Pest Megyei Hírlap, 1968. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-19 / 195. szám

G 1968. AUGUSZTUS 19., HÉTFŐ Forr az olaj Megkezdődtek a Galga menti agrárnapok Képzőművészeti kiállítás és strandavatás Visegrádon Tegnap délelőtt ünnepélyes keretek között megkezdődtek az első Galga menti agrár-na­pok. A gaigahévízi nyitó ün­nepségen adták át rendelteté­sének a helyi Rákóczi Tsz új sütőüzemét. Az épület alapo­zása márciusban kezdődött és félmillió forintos költséggel a napokban fejeződött be. Mától kezdve az üzem nemcsak a tsz tagságának és a falu lakossá­gának, hanem a szomszéd fal­vak lakóinak kielégíti ke­nyérigényét. Tábik Ferenc, a Gödöllői Já­rási Pártbizottság titkára vág­ta át a péküzem ajtaját lezáró nemzetiszín szalagot. A vendé­gek és a falu lakói ezután kö­zösen megtekintették az új péküzemet, amelynek első sü­tésil kenyerét mindenki emlék­be kapta meg. Az első Galga menti agrár- napok ma délelőtt Hévízgyör- kön négy község — Bag, Hé- vízigyörk, GaIgahévíz és Túra — öt termelőszövetkezete me­Évi hárommillió tonna Beszélgetés Simon Pál igazgatóval LEHETNE AZ ÓRIÁSOK LABORATÓRIUMA. LOMBI­KOK HELYETT ZÁRT FÉNYTORNYOK, ÜVEGCSŐ HE­LYETT FÉMYEZETÉKEK SZÖVEVÉNYES HÁLÓZATA. FORR, BUZOG A TORNYOK GYOMRÁBAN A FÖLD LEVE, AZ OLAJ S AZ ÓRIÁS IABORATÖRIUM — VAGY AHOGY MÁR TÖBBEN ELNEVEZTÉK —, BOSZORKÁNY­KONYHA CSAPJAIBÓL DŐL A MOTOROLAJ, A BENZIN. AZ ÜZEMANYAG. ILYEN AZ OLAJVAROS SZÁZHALOM­BATTÁN, CSAKHOGY A HÉT VÉGE ÓTA AZ EDDIGIEK HÁROMSZOROSA OMLIK A TERMÉKET FOGADÖ TAR­TÁLYOKBA. MINT TEGNAP JELENTETTÜK, MEG­KEZDTE ÜZEMI PRÓBÁIT A DUNAI KŐOLAJIPARI VÁL­LALAT MÁSODIK, ÉVI KÉTMILLIÓ TONNA FINOMÍ­TÁSRA HIVATOTT APPARATUSA. A HÉTKÖZNAPI NAGY ÜNNEPEN, AZ INDÍTÁS PERCEIBEN ERRŐL AZ ESEMÉNYRŐL BESZÉL, SIMON PÁL IGAZGATÓ. UJ RENDELŐK — Számunkra valóban ün­nepi dátum: a lassan hét éve épülő, szüntelenül növekvő finomító eljutott az évi há­rommillió tonnás kapacitás­hoz. Szeptember elsejétől szá­mítottunk végleges munkába- állítására. A mostani próbák csaknem bizonyossá teszik, hogy az elképzeléseket perc­nyi pontossággal valóra vált­hatjuk. 41 Milyen lesz az új? — Az előző, egymillió Jón- nás teljesítményű üzem na­gyított kiadásáról van szó: így fogalmazhatok a laikus számára. Most képes arra, hogy a legfontosabb üzem­anyag alaptermékeket, ben­zint, gázolajat, gépolajat ál­lítson elő s adhassa át közvet­lenül a forgalombahozó ke­reskedelemnek. Ezzel szem­ben egy sor terméket még nem tud előállítani, többek között a szuperbenzint, a kü­lönböző finomított olajok so­rát, a parafint, bitument. Ez már az épülő új részlegek és berendezések feladata lesz. • Mikorra várhatjuk? — Legkésőbb 1970-re csak­nem mindenféle terméket elő­állíthatunk. Az idén már 500 milliót 'költünk többek kö­zött ilyen célokra. A Meddig növekszik a DKV? — Hosszú ideig nincs meg­állás. Hozzákezdtek a leg­újabb, hatmilliárdos beruhá­záshoz. Ezerkilencszázhetven- négy-hetvenötben jutunk el addig, hogy a mostani, három­millió tonnás termelést meg­duplázzuk. De közben nem­Az EIVRT Vákuumtechnikai Gépgyár (Bp. IV., Szilágyi u. 26.) FELVESZ esztergályos, marós, •> géplakatos, mechanikai műszerész, villany- szerelő. mintaasztalos, fényező, galvanizáló, öntvénytisztító és kőműves szak­munkásokat, illetve betanított munkásokat, női betanított munkásokat, gyors- és gépírókat. JELENTKEZÉS NAPONTA 8—14 ÓRÁIG. Közlekedés: 43. 