Pest Megyei Hírlap, 1968. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-18 / 194. szám

1968. AUGUSZTUS 18.. VASÁRNAP-'\JCstiap Ahol nyáron is hideg van Kánikula, vattaruhában — Sztárok a hűtőházban — A kánikulát is vattaru­hában vészeltük át — mondja Simái Gabor, termeltetési diszpécser. — A Budapesti Mi­relité Hűtőházban nyáron is hideg van. A gyorsfagyasztó alagutakban mínusz negyven fok, a tárolókban mínusz har­mincfokos a hőmérséklet. Az ott dolgozók védőitalt — me­leg teát — kapnak, s hetente egy nap különszabadságot A hideg nagy, a forgalom a tavalyihoz képest kicsi. — Miért? — Az élelmezésügyi minisz­ter utasítása értelmében az év hátralevő részében hús bérhű­tésével foglalkozunk. Népgaz­dasági érdek ez, hiszen a hús tárolása nagy problémákat okozott, a készletek pedig hű­tés nélkül gyorsan romlanak. A még érvényben levő szerző­déseket a Nagykőrösi Kon­zervgyárnak adtuk át, a fo­gyasztói igények tehát így is kielégítődnek. Az Állami Pin­cegazdaság etyeki célgazdasá­gának tizenöt vagon szilváját, a kiskunlacháziak öt vagon karfiolját és tizenöt vagon tökjét már továbbítottuk a konzervgyárnak. Természete­sen az intézkedés dolgozóink munkaidejére is kihat, az ed­digi három műszak helyett, je­lenleg kétműszakosak va­gyunk. Ezzel azonban a fize­tés nem csökkent. — Mit végeznek most? — A nyáron fagyasztott zöldség-gyümölcsárukat cso­magoljuk és várjuk a húst. A vadhúsok készítésével — ami külföldön nagyon kedvelt —, továbbra is foglalkozunk, s a legkeresettebb exportcikkün­I két, a málnát is csomagoljuk, j Ezek a sztárjaink: fogyasztják I Svédországban, Angliában, I Nyugat-Németországban — természetesen a baráti álla­mokban is. —bte— Virágzó almafák A hosszan . tartó szárazságot felváltó bő esők hatására gya­kori a gyümölcsfák másodvi­rágzása. A kiskunhalasi kis kertekben több helyen kivi­rágzottak az almafák, Kecs­kemét környékén pedig főleg a szamócások frissültek fel, s hegenként jó sarjútermést érlelnek. Potsdam—Erfurt—Rostock Magyar gazdák a német tengerparton ,,Viszontlátásra, tíz nap múlva!” — így búcsúzott augusztus 16-án a neufahr- landi mezőgazdasági termelő- szövetkezet négytagú küldött­sége, amely a toki Egyetértés Tsz vendégeként, egy hetet töltött hazánkban. Neufahr- land takaros falucska a Né­met Demokratikus Köztársa­ságban, itt székel a szövetke­zet központja. Az egész dolog úgy kezdő- I dött, hogy az Egyetértés egyik ifjú kertésztechnikusa egy napon odaállt Rákász József elnök elé s megkérdezte: el­engedné-e őt két esztendőre dolgozni a NDK-ba? Rakusz József szempillantás alatt vé­giggondolta, mennyi haszna származhat abból a közös gazdaságnak is, ha egy fiatal technikus új ismeretekkel gyarapítja szaktudását, vilá­got lát, s mellesleg megtanul egy idegen nyelvet, aztán igent mondott. Ennek éppen egy esztendeje. A fiú elment, a levelek jöt­tek. Előbb csak a szűkebb csa­ládnak, aztán a termelőszö­vetkezetnek is. Rakusz József tudta, mit jelent idegenben élni, így hát válaszolt a fiú­nak. A levelezésbe később a neufahrlandi vezetők is be­kapcsolódtak. Aztán addig fordult a posta, amíg kölcsö­nös meghívás lett belőle. A mieink nem kis izgalom­mal készülnek az útra, külö­nösen