Pest Megyei Hírlap, 1968. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-24 / 198. szám

//_ xacykobo A P E S T A\ E fry E. I ‘ HÍRLAP KÜLÖN KIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 198. SZÁM 1968. AUGUSZTUS 24., SZOMBAT ©O© „Olyan erős bor ..." Gazdag szüret a Szabadság Tsz újtelepítésű szőlőjében Várják a füzelcsomagok a diákokul Megkezdték a tankönyvek szétosztását Kulturális előzetes Világjárók, dalosok Ma délután 5 órakor az ipa­ros dalkar fennállásának 85 éves évfordulója alkalmából iparos-dalostalálkozóra kerül sor a művelődési ház színház­termében. Holnap este 7 órakor a cif­rakerti szabadtéri színpadon a világjáró Magyar Állami Né­pi Együttes ének-, zene- és tánckarának ünnepi előadásá­ban gyönyörködhet a közön­ség. A bélyegkiállítás és a képző- művészeti bemutató utoljára holnap tekinthető meg a mű­velődési ház ifjúsági klubjá­ban, illetve előcsarnokában. A helytörténeti, valamint a református egyháztörténeti ki­állítás továbbra is várja a lá­togatókat és az érdeklődőket. A Szabadság Termelőszövet­kezet új hangácsi szőlőtelepe a körösi élni akarás szép bi­zonyítéka, és folytatása annak a sok tudással és szeretettel párosult munkának, amelynek alapjait B. Tóth Ferencék rak­ták le. A gyenge homokfölde­ken — amely jó volt, ha hol­danként 2—3 mázsa rozsot ter­mett — 203 hold szőlőt telepí­tettek, amelyről már az idén 2000 mázsa körüli termést vár­nak. A napokban kilátogattunk. öröm nézni a szépen be­állt, szinte beláthatatlan szőlőterületet, amelynek sorközei tiszták, gyomtalanok. A mosolygó sző­lőfürtökkel dúsan megrakott tőkék környékét pedig most kapálgatja vagy 30 tsz-dolgo- zó, öregek, fiatalok együtt. A gondos munka magyarázza, hogy a nagy részben sodrony mellett nevelt szőlő az aszá­lyos nyarat nagyobb károsodás nélkül átvészelte. A telep kö­zepén van egy kis tanya. Ott lakik a családjával Zsoldos Sándor brigádvezető. (Megke­restük a szőlőrengetegben. Serlegek, babérkoszorúk Nyolcvanöt dalosesztendő Nyolcvanöt évvel ezelőtt 1883 tavaszán az iparosok kö­zött felvetődött a dalárda ala­pításának terve. A tervet ha­marosan tett követte. Szent- péteri Károly városi mérnök elnökletével és Papp József karnagy vezetésével szerény keretek között, 18 fővel meg­kezdte működését a dalárda. Kicsi volt a gárda, de olyan szívvel-lélekkel daloltak, hogy a próbák ide­jén hangos volt az iparos székház. Nyolcvanöt évvel ez­előtt lendült először a magas­ba a karmesteri pálca és azóta is rendületlenül száll nyomá­ban a dal. Volt idő, amikor polgári dalkar címen működött és Varga József zenetanár veze­tésével tartották a próbákat, így működött a dalkar az I. világháború alatt és a Tanács- köztársaság idején is. Ekkor Székely József városi pénz­táros állt a dalárda élére. Az 1923. január 19-iki ipa­rosköri választmányi gyű­lés vetette meg szilárdan a dalkar alapjait. Fa Antal fes­tőmester indítványára a vá­lasztmány megszavazta azt az összeget, amely biztosította a dalkar állandó működését. Ek­kor lett Papp Károly szabó­mester a dalárda elnöke és a karnagyi teendők ellátására újból Székely József városi tisztviselőt kérték fel. Majd Libási Rajmund vette át a dalkar vezetését. Szép sikere­ket ért el. 1926-ban Andra- sovszky János nyugalmazott konzervgyári igazgató töltötte be az elnöki tisztet. Lelkes munkássága, a dalosokkal ki­alakított jó kapcsolata révén sikerült a tagok létszámát 40 főre emelni. Elnökségével megkezdődött a dalkar felvi­rágoztatása. A kecskeméti, mezőberényi, szegedi, debre­ceni, margitszigeti és siófoki dalosversenyeken értékes dí­jakat hozott haza a dalárda. 1931-ben a rádióban való sze­repléssel pedig országos hírnevet fzereztek. Több, mint 11 ser­leg, babérkoszorú, arany- I önyv, oklevelek ékesítik a f.alkar üvegszekrényét. Időközben a kamagyi teen­dőket Faragó Ambrus vette át. Rohamosan virágzásnak in­dult a dalkultúra. A tagok száma 75-re emelkedik. Szarvas György építész elnök­sége alatt minden erejével se­gítette a dalkar előmenetelét. A felszabadulás után a dal­kar újra munkához látott. Fa­ragó Ambrus karnagy halála után Márton Barna, a tanító­képző zenetanára vette a ve­zetést. Sokáig vezette a dal­kart, és mellette a tanítókép­ző énekkarát is országos hírű­vé tette. Munkássága nagy­ban hozzájárult ahhoz, hogy Nagykőrösön virágzó volt a dalosélet. Úttörő munkát vég­zett Bartók Béla és Kodály Zoltán műveinek népszerűsí­tésében. Nagy tisztelettel hajt­ja meg fejét emléke előtt a dalárda minden tagja ez alka­lommal is. Hirtelen halála után majdnem szétesett a da­lárda. Ezután Gyaraki Jenő és Ko­vács István vezetésével ismét összejöttek a dalosok. 1948-ban Kiss István kar­nagy vette kezébe a vezetést. Sok nehézséggel, meg nem ér­téssel kellett megküzdenie. Fáradságot nem kímélve, min­den kezdeti nehézséget le­győzve dolgozott, hogy a dal­kar egészséges munkát vé­gezhessen. Húsz év telt el az­óta. Sok siker, sok öröm tarkította a dalárda munká­ját. Az út küzdelmes volt, de eredményekben gazdag. A felszabadulás után kissé megritkult dalkarunk pótlásá­ra a lelkes fiatalok szép szám­mal jelentkeztek. Az elmúlt 20 év alatt 247 alkalommal szerepelt a dalár­da. 1965-ben a rádióban, majd a zeneakadémián szép sikert arattak. 1966-ban Esztergom­ban az országos minősítésen ezüst koszorút és diplomát, és ez év június 2-án Vácott szintén ezüst koszorút szerez­tek. A dalkar eddigi múltja fel­jogosít bennünket arra a re­ményre, hogy 15 év múlva a 100. évfordulón újabb sike­rekről adhatunk számot. (fehér) — Telepünkön 21 hold a hatéves és 100 hold az ötéves szőlő, amelyek már szép ter­mést hoztak, de a korábbi .te­lepítések is megmutatják, hogy pár év múlva rájuk is szá­míthatunk. A termés egy részét el­szűrjük, hogy főtéri bor­kóstolónk évi szükségletét biztosítsuk, a többit pedig eladjuk a borforgalmi vállalatnak. A brigádvezetővel megtekin­tettük a telepet, ahol gazdag terméssel megrakott ezerjó, olasz rizling, kadarka, izsáki fehér és kövidinkapászták so­rakoznak. A kapálgató tsz-tagok kö­zül elbeszélgettünk Kozma Szilárddal. — Már a szőlő ültetésekor itt dolgoztam. Jól emlékezem rá, hogy az első nap reggelén ki­jött Fekete József elnök. Meg­kínált bennünket egy-egy po­hár pálinkával, és így szólt: „Olyan erős bor teremjen itt, miint ez a pálinka!” Sokan akkor fejüket csóvál­ták, hogy a rossz homokon nem lesz semmi a szőlőből. Majd öt év múlva nézzék meg — mondotta Fekete József elnök. És neki lett igaza. — Egyébként teljesítmény­bérben dolgozunk — folytat­ta Kozma bácsi —, és 50—60 forint a napi átlagkeresetünk. Egy fiatalemberrel is talál­koztunk a szőlőben: Holi Já­nos az idén végezte el az Arany János Gimnázium szőlészeti és borászati tagozatát, s az érett­ségi mellett szakmunkás-bizo­nyítványt szerzett. Nagy szere­tettel és hozzáértéssel muto­gatta a dúsan megrakott tőké­ket. Papp László tanár úr ta­nítványa, akit osztálytársaival együtt a Dózsa Tsz telepén ok­tatott a korábbi években a ki­váló pedagógus. Eljutottak Bulgáriába is, hogy az ottani szőlőtermelést tanulmányoz­zák. Holi János jelenleg a rossz szándékú „kirándulók” avatat­lan kezétől védi a szőlőt, de hisszük, hogy a termelőszövet­kezet a jól képzett fiatalt ké­sőbbiekben nagyobb feladattal fogja megbízni. (kopa) A közelgő iskolaévet a pa­pír- és írószerüzletek egyre növekvő forgalma is jelzi. Mind többen térnek be, hogy megvásárolják a füzeteket és az iskolaszereket. A papírüzlet dolgozói jóelő- re elkészítették azokat az egy­ségcsomagokat, amelyek osztályonként tartalmaz­zák a szükséges füzeteket. Épp ezért helyes, ha a szep­tember eleji nagy tumultus előtt szerzik be diákok, szü­lők ezeket az egységcsomago­kat. Különösen az általános iskolások szüleinek a figyel- ! mét hívjuk fel: a következő [ napokban vásárolják meg a papírboltokban az iskolai fel­szerelést, mert szeptember el­ső napjaiban a középiskolás kollégiumokba érkezők úgyis nagy tolongást okoznak az üz­letekben. A könyvesboltban már jó ide­je rendszerezik a tankönyve­ket. Tegnap megkezdték a vi­déki szállításokat, így a ko- cséri iskolák tankönyveit már eljuttatták a községbe. Ma a külterületi iskolák igazgatósága is átveszi a tankönyveket. A jövő héten, a város vala­mennyi oktatási intézményé­be eljutnak a könyvszállít­mányok, és azokat a diákok majd az iskolában a tanév kezdete után kapják meg. Jó, ha a szülők számolnak vele, hogy amíg a munkafü­zetek olcsóbbak a tavalyinál, addig a tankönyvek ára az ár­rendezés miatt néhány fo­rinttal emelkedett. Sajnos, úgy látszik, a Tan- könyvkiadó Vállalat az idén sem tudja időben kielégíteni az igényeket. Amíg ugyanis a I gimnázium első és második osztályában használatos köny­vek mindegyike megérkezett, addig a harmadik-negyedik osztályosok átal használt könyveknek csák egy hánya­dát kapta meg eddig a köny­vesbolt. Egyébként is helyes, ha használt tankönyvet igye­keznek vásárolni — amennyi­ben az oktatási célnak megfe­lel — a diákok és a szülők, mert kis példányszámban ér­keztek az új tankönyveik. Ki védte a várat? Szellemi vetélkedő, VIT-beszámoló, akadályverseny az úttörők balatoni programjában A kettős munkaszüneti na­pot sem töltötték tétlenül úttörőink a Balaton part­ján, bár az állandóan fújó gyengébb-erősebb szél csak kedden délután állt el. Hétfőn délelőtt szellemi vetélkedőre került sor az ebédlőben. A forradalmak emlékére (1848—1919—1945) rendezték ezt a népszerű já­tékot. Többek között ilyen kérdések szerepeltek: Ki védte a szabadságharc bu­kása után hat hétig várát? (Klapka György) Ki írta meg Bartók Béla: A fából faragott királyfi és A kékszakállú herceg vára című művének szövegét? (Balázs Béla). Mondjátok el e városokról, mit tudtok: Baku, Kijev, Le­ningrad, Ogyessza, Volgog- rád? Kik a legnevezetesebb Miért nincs buszváró? Ceaknem egy évig tartó huzavona után elkészült a nyárkútréti és a Hunyadi Ter­melőszövetkezet irodája előtti autóbuszváró. Az elmúlt napok esős időjá­rása juttatta eszünkbe, hogy a Széchenyi téri autóbusz-meg­állónál sem ártana valamilyen tetővel rendelkező várakozó helyiséget létrehozni. Sokan, szánnak fél itt a konzervgyár­hoz és a vasúthoz igyekvők közül — és egy-egy ki adós zá­por idején az élelmiszerbolt vagy a könyvtár eresze alatt kénytelenek sorakozni, amíg az autóbusz megérkezik. Nem rontaná a városképet, ha egy ízléses, pavilonszerű váróhelyiséget létesítenének ebben a megállóban az arra il­letékesek. A hét vége sportműsora BIRKÓZÁS Veszprém, szombat-vasár­nap: felnőtt Balaton-bajnok­ság (Kinizsi). LABDARÚGÁS Kinizsi-sporttelep, vasárnap, 15 óra, illetve 16 óra 30 perc: Nagykőrösi Kinizsi—Budaka­lászi Textil ifjúsági, illetve felnőtt megyei bajnoki mér­kőzés. Nyáregyháza, vasárnap, 15 óra, illetve 16 óra 30 perc: Nyáregyházi KSK—Nagykőrö­si Építők ifjúsági, illetve fel­nőtt területi bajnoki mérkő­zés. ökölvívás Sportotthon: Arany János emlékverseny. Szombaton 16 órától selejtezők, vasárnap 9- től elődöntők, 15 órától döntő mérkőzések. Az ifjúsági és felnőtt kor­csoportokban 15 sportkör 150 versenyzője küzd az értékes díjakért. szovjet repülőgép-tervezők? (Iljusin és Tupoljev). A paj­tások élvezettel vettek részt a versengésben, a helyes vá­laszok adói egy-egy csokit kaptak jutalmul. Az iskolák névadóiról elnevezett rajok küzdelmét a Petőfi raj 16 ponttal nyerte, egy ponttal megelőzve az Arany János rajt. Egyénileg Fülöp Dániel és Gárdián András (Arany), Ványi Ambrus (Kossuth), Jakabházi Ambrus és Szalai Piroska (Petőfi) és Tama- sovszky Mihály (Rákóczi) tűntek ki tudásukkal. Délután tv-nézésre került sor, majd a finom vacsora után Káló József városi KISZ-titkár tájékoztatót tar­tott a Világifjúsági Talál­kozók történetéről. Előadását fényképekkel, emlékül kapott jelvények be­mutatásával, valamint a VIT- ről készített fekete-fehér és színes kisfilm vetítésével tet­te érdekesebbé. Alkotmányunk ünnepén dél­előtt akadályversenyre ke­rült sor. A célpont a szár­szói vasútállomás volt, köz­ben három akadályt kellett leküzdeniük a rajonként in­dult pajtásoknak. Mártírok nevét kellett összeírni, a paprikáskrumpli elkészítését kellett elmondani, majd a táborélettel kapcsolatos csa- takiáltásit kellett kitalálniok az úttörőknek. A nagyon jó tudást igazolja, hogy az első és negyedik helyezett raj között mindössze egy pont különbség volt. Egyéb­ként Arany—Kossuth—Pető­fi—Rákóczi sorrend született. Mind a négy raj táborveze­tői dicséretben részesültek. Az akadályverseny után a József Attila Múzeumot lá­togatták meg a pajtások. Kiss Ernő nyugdíjas iskolaigaz­gató, a múzeum vezetője — egykori körösi diák — öröm­mel fogadott bennünket és készséggel beszámolt a köl­tővel kapcsolatos élményei­ről, akinek személyes isme­rőse volt. Etus gyerekei közül kettőt tanított is, és Fűszerpaprika A magyar konyha elmarad­hatatlan tartozéka, a fűszer- paprika az idén nem a leg­jobban fizet. A rendkívül szá­raz tavasz és a nyár eleji ugyancsak aszályos időjárás megviselte a paprikaültetvé­nyeket is. Az augusztusi esők némileg javítottak a helyzeten, viszont a száraz meleg időjárás kedvezett a fűszerpaprika minőségének. A világhírű magyar paprika az idén kiválónak ígérke­zik. A Konzervipari Tröszt tá­jékoztatása szerint a termés- kilátások nem befolyásolják a hazai ellátást. Az ipar meg­felelő készletekkel rendel­kezik, s bőségesen ki tudja elégíteni a belföldi, évi 300— 400 vagonos szükségletet. MULATUNK MA A MOZIBAN? Amerikai feleség. Egy olasz viszontagságai „a korlátlan le­hetőségek hazájáhan”. Színes olasz—francia filmvígjáték. Főszereplők: Marina Vlady és Ugo Tognazzi. Csak 16 éven felüliek számára. Kísérőműsor: Gusztáv és a hálátlan varjú. Előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. A HATÁRBAN KÚTVÖLGYI FELV. ő temette el öngyilkossága után a költőt. Kiss Ernő bá­csi örömmel gondol vissza a nagykőrösi tanítóképzőben eltöltött diákéveire. Búcsúzóul a múzeum bejá­ratánál levő József Attila vers töredékét olvastuk el: „Mint a Tejút a vonuló Egek táguló Boltozatán, S mint a valóság heveny láz után, Ügy ragyog és világit Lelkemben, mely világot ahit, Az emberi felszabadulás.” Sulyok Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents