Pest Megyei Hírlap, 1968. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-22 / 196. szám

A lakébizottságok feladatai Augusztus 24-én, szombaton délelőtt 9 órai kezdettel meg­beszélésre gyűlnek össze a vá­rosunkban működő lakóbi- zgttságok tagjai, a Madách Imre Művelődési Ház mozi­termében. A lakóbizottságok eddigi munkájáról és további feladatairól vitaindító elő­adást tart Arany István, a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­ságának titkára. Lakás- pedagógusoknak A járás peremközségeibe, Ácsára és Csővárra — meg­felelő lakás hiányában — nagyon nehezen lehet pe­dagógust kapni. Most az acsai és csővári tanács úgy határozott, hogy a helyzet megoldására pedagóguslakást épít. GYŰLÉS Augusztus 26-án, hétfő dél­előtt fél tízkor tartják a nyugdíjas vasutasok szakszer­vezeti gyűlésüket a tömegszer­vezetek székházában. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 196. SZÁM 1968. AUGUSZTUS 22.. CSÜTÖRTÖK Demográfiai apály Harmincnégy új pedagógus a járásban Két hét van még hátra a vakációból, aztán az iskolák­ban újból megszólal az évkez­dést jelző csengőszó. Az isko­lakezdésről érdeklődtünk Vá­sárhelyi Józseftől, a járási ta­nács művelődési osztályának vezetőjétől. — Pályázatok útján 34 peda­gógusállást töltöttünk be a já­rás általános iskoláiban. — Vannak közöttük frissen végzettek is? — Kilenc friss pedagógus: pedagógiai főiskolát, felsőfokú és tanítóképzőt és óvónőképzőt végzett szakember pályázatát fogadtuk el. A korábban is já­rásunkban tanító pedagógusok közül „ha otthon is taníthat, ne utazzon”! — elv szem előtt tar­tásával 13 pedagógust helyeztünk át lakóhelyükhöz közelebb eső iskolákba. — Létszám bővítésre volt le­hetőség? — Ezenkívül még 12, több éves gyakorlattal rendelkező pedagógus tanít az új iskola­évtől járásunkban. Négy új napközis csoport indul. A dunakeszi III. számú iskolá­ban egy, Fót-Kisalagon kettő Pillanatfelvételek az új tanácsháza avatásáról NÉGY NAP TELT EL az emlékezetes esemény óta. A tárgyilagos híradások azóta beszámoltak az Április 4. téri új járási tanácsháza felavatá­sáról. Néhány ceruzajegyzet azért még nyilvánosság elé kívánkozik a nevezetes nap krónikájától. MÁRVÁNYTÁBLA. Hidak oldalán, középületek előcsar­nokában feliratok őrzik a ter­vező, építő nevét. Itt is talál­koztunk egy hófehér már­ványlappal. Jelzi a helyet, ahol a járási tanács elnöke el­helyezte az épület alapkövét és az érdekes dokumentumo­kat tartalmazó vasládikát. LELEPLEZÉS. A rendező bizottságnak nem kis gondot okozott az, hogyan tegyék mi­nél ünnepélyesebbé az avatás pillanatát. Sikerült. A neon­fényes főbejárat fölé másfél emelet magasságban hatalmas köztársasági címert helyeztek el, amelyet valódi búzaköteg ölelt körül. A Himnusz hang­jaira erről hullt le a lepel. OKLEVELEK, KITÜNTE­TÉSEK. Sivó Antal elnökhe­lyettes szép beszédben em­lékezett a tíz hónap történeté­re, amíg felépült a tér impo­záns épülete. Mindazok a ta­nácsi dolgozók és társadalmi munkások, akik kötelező munkájuk mellett önkéntesen vállalt tevékenységgel segítet­ték a határidő előbbre'hozata­lát, egy nagyon szép kivitelű díszoklevelet kaptak. Négyen az építők közül kiváló dolgo­zók lettek. DICSÉRET, BÍRÁLAT. Az oda először belépő laikusok őszinte elragadtatással szóltak a szép tanácsteremről, a be- építetett bútorzatú irodahelyi­ségekről. Ám a jelenlevő szak­emberek figyelmét nem kerül­te el olyan apróság, mint a fel nem szerelt ablakredőnyök, a meszes párkányok vagy a párnás díszteremajtó elna­gyolt kerete. A TV HÍRADÓ IS JELEN­TETT . A díszes meghívó át- nyújtásakor e sorok írójának ígérték meg a televízió hír­adójának szerkesztőségében, hogy eljönnek az avatóünnep­re. A visegrádi tárlatmegnyi­tó kissé módosította a megbe­szélt programot. Azért az or­szág népe is — néhány jó felvételen — láthatta a váci járás örömét. ELHELYEZÉS. Általános megnyugvást keltett a 125 he­lyiség elosztása. Senki nem reklamált, senki nem kért cse­reberét. A pénzügy az udvari részre került, de nem hiányol­ta a szép kilátást, örült a nyu- godtabb légkörnek. A művelő­désügy a legfelső szinten te­kintélyének növelését látta abban, hogy olyan magasra került. KÖLTÖZIK A HIVATAL. Csütörtökön megkezdődött a tízhónapos munka epilógusa. Nagy Miklós országgyűlési képviselő a nemzetiszínű sza­lag elvágásával szimbolikusan átadta a hivatalokat rendelte­tésüknek. Tegnap kocsik kö­vették egymást iratcsomókkal, aktakötegekkel. Költözött a hivatal, hogy — minimális megtorpanással — a jövőben majd innen irányítsák a já­rást, innen intézzék 20 köz­ség választóinak ügyes-bajos dolgát. (P. r.) SZARSZERVEZETI KÖNYVESPOLC SZOCIALISTA BRIGÁDOKNAK AJÁNLJUK Lukács Tibor: Szerelem, házasság, család. — A hét fe­jezetből álló könyv a címben megjelölt három fogalom tartalmának sokoldalú szo­ciológiai elemzését tartalmaz­za. Legérdekesebb a harma­dik rész, ahol a mai nő hely­zetével, munkábaálíásának, tanulásának kérdéseivel és az anyai hivatással foglalkozik. A családtervezés és a születés­szabályozás külön témakör­ként szerepel. A válásról és a házasságról is érdekes elemzést olvashatunk. Moravia, Alberto (1907—): Egy asszony meg a lánya. Re­gény. — Moravia a modern olasz irodalom kitűnő írója. Ezt a regényét 1957-ben írta. Magyarul 1960-ban jelent meg először. Sophia Loren főszereplésével, Vittorio de Sica rendezésében film is ké­szült belőle. Cselekménye a második világháború idején Olaszországban játszódik. Semprun, Jorge (1923—): Az ájulás. Regény. — A főszerep­lő spanyol fiatalember, Ma­nuel, a hirosimai robbanás másnapján, a párizsi vonatból zuhan ki. Az események az emlékezetében jelennek meg. A mondanivaló lényege már a háború utáni időkre esik, s tanúsítja, hogy a fasizmus elleni harc alig változott Spanyolországban. Fő témája: a háború utáni politikai helyzet, s benne a becsületes ember helyzete, a fiatal író problémái, s egy fiatal ember érzelmi élete,. aki a nagy szenvedélyt nem tudja meg­találni a szerelemben, csak futó örömet. Szabó Magda (1917—): Mondják meg Zsófikénak. Re­gény. — A mindvégig lebi­lincselő regény, a cselekmény­be beépített oknyomozó lé- lekábrázolás sok gondolatot ébreszt. Milyennek látja egy gyermek a felnőttet? Mi­lyennek látja a felnőtt a gyermeket? Ismeri-e igazán a szülő azt, akit a világra hozott? Tud-e nevelni az el­méleti pedagógiai tudósa, ha csak könyvből ismeri a gye­rekeket? — Az olvasó, aki a halott orvos üzenetét kereső Zsófikéval együtt nyomoz/vá­laszt kap ezekre a kérdésekre. L. E. Világítótorony A Vasutas kölykei Ezerkilencszázötvennyolcban alakult a Dunakeszi Vasutas sportegyesületének úttörő