amióta megtudták, hogy szállásuk a szövetséges hatalmak vezetőinek potsda­mi tanácskozása színhelyén, a Cecilienhofban lesz. Program­juk is érdekesnek ígérkezik: a vendéglátó szövetkezet gazda­ságán kívül megtekintik az Erfurti Kertészeti Világkiállí­tást, kirándulnak Rostockba, s a házigazdák tengerparti üdülőjébe. ny. é. GRABONA A Győri Pamutszövő és Mű­bőrgyár új termékéből a „G rabon» antik” elnevezésű anyagból az OKISZ Labor tervezett ruházati cikkeket. Az új eljárással gyártott műbőr könnyebb, lágyabb a korábbi­aknál és teljesen bőrszerű. A jól formálható anyagból ci­pőt, csizmát és táskát is készí­tettek. A képen: rojtokkal dí­szített mellény és szoknya. Az emberi életsorsok néha különös módon alakulnak. Bella Istvánná sem gondolta még hét esztendővel ezelőtt, hogy tizenöt évi személyzeti munka után, amit a Budapesti Állami Erdőgazdaság központ­jába^ végzett, valami egészen másba kezd bele. Amíg a fővárosban volt az erdészet központja, nem gon­dolt arra, hogy munkakört változtasson. Érdről, ahol már tizenhét esztendeje lakik, fél óra az út Budapestre. De Érd­ről Gödöllőre — ahová az er­dőgazdaság központját áthe­lyezték — legalább két óra. Két iskolásgyermek mellett naponta ekkora útra nem vál­lalkozhatott. Ment hát az érdi tanácshoz, segítenének neki, talán akadna állás a község­ben is. Szerencséje volt. A ta­nács éppen akkor keresett könyvtárost. Megpályázta az állást, kinevezték. Bella Ist­vánná boldog volt nagyon. Csak akkor riadt meg új mun­kahelyétől, amikor először lé­pett be az érdi „könyvtárba”. A négyszef öt méteres sötét szo- bácskát — melybe négyezer- hatszáz kötet könyvet zsúfol­tak — még jóindulattal sem tudta könyvtárnak nevezni, egy több, mint harmincezer lakosú község könyvtárának. Mindegy, vállalta, nem futha­tott meg a nem várt akadály elől. — Hogyan telt el ez a hét esztendő? — teszi fel a kér­dést önmagának. — Nehezen. Fűlött az ambíció, hogy helyp­álljak a munkámban, mert dolgozni csak egyféleképpen szeretek, becsülettel, legjobb tudásom szerint... De veréb­ből oroszlánt csinálni... higy- gye el, egyenlő a lehetetlen­nel. Pedig ahogy múltak az évek, egyre több lett a könyv és az olvasó, csak éppen a könyvtár helyisége nem nőtt egyetlen négyzetméternyit sem. Nem, mert aki ismeri az or­Jó kereseti lehetőséggel\ állandó budapesti munkára {téli idényre is) FELVESZÜNK AZONNALI BELÉPÉSSEL kőműveseket, ácsokat, állványozókat, festőket, mázolókat, asztalos gépmunkásokat, villanyszerelőket, segédmunkásokat és komplett brigádokat. Vidékieknek munkásszállást, étkezési lehetőséget és szociális juttatásokat adunk. ALLANDÖ 5 NAPOS MUNKAHEI Budapesti Építő és Elemgyártó Ktsz XV1II.. Hengersor u 73. (Honvéd oályóval szemben, o 4J!