47. 84, 96-os autóbusszal és 12, 12/a villamossal. csak termékeink mennyisége növekszik, hanem a gyártmá­nyok száma is. Többek között alap- és segédanyagokat készí­tünk a műanyag és vegy­ipar számára. • Folyik- e annyi olaj a mos­tani barátság vezetékből, amennyit hat-hét év múlva {eldolgozhat az olajváros? — Nem. Közismert, hogy elkészül a Barátság vezeték második ága, s Szegedről, az ottani olaj mezőkről egy ez­után építendő vezeték is hoz­za a hazai kőolajat. A szegedi 1973-ra már működni kezd. Ezek a források bőségesen el­látnak. Képesek leszünk az ugyancsak gyorsan növekvő százhalombattai erőmű fűtő­anyagának nagy részét is biz­tosítani. A teljes szükségletet ugyan nem tudjuk fedezni, de majd segít a gáz, amelyik ugyancsak korszerű energia- forrás. A Az üzletember szemével nézve jó vállalkozás-e az új finomító? — Általában egy év alatt megtérül az az összeg, amelyet berendezések építésére fordí­tunk. Azt hiszem, hogy ez ideális helyzetnek mondható. Mindez persze csak úgy le­hetséges, hogy olyan színvo­nalú üzemet építettünk s épí­tünk, amely európai nívót képvisel. Egy munkás terme­lési értéke 1968-tan egymillió 700 ezer forint. A kőolaj fel­dolgozásával tonnánként több mint 100 forint hasznot hoz az üzem. Mindehhez hozzá­veszem, hogy az első, egy­millió tonna kapacitású be­rendezésünkkel már augusztus 5-én elértük a tervezett egy­millió tonnát. • Még néhány szót a termé­kek választékáról: gondolnak-e például az olajkályha tulaj­donosokra? — A bővítéskor sor kerül olyan üzem építésére is, amely a mostaninál tisztább, jobb minőségű fűtőanyagot szolgáltat azok számára, akik olajtüzelést használnak laká­sukban. Ez azonban egy kicsit később lesz. Mint ahogy egy ideig tudomásul kell vennünk azt is, hogy termékeink java­része félkész állapotban kerül egyik, vagy másik feldolgozó vállalathoz, ahol elnyeri végső formáját. Ez persze növeli a költségeket, s az ideális meg­oldás az, amikor minden ter­méket készen adhatunk át a felhasználónak. M Elégedett az építés tempó­jával? — Hálásan gondolok azok­ra a szovjet, csehszlovák, az­tán lengyel, NDK-s és kisebb részben nyugati vállalatoktól itt járt szakemberekre, mun­kásokra, akik nagyobb vagy kisebb részt vállaltak Európa egyik legkorszerűbb üzemé­nek felépítésében. A legújabb, kétmillió tormás egység csak­nem teljes egészében szovjet gyártmányú és javarészt szov­jet mesteremberek, mérnökök, technikusok szerelték össze. a lepárló tornyokat és vezetéke­ket. • — Az Indítás percei? — Itt nem percekről, ha­nem naplókról kell beszélni. Egy héttel ezelőtt nyomult