fo­cicsapata. Most ünnepük a 12—13 éves focisták a kö­lyökcsapat egy évtizedes ju­bileumát. Nincs könnyű dol­guk, hiszen Budapest V. cso­portjában szerepelnek és olyan ellenfeleik vannak, mint az NB I-es nagy csa­patok kölyökcsapatai. Na­gyon lelkesek a gyerekek, szorgalmasan járnak edzés­re. Akad közöttük olyan is — Ádám, Asztalos —, akik már az országos úttörő-olim- niát is megjárták. Kiss István edző célja, hogy ne csak a labdarúgást szerető sportemberek, hanem gerinces, becsületes férfiak váljanak majd a srácokból. A csapat ■ jelenleg a bajnok­ság nyolcadik helyén áll. Jö­vőre két csapattal szeretné­nek benevezni a bajnokság­ba. (1.) és Váchartyánban egy. Ezeket is képesített pedagógusok ve­zetik. Ezt a négy helyet fejlesz­tésként kaptuk. Nyolc pedagógusállást pedig a túlóra keret terhére hoztunk létre. — Az elmúlt évben hány ál­lás ürült meg? — Huszonnégy üres helyünk volt. Tizenkét kartársunk nyugdíjba ment, három el­hunyt, kilencen pedig pályázat útján más városokban taníta­nak szeptembertől. Az újak augusztus 15-én itt az osztá­lyon tették le az esküt. — Ügy tudjuk, több iskolát bővítenék és tataroznak. — A járás iskoláinak tata­rozását a járási tanács építő­ipari vállalkozása végzi, az év­kezdésre befejezik. A csomádi és rádi általá­nos iskola bővül két-két tanteremmel. Bízunk benne, hogy szeptem­ber végére beköltözhetnek ezekbe is. — A demográfiai apály járá­sunkban is érezhető? — öt osztállyal csökkent a járás iskoláiban a gyerekek létszáma. Ahol az elmúlt év­ben három nyolcadik osztály fejezte be tanulmányait, most szeptemberben csak két ötödik osztály indul. — Mi újság az óvodáknál? — Felsőgödön egy új óvodai csoportot indítottunk. Ezzel is könnyítettünk a társadalmi óvoda helyzetén. — Társadalmi óvoda? — Felsőgödön van ilyen. A szülők bérelik a helyiséget, és ők viselnek minden egyéb költséget is, Ugyanis Felsőgödön sok olyan család van, ahol az édesanyák háziipari szövetkezetben be­dolgozók. Ha a kisgyerek ott­hon van, akadályozza őket munkájukban. Az ő kérésükre jött létre a társadalmi óvoda. A napközis óvoda bővítésével 25 kisgyerek felvételét tettük lehetővé — mondotta Vásár­helyi József. (—i) Minidzsungel Vácrátóton Ezen a nyáron is sok szá­zan keresték fel a vácrátóti híres botanikuskertet. Sétál­gattak a hatalmas kertben, megpihentek a romantikus tó partján. Felkeresték a muzsi­káló malmot, amelyet már csak. a gyors beavatkozás menthetne meg az elpusztu­lástól. A nagyhírű üvegházak­ban — képünk is azok egyi­kében készült — trópusi miliő fogadja az érdeklődőt. A fi- kuszok, pálmák, banánok, páfrányok, orchideák fantasz­tikus szövevénye idevarázsol­ja a dzsungelek szépségét, ti­tokzatosságát. (Papp—Csemy képriportja) Hírlap volt, hírlap nincs Sok napilap és heti fo­lyóirat előfizetője vagyok. A nyári hónapokban azon­ban naponként vásárolom meg a sajtótermékeket, mert családommal együtt járjuk az országot, és az újságok utánunk küldését nem lehet megoldani. Sokat panaszkodnak a vá­ci lokálpatrióták, hogy or­szágos viszonylatban keve­set foglalkoznak Vác váro­sával, pedig sok nevezetes­sége van. Egy újabb váci nevezetes­ségre hadd hívjam fel a fi­gyelmet. Három napon belül két újság kerülte el a várost. Augusztus 18-án nem le­hetett Pest megyei Hírlapot vásárolni, mert egyszerűen nem érkezett meg. Délután „már” kapható volt. Nagy könyörgésemre adtak is egyet a hírlapboltban, amelyre „Szabó J.” jelzés volt írva. Mármint az újságra. Augusztus 20-án reggel Magyar Hírlap nem volt az egész városban. Még délben is hiába kerestük, Budapest­től 34 kilométerre. Szeren­csére aznap Diósjenőre kel­lett utaznom, és ott hozzáju­tottam egy példányhoz. Gon­dolom, talán Vásárosna- ményban is kaphattam volna egyet. De Vácott... Galambos Ferenc tanár A munkásmozgalom kezdetei Vácott Levél Marxnak-a váci fogházból Már említettük, hogy az 1867-es kiegyezés csekély ered­ményeinek egyike Vácon is a fokozottabb iparosodás volt. Persze csak módjával, mert az osztrákoknak felvevőpiac, nyersanyag és legfeljebb fél­kész áruk kellettek, nem pe­dig tőkeerős magyar nehézipar és kész gyártmányok. Így Vác is megmaradt továbbra is me­zőgazdasági jellegű település­nek, jelentős kisiparral. A fontosabb nagyipari üzemek alapítási évük sorrendjében: Reitter kocsigyár 1853. (a mai járási könyvtár helyén), Sax- lehner szalmahüvelygyár 1878., Első Magyar Szövő- és Kötő­gyár Rt. 1885., Váci Henger­malom Rt. 1889., Horganyhen­germű 1894. Ebben az időben alakulnak meg a fegyintézet ipari üzemei (bútorüzem, sza­bóság, cipészet). A szövőgyár már 500 munkással dolgozott, ami akkoriban országos vi­szonylatban is igen nagy szám volt. De alakultak nem kifeje­zetten ipari üzemek is, mint például a Váczi Helyiérdekű Gőzhajózási Részvénytársaság. A munkásság gyors számbeli növekedése meggyorsította a nyomor nö­vekedését is a városban, ahol a múlt század végén még nem volt vízvezeték, a meglevő csa­tornázás pedig olyan volt, hogy még a belváros módos polgárházainak szennyvizeit sem volt képes levezetni. Egy akkori váci újságcikk szerint még a jómódú polgárok is az esőtől várták, hogy az udva­rokat megtisztítsa a különböző szennyeződésektől, így aztán érthető, miért voltak állan­dóan pusztító járványok. 1875-ben a városi nyomdá­szok megünnepelték a váci könyvnyomdászat évszázados haladó múltját. A váci mun­kások szervezkedése tőlük in­dult el. Az 1867-ben megalakult Váczi Dalkör is lényeges sze­repet töltött be a kezdeti mun­kásmozgalomban. Sokat tett az összefogás és együttműködés érdekében. Ezekben az évtizedekben gyakran sínylődnek a váci fogházban szervezkedésért elítélt munká­sok, de a fogháznak a nemzet­közi munkásmozgalom törté­netében is jutott szerep. Fran­kel Leó, az I. internacionálé vezetőségi tagja, a párizsi kommün minisztere, a. magyar munkásmozgalom vezető alak­ja, akinek hamvait nemrég hozták haza Párizsból, 1881 júniusától 1883 februárjáig a váci államfogház rabja volt. Innen írt vigasztaló levelet 1881. december 18-án Marx­nak, kinek felesége ez idő tájt halt meg. Levelében többek közt a következőket írta: „A kortársak még adósak azzal az elismeréssel, amelyet megér­demelsz, de meggyőződésem, hogy az utókor, mely az igaz­ság üllőjén kovácsolja ki íté­leteit, a legteljesebb mérték­ben megadja azt Neked. Ez, s a tudat, hogy a legnemesebbek vére hullását megérdemlő har­cot vezetsz, legyen vigaszod minden szenvedésért, acéloz­zon meg a küzdelemben, s tartson meg csüggedetlen kedvben életed végéig.” Stefaits István múzeumigazgató (Kertész László rajza)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents