en keresztül, részben pedig közvetlenül szabadpiacon fogja értékesíteni. Ötnapos hét a vasútnál A SZABAD SZOMBAT NAGY SIKERE A pályafenntartásnál — és más területen is, ahol erre mód nyílott — a MÁV július 1-től fokozatosan bevezette az ötnapos munkahetet — mondotta Péceli Dénes főpályamester. — Ez a körülmény a dolgozók körében óriási lelkesedést, örömet okozott, és nagy lendületet adott a munkának is. Egy évben plusz 52 szabadnap sokat jelent minden dolgozó életében. Különösen a pályamunkásokat érinti kedvezően, mert sokan vidékről járnak valamelyik nagyobb állomásra dolgozni, mások gazdálkodnak Válasz Helyesebb megvásárolni valamicske háztáji földön stb. i Nagykőrösön két pályamesteri szakasz van, s hogy a szabad szombatokon se maradjon munkáskéz nélkül az állomás — az egyik szakasz szombaton, a másik pedig hétfőn tartja meg a szabad szombatot. Valójában a 44 órás munkahetet valósították meg, azzal az idényjellegű módosítással, hogy a nyári hónapokban hetenként 45, a téli hónapok alatt pedig csak 43 órát dolgoznak az emberek. Keresetcsökkenés nincs. A dolgozók ugyanannyit keresnek, mint előzőleg, a 48 órás munkahét alatt. (fehér) A Nagykőrösi Híradó augusztus 3-i számában „Mikor érdeklődjünk” címmel kifogásoltuk, hogy a MÁVAUT forgalmi irodán több esetben hiába érdeklődik az utas telefonon, senki sem veszi fel a kagylót. Cikkünkre a MÁVAUT ki- rendeltségétől az alábbi levelet kaptuk: „A nagykőrösi MÁVAUT forgalmi irodán szolgálatot teljesítő forgalmi szolgálattevő osztott szolgálatban teljesít szolgálatot. A szolgálat időpontja munkanapokon 4.30 —8.30. 12.00—16.00-ig tart. Munkaszüneti napokon nincs szolgálat. Ezúton szcrc/.ném felhívni a tisztelt utazóközönség figyelmét arra, hogy a forgalmi irodán darabonként 40 filléres áron meg lehet vásárolni az érvényes röplapot, a hivatalos menetrend könyv kivonatát. A Szabadság tér— Vasútállomás viszonylatában kiadott menetrend röplapokon az autóbuszok indulásain és érkezésein kívül a vonatok indulásai és érkezései is fel vannak tüntetve. Tehát, ha valaki egy ilyen menetrend röplapot megvásárol, ebből bármikor pontosan tájékozódhat az autóbuszok és a vonatok indulási és érkezési időpontjáról. A menetrend érvényes 1968. május 26-tól 1969. május 31-ig”. Nagykőrös múltjából V agykőrös a Duna—Tisza köz nevezetes Három Városának lil az egyike. Neve 700 évvel ezelőtt fordult elő először (1266- ban) az írott forrásokban. 600 éve (1368-ban) városként említik az oklevelek a két testvérvárossal, Kecskeméttel és Cegléddel együtt. Hét évszázad óta a Duna—Tisza köz legjelentősebb helyeként emlegetik a Három Várost. Nagykőrös a nevét honnan vette, azt megállapítani nem lehet. A történész elődök sem tudták. Következtetéssel igyekeztek megfejteni a talányt. Az egyik feltevés, hogy a nevét a közelében volt Kőrisfa erdőtől kapta. A másik feltevés szerint a „kör” szóból származik. Maradhatott e név a magyarság idetelepülése előtti népek nyelvéből is. A körből nem származott, mert a régi magyar nyelv a „kör” szót nem ismerte. A „kör” helyett a „karika” szót használta. Az első feltevés áll közelebb a valósághoz, mert a legrégibb ismert pecsétjén (1578) címeres ábrázolásban lombos fa látható a fatörzsbe vágott fejszével. A címerben szereplő lombos fa a hagyomány szerint kőrisfa. A Duna—Tisza közötti földhátság keleti lejtőjén a Körös-ér árterületében épült a Körös-, a Kürti-, Csíkerek találkozásánál, a volt Gát-tó déli oldalán. Ő sidők óta járt utak vezetnek rajta keresztül északról délre és keletről nyugatra. Budapest felől Tiszakécske felé Gyöngyös, Cegléd felől Kecskemét, Szeged vagy Kiskunhalas felé. Környékén nagy kiterjedésű erdők, rétek és legelők voltak. Ezek részben ma is megvannak. Talaja kétharmad részben laza homok, egyharmad részben kötöttebb homok. É szakról Nyársapát, Törtei, keletről Kocsér, Lászlófalva községek, délről Kecskemét város, Lajosmizse község, nyugatról Csemő község határolja. Határterülete 45 ezer kataszteri hold, ebből szántó 25 268, erdő 6283, szőlő 2291 kataszteri hold. Lakóinak száma 25 864. Belterülete 10 kerületre oszlik. Alszeg, Felszeg. Homokoldal, Temetőoldal. Tabán, Vízállás, Vizeskert, Bokros, Vadas, Vándcsod a városrészek régi elnevezése. Nagykőrös határa ugyanúgy, mint a Nagy Magyar Alföld A könyvtárban Üj berendezéssel, kibővült könyvállománnyal várja a látogatókat a városi könyvtár. Kicsinyek, nagyok egyaránt megtalálják itt az olvasnivalót. A kutatóteremben azok a könyvek, folyóiratok találhatók, amelyek egy-egy szakkérdés részletes tanulmányozásához leginkább szükségesek. Foto: Kiss S ■ P ü O ■ R ■ T Megyei elsőség Betörtek a msziba A rendőrség felhívása 1968. augusztus 4-ről 5-re virradóra, ismeretlen tettesek a Nagykőrösi Arany János Filmszínházban betöréses lopást követtek el. A rendőrség kéri azokat, akik augusztus 4-én este a filmszínház utolsó előadását megnézték és észrevették, hogy előadás közben a nézőtérről padsaomszéájuk kiment és oda nem tért visz- szav, vagy a betöréssel kapcsolatban adatokat tudnak szolgáltatni, személyesen vagy írásban közöljék a Nagykőrösi Rendőrkapitányság bűnügyi alosztályával. — Ötven asszonyt foglalkoztató varrodát üzemeltet az Aszódi Földművesszövetkezet. A városka háziasszonyainak körében osztatlan örömet okozott az új munkalehetőség. — Ä megyei tánczenekarok találkozóját rendezik meg augusztus 10-én este Gödöllőn, a Munkácsy úti iskolában. Gödöllőn rendezték meg az úttörők Magyar Népköztársasági Kupa lövészversenyének megyei döntőit. Szervezési hiba miatt városunkat csak a Petőfi iskola versenyzői képviselhették, azok is úgy, hogy az egyik úttörő édesapja, dr. Janovics Tibor vitte el őket saját gépkocsiján. Az első forduló küzdelmeiben igen jól szerepeltek. A fiúk versenyében Tóth Albert 123 körrel győzött, ifj. Janovics Tibor végzett a harmadik helyen 106, Hajdú Ambrus pedig 105 körrel a negyedik helyen. A csapatversenyben 334 köregys éggel a Nagykőrösi Petőfi Sándor Iskola, a fenti három tanulóból álló csapata végzett az első helyen. Edzőjük: Szász Dániel. A második forduló küzdelmeiben terminusnehézség miatt nem vett részt körösi sportoló. Kézilabda A Kinizsi férfi kézilabdacsapata Cegléden a Ceglédi Építők NB Il-es, élcsoportban tanyázó csapatával edzőmérkőzést játszott. A barátságos jellegre jellemző, hogy jegyzőkönyvet sem vettek. Jó, élvezetes játék után — az egyéni számítások szerint — 14:ll-es ceglédi félidei vezetés után a hazai csapat mindössze négygólos győzelmet aratott a járási bajnokságban játszó kőrös: együttes ellen. A 600 éves jubileumot a pályaavató, Vasas elleni mérkőzés után ismét sportcsemegével köszönti a Kinizsi