először olaj a lepárlórendszer csőhálózatába. Először hide­gen kezdett cirkulálni, aztán fokozatosan megkezdték fel­fűtését, forrósítását, míg vég­re megjelent az első termék, a benzin és Diesel-olaj. Köz­ben itt is, ott is marékszám kellett eltávolítani a csövek belsejéből kisodort fémforgá­csokat, rozsdadarabkákat, sőt még egy-egy fadarabot is, amely szállítás és szerelés közben óhatatlanul a csövek­be kerülhet. Most már úgy érzem, egyenesben vagyunk. Egy hete harcolnak érte a fő- technológus vezetésével a fia­tal mérnökök, technikusok, desztilatőrök. Sokan egy hete n em lépték" ki az olaj város kapuján.. . A hétköznapi ünnep simán, csendesen köszöntött be Száz­halombattán, annál több iz­galommal, verejtékkel, szur­kolással. De most már lobog­nak a tüzek, a nyersolajat forraló kazánokban forrnak az óriás laboratórium fém­lombikjai: mától kezdve évi hárommillió tonnás kapacitás­sal rendelkezik a Dunai Kő­olajipari Vállalat. Tóth György Tegnap délelőtt új egészség- ügyi kombinátot adtak át Száz­halombattán. Az ünnepélyesen felavatott új létesítményben körzeti orvosi, gyermekgyógyá­szati rendelő működik, s gyer­mek- és terhességi tanács­adást is tartanak majd. A ren­delők nagymértékben járulnak hozzá az olajváros lakóinak s az erőmű munkásainak jobb egészségügyi ellátásához. zőgazdasági termény- és gép­kiállítása megnyitásával foly­tatódnak. Vasárnap reggel 10 órára előbujt a nap a börzsönyi he­gyek mögül, hogy fénnyel von­ja be Visegrád legújabb léte­sítményét, a most elkészült Duna-strandot. A Pest megyei Beruházási Vállalat másfél hónap alatt tervezte és építtette meg a 800 ezer forintos uszodát. A strand mellett ízléses bü­fét áhítottak fel. Ugyancsak vasárnap nyi­totta meg a visegrádi Sala- mon-toronyban a Duna-mű- hely képzőművészeti kiállítást' Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója. A kiállítás augusztus 18 és szeptember 8 között tekinthető meg. TANULÉKONY GYEREK! Táncdal, táncdal mindenütt Játszótér, padok, néhány bó­biskoló öregember, árva ho­mokozó. A satnya kis gyepen — az eső ennek is hiányzik, tábla: Fűre lépni tilos. Eg:/ ötéves forma kislány épp most akasztja rá kardigánját. Visz- szaugrik a pokrócra, amit elő­zőleg terítettek le hárman, ö és két társa. Odafekszik mel­léjük, harmadiknak. Nem so­káig tart a béke, összekap a két kislány. A kisfiú igyekszik rendet teremteni, hatéves le­het, de nem hallgatnak rá. A kisebb, a szeplős el is fordul, copfját rágva. A fiú oda akar menni, hogy vigasztalja, de a másik lefogja, leülteti a pok­rócra és énekelni kezd. „— Sajnálom szegényt, a kö­vetkezőt, miattad fogom bün­tetni őt!*» És a dallam ritmu­sára ütemesen veri, de nem sajnálja ám — a kisfiú fejét. Tanulékony gyerek! Beatrix királynő titkosírása CORVINÁK KIÁLLÍTÁSA Első ízben gyűj­tötték össze, s tár­ják a múzeumlá­togatók elé Má­tyás király könyv­tárának, a Biblio­theca Corviniana- nak Magyarorszá­gon fellelhető pél­dányait a muzeo­lógusok. A Magyar Nem­zeti Múzeum egy hónapig nyitva tartó corvinaki­állítása a Ma­gyarországon fel­lelhető 48 Mátyás- Kódexből 41-et mutat be. (Az egész világon mintegy 180-at tartanak számon, noha a krónika szerint az eredeti könyvtár 200(k— j 3000 kötetes volt.) A most bemuta­tottak mindegyi­kének szinte könyvtárnyi tör­ténete van. Leg­többje kalandos úton került visz- sza Magyaror­szágra. Tíz dara­bot például 1875- ben ajándékozott II. Abdul Hamid szultán a magyar egyetemi ifjúság­nak, egyet pedig, a híres firenzei Ciprianus kó­dexet, négy éve vásároltuk meg 5000 fontért egy londoni aukción. A kiállításon láthatók Mátyás király híres gyűj­teményének első könyvei,. amelye­ket feltehetően már közvetlenül koronázása után, az 1460-as évek­ben sizerzett meg Egy másik üveg- szekrényben a ne­ves olasz könyv­művész, Attavan- te mester néháriy ftauiíkaja látható. Attavante egyéb­ként az ismert 180 corvinából har­mincat készített. A kiállítás láto­gatói a humanis­ta tudós, Bonfini fordította görög művel, a Heroica- val is találkoz­hatnak. A francia—fia­ma nd stílusú, olasz műhelyek­ből és budai könyvmásoló cel­lákból kikerült kódexek sorában is érdeklődésre tarthat számot az a nápolyi eredetű corvina, amelyet Mátyás feleségé­nek, Aragóniái Beatrixnak ké­szítettek. A kötet érdekessége, hogy lapjain korabeli, titkosírású szélr jegyzetek látha­tók, amelyekkel Beatrix üzent ap­jának, Aragóniái Ferdinándnak, he­lyet kapott a ki­állításon a brüsz- szeli Missale kö­ti ék*, amelyet Má­ria királynő a mo­hácsi csatavesztés után vitt magával flamand földre. A kódex történeté­hez tartozik, hogy a németalföldi helytartók majd 200 évig erre a corvinára fektet­ve kezüket, tették le a hivatali es­küt. 100+1 A távolabbi dolgok közelebb jönnek, a közeliek eltávolodnak. Ez az öregség törvénye. — Mondja Ferenc József Deáknak: A „Lipót-rend” harmadik fokozatát küldi a magyar minisztereknek. Kos­suth Ferenc, Kossuth apánk fia Deák­tól tárcát kapott. Kevesellte a kitünte­tést, neki első osztályú kereszt kell. Bécsben a német császár szabadkozott, csak királyi hercegek kaphatnak. Erre Deák: „Felséges Uram, ha én lennék az osztrák császár és tőlem Kossuth Lajos fia első osztályú érdemrendet kér, én azt adnék neki.” Így kapott Fe­renc egyedül Európában első fokozatú Lipót-rendet... He, he, he... Törnek Sándor 101 éves és 70 napos, a kiegyezés évében, 1867. június else­jén született, amikor Deák Ferenc, „a haza bölcse” először ballagott fel a bécsi Burgba. A ceglédi szociális otthon udvarán, árnyas fák alatt ülünk és kiabálva be­szélgetünk, mert a bácsi kicsit süket. A MÁV főműhely — ahol Törnek Sán­dor 30 évet töltött el, mint kovács — 100 éves születésnapjára vett egy hal­lókészüléket, de nem hordja. „Ne lás­sák, hogy az a vacak lóg a fülemből.” — Sokat élt, sokat tapasztalt a bácsi. Mégis, mi volt élete legszebb emlél<e? Nevet, közelebb hajol, mintha sut­togna, vagyis tökéletesen imitálja a suttogás mozdulatát^ de a hang menny­dörgésre sikerül. — Kilencvenéves koromban még meg tudtam ölelni a szomszéd felesé­gét... ha, ha, ha... Az udvaron öregecske asszonyok, férfiak ülnek, Törnek bácsi bizalmas közlését még az utcán is hallják. — Ügy szép a beszéd — mondja, ha sózza az ember. Egy kis fűszer is kell bele. — Csodálatos, hogy milyen friss még szellemileg — a szociális otthon asz- szony vezetője pirulva közli meglepeté­sét. — Ne nézze fiam a szemem! — or­dít megint a 101 éves Matuzsálem — nem az öregségtől hunyorgok, hanem az egyiket harmincéves koromban el­vesztettem. Kiégett a szikrától. — Melyik volt a legkellemetlenebb napja életében? — Amikor már nem tudtam olvasni. Tavaly hagytam abba. Az udvaron olyan eső előtti kék fény dereng. — írni viszont még tudok — papírt húz elő, aprócska ceruzát és felírja ne­vét, címét. „Emlékbe adom magának” — zsebem felé kapargál. Mielőtt az ud­varra léptem volna, az otthon vezetője levelet mutatott, az öreg arra kérte benne a hatóságokat, adjanak neki egy harkányi beutalót. A sorok egyenetle­nek, a betűk száraiban remegés fut, de különben tiszta, értelmes írás, jó fo­galmazás. — Enni tud még? — Megeszek mindent, de a mákos tésztát szeretem legjobban. Miért nincs fogam?... Az utolsót itt hordom a zsebemben. Az Ínyem jó kemény... Nem hiszi?... Ha megharapnám az ujját!... He, he, he... — Derűs lélek — mondja a főnővér és félrefordítottt fejjel nézi Törnek Sándort. Büszkeségük, mesterségük cí­mere, munkájuk gyümölcse is a 101 éves kovács, aki — akár csak egy gye­rek szülei előtt — most produkálja ma­gát. Mindenféle úgratós kérdést intéz­nek hozzá, a bácsi már tudja, mit kell felelni, min nevet legjobban a néző- közönség. Amikor százéves volt, még a tv-sek is lent voltak. „Nem igaz, nem igaz” — ezt mondták. A vezető is bó­logat, csodálatos, milyen üde leveleket tud még hajtani az öreg gyökér öreg fája. Lassan elül a zaj, még rövid huncut­kodás a férfiak kifogyhatatlan képes­ségeiről, aztán a többiek magunkra hagynak. Vége a produkciónak, a szí­nész leveti bohócparókáját, meghajol. Hallja a tapsot, de már magába ros- kadtan vonul az öltöző felé, lemosni magáról a festéket, melyet az öreg, máj foltos arcra rászárított a rivalda­fény. — Csak azt bánom fiam — kiáltja —■ hogy meghalt a feleségem. Olyan jó kis galamb asszony volt. Kitotyog a ceglédi utcákra, néha él­tető, erős fájdalommal keresi a párját. Hiába... — Felsőgödön lakik a fiam — mond­ja — nem messze a lányai, unokái, a dédunokák. Egy éve volt is nálam. — Azóta nem látogatják? Tagadólag rázza a fejét, megint sut­togni próbál. — Azt hiszem beteg lehet a fiam, másképpen jönne. Biztosan jönne ... Arra kér, még ne menjek el. Utánam nyúl távozáskor, a szája hangtalanul jár. A cigarettát, amivel kínálom, a felső zsebébe teszi, majd egy ünnepé­lyes alkalomkor elszívja. Ül a fa alatt, szemerkél már az eső, de nem mozdu' hatalmas gombolyagról teker le emlé’ spárgákat, s ahol elszakad, összekötő geti. Szűts I. Dénes »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents