Pest Megyei Hírlap, 1968. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-19 / 195. szám
t 2 »ilom 1968. AUGUSZTUS 19., HÉTFŐ DÍL-VIETNAM Megkezdődött a partizánok általános támadássorozata Egyszerre több fronton - 45 zászlóalj készenlétben Az Elnöki Tanács elnöke a 000 éves varosban A Saigontól északkeletre fekvő területeken vasárnap támadásba lendültek a dél-vietnami felszabadító hadsereg egységei. A hazafias erők e térségben egyidejűleg tíz amerikai állás ellen intéztek támadást. Egy héttel a Demokrata Párt elnökjelölő konvenciója előtt rendkívül kiéleződött a harc a párt elnökjelöltségéért. A két fő vetélytáirs; Humphrey átélniük és McCarthy szenátor. McCarthy kijelentette, mim- denit megtesz azért, hogy a párt politikai programjába a vietnami háború azonnali befejezését sürgető és a háborút lényegében elítélő szakasz kerüljön. Programtervezetében javasolta, hogy az Egyesült Államok haladéktalanul szüntesse be a VDK elleni bombatámadásokat és a DNFF bevonásával Dél-Vietnam ban hozzanak létre új kormányt. Kijelentette: ki kell vonni a Dél-Vietnamban állomásozó amerikai csapatokat, mivel másképp nem lehet megvalósítani a tisztességes békét. Humphreynek egyébként változatlanul nagyobbak az A támadások célpontjai között szerepel egy amerikai rádióállomás is, amelyet a legújabb jelentések szerint a partizánok elfoglaltak. Az amerikai egységek kénytelenek voltak visszavonulni. Vasárnap heves harcok bontakoztak ki Dél-Vietnam észaesélyei, mint McCarthynak. Politikai megfigyelők szerint az alelnök már a szavazás első fordulójában elnyerheti a jelöltséget. Az amerikai elnökválasztási küzdelemben induló demokrata párti jelöltek csaknem egyhangúlag „figyelmen kívül hagyható körülmények” minősítették Lester Maddox georgiai kormányzónak azt a bejelentését, hogy bekapcsolódik a versenybe. A georgiai fajüldöző kormányzó bekapcsol óriásának egy szempontból mégis van jelentősége: tovább bomlasztja a Demokrata Párt zilált sorait; EGY LONDONI KÓRHÁZBAN meghaltak a sziámi ikrek, akik előző nap London közelében, Lincoln városában születtek. A két kislány a hasán és mellkasán volt összenőve és összesen 3,62 kilót nyomott. ki tartományaiban is. Itt a hazafias egységek szintén egyszerre több fronton vették fel a harcot az amerikai csapatokkal és a saigoni bábkormány alakulataival. A partizánok súlyos csapásokat mérnek az ellenségre, A leghevesebb csata Tay Ninh városában dúl. A kétszázezer lakosú város 90 kilométernyire van Saigontól északnyugatra. Hajnalban körülbelül ezer partizán hatolt be a városba és harcba bocsátkozott az amerikai 25. hadosztály katonáival. Az amerikaiak harckocsikat vontak össze, hogy megkíséreljék a támadók utánpótlásának elvágását. A város öt pontján tombolnak a harcok és a- jelek szerint az összecsapások hevessége nem lankad. Egy magát meg nem nevező, magas rangú amerikai katonai személyiség az AFP tudósítójának elmondotta, hogy Dél- Vietnam északi részein 45 zászlóaljnyi partizán áll készen arra, hogy bekapcsolódjék az amerikai állások ellen indított támadásokba. Kijelentette, hogy a partizánok előkészületeinek időszaka véget ért és ezzel befejeződött az utóbbi két hónap viszonylagos fegyvernyugvása is. Hozzáfűzte még, hogy a jelek szerint megkezdődött a partizánok harmadik általános támadássorozata. (Folytatás ai 1. oldalról) időre, tiszta szívvel elmondhatjuk: alkotmányunk híven szolgálta a nép hatalmának ügyét. Az eltelt köizel két évtizedben programadó célkitűzései sorra megvalósultck. E történelmileg rövid idő alatt nagy utat tettünk meg szeretett hazánkban. a szocialista társadalmi rendszer építésében. Korszerű nagyipart teremtettünk. A mezőgazdaságot szocialista alapokra helyeztük. Az egész népgazdaságban ura’kodévá lettek a szocialista termelési viszonyok. Egyszer s mindenkorra megszűnt a társadalmi létbizonytalanság. Közíkincosé váltak a tudomány és a kultúra eredményei. Korszerűsödött és szélesedett a közoktatás, magas színvonalra emeltük az egészségügyi és szociális ellátást. A dolgozók jóléte évről évre emelkedik. Tisztelt nagygyűlés!-Elvtársak! — Országunk belső helyzete szilárd. Törvényes rend van, nyugodt építőmunka fo- lyik. Népünk — pártja vezetésével — magabiztosan ha- ! lad nagy célja, a szocializmus j teljes felépítése felé. Napjaink feszültségektől terhes világé- j ban ez tovább növeli sike-1 reink értékét, s tekintélyünket a nemzetközi életben. — Alkotómunkánk nyomán harmadik ötéves tervünk teljesítésében, kiforrott gazdaságpolitikai célkitűzéseink I megvalósításában eredménye- ! két értünk el. Az új gazda- | sógirányítási rendszer helyes- : ségét bizonyítják mostani gaz- | dasági fejlődésünk főbb íen- j deneiái: népgazdaságunk különböző ágazatai arányosabban, naigyobb zökkenők nélkül fejlődnek. A termelés i'o- ' kozottan igazodik a szükségletekhez és az áruforgalom is mind kiegyensúlyozottabb. — A szocializmus alapvető célkitűzéseinek megfelelően gazdagodik, épül az ország, jobbá ■kálik a lakosság élete. — Az egykor elnyomott és kizsákmányolt munkásosztály ! uralkodó osztállyá emelkedett. I Hivatásának megfelelően a dolgozó parasztsággal szövet- ! ségben — vezetője lett társadalmunknak. Az elmúlt két Humphrey már az első fordulóban elnyerheti a jelöltséget Aranycsapat (XVII.) Lassan vált népszerűvé, de azután később annál több izgalmát okozott az olimpián a vízilabda. Szerepelt már az 1904-es játékok programjában is. azonban a nagy utazási költségek az európai csapatokat visszatartották attól, hogy hajóra üljenek és elutazzanak St. Louis-ba. — Egymással mérkőzünk — vigasztalták egymást az amerikaiak és a New York Athletic Club csapata játszott a Missouri AC együttesével. Sok izgalom nem volt, a bajnoki cím mindenképpen az Egyesült Államokban maradt. Az elsőség New York csapatáé lett. 1908-ban, Londonban a rendező angolokon kívül részt vettek a küzdelemben a hollandok, a svédek és a belgák is. A hazaiak fölényesen győztek, ezt egyébként természetesnek tartották, mert ők már 1874 óta ismerték ezt a sportágat. A vízilabda őshazája tehát — Anglia. Stockholm és Antwerpen nem sok változást hozott. Mind a kétszer újra az angoloké lett a? aranyérem. A párizsi olimpián viszont nagy szenzáció történt, Anglia elvesztette a hegemóniát, az első helyet a franciák hódították el tőle. Az eredménynél még nagyobb feltűnést keltett a győztes csapat játéka. A hazaiak Padou vezérletével új szisztémával kísérleteztek, ami tökéletesen bevált. — Választanunk kellett a vízilabda halála és az újjászületése között — mondta az olimpiai bajnokság megszerzése után Padou, a legjobb francia játékos. — Mi pedig szeretjük ezt a sportágat, ezért az újjászületést választottuk. Ha csak egymás mellett tapossa a vizet és birkózik egymással egy-egy pár, ezt előbb vagy utóbb megunja a közönség. Pedou és a többi francia játékos azzal lepte meg a párizsi olimpián ellenfeleit, hogy ide-oda úszkált a medencében. Egyformán támadott és védekezett, mindkét kapu előtt feltűnt. Ezzel teljesen megváltoztatták az addig eléggé álmos, lagymatag vízilabdázást. Az 1924-es párizsi olimpia magyar szempontból is fordulópontot jelentett. Az első mérkőzésen Anglia volt az ellenfelünk. Nem mindennapi találkozót vívott egymással a két csapat. A félidő eredménye: 4:2 a vízilabda tanítómestereinek a javára. Azután fordult a kocka. A magyarok kiegyenlítettek a második félidőben. Hosszabbítás következett. Több mint 100 percig harcolt a mester és a tanítvány. Végül a magyarok kerekedtek felül 7:6 arányban. De a fáradságos, nehéz küzdelem nemcsak a vesztest, hanem a győztest is megfosztotta a további siker lehetőségéről. A fáradt magyar együttes 7:2 arányú vereséget szenvedett Belgiumtól. A magyar vízilabdázók nevét azonban megtanulta Európa. Komjádi Béla pedig az olimpia után szisztematikusan dolgozott a további sikerekért. Öt joggal nevezik a magyar vízilabdasport „atyjának”, a modern játék megteremtőjének. Fáradhatatlanul kereste az újat és változatossá tette a játékosok technikai és taktikai tudását. Ha kellett, laposan, ha a helyzet úgy kívánta, ívelten szállt a labda, nemcsak úgy találomra, hanem kézről kézre szállt anélkül, hogy az ellenfélhez jutott volna. Egy esztendővel a párizsi olimpia után, az ott győztes franciák Budapestre látogattak. A régi Császár-fürdőben találkozott a két csapat és a magyarok 7:1 arányú, fölényes győzelmet arattak. 1928-ban az amszterdami olimpiára nagy reményekkel indult a magyar együttes. Nagyszerű, látványos győzelem Argentína, az Egyesült Államok és Franciaország válogatottja ellen. Közben a németek csak keservesen jutottak el a döntőig, a magyarok viszont könnyedén. Az olimpiai bajnoki cím sorsa a két válogatott találkozóján dőlt el. Amszterdamba nagyon sok német utazott át, hogy biztassa csapatát. Olyan nagy erővel kiabáltak a németek, hogy Komjádi hiába adott a medence széléről taktikai utasításokat, a magyar játékosok nem értették kapitányuk egyetlen szavát sem. Ez zavaró volt. Ezenkívül az is kizökkentette nyugalmából a csapatot, hogy 2:0-ás magyar vezetésnél a játékvezető nem adta meg a magyarok harmadik gólját. Komjádi, amint erre az egykori játékosok jól emlékeznek, magánkívül szaladgált a medence szélén. Tanácsait változatlanul nem értették a játékosok. A német csapat lőtt gólt. 2:1. A közönség tombolt, majd néma csendben várta a folytatást. Komjádi bekiabált: — Fiúk, még húsz másodperc ... Kitartani! Négy másodperccel a befejezés előtt a németek kiegyenlítettek. A hosszabbításban a magyarok már nem tudtak magukhoz térni. A végeredmény 5:2 a németek javára és így övéké lett az olimpiai bajnokság. 1932, Los Angeles. Itt már az összeforrott magyar „aranycsapat” szerepelt. Előzetesen alaposan felkészült, kora tavasztól késő őszig úsztak és vízilabdáztak a játékosok, de télen sem pihentek1, akkor tornásztak, bokszoltak. A körültekintő, lelkiismeretes munka eredrrényt nem maradt el. A döntőben a magyarok 6:2-re győzték le a németeket és így megszerezték az aranyérmet. Négy esztendővel később, Berlinben sokkal nehezebb feladata volt a magyar „aranycsapatnak”. Otthon a németek nagy becsvággyal küzdöttek. 19 ezer néző biztatta a hazai csapatot és a mérkőzés így alakult: 1:0 a magyarok javára, 1:1, majd újra magyar vezetés, azután megint egyenlítettek a németek... 2:2. Végül a gólarány döntötte el az olimpiai vízilabdatornát, a magyarok javára. 1948-ban, Londonban nem sikerült megismételni ezt a jó teljesítményt, mert nem volt olyan nagyszerűen összehangolt csapat, mint Komjádi kapitánysága idején. A játékosok idegekkel sem bírták, így lett első Olaszország, második Magyarország. Helsinkiben a magyar csapat, igaz, ha csak gólaránnyal is, visszaszerezte a világelsőséget és ezt Melbourne-ben sikerült megvédenie. 1960-ban, a római olimpián azonban nagyon rossz volt a folytatás. Az olaszok vitték el a pálmát, második a szovjet válogatott és a magyarok a harmadik helyre kerültek. Nyolc esztendeig kellett várni, amíg a hegemónia újra visszakerült a Margitszigetre. 1964-ben, Tokióban, ritkán látott izgalmak és fordulatok után, jobb gólarányával a magyar csapat győzött. (Folytatjuk) A Koinjádi-csapat Berlinben. évtizedben elsajátította a történelmi felelősséggel járó országkormányzás tudományát. A számában megnövekeoett, egységében összeforrott munkásosztály vezetődre je, teremtő munkája pedig nélkülözhetetlen pillére volt és marad az ország gyarapodásának. Éneikül, és az általa véghezvitt szocialista iparosítás nélkül, nem lehetne gyorsan fejlődő népgazdaságunk, korszerű mezőgazdaságunk, közlekedésünk és megalapozott jólétünk. — Ipari munkásságunk erő-? feszítései előrelendítik az egész ország termelését. Bizonyítéka ennek az iß-, hogy az ipar (termelése — akár a napi átlagot, akár az egy foglalkoztatottra jutó termelést vészesük figyelembe — ez év első felében magasabb volt az előző évi azonos időszakénál. Kimagaslóan fejlődik a gép- és vegyipar. — A munkásosztály termelési tevékenysége alapvető biztosítéka az új gazdasági irányítási rendszerben a piaci helyzet stabilitásénak, a kiskereskedelmi forgalom gyors növekedésének és a gazdaságunk számára oly fontos export kedvezőbb alakulásának. Az erőssé kovácsolódott munkás-paraszt szövetségnek, a nemzeti egység erősödésének tulajdoníthatjuk, hogy sikeresen megvalósul a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája. — Az elmúlt 23 év bebizonyította, hogy a munkás-paraszt szövetség a hatalom rendíthetetlen alappillére, és — a nemzet kibontakozó egységével együtt — egész népünk javát, felemelkedését szolgálja — Történelmi szükségszerűség és mindenkori feladat számunkra olyan politika megvalósítása. amely a két alapvető dolgozó osztály, a mun- kásosztá.y és a parasztság érdekeinek helyes összhangját biztosítja. Pártunk IX. kongresszusának határozata alapján ennek a követelménynek tettünk eleget, amikor folytatjuk mezőgazdaságunk korszerűsítését, a belterjes fejlesztést. Az új mechanizmus szellemében arra törekszünk, hogy szocialista mezőgazdasági üzemeink valóban önállóan gazdálkodjanak. a törvényes fel(Folytatás a 3 oldalon)