Sportkör. Szombaton délután kettős mérkőzésre kerül sor a Kinizsi sporttelepi új kézi- labdapályán, amelynek keretében egy külföldi, csehszlovákiai csapat részvétele nemzetközivé teszi az egyik mérkőzést. Augusztus 10-én, szombaton délután fél négy órai kezdettel a Nagykőrösi Kinizsi férficsapata az NB II élcsoportjába tartozó Ceglédi Építők ellen vív barátságos találkozót, majd ezt követi 5 órai kezdettel a csehszlovákiai NB Il-es Lokomotiva Surany (Nagysurány)—Ceglédi Építők női mérkőzés. A ceglédi lányok a megyei bajnoki címre pályáznak. Kőrösön ilyen, kettős — amely közül az egyik még nemzetközi is — mérkőzésre még nem került sor eddig. Mindkét mérkőzés sportcsemegét ígér a nézőknek. Sulyok Zoltán MIT LATUNK MA A MOZIBAN? A makrancos hölgy. Színes olasz—angol—amerikai film. Shakespeare vígjátékából. Főszereplő: Elizabeth Taylor és Richard Burton. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Jó egészséget. Előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. más része, a magyarság idetelepülése előtt már sok évezred óta emberlakta terület volt. A legrégibb falutelepülés nyomaira a Szurdokban és a Gátban találtak. Ebben az időben még az ember a szúró-, vágó- és ütőszerszámait csontból, kőből készítette. Ezeket a falvakat a kő-, rézkori ember lakta. (Péceli kultúra.) A honfoglalás után a magyarság vette birtokba a határt. A rangos honfoglaláskori sírok, melyeket a Fekete-dűlőben találtak, rangos emlékanyaggal, ezt bizonyítják. A magyarság téli és nyári szállásainak nyomai is mutatkoznak a területen. A z államalakulás után megjelentek az állandó jellegű magyar falvak, 12 Árpád-kori falu helye ismert. Kilencnek a nevét is megörökítették az oklevelek. Kőrös, Penc, Földegyház, Görsöd, Pát, Tisztén, Tölgy, Csáth, Aláb. Ezekhez a községekhez 6—7 ezer kataszteri hold tartozott. Állattartó és földművelő népek laktak itt. Körbe forgatható őrlőköveik gabonaőrlésre szolgáltak. A korból való téglákon rozsszem-, rozsszalma- és kalásznyomok láthatók, melyek a gabonatermelést bizonyítják. Legnagyobbrészt putriszerű méretű, de változatos alakú házakban laktak. Hét helységnek külön temploma és temetője is volt. A templomaik különböző alakúak, téglából vagy kőből építették a XII—XIII. században. Kör, vagy téglalap alakú hajóval és félkörű szentéllyel készültek, kis méretben. Az első pusztulás I. László korában történt kun behatolás alkalmával (1001), a második és szinte megsemmisítő csapás a mongol hadjárat idején érte ezeket a falvakat (1241—42). Közülük több visszatelepült, de rövid idő múltán csak Kőrös maradt meg közülük. A városra vonatkozó írásos feljegyzések 1266. május 5-tel kezdődnek (még mint községről). A Kaién nemzetségből származó Nána nevű ispáné volt (Kalán Kőrös). Nána után fiúörökös nem maradt, ezért végrendelettel a margitszigeti apácákra hagyta birtokát, többek között Kőröst is. Ezt a ha- ,gyományozást IV. Béla és I. Ince pápa is jóváhagyta. IV. Béla utódai még többször megerősítették ebben a birtokban a szigeti apácákat. Meddig birtokolták, nem ismeretes. 1243-ban a környékre, a mongol hadjárat idején elpusztult falvak helyére, kunokat telepített a király. Törtei, Kara, Kocsér, Árbóz, Lajos és Mizse kun településekké lettek, Csókáserdő, Homolytája és Szárazdűlő is a kunoké volt. Dr. Balanyi Béla (Folytatjuk)
