Pest Megyei Hírlap, 1968. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-03 / 181. szám

2 "j&CMgp 1968. AUGUSZTUS 3., SZOMBAT Óriás erejű földrengés pusztított Manilában Borzalmas természeti csapás * pusztított Manilában, a Füiöp- ! szigetek fővárosában. A Vá­rost pénteken hatalmas erejű ! földrengés rázta meg. A 7-es j erejű földlökések központja | Manilától mintegy 280 kilómé térré, északkeleti irányban volt. A földlökések helyi idő szerint 4 óra 21 perckor kezdődtek, egészen a dél­előtti órákig tartottak. A katasztrófa a legnagyobb pusztítást a belvárosban, a Santa Cruz kerületben okozta. Itt szemtanúk elbeszélése sze­rint egy ötemeletes ház. amely­ben mintegy ezer lakó tartózkodott, óriási robaj közepette dűlt össze, „mint­ha egy óriási kéz morzsol­ta volna szét”. Becslések szerint is csupán eb- ben az épületben kétszáz em- I bér lelte halálát. A természeti I csapás Manila lakóit álmuk- I ban érte. Gyűlés Prágában ÚJABB KUDARCOK Miközben az Egyesült Államokban teljes erővel folynak az elnökválasztási clőcsatározások, Johnson jelenlegi elnök — aki ko­rábbi bejelentése szerint nem jelölteti magát, de a hivatalos kormánypolitikát még teljhatalommal diktál­ja — egyre elszigeteltebb helyzetbe kerül, s mind sű­rűbb a politikai és admi­nisztratív összecsapás köz­te. valamint más politiku­sok, vagy éppen a törvény­hozó szervek között. Isme­retes, hogy az elnökjelölt- várományosok közül többen bírálják Johnson vietnami politikáját, mint McCar­thy, Rockefeller, Uinsday és legújabban Humphrey. Az utóbbi hetekben emel­lett a törvényhozás két há­za ismételten leszavazta az elnök előterjesztéseit a külföldi segélyprogram ösz- szegének megállapításában, a legfelsőbb bíróság elnö­kének kinevezése ügyében és egy sor kérdésben ha­logató taktikát folytat. Johnson ezekben a napok­ban is újabb kudarcokkal tetézi elnöki pályafutását. Prága Öváros terén csü­törtökön este több ezer fia­tal gyűlt össze. Húsz János szobrát a tér közepén, nem­zeti zászlót lobogtatva, va­lósággal megszállták, a köz­társaságot éltették és a him­nuszt énekelték. A CTK je­lentése szerint Josef Smr- kovsky, a csehszlovák nem­zetgyűlés elnöke az ágcser- r.yői találkozóról való visz- szatérésé után a CSKP KB elnökségének megbízásából az egyik ház erkélyéről beszédet mondott a fiatalok előtt. A gyűlésen részt vett tudósí­tók beszámolnak róla, hogy a tömegből provokatív köz­bekiáltások is elhangzottak. Az Öváros téri gyűlésről né­hány száz főből álló csoport a CSKP Központi Bizottsá­gához vonult, ahol Boliumil Simon, a CSKP KB elnök­ségének póttagja, a prágai városi pártbizottság első tit­kára beszélt az egybegyűltek előtt. A tömeg a hajnali órákban szétoszlott. Az elnökválasztási kampány utolsó felvonása Megkezdődött a republikánusok konvenciója Az amerikai elnökválasztási kampány utolsó felvonásához érkezik hétfőn: a floridai Miami Beach-ben megkezdő­dik a republikánus párt elnök­jelölő konvenciója, amelyet a hónap végén a demokraták chicagói tanácskozása követ. A két párt konvenciója- j nak fő feladata, hogy megválassza a párt elnök- j jelöltjét és kidolgozza a párt programját, az úgynevezett platformot, j bár a programnak a később I megválasztott jelölt számára ! nincs kötelező ereje. A republikánus konvención 1 az egyes államok pártszerve­zeteinek képviseletében 1333 j küldött vesz részt. A küldött­ségek tesznek majd javaslatot a párt elnökjelöltjének szemé­lyére, s a jelöltséget az nyeri el, aki legalább 667 szavaza­tot szerez. A konvenció hétfőn délelőtt nyílik meg. A jelölésekre, majd a jelöl­tek feletti szavazásra szerdán, illetve csütörtökön kerül sor. A legtöbb esélye a szakér­tők szerint Richard Nixon volt alelnöknek van, azonban szorosan vele együtt halad Nelson Ro­ckefeller New York-i kor­mányzó, s az elmúlt napokban tért hó­dított Ronald Reagan Califor­nia! kormányzó...is. .......„ N ixon a párt úgynevezett mérsékelten konzervatív szár­nyának jelöltje, akit a többi | között Eisenhower volt elnök [ és Barry Goldwater is támo­gat. Rockefeller hívei elsősor- j ban a republikánus párt „lir 1 berális” szárnyából kerülnek ! ki. Reagan az ultrakonzerva­tív, szélsőségesen háborús pár- | ti frakció támogatását bírja. Száguldás — szöges cipőben (iV.J Coubertin azt is megállapí­totta, hogy még ugyanazon sportág hívei is ellenségei vol­tak egymásnak. A német torna képviselői kétségbevonták a svéd tornarendszer értékeit, az angol labdarúgók pedig tudni sem akartak az amerikai rög­biről. Egyre erősödött az üzle­ti szellem is. Coubertin nem elégedett meg a sportélet ba­jainak megállapításával, ha­nem receptet is ajánlott. Ja­vaslata így hangzott: — Szabályosan ismétlődő időközökben ismétlődő verse­nyeket kell rendezni, ezeken jogot kell kapnia minden je­lentős sportágnak, és az indu­lás lehetőségét biztosítani kell a részvétel lehetőségét minden nemzetnek. így jutott Coubertin arra a gondolatra, hogy fel kell újí­tani az ókori olimpiai játéko­kat. Javaslatával 1892-ben lé­pett a nyilvánosság elé, a Sor- bonne-on tartott előadást ez­zel a címmel: „Az olimpia új­jászületése". Két évvel ké­sőbb elérkezettnek tartotta az időt, hogy nemzetközi értekez­letet hívasson össze. A szín­hely ismét a híres francia egyetem volt. Az újságírók, külföldiek és franciák egy­aránt feltették a kérdést: — Miért éppen a Sorbonne-t választotta a tanácskozás szín­helyéül? A széles látókörű, fáradha­tatlan francia tudós így vála­szolt : — Azért, hogy mindenki érezze, hogy többről van szó, mint egyszerű sporttanácsko­zásról. Kétezer hallgató előtt, tizen­három európai nemzet képvi­selőjének jelenlétében ismer­tette elképzeléseit Coubertin: — Javasolom, hogy a test­gyakorlatok fellendítése és ápolása érdekében, de különö­sen a népek közötti barátságos érintkezés megteremtése cél­jából, a hellén olimpiának megfelelően, négyévenként nagy versenyeket tartsanak, és ezekre hívjanak meg minden nemzetet... Egyhangú szavazással emel­ték határozattá 1894-ben Pierre Coubertin javaslatát. A francia tudós először azt ter­vezte, hogy a XX. század egy párizsi olimpiával kezdődik majd. A görögök azonban csak görög földön tudták elképzel­ni az első versenyeket. Várni sem volt türelmük, és már 1896-ban elvállalták, hogy megrendezik a küzdelmeket. 'Már a legelső modern olim­pián, mint ahogy később is, az atlétika volt a játékok gerin­ce. Ezt jelképezi, hogy 1896- ban Athénben a program a százméteres síkfutással kezdő­dött. Amerikában ebben az idő­ben a sprinterek nagy népsze­rűséget szereztek maguknak, mert ők érték el a pályán a legnagyobb gyorsaságot, és ezzel mintegy szimbolizálták« modern élet egvre rohanóbb tempóját. A legjobb rövidtáv­futók nem is utaztak át a ten­gerentúlról a görög fővárosba, csak a második vonalhoz tar­tozó versenyzők jelentek meg a napfénytől vakítóan fehér márványstadionban. Az ameri­kaiak még így is megnyerték Burke révén a százméteres síkfutást, kerek 12 másodper­ces idővel. Az Egyesült Álla­mok versenyzői egyébként, el­lenfeleik csodálkozására, szö­gescipőben versenyeztek. A magyar Szokolyi Alajosnak nem volt ilyen jó és hasznos felszerelése, neki meg kellett elégednie a 100 méteres sík­futásban a harmadik hellyel. Gyors iramban fejlődött az atlétika. Négy esztendővel ké­sőbb, a párizsi olimpián már 10,8 másodperces idő kellett az amerikai Jarvisnak száz méteren a győzelemhez. Ki lehet igazán jó sprinter? Mi a nagy gyorsasig titka? Ezekre a kérdéseibe kerestek választ a nagy verseny nap­jaiban a francia lapok, és a Bois de Boulogne-ban, az at­létika; pálya közönsége. Elein­te még az Egyesült Államok­ban is, ahol pedig hamar ki­fejlődött a rövidtávfutás, azt hitték, hogy különleges alak, Dubcek rádióbeszéde: Soha nem térünk le a szocializmus útjáról (Folytatás az 1. oldalról) bentartását, valamint azt az elvet, hogy minden kommunista párt a maga országában maga valósítja meg a népe ja­vát szolgáló szocialista politikáját, amelyért — mint már több­ször hangsúlyoztuk — ő viseli a teljes felelősséget a nép előtt. — Tárgyalásaink során az internacionalizmust nemcsak deklaráltuk. Mindkét fél kész­ségesnek mutatkozott, hogy további gyakorlati lépésekkel mélyítse el a kölcsönös együtt­működési, a KGST és a Var­sói Szerződés keretei között. A mi Csehszlovák Kommu­nista Pártunk schssnn árulta el ebeket az elveket és to­vábbra is politikája szerves részének tekinti ezeket. Ezzel kapcsolatiban hangsúlyozni szeretném, hogy hadseregünk nemcsak a szocialista közösség védelmének szilárd láncszeme, hanem kellőképpen biztosítja államhatáraink, ezzel együtt a szocializmus határainak védel­mét is. — Barátságra és jó kapcso­latra van szükségünk a Szov­jetunióval éppen szuverenitá­sunk és demokratizálási folya­matunk érdiekében. Mindamel­lett hangsúlyozni kell, hogy országunk népének meg kell őriznie józan ítélőké­pességét és állampolgári bölcsességét, hogy külön­féle ösztönös akciókat és gyülekezéseket ne használ­janak fel különböző szo­cialistaellenes és szovjet­ellenes megnyilvánulások­ra. — Meggyőződésem, hogy tárgyalásaink, eredményeként nemcsak teljes jogunk, de kö­telességünk is, hogy elsősor­ban előre tekintsünk, azokra a feladatokra, összpemt ősi tsuik erőinket, amelyeknek teljesí­tésére a Csehszlovák Kommu­nista Párt akcióprogramjában kötelezettséget vállaltunk és amelyek megvalósítására az ágcsernyői tárgyalásokon va­lóban új lehetőség nyílt. i Dubcek itt hangsúlyozta, hogy Ágcsernyőn „szovjet ba­rátainkkal együtt, — akiknek ! ezért hálánk és elismerésünk jár — becsületes munkát vé- \ geztünk ...” — Holnap ugyanilyen céllal jövünk össze Pozsonyban, aho­vá az SZKP-val egyetértve meghívtuk Bulgária, Magyar- ország, a Német Demokratikus Köztársaság és Lengyelország kommunista és munkáspárt­■ jainak képviselőit is —, mon­dotta Dubcek, majd beszéde befejező részében hangsúlyoz­ta: — A pozsonyi találkozón ii­! gyelmünket a kommunista pártok közös