Pest Megyei Hírlap, 1968. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-04 / 182. szám

ELUTAZTAK A VIT-RE A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 182. SZÁM 1968. AUGUSZTUS 4., VASÁRNAP A községi pártbizottság programja Fejlesszék üdülőközséggé Fótot Első feladat a jó ivóvíz Növelik a község belterületét Az MSZMP Fóti Községi Pártbizottsága négyéves gaz- dasági-kulturális-kommunális és kereskedelmi fejlesztési programot dolgozott ki a köz­ség számára. A tervet a kö­zelmúltban tárgyalta a községi pártbizottság és a községi ta­nács. A program fő célként említi a község idegenforgalmi hely­séggé és üdülőteleppé formá­lását. De — tudják — ehhez mindenekelőtt az előfeltétele­ket kell biztosítani, elsőként a jó ivóvizet. Ugyanis a KÖJÁL megállapította, hogy a község ásott kútjainak nyolctan százalékában a víz colival fertőzött. Az ivóvízellátást részben a la­kosság anyagi támogatásával, részben a felsőbb szervek se­gítségével, törpe vízmű társu­lat szervezésével szeretnék megoldani. A csatornahálózat gerincvezetékének és az ehhez kapcsolódó alaplétesítmények elkészítésének határidejét 1970-ben, a vízmű teljes befe­jezését 1972-ben jelölték meg. A pártbizottság fontos felada­tának tartja a társadalmi munka megszervezését. Foton elavult a villanyháló­zat, rossz a közvilágítás. Gya­kori az áramingadozás. Éppen ezért most készül a villanyhá­lózat felújításának terve, amely ha megvalósul, jobbá teszi a község áramellátását, korszerűbbé a közvilágítást az új telepeken Is. Az áramszolgáltató válla­lat hatmillió forinttal já­rul hozzá a korszerűsítés­hez, a pártbizottság pedig azt kér­te a községi tanács vezetőitől: gondoskodjanak 1970-ig a közvilágítás javításának fede­zetéről. Még ebben az évben meg kell kezdeni az utak javítását, mert ma nagyon rossz álla­potban vannak. A község szorgalmazza a KPM-nél a Szabadság utca és a Dózsa György út hídjainak korsze­rűsítését, amelyek súlyos bal­eseti, veszélyt jelentenek. Célszerű lenne a község belterületét alkalmas kül­területek hozzácsatolásá­val megnövelni — ajánlja a községi pártbi­zottság négyéves programja. Ilyen területként említik Főt északi és nyugati részét. Az ur'banizólódást segítenék azzal is, hogy a Vörös Hadse­reg úti teiekparoeillázások után több szintes húztuk építé­sét szorgalmazzák. A Somlyó hegy és a közeli természetes tó kitűnő adottsá­gait jobban ki kell használni — mondja a program. De a fejlesztés ütemét gyorsí­tani kell, hogy mielőbb üdülő-nyaraló hellyé vál­jék Főt. Feladat az Is, hogy az üdülési lehetőségek kihasználását okosan kapcsolják össze a tör­ténelmi és irodalmi hagyomá­nyok ápolásával. A jobb egészségügyi ellá­tottságot szolgálja az új hat­van férőhelyes bölcsőde meg­építése és a negyedik orvosi körzet létrehozása. Kulturális területen a jeles hagyományok ápolását tűzték ki célul: közöttük is elsőkként a Fáy-présház, a Vörösmarty- kunyhó és a Garray-ház egész­séges kultuszát. A pártbizottságon most je­lölik a részfeladatok végre­hajtásáért felelős párttagokat. Létrehoztak egy gazdasági bi­zottságot is, amelynek tagjai figyelemmel kísérik a prog­ram egyes pontjainak megva­lósulását és időnként beszá­molnak a munkák állásáról. (b. h.) „A mi iskolánk!’’ — emlegetik büszkén a kisváciak az Árpád utca végén emelkedő egyemeletes, barátságos, pi­ros keretes ablakszemeivel a főútvonalra tekintő új tan­intézetet. A nyári hónapokban meggyorsult az építés. Az iskola igazgatósága már elkészítette a meghívókat az ün­nepélyes megnyitóra. A terveik szerint szeptember else­jén itt is megkezdődik majd a tanítás. (Cserny képriportja) MŰTEREMBEN - RÓZSA PÉTERNÉL AZT MONDJA: „Én nem grimasszal akarom kifejezni a mondanivalóm, hanem a tartással”. És megmutatja a kertben levő szobrot, egy­más kezét fogó fiút és lányt. Félszeg, kamasz szerelem, ki nem mondott szerelem, me­legség árad a főfigurákból. Zalaegerszegre kerül majd, egy ifjúsági parkba. Valaki azt mondta rá, hogy érzelem nélküli. Pedig első pillan­tásra tele van ez érzelemmel. Mint ahogy a tízévesek játékosságát láttam a Gyer­mekváros parkjában álló, papírrepülőt repítő fiún is, amikor még nem tudtam, hogy ki készítette. S csak ké­sőbb, amikor nála jártam, és felesége-társa a fényképeket elém rakta, akkor fedeztem fel a fóti repülős fiút, Rózsa Péter dunakeszi szobrászmű­vész figuráját. IGAZÁN nem panaszkod­hat, ugyancsak nem ringat­ta a sors két tenyerén, amíg szobrásszá lett. Feleségé volt és gyereke, a Ganz-MÁVAG- ban dolgozott, amikor fel­vették a Fépzőművészeti Fő­iskolára. A felesége tartotta el, s ő áll mellette ma is, ami­kor gyengébb percei vannak. Merthát, ki nem csügged el — ha csak pillanatokra is ... ? ö mondja, hogy ne add fel a „tartásodat”, Pé­ter. Azt mondja Rózsa Péter, nagyon szemléletes hasonlat­tal, hogy a régiek egy-egy nagy alkotását körmenete­ken vitték, s ő tudja, az ő dolgait nem fogják körme­nettel körülhordozni. Vagyis, hogy kevesen értik. Azt mondja, könnyű dő­lő., kitalálni valami trükköt, s annak a formavilágában dolgozni, egy életen keresz­tül. De mennyivel nehezebb minden alkalommal újra élőiről kezdeni, minden al­kalommal megkeresni az anyag kívánságait és telje­síteni. Mert ő nagyon tisz­teli az anyagot, a követ és a fát. S négy dolgot tart na­gyon fontosnak, mielőtt mun­kába kezd: az anyagot, a kör­nyezetet, a tartalmat és a formát. Első állami megrendelésé­ről készült fényképet mutat. Kc~-es térdeplő kislányaink. Eqy parkba került, víz mel­lé. MÁSIK KÉP. Mintha pa­pírcsíkokat fújna a szél. Le­mezből készült szobor... Egy papírgyár elé tervezte. Vagy az építést ábrázoló, totem­szerű figurák egymásutánja. Tömör emberek, nagy köve­ket adogatnak. Emberen a kő, a kövön a következő em­ber, amint verejtékkel az ég felé törnek. A kő emberibb lett, s az ember anyagsze- rűbb. Mert Rózsa Péter sze­rint ez az emeberiség törté­nete. Miközben az ember meghódítja a természetet, azt humanizálja, s ugyanakkor a mű nagyszerűbb lesz. „A gyárban tanultam meg tisztelni az anyagot. Az az ember, aki ismeri az anyag viselkedését, az megérti az én szobraimat, az ezt mond­ja: — hát ez ugyanúgy csi­nálja, mint mi az üzem­ben”. Igen, bizony furcsál- ták, amikor forrasztó páká­val kezében, látott neki egy szoborhoz. KÉT SZOBROT simogatok. Az egyik egy napozó lányt, a ; másik vetkőző nőt ábrázol. ' A vetkőző lábát összeszorít­va, ölét behúzva bújik ki ruhájából. „Pedig követtem a fát. Ilyen volt a hajlá- sa ... Bukszusfa. Olyan ke­mény, hogy lepattan róla a véső”. Mint arról, aki dol­gozik vele. Pedig bizony pró­bálták őt is „megvésni”, pu­hítani. Szófia után Királyrét CSÜTÖRTÖKÖN három iz­gatott fiatal lány és asszony búcsúzott a városi KISZ-ti- zottságon. Bartos Eszter, a vízművek ifjúsági szervezeté­nek titkára, Tóth Istvánné, a kötöttárugyári csúcsszervezet titkára és Molnár Ilona, az Izzó egyik KISZ-alapszerveze- J tének vezetője indult útnak Bulgáriába, hogy részt vegyen a VIT hátralevő eseményein. Pálmai László városi KISZ- titkár kezdettől részt vesz a Világifjúsági Találkozón. Fél évtizedes jó munkája, az if­júsági lakótelep, az ifi export­brigádok s más kezdeménye­zések eredményeiért delegál­ták a Pest megyei küldöttség­be. A csütörtökön útnak indulók csak félhivatalos küldöttek. A három üzem vezetőinek bőke­zűsége tette lehetővé, hogy hivatalos segítséggel vegyenek részt a fiatalok nemzetközi ta­lálkozóján. — Mindent jól figyeljetek meg — búcsúzott tőlük Nagy Sándor a KISZ-bizottságon —, mert a királyréti vezetőkép­zőn s másutt is beszámoltok majd az érdeklődőknek. ELKÉSZÜLT ugyanis az augusztus 18-tól 24-ig Király­réten rendezendő egyhetes tanfolyam munkaprogramja. Harmincnégy üzem és hiva­tal KISZ-szervezetének mint­egy hetven titkára, vezetőségi tagja vesz részt a festői kör­nyezetben lezajló tanfolya­mon. Csatlakozik hozzájuk a szentendreiek tizenöt fős cso­portja is. Pálmai László lesz a tanfo­lyam vezetője. Kultúrfelelős, sportfelelős és öt csoportfele­lős egészíti ki a vezetőséget. A kikérőleveleket most küldik szét. A vállalatok, intézmények vezetői támogatják a kezde­ményezést. SOK MINDENRŐL hallanak majd itt a fiatalok. Tömegpo­A Váci Napló júliusi utolsó számában jelent meg B. Váry Miklós írása, amelyben az alábbi sorok szerepelnek: „Szomorú, hogy a bal part jobb megismertetésével sem a lakosság, sem pedig az újság, rádió és televízió nem foglal­kozik ... a váci hírességeket, új létesítményeket alig vagy egyáltalán nem tudják ismer­tetni, akiket megkérdez az ember.” Régi igazság ez, de az is, hogy ennek megszüntetésére már sok javaslatot tettek a városukat igazán szerető „bennszülöttek” és a több év­tizede itt lakók. Jómagam nemcsak javasla­tot tettem, hanem össze is ál­Márciusban és áprilisban kiállítása volt Dunakeszin. Azt mondja: sok véleményt hallott. S a művész tanult a közönségtől. Bányász A gyermekvárosi repülős fiú s— alkotás közben. litikai munka, szervezeti élet, hazafias és internacionalista nevelés, az oktatás fontossága, az új gazdasági irányítási rend­szer kap helyet a programban. A városi pártbizottság, a me­gyei KISZ-bizottság munka­társai s más neves előadók vállalták a közreműködést. A találgatások elkerülése vé­gett már most közlöm, hogy a címben foglalt Pálma nem azonos a karcsú, emeletes ma­gas növésű délövi faféleség­gel, sem a hir.es, világot tapo­só Palma gumisarókkal és nem fedi a Palma gumigyár közismert váci egységét sem, bár az utóbbihoz mégis köze van. lítottam a „Váci séták” című propagandafüzetet, amelyhez térképet is készítettem. Meg­jelöltem azt az útvonalat, amelyen a legkisebb fárad­sággal tekinthetők meg váro­sunk nevezetességei. A térké­pen sorszámoztam a látnivaló­kat, amelyeknek leírása a szöveges részben szerepelt. A füzethez tizennégy, nyom­dai sokszorosításra alkalmas tusrajzot mellékeltem. Az egészet már több mint egy esztendeje leadtam illetékes helyen, ahol örömmel fogad­ták munkámat, s csupán a szövegben javasoltak néhány kiegészítést (amit két napon belül el is végeztem). A terv szerint hirdetéseket is közöl­tek volna a füzetben, ame­lyek díja fedezte volna a nyomdaköltségeket. így a ha­jóval és bérelt autóbusszal érkezőknek ingyen osztogat­hattuk volna a kis füzetet. Ha a turistáknak csak fele rá­szánná magát a füzetben ajánlott sétára, már akkor is sokat tettünk volna neveze­tességeink megismertetéséért. Ma már azt sem tudom, hol van ez a kis terv, amelyet a város iránti szeretetből készí­tettem. Én is kérdezem B. Váry Miklóstól: érdemes volt-e? Galambos Ferenc tanár Éneklő hét — Veszprémben VOX HUMANA: Hősi ének Augusztus 4-e és 12-e kö­zött Veszprémben Éneklő hét címmel hangversenysorozatot rendeznek. A helyi egyetem aulájában belga, csehszlovák, román, szovjet, francia és természetesen magyar kóru­sok adnak felváltva hangver­senyeket. A különleges zenei ese­ményre elutazik a Váci Vox Humana vegyeskar is. öí al­kalommal állnak a közönség elé, s otü mutatják be első alkalommal Sugár Rezső Kos- suth-díjas zeneszerző Hősi ének című művét. A hivatalos foglalkozásokon túl dalokat tanulnak, sportol­nak, kirándulnak. Lesz idő ar­ra is, hogy Pálmai László, Bar­tos Eszter, Tóth Istvánné és Molnár Ilona beszámoljon majd a VIT-en szerzett élmé­nyekről, tapasztaltokról. Papp Rezső Rokoni szálak kapcsolják össze a gyárral, ha szabad így kifejezni: szülői kötelék kap­csolja a két nevet szorosra. így vált Pálma hódítása a Palma sikerévé is, még a jó reklámnál is aranyat érőbben. Szokás pedig, hogy lányom az ajándékba kapott babáit mindig az ajándékozó nevére kereszteli. Nyolc év alatt sok babaajándékkal népesült be a szobája, s szinte valamennyi szépen csengő női nevet vi­sel. Legutóbb kapott babája így már nem kaphatott más nevet, mint a készítő gyár ne­vét. így lett Pálma a neve. Kedvesen is hangzik, találó is. Nos, a sors úgy hozta, hogy Edit lányom kórházba került. Mikor a nehéz napok végébe értünk és hazajöhetett, meg­ígértük neki, hogy az elbocsá­táskor bevisszük egyik babá­ját, hadd lásson az is világot, hadd utazzanak együtt. A választás Pálmára esett. Szép kis baba, „aki” csino­san felöltöztetve egész úton feltűnést keltett. Sokan meg­állítottak, megkérdezek járó-e, honnan való? Ahány gyerek meglátta, mind lázadozott a szorító szülői kéz ellen ... Igazi sikerét azonban a 6-os villamoson aratta Pálma. A zsúfolt kocsiban feleségem óvatos, csecsemőt ölelő moz­dulattal tartotta, arccal maga felé fordítva^ A faltörőként törtető kalauznő feleségem mellé érve alig titkolt megle­petéssel megszólalt: — Nahát!? Már éppen he­lyet akartam kérni önnek a kisbaba miatt! Arcán szétterült egy mosoly és megsimította Pálma fésül­hető, lilásszőke frizuráját. Ilarmos KÖZGAZDASÁGI ÉRETTSÉGIVEL fiatal fiúkat kereskedelmi gyakornoki munkára FELVESZÜNK Kocsikísérőket is alkalmazunk. Kedvező kereseti ' lehetőség, 5 napos munkahét. Kizárólag Vácott és környékén lakók személyes jelentkezését kérjük. Megközelíthető: MÁVAUT-tal (a Hajógyárnál kell leszállni). PEST-KOMÁROM-NÖGRÁD MEGYEI Élelmiszer Nagykereskedelmi Vállalat. Érdemes volí-e? Reggel A reggel úgy jött most is, mint máskor: zaj fakadt távoli susogásból, harmat csordiogált le a levélen, s a vízparti hűvös meredélyen egy álmos darázs hullt a kövekre. Az új felhőt hajófütty követte és a távoli mezőkről elért a mézillatával a borzas széna. Pici fénykörök estek a vízre az égről, a tájra és szíveinkre, s az ágakon — mint apró kottafej —, három rigó csak egymásnak felel... És a kertben szél omlik át a fákon, ezer cínia bódultán lángol, az árnyak közt kedvesem lép felém, borzengó bőrén kéklő lenge fény, orra tövén csókom még ott ragyog, — abból születnek újabb hajnalok! — abból lesz vers és szemén drágaság, termő vessző és hajló, drága ág, abból lesz minden szép a nap alatt, zaj a lombokon, csend a víz alatt, vidám szívekben egész nyáron át beérleli a reggel sugarát. Csankó Lajos Pálma hódításai A kisváciak iskolája

Next

/
Thumbnails
Contents