-es villamos végállomásánál) Áz okos szó fegyverével A felvilágosító munka tapasztalatai a váci járás pártszervezeteiben A jót, a helyeset nem min­denki ismeri fel azonnal, s aki megérti, az sem biztos, hogy cselekvőén támogatja is — így foglalhatnánk ösz- sze a pártszervezetek tömeg­politikai munkájának indí­tékát. Az okos szó fegyveré­vel sok jelentős győzelmet arattak már a kommunisták, s a múlt esztendőben, a gazdasági reform előkészí­tésének idején, s most, ami­kor már a végrehajtás hó­napjait éljük, a korábbinál is nagyobb szükség volt e nemes fegyverre, az okos, magyarázó szóra. A váci já­rás üzemi, termelőszövetkeze­ti és községi pártszerveze­tei egészükben sikerrel áll­ták e nehéz időszak jelen­tette próbát s ebben nagy szerepet játszott, hogy az 1964-es, majd az 1966-os vá­lasztásokon jó felkészültsé­gű, tapasztalt kommunisták kerültek be a pártvezetősé­gekbe, valamint az is, hogy a reform előkészítésének, ide­jén több, mint 240 gazda-* sági és politikai tisztségvi­selő vett részt különböző tanfolyamokon. NÖVEKVŐ POLITIKAI ÉRDEKLŐDÉS A felvilágosító munka iránti igényt jól bizonyítja, hogy a pártoktatásban ug­rásszerűen megnőtt a gazda­ságpolitikai tanfolyamok irán­ti érdeklődés, a marxista esti egyetemre két, két és félszer annyian jelentkez­tek, mint amennyien felvé­telre kerülhettek, s hogy a növekvő politikai érdeklő­dés kielégítése érdekében községenként meg kellett szervezni a tömegszervezeti oktatás valamelyik formáját is. A sikerrel végzett fel­világosító munka fontos sze­repet játszott abban, hogy a nehéz, átmeneti időszak­ban a járás ipari és mező­gazdasági üzemeiben nem voltak termelési fennakadá­sok, s nem volt tapasztal­szág legnagyobb községének számlálhatatlanul sok gondját, problémáját, az jól tudja, hogy a könyvtár nem tarto­zott Érd legégetőbb problémái közé. Nem a vezetők jóindu­latán vagy akaratán múlott egy új, modern könyvtár léte­sítése. Amit lehetett, megtet­tek: sorra nyíltak a község különböző kerületeiben a fiók- könyvtárak. A könyvek száma is egyre gyarapodott... Ma már 20 ezer kötet. Mégis, hét esztendőnek kellett eltelnie, míg végre, az idén június vé­gén új könyvtárat avattak a község központjában. — Közel ezer olvasónk for­dult meg itt, az új helyiség­ben, a megnyitás óta — mond­ja a könyvtár vezetője, öröm­mel, hogy nem volt hiábavaló hét esztendő sok vjltája, sür­getése és... jó munkája sem. Mert hogy új könyvtára van Érdnek, az nemcsak a tanács segítőkészségéinek l^pszönhető. Bella Istvánná odaadó mun­kájának is. Beszélgetésünk szinte per- cenkét megszakad: egymás után érkeznek az olvasók, kö­zépiskolás diákoktól a nyug­díjasokig. Moharos Laci bácsi például a könyvtár legrégibb olvasói közé tartozik. Tizen­négy esztendeje, hogy meg­nyílt az első könyvtár Érden, szinte hetenként jön újabb könyvekért. Ma már nyugdí­jas, ráér, két-három könyvet is elolvas egy héten. S nem is akármilyen könyveket. Most például Sík Endre: Próbaévek című kötetét kéri... — Amikor ide kerültem, még tőlem kért tanácsot, mit olvasson. Ma már maga válo­gatja ki a jobbnál jobb köny­veket ... Moharos bácsihoz hasonló olvasó sok van és egyre több lesz Érden. Talán ezért is tün­tették ki tegnap Bella István- nét a Szocialista kultúráért emlékéremmel. p. p. ható a dolgozók körében nyugtalanság. A kommunis­ták higgadtságának, szavaik meggyőző erejének jelentős j szerepe volt abban, hogy a j MÁV Dunakeszi Járműja­vító üzemi Vállalatnál, a Mechanikai Labor alagi te­lepén, az alsógödi termelő- szövetkezetben, az Alagi Ál­lami Gazdaságban az átme­neti időszakban is növe­kedtek a termelési eredmé­nyek, erősödött a munkafe­gyelem. A