Pest Megyei Hírlap, 1968. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-19 / 195. szám
Hogy kenyér legyen az asztalunkon LÁTOGATÁS A MONORI KENYÉRGYÁRBAN Hogy mi indított bennünket ennek a riportnak az elkészítésére? Talán az, hogy reggel szembetalálkoztunk a kenyérszállító autóval. Talán az, hogy itt van augusztus 20, amely az új lisztből sütött piros-barna új kenyér ünnepe is. Tény az, hogy egyszerűen ott találtuk magunkat a monori kenyérgyár kellős közepén. Liszt szállongott a levegőben, dagadt a tészta, szorgoskodtak a hófehér köpenyes-sapkás munkások. Bozóki Károly, a telepvezető igazított el bennünket a polc- labirintusban, s miután kiné- zelődtük magunkat, az irodában kérdeztük meg: hát, hogy is készül az a nagyüzemi kenyér? Ügy, mint annak idején a falusi kenyérsütéseknél — csak kevesebb emberi erővel, mert itt a dagasztást, az adagolást is automata végzi — nem fáradt csuklók. A kemence háromszáznyolcvan fokos, amikor bevetik a kétkilósra adagolt kenyeret, ötven, ötvenöt percen belül a kenyér megjárja a kétszázötven fokos kemencét is, s miután „megmosdatták”, pirosán, ropogósán kerül a szállítókoHortobágyi Gyuláné kenyérré formázza a tésztát dolgoznak azért, hogy kenyerünk legyen. — Jobban össze kellene egyeztetni a bolti nyitásokat, mert bizony szállítási nehézségeink vannak — mondja Bozóki Károly. S megtudjuk azt is, hogy sokszor bizony alaptalanul szidják őket: „ragad a kenyér”, „nem elég ropogós”, „nem elég gépek, sokszor hosszú órás ácsorgást kell behozniuk „gőzerővel”. Tavaly a húszas üzem szocialista munkaversenyt nyert. Nem tudta senki rajtuk kívül. Csendben, maguk között ünnepeltek. De ünnepeltük őket mi is —, amikor mit sem sejtve, talán éppen akkor mondtuk a monori kenyérre, hogy milyen finom. Szöveg: K. Zs., toló: P. I. Varga Imre és Katona István kemencébe vetik a kenyeret.... csikra, s onnan á családok asztalára. Üllőre, Gombára, Kávára, Bényére, Monorra viszi a négy kocsi nélkülözhetetlen terhét. Egy műszakban, negyven-öt- ven mázsa kenyeret sütnek a pékek, összesen huszonnégyen tetszetős”, Pedig, nemcsak tőlük függ a minőség, a rossz liszttel ők sem művelhetnek csodát. Igaz, mostanában egyetlen ilyen panaszt sem hallottunk. S ha áramszünet van — mint előző nap — leáll az egész üzem, nem működnek a ... hogy aztán már pirosra sülve kerüljön ki ugyanonnan Vb-ülesek Vb-ülést tartanak szerdán délután 2 órakor Ecseren, ahol beszámolnak az 1967/68. évi koordinációs munkaterv végrehajtásáról és javaslatot tesznek az 1969. évi munkaterv összeállítására. Beszámolnak még az fmsz felvásárlásáról, az állam felé történő értékesítésről. Péteriben, a 4 órakor kezdődő vb-ülésen a művelődési otthon tevékenységéről hangzik el jelentés. Pilisen 2 órakor ülésezik a vb. Napirendjén az iskolareform célkitűzéseinek megvalósítása iskoláinkban és a cigány lakosság helyzete szerepel. Tápiósülyben 2 órakor tartják a vb-ülést. Itt megtárgyalják a kenyérgabona- és a szerződéses terv teljesítését, a kenyérgabona tárolását és a tsz-demokrácia érvényesülését. Beszámolnak még az intézmények ellenőrzéséről. Üllőn, a 2 órakor kezdődő vb-ülésen beszámoló hangzik el az állandó bizottságok tevékenységéről, munkájuk segítéséről, valamint a helyi postahivatal szerepéről a község társadalmi és politikai életében. A monori, a vecsési és a gyömrői végrehajtó bizottság is szerdán tartja meg ülését. HÍREK — öt és fél millió péksüteményt sütöttek a járás pékségei az év első felében. — 310 holdon gazdálkodik a csévharaszti Egyetértés Termelőszövetkezet. A tsz tagjainak száma 80 fő. Öregfiúk-meccs, sakkverseny Otthonra talált a „vándorló“ klub Alig néhány hónapos a monori Vasas Nyugdíjas Klub, máris híre van, mégpedig jó híre van. Kellemes, családias légkörben hamisítatlan klubélet folyik itt. Az asztaloknál csillogó sörösüvegek előtt kártyázgató, dominózga- tó emberek, a sarokban döntő ütközetre emelkedik a dákó. Gulyás Balázs gazdasági felelős lelkes szavaiból kiérző- dik a klub sorsa iránt érzett felelősség, a nemhiába való fáradozás öröme. Ahogy gondolatban visszalapozunk egy kicsit a klub történetébe, kiderül, hogy a kezdet itt is nehéz volt. 1962-ben, amikor megalakult a vasas nyugdíjas szakszervezeti csoport, két évig állandó helyiség hiányában a községi tanács egyik irodájából a másikba vándoroltak. 1964-ben a Szakszervezetek Megyei Tanácsa biztosított egy állandó helyiséget, azonban a növekvő létszám és a magasabb igények újabb vándorlásra késztették őket. Ezúttal az akkor kihasználatlanul álló, a területi KISZ-szervezet által bérelt . épületbe költöztek, amely mind ez ideig végleges „harc- álláspontjuk” lett. Később felvetődött a merész ötlet: büfét kellene nyitni, ekkor már kedvező kapcsolat alakult ki a budapesti rádió- és villamossági alkatrészeket gyártó vállalattal és_ így az idei év elején az ő támogatásukkal megkezdődtek az átalakítási munkálatok. Megélénkült a klubélet, klubvacsorák, tudományos ismeretterjesztő előadások követték egymást. Amikor a tervekről kérdem, Gulyás Balázs 60 évét meghazudtoló fiatalos lobogással beszél. A büfé jövedelmének hozzáadásával egy nyári kerthelyiség kialakítását tervezik, öregfiúk labdarúgó-mérkőzés, sakkverseny, autó-motorveze- tői tanfolyam szerepel a programban. B. L. X. ÉVFOLYAM, 195. SZÁM 1968. AUGUSZTUS 19.. HÉTFŐ Az volt a hőskor Segített az állam — Ma már húszmillió — Jubilál a gombai tsz Járásunk egyik legrégebbi termelőszövetkezete a gombai Üj Élet Tsz. Az idén ősszel ünnepli 20. születésnapját. Nem volt könnyű alapító tagot találni, hiszen régen volt 1948. Szluka Mihállyal beszélgettünk el a kezdetről, az elmúlt évek eseményeiről. Hogy is kezdődött? — Tulajdonképpen 1949 őszén alakultunk — kezdi Szluka Mihály az emlékezést. Csaknem egy teljes évvel később, mintsem hogy kikerekedne a húsz év, mégis húszévesnek mondhatjuk magunkat, hiszen kísérletek, magánkezdeményezések már korábban is voltak, voltak, akik éreztették, formálták a termelőszövetkezet megalakításának gondolatát. Afféle, néhány emberből összeállt nagy brigád volt ez, mondhatnám „ősközösség”. Méltán lehet ezt a kezdeti időszakot a tsz hőskorának nevezni. 1949 őszén már nem várhattak tovább, az idő, az igények sürgettek. Központi helyiség kellett, megindult hivatalosan is a szervezés, hathatós propagandát fejtettek ki. Ezekben a napokban „szállták meg” az akkor még a Má- riássy Mihály képviselő tulajdonában levő úri rezidenciát, véglegesen birtokukba vették az uradalmi földeket. Harmincán voltak mindösz- sze, ipari munkások, háromnégy Jtjoldas szegényparasztok, nincstelen, volt cselédek. Lelkesedésük, kitartásuk azonban törhetetlen volt, átcsapott az ellenségeskedők, a kishitűek emelte gátakon. A helyi párttagok (köztük Szluka Mihály is, mint a tsz első párttitkára) egész nap, sokszor éjfélig is járták a házakat, beszéltek, érveltek az emberek előtt. Az állam hitellel, az akkori gyömrői, majd később a monori gépállomás gépekkel segítette a kis közösséget. Még abban az évben, az őszi munkálatokkal egy- időben megkezdődött a tagosítás is. A faluban egyidejűleg más téren is pezsdülésnek indult az élet. Néhány elvtárssal létrehozták a helyi tanácsot, megszervezték az első földmű- vesszövetkezetet. Ha elgondoljuk, hogy mindössze csak egy hordó petróleummal — s hogy • • Önvallomás rj osszú éveken át gyűjtöt- tl tűk a pénzt. Nem túlzás, ha azt mondom, fogunkhoz vertük a garast. Tíz év alatt összejött annyi, hogy elkezdhettük a kis családi ház építését. Félig volt kész az épület, amikor a baj megtörtént. Az egyik este azzal jött haza a férjem, hogy van valakije, „felmondja a házasságot”. Gondolhatják, mit éreztem. Évről évre a régi ruháimat alakítottam át. Egyszer azt kérdezte, miből vettem a sötétkék kiskosztümöt? Abban esküdtem, de ö már nem emlékezett rá ... Tudja, mit mondott nekem? Hogy olyan az élete, mint egy hosszú út, amelynek nem lehet a végére érni. Gyenge voltam, sírógörcsöt kaptam. Okosabbnak kellett volna lennem, hiszen együtt kezdtük. Ha a férjemnek börtön volt a házasság, akkor a rácsát maga segítette felhúzni. Azt akarta, hogy felezzünk el mindent, adjuk el o félig kész házat is, és osztozzunk az árán. Azt mondtam, én nem válók. Ugye, nem érti? Annak a nőnek a férjemtől gyereke lett. Így hát hiába tiltakoztam: felbontották a házasságot. Nekünk nem volt gyerekünk, mindig azzal odáztam el, szedjük össze magunkat, ruházkodjunk. Amikor elértük a célunkat, azt mondtuk: most már jogunk van szórakozni is. De’ otthon is kellett, mindig vágytunk egy saját lakásra, fürdőszobára, kényelemre. Megint elkezdtünk gyűjteni. Akkoriban másodszor voltam nőgyógyásznál, még nem akartunk gyereket. Azt gondoltam, én jól csinálom, s a férjemnek sem volt ellenvetése. Csendes, halk szavú ember volt — nem tudom másként mondani — de most már tudom, belül külön életet élt. Még most is hallom, ahogy azt mondja: az élete egy hosz- szú út. Hát most letért erről az útról. ■ Házat építenek, azt mondják két szoba, fürdőszobást, OTP-kölcsönnel. Érti most már, miért írtam (azt a levelet? Azt akarom, 'hogy szépítés nélkül megírják, amit elmondtam. Szépítés nélkül, — hogy minél világosabb legyen a tanulsága. (ő) ma már 25 ezer literes gázolajtartályuk van, szépen lemérhető a fejlődés. — Kitűnő eredményt hozott a tsz első esztendeje — mondja büszkén Szluka Mihály. — A megvásárolt állatállomány is szépen fejlődött. Akkor helyezték magasabb funkcióba Méhes Lajost, az első elnököt is. 1952-ben egy évig én lettem az elnök. Emlékszem, mindent megperzselő, aszályos esztendő sújtott bennünket. Gabonából közepes termést arattunk, kukoricánk szinte teljesen kiégett. ‘ I Nehéz esztendő volt, de nem keseredtünk el. — Aztán elkerültem a tsz- től, az idén jöttem vissza újra. Jobb ez, mint a bejárás. Megtalálja az ember itt is a számítását. Poprádi Ferenc, a jelenlegi elnök csupán hét éve vezeti a termelőszövetkezetet. Ö a jelenről beszél. — Az igények sosem elégíthetők ki — mondja —, a jónál mindig jobbat akarnak az emberek és ez a természetes. A jelenről már egyszerűbb beszélni. Az idén „profiltisztítás” volt nálunk. Ez annyit jelent, hogy csupán baromfival, szarvasmarhával, kenyérgabonával, szőlővel és takarmánynyal foglalkozunk. Tavaly harrpincmillió volt a termelési értékünk, körülbelül három és fél ezer holdon gazdálkodunk. A legnagyobb jövedelmet a baromfi hozza. 1963-ban kezdtünk ezzel foglalkozni. Két kiló húsz deka takarmánnyal állítunk elő egy kiló baromfit — ötven nap alatt. Ez az elején még nyolcvan nap volt.., — A kisebb változásokból alakul az egységes egész, az új. Ilyen „kis változás” az is, hogy amikor idekerültem, , négymillió forint volt az áruértékesítésünk, ma húszmillió. Víztárolót csináltunk, háromszáz holdat öntözünk vele, elsősorban. ezért létesítettük, de „paradicsom” lett a horgászoknak is. Aztán telepítettünk százhatvan hold szőlőt, megépült a Borbarlang, ahol értékesítjük a bortermést. Annak idején két erőgéppel kezdtük, ma már 22 van. A gabonánk az idén gyönge volt ugyan, de a kukoricán sokat segített az eső. Húsz mázsa májusi morzsoltat terveztünk, ez meg is lesz Hát ennyi dióhéjban. Persze, tennivaló akad még bőven . .. Befejezzük a beszélgetést, az elnök siet, valahol újfajta húscsirkékről hallott, megnézi, fel kell frissíteni az állományt. Koblencz — Baky Ülést tartott a járási tanács végrehajtó bizottsága Pénteken délelőtt ülést tartott a járási tanács végrehajtó bizottsága. Szijjártó Lajos, a járási tanács elnöke beszámolt a lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtásáról, valamint a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről. Jelentés hangzott el a házi brigádok első félévi működéséről és a járás első félévi fejlesztési alapjának teljesítéséről. Vonul az üllői asszonycsapat Gazdag szüret ígérkezik Mindennap 7 órakor asz- szonycsapat vonul a Maglódi úton, a Kossuth Tsz 100 holdas szőlőjébe. Férfibrigád is dolgozik ott, 13-an vannak. Oszlopokat állítanak, dróthuzalokat szerelnek, s az asz- szonybrigáddal együtt szorgos- kodnak a szőlőben. A 25 fős női csapat vállalta még a húszholdas paradicsomtábla minden munkáját, sőt, hat hold sárgarépát és két hold zöldség megművelését is. A szorgalmas munkának két eredménye is van: mert bár a korai fagyok jelentős károkat okoztak — mégis háromszorosát várják az előző évi szőlőtermésnek. A munkálatokat Gö- bölös Mihály elnökhelyettes, Gecsetovszky András és Füles János csapatvezetők irányítják. A permetezést és a szőlősorok marását gépekkel végzik. Kézi erőt csak a kapálás, metszés és hegyelés kíván. A kötözés is teljesen új módszerrel történik. A sorok között, betonoszlopokon páros drót húzódik, a vesszőket csak ezek közé kell behúzni. Gecsetovszky András' a csapatvezető elégedett. Egyetlen panasz van: a nagy melegben ritkán kaptak hűsítő italt. Igaz, a meleg már elmúlt, de ha netán mégis visszatérne, reméljük, rátalál a munkásokra a jégbe hűtött husit szállító tsz-kocsi. (e. m.) MŰSOR MOZIK Ecser, h k: Horgász a pácban. Gomba, k: Légy jó mindhalár g. Gyömrő, h—k: Férjhez adom a mamát. Maglód, h—k—sz: Néma szerelem. Mende, h—k: Gyilkos a túlvilágról. Monor, h—k—sz: Tökéletes úriember. Nyáregyháza, h: Azok a csodálatos férfiak, k: A Mona Lisa tolvaja. Péteri, h—k: Katonazene. Pilis, h—k: Fűre lépni szabad. Tápiósáp, h: A kőszívű ember fiai I—II. Ünnepnapok. Tápiósüly: h: Küldd az embert fél kettőre, k—sz: Egy magyar nábob és Kárpáthy Zoltán. Úri, h: Vadölő, k—sz: Hamis Izabella. Üllő, h—k: Kötelék. Vasad, h: Fanto- mas visszatér, k: Többgyerekes agglegény. Vecsás, h—k—sz: Melyik úton járjak. Orvoslakás, rendelők Értesülésünk szerint új egészségügyi intézmény létrehozásáról tárgyalnak Üllőn. A Kistemető utca 1. szám alatti házat az Üllői Községi Tanács a megyei tanács egészségügyi osztályával közösen megvásárolja. A tervek szerint itt kialakítanak egy orvosi szolgálati lakást, két orvosi rendelőt és egy váróhelyiséget. Ügyeletes orvos Gyomron: h—k: dr. Lányi Péter (egészségház), Monoton: h—k: dr. Pénzes János (egészségház), Üllőn: h: dr. Konz Lajos, k: dr. Leyrer Lóránd, Vecsésen: h: dr. Pauchly Géza, k: dr. Tury István tart ügyeletet. Ügyeletes gyógyszertár mindkét ünnepnapon Monoton a főtéri, Vecsésen a János u. 20. szám alatti. i A