érdekeire össz­pontosítjuk és úgy fogjuk fel ezt a találkozót, mint gyakor- ! lati lépést ebben az irányban, ' az internacionalizmus és a nemzetközi kommunista moz- j galom érdekében. A VDK párizsi szóvivőjének nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) béke javaslatokat terjeszt elő, mindig tovább fokozza a há­borút is." Nguyen Thanh Le egy hoz­zá intézett kérdésre válaszol­va azt mondotta, hogy ha­marosan elhagyja Észak- Vietnamot az a három ame­rikai pilóta, akiknek a sza­badon bocsátását néhány hét­tel ezelőtt bejelentették. El­utazásuk azért halasztódik, mert a pilóták azt kérték, hogy teljes biztonságban ér­kezhessenek haza otthonuk­ba. Az újságírók megkérdezték a VDK szóvivőjét, mi lenne a közvetlen hatása shnak, ha az Egyesült Államok be­szüntetné Észak-Vietnam bom­bázását. Válaszul ismételten hangsúlyozta, hogy az ország bombázásának és az ellene intézett egyéb háborús cseleke­detnek a feltétlen be­szüntetése után az Egye­sült Államok és a VDK rátérhetne azokra a meg­beszélésekre, amelyek a háború befejezéséhez ve­zethetnének. Hozzátette, ha az Egyesült Államok folytatja háborús I agresszióját, akkor biztos ve­reség vár rá. BOMBAMERÉNYLET JERUZSÁLEMBEN Robbanás történt csütörtök este Jeruzsálem egyik legked­veltebb szórakozóhelyén, az úgynevezett Orient Caféban. A kávéház bejárata összeomlott, és a tetőszerkezet egy része a levegőbe repült. Rendőrségi jéléntés szerint a robbanást a szórakozóhely mosdójában el­helyezett bomba okozta. A robtanás pillanatában a 'kávéházban mintegy 50 ven­dég tartózkodott, de szinte csodával határos módon egyi­küknek sem történt komolyabb baja. A rendőrség a környező negyedekben több arab nem­zetiségű lakost letartóztatott. Célfotófelvétel a római olimpián, a négyszázméteres sík­futás döntő pillanatáról. Győz (sötét mezben) az amerikai Davis, a nyugatnémet Kaufmann előtt bizonyos testméreti adottság kell a nagy gyorsasághoz. Tait Mackenzie professzor 74 kitűnő futó adatait gyűjtötte össze, és e szerint a leggyor­sabb atléták átlagos testma­gassága 174 centiméter, mell­kasuk szélessége az átlagosnál szélesebb, a lábuk pedig vi­szonylag hosszú. A későbbi vizsgálatok szerint viszont ki­derült: nem az alak a fontos, hanem az idégrendszer, mert a gyorsaság idegrendszerbeli adottság. Egy atlétikai szakember ezt így határozta meg: — Jó sprinter az lehet, aki­ben a gyors mozgásra való készség, tehát a hirtelen moz­dulatokra való beidegzettség kezdettől fogva megvan. Ezt legfeljebb fokozni lehet, de azt megszerezni nem. (Folytatjuk) Balázs Sándor: A TÜNEMÉNY Szépirodalmi, 19,50 Ft Ot évtized tárcanovellái a régi világ hétköznapjairól Bihari Klára: AZ ÁLDOZAT Kossuth, 36 Ft Egy válságba kerülő házasság története Fehér Klára: NEM VAGYUNK ÖRDÖGOK Szépirodalmi, 35 Ft Karcolatok, vidám és tanulságos történetek Keszi Imre: BABILONI VÁLYOG Szépirodalmi, 15 Ft Emlékezések, karcolatok, jelentős írások Bartókról és Kodályról Mensáros Zoltán: BÖJTI SZÉL Szépirodalmi, 14 Ft Új író bemutatkozása: regény a Horthy- hadseregről Sipkay Barna: RÁGALOM Magvető, 18,50 Ft A hirtelen elhunyt, tehetséges [ró posztumusz regénye Vásárhelyi Pákozdy Ferenc: ESTHAJNAL Magvető, 17,50 Ft A debreceni magányos költő négy és fél évtized alatt írott verseiből

Next

/
Thumbnails
Contents