kommunisták természe­tesen nemcsak magyaráz­nak, hanem véleményt is kérnek. Ez utóbbi legfon­tosabb jellemzője, hogy min­den munkaterületen a dol­gozók az igényesebb és fel­készültebb vezetés szüksé­gességét hangoztatták, s en­nek megteremtését elsősor­ban a gazdasági reformtól várják. A második, s nem ' kevésbé fontos vélemény az volt, hogy eljött az ideje az ún. középszintű gazdasági [ vezetés erőteljes fejleszlésé- | ne 1c, mert a művezetők, a termelőszövetkezeti munka­csapat-vezetők egy része kép­telen megbirkózni a megnö­vekedett feladatokkal, s en­nek — érthetően — az egész kollektíva kárát látja. A pártszervezetek — külö­nösen az ipari üzemek kom­munista közösségei — felfi­gyeltek erre a jogos véle­ményre, s érvényesíteni kí­vánják az igényesebb ki­választás, a magasabb er­kölcsi, szakmai, emberi kö­vetelmények gyakorlatát. 539 KÉRDŐÍV Az új feladatok új mód­szereket kívántak a pártszer­vezetektől, s több helyes kez­deményezés született. A Me­chanikai Laboratórium alagi telepén például 539 kitöltött kérdőívet kapott vissza a pártszervezet a dolgozóktól, s rajtuk seregnyi rendkí­vül fontos, megszívlelendő észrevétel. A kérdőívek ki­osztásának oka a munkaidő tervezett csökkentése volt. A kommunisták arról kér­tek véleményt: hol talál­hatók azok az erőforrások, amelyek- hasznosítása bizto­sítja a 44 órás heti munka­idő bevezetését? A vála­szokból kiderült, , hogy az egyenletes munka biztosítása, az anyag- és szerszámellátás javítása, az anyagi ösztön­zés tökéletesítése, s a közép­szintű gazdasági vezetők te­vékenységének erősítése al­kotja a legfontosabb erő­forrásokat. Jellemző a dol­gozók egészséges szemléle­tére, hogy a munkaidő-csök­kentés miatti 8,3 százalé­kos időalaphiányból 6,5 szá­zalékot a munka jobb meg­szervezésével pótolhatónak ítéltek meg! A kérdőíves felmérés jó pél­da arra, hogyan lehet a leglé­nyegesebb kérdésekben való­ban a munkahelyi kollektíva egészének véleményét kikérni, s erre azért is hangsúlyosan érdemes figyelmeztetni, mert — például — a munkaerő biz­tosítása, az állandósult nagy­mérvű fluktuáció joggal sür­geti az igényes elemző mun­kát. Az okos szó fegyvere e kérdésben ugyanis önmagában nem elegendő. Tudni kell, a távozók többsége miért hagy­ja el munkahelyét, s azt is. hogy a belépők milyen kör­nyezetből jöttek. Ez utóbbi lényeges tényező a bejáró munkások gondjaival való fog­lalkozásban, s kezdeti ered­ményekről már számot adhat­nak a járás néhány pártszer­vezetében, Foton, Vácbottyánon például már jó kapcsolat ala­kult ki a munkahelyek és a község pártszervezete között, s erre másutt is nagy szükség lenne. OKTALAN BIZALMATLANSÁG A reform jegyében eltelt több mint másfél esztendő a termelőszövetkezeti pártszer­vezeteket is megnövekedett feladatok elé állította. Az új termelőszövetkezeti törvény, a földtörvény, a melléküzem­ágakkal összefüggő kerdesek élénken foglalkoztatják a szö­vetkezeti parasztságot, s igen sok a vita, az ellenvelemeny is A termelőszövetkezetek ^eg> részében — amint azt a járá­si párt-végrehajtobizottsag megállapította - még ma is az oktalan bizalmatlansa„ leg köre tapasztalható, nehezen érvényesül a szövetkezetig de­mokrácia, s a kommunisták között is akad, aki lebecsüli a szövetkezeti tagság politikai érettségét, józan ítélokepesse- gét. A jelenlegi időszakban kü­lönösen a melléküzemagak kérdése került előtérbe. A pártszervezeteknek időben fel kell figyelniük minden tör­vényellenes próbálkozásra mert már most is tapasztal­hatók ilyenek, pl. a tsz-tagga való átminősítés —, s ugyan­akkor számolniuk kell a kom­munistáknak azzal is. hogy a melléküzemágak vezetői, dol­gozói közül a túl nagy hasz­not és hamar remélők az ál­lami intézkedések hatásara másutt keresik szerencséjüket, s ez az üzemág működésében ne okozzon zavarokat. Ugyan­csak rendkívüli módon igény­li az okos, megnyugtató szót a kommunistáktól a földtör­vény végrehajtása, a zártker­tek ügyének rendezése, s erre a termelőszövetkezeti párt- szervezeteknek éppúgy időben reagálniuk kell, mint a köz­ségieknek. A nyugodt, a tör­vények pontos végrehajtásán alapuló légkör megteremtése nemcsak a pártvezetőségek és az aktivisták, hanem vala­mennyi kommunista feladata. Ez azonban ma még az érin­tett pártszervezetek egy része­ben nem eléggé világos es köztudott, s így maguk a kommunisták is passzívak, amikor ezekről a kérdésekről szó esik. A KÉT SPECIALITÁS A váci járásban igen jelen­tős az értelmiségiek száma. A pártszervezetek munkája igyekszik igazodni az értelmi­ségiek között végzett felvilá­gosítás speciális követelmé­nyeihez, de ez, különösen a termelőszövetkezeti és községi pártszervezetekben, még csak kezdeti állapotban található meg. Amennyire örvendetes, hogy aktívak a műszaki klu­bok, annyira sajnálatos, hogy a mezőgazdasági értelmiségiek összefogását célzó járási klub a múlt esztendei kezdeti sike­rek után nem tudta eredmény­nyel folytatni működését. Ugyancsak sok a gond a kulturális kérdésekkel össze­függő felvilágosító munkában. A pártszervezetek többsége bizonytalan, maga sincs tisz­tában a reform és a kultúra egymáshoz kapcsolódó problé­máival, s így ezen a területen kell leginkább gyorsítani a ha­ladást a következő időszakban, amihez a járási pártbizottság — a felsőbb pártszervek bevo­násával — hatásos segítséget kíván adni. A járásban dolgozó kom­munistáknak számolniuk kell egy másik specialitással is. A települések egy része fontos szerepet játszik a Dunaka­nyart egyre jobban felfedezők elhelyezésében, ellátásában, s a szolgáltatások, a kereskedel­mi hálózat fejlesztése, annak ellenére, hogy ebben az esz­tendőben tíz új kereskedelmi egység kezdte meg működését, még mindig sok kívánnivalót hagy maga után Különösen a kényelmesség, a .,nekünk így is jó” szemlélet ellen kell föl­venni a harcot, s okos szóval nyitni utat ott — így például a magánkereskedői működés engedélyezése —. ahol a tör­vényes lehetőségek adottak, de a konzervativizmus, az ér­tetlenkedés akadályozza a gyorsabb fejlődést. A váci járás kommunistái nehéz időszakban állták meg sikerrel a próbát, s az okos szó fegyverét jól. hatásosan forgatták. Éppen az eredmé­nyek adnak szilárd alapot ah­hoz, hogy az okos szó fegyve­re továbbra is jó kezekben lesz, s hogy a mai gondok se­rege is ritkul majd szavaik nyomán. M. O. Kitüntetett könyvtáros

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents