Pest Megyei Hírlap, 1968. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-24 / 198. szám

1968. AUGUSZTUS 24., SZOMBAT NUHI Kútalap 5 Baj van a rendelettel... Ritkán kívántam annyira, hogy j soraimmal nyitott kapukat dön­gessek, mint most, amikor az i újítómozgalom — pontosabban az | újítási rendelet — némely fogya­tékosságát szeretném szóvá tenni. I Nem vitás, hogy a régi rende- | let számtalan megkötöttsége szá­mos olyan ellentmondást szült, amely fékezőleg hatott a mozga- | lomra. Az sem vitás azonban, hogy az új, 1057/1967, XII. 12. sz. kormányrendelet sem felel meg j minden tekintetben az új gazda­ságirányítás követelményeinek. Magyarán: maradt itt még prob­léma, éppen elégi Az első mind­járt abból adódik, hogy a gazda­sági vezetők még azokat a lehe­tőségeket sem használják ki, ame­lyeket az új rendelet kínál. Bi­zonyságul előbb néhány általá­nosságot: igen sok vállalatnál ki sem dolgozták az újítási szabály­zatot vagy ha igen, akkor későn, s többnyire rosszul; másutt egy­szerűen nem készítettek újítási feladattervet. Tudom, az általánosságok ritkán meggyőzőek. Lássuk hát a konk­rét tényeket. Az Ikladi Ipari Mű­szergyárban, és a Gödöllői Gép­gyárban — amelyek korábban élenjártak az újítómozgalomban — idén mintegy ötven százalékkal csökkent a benyújtott és az elfo­gadott újítások száma. Még konk­rétabb példa: a Csepel Autógyár­ban 1967 I. félévében benyújtot­tak 646 darab újítást, elfogadlak 265-öt; az czekbl származó meg­takarítás megközelítette a 600 ezer forintot! Ezzel szemben az idei év első felében a benyújtott újí­tások száma 185-re, az elfogadot­také 8, azaz nyolc darabra csök­kent! így aztán nem csoda, hogy a megtakarítás összege mindössze 6100 forint lett. Vagy itt van a Ceglédi Építőipari Vállalat esete, ahol az elmúlt év első hat hónap­jában 3360 forintot takarítottak meg az újítások nyomán — idén pedig egyetlen fillért sem! Ezek tehát a tények, s most vizsgáljuk meg az okokat. Első helyen kell említenünk az anyagi problémákat, amelyek részben a rendelet nem ismeréséből, rész­ben magából a rendelet fogyaté­kosságaiból fdkadnak. Néhány szót az utóbbiakról: a rendelet szerint újítások díjazására 1968- ban a teljes béralapnak csupán | 0,5 százalékát lehet fordítani. Ez — mit szépítsük — lényegesen ke­vesebb a múlt évinél! Ráadásul, a tavalyról áthúzódó újításokat is az idei — csekély — keretből kell dotálni. Igaz, hogy a rendelet szerint a részesedési alapot is fel lehet használni újítások díjazására, de hogyan?! A 30 ezer forinton aluli újítási díjak a nyereségnek azt a kategóriáját terhelik, amelybe — részesedés szempontjából — az újító tartozik. Magyarán: minden kifizetett újítási díj az abba a ka­tegóriába sorolt dolgozók nyere­ségrészesedését csökkenti. Tartalmaz a rendelet olyan ki­kötést is, hogy az újításból szár­mazó anyagi haszonnak csupán tíz százaléka kerül a részesedési alapba, a többi részint a fejlész- tési alapot növeli — ezt pedig újí­tók díjazására, jutalmazására, pre­mizálásra fordítani tilos! —, ré­szint adóba megy. Az adókulcs pedig — megint ne szépítsünk — szokatlanul magas! Ennyit az objektív tényekről. Ezekhez járulnak aztán külön­böző szubjektív körülmények, mindenekelőtt a gazdasági veze­tők túlzott óvatossága. Félnek a kockázattól, arra hivatkozva, hogy az újítás igen csekély gaz­dasági hasznot hoz a vállalatnak; félnek a részesedési alap felhasz­nálásától, mondván, hogy ma még nem látható, mennyi lesz a nye­reség; viszolyognak attól, hogy a fejlesztési alapból olyan célfel­adatokat, pályázatokat tűzzenek ki, amelyek újítások ugyan, de a műszaki fejlesztést szolgálják; nem utolsósorban, az újításokat nem a termelésfejlesztés eszközé­nek, hanem szükséges rossznak tekintik — tisztelet a kivételnek. Mindez odavezetett, hogy szinte teljesen megszűnt a korábbi évek­ben kitűnően bevált újító tapasz­talatcsere, hogy a vállalat nem kínálja fel más üzemnek saját dolgozója újítását, az újító pedig — ellentétben az eddigi gyakor­lattal — nem teheti. A helyzetet tehát — némi túl­zással — úgy jellemezhetnénk, hogy kettévált a vállalati és az egyéni érdek, amit sokan úgy is fogalmaznak, hogy nem érdemes újítani. Hol a kiút? Az Üzemekben feltétlenül ö,ssze kellene ülniük a gazdasági vezetőknek és az újí­tóknak, hogy együttesen próbál­ják meg leküzdeni az indokolat­lan óvatoskodást, s megkeresni a lehetőségek kihasználásának mód­jait. Országosan pedig? Nem ártana mielőbb felülvizsgálni a rendeletet. Ez az, amiben szeretném, ha nyitott kapukat döngetnék ... Nyíri Éva • • Otkarika pályázat a totóban A szeptemberi 35—39. heti totószelvényeken ötkarika pá­lyázatot indítanak, öt héten keresztül a totószelvények hát­lapján az öt olimpiai karika közül egy-egyet helyeznek el annak a földrésznek a nevé­ben, amelyet a karika jelképez. A pályázóknak az öt különbö­ző karikát kell kivágniuk és névvel, valamint pontos cím­mel ellátva levelezőlapra ra­gasztaniuk és október 8-ig be- küldeniük, a Budapest 62. pos­tafiók 270 címre. A beküldött pályázatok között, berlini, hel­sinki, londoni, párizsi és római utazásokat, valamint Videoton televízió- és rádiókészülékeket sorsolnak ki. Az elmúlt hetek időjárása kedvezett a növényi kártevők­nek, ezért most mindenhol Mülónleyes ÖFP hitelakció! Televízió vásárlásnál CSAK 10% ELŐLEGET KELL FIZETNIE! nagy erővel láttak hozzá a nö­vényvédelmi munkához. Az arankával fertőzött te­rületet országosan 10 000 holdra becsülik, ebből már 50 000 holdat védelemben részesítettek. Különösen erős a fertőzés He­ves megyében, ahol 10 000 hol­don észleltek fertőzést, vala­mint Szolnok, Borsod és Nóg- rád megyékben, ahol szintén több ezer holdas területeken pusztít az aranka. Az irtási munkák az aratás idején ké­sedelmet szenvedtek, ezért ha nem avatkoznak be időben, sok helyen fennáll az aranka megkötésének veszélye is. A növényvédelem elhanya­golását — a fertőzés nagyobb mértékére való tekintettel — megfelelő mértékben tünte­tik. Veszprém megyében 17, Pest megyében pedig lí termelőszövetkezet ellen indítottak eddig szabály­sértési eljárást, mert nem gondoskodtak időben a veszély elhárításáról. Az elmúlt hetekben a tarló­égetések és a szántások hatá­sára lényegesen csökkent a növényi rágcsálók száma, de ennek ellenére több megyében még nem kielégítő a helyzet. A mezeipocok-fertőzés 50 000 holdra terjed ki. A növényvé­dő állomások felhívása nyo­mán a vegyszeres növényvédő brigádok fokozott erővel láttak az irtáshoz. TV-ELOZETES Kirn Georgievna Az élet az egyéni, sót a kol­lektív tragédiák miatt sem áll, meg, hanem könyörtelenül to­vább halad és újabb és újabb szituációkat teremt, ahol az egyének jellemük szerint cse­lekszenek. Ez történik a fiatal- asszonnyal, Kirával, és ez a férjével is. Az ifjú férjet koholt vádak alapján letartóztatják, és a magára maradt fiatalasszony eleinte hányódik az életben, majd rátalál a képzőművészeti főiskola idős tanárjára, akit ugyan nem szeret, de embersé­ge miatt végtelenül tisztel. És közben a fiatal férj, távol északon, valahol az egyik tá­borban rátalál egy orvosnőre, aki támasza az elesetteknek. Amikor a férj kiszabadul és ismét találkozik régi feleségé­vel, mindketten rádöbbennek, hogy az életüket már nem folytathatják ott, ahol abba­hagyták. Megértik egymást, és a megértés a legnagyobb em­beri cselekedetek egyike. Viktor Nyekraszov novellá­ját Huszárik Zoltán alkalmazta képernyőre, megtalálva a sűrű sodrású novella drámai csomó­pontjait. Esztergályos Károly rendezése és a színészek — Ruttkay Éva, Mensáros László, Ajtai Andor, Gombos Katalin — játéka pedig magas hőfokon szolgálja a novella nagyon is mai mondanivalóját. A bemutató szeptember 5-én lesz. —karácsonyi— — A Kötöttárugyár áll az élen a váci nagyüzemek kö­zött a KMP megalakulásá­nak fél évszázados jubileu­ma tiszteletére folyó kultu­rális vetélkedőben. Az iro­dalmi versenynek eddig két fordulója zajlott le. — Processographot szerel­nek fel az Egyesült Izzó vá­ci gyáregységében a terme­lés működésének iránj'ításá- ra és ellenőrzésére. A beren- dezélt Szeptember végén he­lyezik üzembe. Építtetők Vadalma... (Kertész László rajza) mai naß 1968. augusztus 24., szom­bat, Bertalan napja. A Nap kél 4,51, nyugszik 18,40 órakor. A Hold kél 4,59, nyugszik 19,08 órakor. Várható IDŐJÁRÁS Változóan felhős idő, né­hány helyen, elsősorban északkeleten záporral, eset­leg zivatarral. Mérsékelt, időnként élénk, északkeleti szél. Várható hőmérséklet szombaton 20—25 fok között. — Jubileumi hangverseny Nagykörösön. A városi Kl- OSZ énekkar augusztus 24- én 17 órai kezdettel hang­verseny keretében ünnepli megalakulásának 85. évfor­dulóját. A jubileumi ünnep­ségen hat vendégkórus is közreműködik. — Egymillió forintot for­dított erő- és munkagépek beszerzésére az idén a tápió- szelei Tápiómente Tsz. — Csaknem 7 millió di­vat- és inggombot állít elő az idén is a gyomai Vi­harsarok Halászati Tsz szentendrei üzeme. Paprikaszüret 3—4 darab egy kilogramm Több éves munka hozta meg gyümölcsét a tápiószelei Tá- piómenti Termelőszövetkezet idei paprikaszüreténél. Az új, saját termesztésű paprikafajta az 500 ezer forintos értékesíté­si tervet előreláthatóan száz százalékkal emeli. A járási ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak vezetője mesélte, hogy két hatalmas szelet kenyérhez képtelen volt teljesen megen­ni egyetlen paprikát. Ezen nem is csodálkozhatunk, hisz, ha hihetünk a rossz nyelvek­nek, 3—4 darab tesz ki egy kilót. — Korszerűsített sütőüzem Pécelen. A másfél millió fo­rintos beruházással korszerű­sített sütödét a héten adták át rendeltetésének. Pécelen kívül Isaszegre és Nagytar- csára is innen szállítanak kenyeret, amelyből a két műszak alatt négy kemencé­ben naponta 88 mázsát süt­nek. A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RADIO 8.16: Lányok, asszonyok. 8.36: Liszt: Ideálok — szimfonikus köl­temény. 9.13: Így írunk ml. Az Ifjúsági Rádió műsora. 10.10: Ze­nés műsor üdülőknek. 12.13: Szir­mai Albert operettjeiből. 13.05: Írók fóruma, llubay Miklóssal beszélget Bözsöny Ferenc. 13.20: Lakatos Sándor népi zenekara játszik. 13.35: Néhány perc tudo­mány. 13.40: Olasz tiltakozó da­lok.^ 13.50: Hirdetőműsor. 14.00: Ernáni. Részletek Verdi operájá­ból. 15.10: Komjáthy György tánc- zenemüsora. Csak fiataloknak. 15.55: Rádióreklám. 16.00: Hét vége. 17.45: Arturo Toscanini ve­zényel. 19.30: Közvetítés a Kis Színpadról. Ilyennek hazudtalak. Zenés komédia 3 felvonásban. 21.22: A Magyar Rádió és Tele­vízió népi zenekara játszik. 22.20: Táncoljunk! PETŐFI RADIO 10.00: Bellini operáiból. 10.56: A román kultúra hete. A balta. Rá­diódráma Mihail Sadoveanu kis­regényéből. 12.00: Csejtei István népi zenekara játszik. 12.15: Zene­kari muzsika. 13.20: Századunk francia kóruszenéjéből. 13.35: Fú- vós-esztrád. 14.08: Verbunkosok, népdalok. 14.40: Orvosok a mik­rofon előtt. 14.48: Barokk mu­zsika. 16.05: Magyar Pantheon. A Géniusz jegyese. Hangjáték Köl- cséy Ferencről. 17.01: Hangver­seny a stúdióban. (Elő.) Frank Mária gordonkázik, Gráf Gábor és Freymann Magda zongorázik. 17.44: Ákos Stefi és Breitner Já­nos énekel. 18.05: Operarészletek. 18.20: Húszas stúdió. A salgótar­jáni cigányhegyen (ism.). 19.22: Böbe Gáspár Ernő népi zenekara játszik. 20.30: Deák Tamás tánc­dalaiból. 20.40: Sivatagon, őser­dőn keresztül. Martinovics Sán­dor előadása. 20.55: Gerald Moore búcsúzik ... Victoria de Los An­geles, Elisabeti Schwarzkopf és | Dietrich Fischer-Diskau dalestje. 22.22: Emlékezés Medgyessy Fe- rencre. Hegyi Füstös István mű­sora. 22.37: Klasszikus operettek­ből. URH 18.03: Hanglemezparádé. 19.00: Zenekari muzsika. 19.34: Szvja- toszlav Richter zongorázik. 20.28: A dzsessz világa — Eszaknémet kiadás. 21.00: Székelyfonó. Rész­letek Kodály dal játékából. 21.39: Mahler: II. szimfónia. TELEVÍZIÓ 9.00: Vadaspark a Bakonyban. Természetfilm (ism.). 9.25: Lavina (Tv-film, ism.). 10.25: Preliid. Ri­portfilm a távvezeték építőiről (ism.). 10.35: Csak tiszta forrás­ból. Bartók—Kodály útján. II. (ism.). 11.10: A cirkusz porond­ján. (Kisfilm, ism.). 15.20: Tüske­vár. Ifjúsági Iv-fiLmsorozat. 16.00: Délutáni előadás. A föld kapui­nál. Magyarul beszélő román film (ism.). 17.20: Hírek. 17.25: Nem­zetközi vívóverseny közvetítése a Játékcsarnokból. 18.35: Hirdető- műsor. 18.45: A Tv jelenti. Ak­tuális riportmfisor. 19.30: Cica­vízió. 19.40: A voronyezsi könyv­tár. Boldizsár Iván útijegyzete. IV. rész. 20.00: Tv-hiradó. 20.20: Robin Hood. A nemes rabló. Ma­gyarul beszélő nyugatnémet film. 21.50: Tv-híradó — 2. kiadás. 22.10: A világ operaházai. A prágai nemzeti színház. 22.45: tó éjsza­kát felnőttek! Gusztáv és az ál­lami elefánt. Rudolf Clausius 80 ÉVE, 1888. augusztus 24-én halt meg Rudolf Clausius német fizikus, egyike a modern mechanikai hőehnélet megteremtőinek. A zürichi, majd a würzburgi, s végül a bonni egyetem tanára volt. O fogalmazta meg a ter­modinamika úgynevezett máso­dik fő tételét. Kifejtette, hogy alacsonyabb hőmérsékletű test­ről magasabb hőmérsékletűre hőt csak munkavégzés árán le­het átvinni. A tudomány fejlő­désében és a műszaki gyakor­latban óriási jelentőségű meg­állapítását 1857-ben „A hőnek nevezett mozgásfajta” című ér­tekezésében tette közzé. Tudo­mányos munkásságával hozzá­járult a gázok kinetikája és az elektrolízis elméletének kialakí­tásához. A hőtanon kívül ered­ményesen foglalkozott az elekt­romossággal, a fénytan több ágával és az anyag atomos szer­kezetével is. A magyar Szíly Kálmánnal közeli baráti és tu­dományos kapcsolatot tartott fenn. — Sárközi Andor Rózsa Fe­renc díjas újságírónak, az Észak-Magyarország főszer- Kesztő jenek temetése ma. szombaton délután 2 órakor lesz Miskolcon. — Megyei tanácstag foga­dónapjai. Pappert Ádám, az ürömi tanácsházán 26-án 17 és 19 óra között, a pilisbo- rosjenői tanácsházán 27-án 17 és 19 óra között, a soly­mári tanácsházán 28-án 18 —20 óra között fogadja vá­lasztóit. — A szalacskai présházai a szentendrei szabadtéri mú­zeumban állítják fel. A két­száz éves présház értékes néprajzi emlék. — A Csepel Autógyár fejlesztésére 342 millió fo­rintot fordítanak. A nagy- arányú építkezéseket a Pest megyei Építőipari Vállalat végzi. A lottó nyerőszámai: A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása sze­rint Nagykőrösön, az Arany János városi művelődési ház­ban megtartott 34. heti lottó­sorsoláson a következő szá­moltat húzták ki: 9,30,35,45,71 iá OSTABONTÁS Hiába gyalogoltunk Monoron, a háztartási bolt lerakatánál kitűzött időben mérik a petróleumot, az arra rászorulóknak. Szándékosan írom így, mert bizony több, mint kellemetlen, ha valaki még 1968-ban is petróleummal világít. Mi, akik petróleumot hor­dunk, 3—4 kilométert gyalogo­lunk, hogy hozzájuthassunk a nélkülözhetetlen árucikkhez és nemegyszer érthetetlen mó­don zárt ajtókat találtunk. Kérjük, az illetékeseket, tartsák be a hivatalos munka­időt és a kitűzött, egy óra alatt álljanak rendelkezésre és ne gyalogoltassanak hiába idős, fáradt embereket. Tóth Károly né. Monor, Kinizsi u. 91. • takarékassáy • kényelem • tisatasóy • hiatonsóff iTüaeln és lűtóolaj felhasználók! RAKTÁRRÓL VÁSÁROLHATÓK* a. PGLN—20T tüzelőolaj tüzelésű, 20 kg/ó fogyasztású, a PGIN—20G gázolaj tüzelésű, 20 kg/ó fogyasztású, és a PGIN—10T tüzelőolaj tüzelésű, 10 kg/ó fogyasztású olajégők. Korszerű automatikával ellátott olajégőink felhasználhatók különböző vendéglátóipari berendezéseknél, központi fűtésű kazánoknál, ipari szárítóknál, klíma-berendezéseknél, melegvíz term, kazánoknál, mezőgazdasági szárítóknál, levegőhevítőknél, stb. Égőink minimális légfelesleggel üzemeltethetők. A korszerű berendezések kiváló minősége biztosíték a legjobb hatásfok eléréséhez. UGYANCSAK RAKTÁRRÓL VÁSÁROLHATÓK: középnyomású levegő porlasztásos kézi belső arányszabályozású P—1-től P—7-ig típusi} olajégők. Az olajégők F60/130, illetve annál kisebb viszkozitású olajok eltüzelésére alkalmasak. A maximális teljesítmény 1,7 kg/ó-tól 115 kg/ó-ig, a típustól függően. Ezen típusú égőink felhasználhatók: edző, izzító, kohászati és egyéb ipari kemencéknél. ÜZEMBEHELYEZÉST VÁLLALUNK SZERVIZSZOLGÁLAT FELVILÁGOSÍTÁST AD: Tárnái Magda, Kereskedelmi osztály. Telefon: 140—432, 278—453, 478—562/128-as mellék. PESTYIDEKIGÉPGYÁR SZIGÉTHALOM. Budapest 5. Pf. 305. Elhanyagolták a növényvédelmet Eljárás indult 14 Pest megyei termelőszövetkezet ellen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents