Pest Megyei Hírlap, 1968. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-16 / 192. szám
mo EVE^ Érdekes látnivalók a bélyegkiállításon Augusztus 19-én délután 5 órakor a művelődési ház ifjúsági klubjában nyitják meg a jubileum alkalmával a bélyeg- káállítást. A kiállítás helyiségében a nyitva tartási idő alatt kiállítási emléklap, levélzáróbélyeg, a kiállításra és a 600 éves jubileumra utaló rajzzal készült alkalmi borítékok és levelezőlapok kerülnek árusításra. Augusztus 21-én délután 6 órakor A bélyeggyűjtés múltja, jelene és területed című előadást filmvetítés kíséri a földszinti klubteremben. Vertei József grafikusművész, bélyegtervező A bélyegtervezés és nyomdai eljárások címmel augusztus 22-éin délután 6 órakor tart előadást a művelődési otthon földszinti klubtermében. A kiállítás ideje alatt az alkalmi postahivatal változatos, szép bélyegeket árusít a helyszínen és ez alkalommal ismét használja majd a város címerével díszített jubileumi bélyegzőt. A ^É'ST MÍG»tl HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 192. SZÁM 1968. AEG. 16., PÉNTEK A tengericsövek hízni kezdtek Amennyit a nyomasztó szárazságról beszéltünk — legalább annyira foglalkoztatja az embereket az utóbbi napokban érkezett hűvösebb esős idő. A gazdasági életre kiható előnyeit boncolgatják, különösen azok, akiket elsősorban és közvetlenül érint: a termelő- szövetkezetek dolgozói. Hegyi Jánossal, a Dózsa Termelőszövetkezet üzemegységvezetőjével beszélgetve, ugyancsak ez a téma kerül szóba. — A későn vetett krumplinak sokat használt a csapadékos idő. A kukoricánál a kötött csövek egyszerre hízni kezdtek. Az eredeti termés- eredményt így sem érjük el, de nagyon sokat javult a helyzet. A másodvetésű kukoricánk egy része is kikelt, de korábban vízhiány miatt leöregedett. A másik fele most az eső után indult meg és gyönyörűen fejlődött. A búnak ereszkedett lucernák is feléledtek, ami azt jelenti, hogy megfelelő mennyiségre számíthatunk belőle. — Mit jelent az esösebb időszak a talajmunkáknál? — Itt is érezteti hatását, mert meggyorsult a talajelőkészítés üteme, és a porhanyó- sabb talaj miatt az őszi vetések magágya jobbá válik, ötszáz hold már készen várja a vetést. A szalma jó részét betakarítottuk és a következő napokban a még kint levő takarmány is a szérűkre kerül. Száz hold kapás lucernát telepítünk. Augusztus 15-én kezdtük a vetést. Szüretre készülnek — A későbbi érésű szőlőknek használt az augusztusi csapadék: nagyon szépek. Csak az ezerjónál mutatkozott kisebb mérvű bogyórepedés, de az esetleges napos idő még megakadályozhatja a fürtrothadást — tájékoztat bennünket Szabó Károly, a Hunyadi Tsz szőlészeti agronómusa. — Hogyan készülnek a szüretre? Van-e elegendő hordójuk? — A most elkészített 80 hektós hordóval összesen 300 hektoliter űrtartalmú ászok- hordónk várja a mustot. — Ez nagyon kevés! — A szőlőterületünkhöz viszonyítva, valóban kevésnek tűnik, de 800 mázsa szőlő átadására szerződést kötöttünk a borforgalmi vállalattal, így annak elhelyezésére nincs gondunk. — Hogyan fejlődnek az újtelepítésű gyümölcsösök? — ötven hold almásunk 1969-ben fordul termőre. Harminc holdnyi fiatal telepítésű szilvát a szárazság eléggé megviselte. Az idén nyáron 130 holdnyi nemes cellulóz nyárfát is telepítettünk. A hiányok pótlására faiskolát hoztunk létre. Az új telepítés szépen fejlődik, a faegyedek néhol elérik a kétméteres magasságot is. —f— A szép csokrok mestere A Petőfi utca 51. számú ház utcai frontjára új üzletajtót raktak. Ebben a házban lakik a férjével Héjjas Ambrusné, aki városunkban 42 esztendő óta köti a csokrokat a lakodalmakra és a koszorúkat a temetésekre, és akit „Héjjas néninek” emleget a város apra- ja-nagyja. Bementem a szép virágoskertes házba és megkértem Héjjas nénit, hogy mondjon el egyet-mást az elmúlt négy évtizedről. — Ceglédről kerültem Nagykőrösre. Otthon 12-en voltunk testvérek. Mindnyájan dolgoztunk. Én szerelmese lettem a virágnak és már kislánykoromban megtanultam csokrot és koszorút kötni. — Szeretem a virágot és a munkát. Addig érdemes élni, amíg dolgozni tud az ember ... És olyan kedvesek az emlékek! Vannak családok, ahol én készítettem a menyasszonyi csokrot a nagymamának, a leányának és az unokának is. És a messze ment körösiek sem feledkeztek meg rólam. Több csokrot és koszorút rendeltek tőlem a negyven esztendő alatt az Amerikából, Romániából, Francia- és Németországból hazalátogató honfitársak. — A múlt héten is kedves emléket elevenített fel egy szép kis menyasszony, aki a vőlegényével jött el hozzám esküvői csokrot rendelni. Elmondotta, hogy 4—5 éves kislánykorában, egy anyák napján bejött az üzletembe és virágot kért. Kérdeztem tőle, hogy mennyi pénzed van? — Nekem nincs pénzem — felelte ő naivan. Erre én pár szál virághoz zöldet tettem és a kis csokrot odaadtam neki... De sok esetben megcsináltam ezt máskor is ... — Esténként sokszor 10—11 óráig dolgozunk, élő és művirágokból készítjük a csokrokat és a koszorúkat. A művirág minden szirmát, levelét magunk formáljuk papírból. Kőrösön a koszorúnál ezt kedvelik. Tovább tart. A búcsúzásnál még elmondott egy érdekes esetet. A háború előtt egy magas pozícióban levő körösi fiatalember nősült, s hogy mutassa kicsoda-micsoda, az akkori híres pesti virágkereskedőtől, Gelb Malvintól rendelt menyasszonyi csokrot. Az édesanyja ezt nem tudta, s 5 meg Héjjas nénivel készíttetett bukétát. Az esküvő előtt megérkeztek a virágok és a vőlegény meglepve látta, hogy Héjjas néni rózsacsokra sokkal szebb ... Erre, hogy a szép csokor, meg a pesti márka is meglegyen — Gelb Malvin névjegyét kötötte rá Héjjas néni csokrára... — Kopa — Nagykőrös irodalomtörténetébőr in. O tt van aztán a táblán a három nagy történész, akinek Arany is sokat köszönhetett. Időrendben is, hatásban is első Szilágyi Sándor, aki egy történész-iskola feje lett Pesten, ő szerkesztette a millennium alkalmából is a Magyar Nemzet Története 10 kötetes díszművet, mely pedagógiailag is igen kiváló alkotás. Ö legtovább volt itt a „nagy-tanárok” közül: 1853—1867-ig. Hozzá ragaszkodtak legjobban a diákok. Mintegy 15 nagy műve hirdeti itt tudását, köztük kiadta Bállá Gergely, híres nagykőrösi nótárius Nagykőrösi Krónikáját, s ezzel megmentette a pusztulástól ezt a pótolhatatlan forrásmunkát. Megtanult törökül is, hogy tanulmányozhassa Nagykőrös város nagy mennyiségű török nyelvű oklevelét, amelyet aztán kiváló munkatársak segítségével jelentős részben ki is adott. I nnen került ki a kolozsvári egyetem első magyar történészprofesszora is: Szabó Károly, aki mint bibliográfus is beírta nevét a magyar irodalomba. 1855—1860-ig működött Nagykőrösön, s az elnyomatás éveiben lobogó lelkesedéssel tartotta a bizalmat a város egész lakosságában. Hét fontos műve jelent meg nagykőrösi tanársága idején, főként a magyar őstörténetre vonatkozólag. Forráskiadványai: Anonymus, Rogérius máig is fontosak. A harmadik nagy történész, Salamon Ferenc, csak egy évig volt itt, de ezalatt is a török hódoltság történeti emlékei összegyűjtésében és feldolgozásában Szilágyi Sándorral és Szilády Áronnal együtt emlékezetes munkát fejtett ki. Szi- lády körösi diák — Arany-tanítvány —, majd itteni segédlelkész volt. Akkoriban született meg az a mondás, hogy „Kőrösön még a káplán is akadémikus!” Salamon 1855-ben Pestre ment, ahol nagy pályát futott meg. Szobra ott áll az Akadémia előtt... A legkevésbé ismert a tudós akadémikusok közt Szigeti Varga János, pedig ő az Akadémia legrégibb tagjai között foglalt helyet, 1834-ből származó oklevele ma is megvan az Arany Emlékmúzeumban. Losonczi István után ő a második igazán nagy alakja Nagykőrösnek. Sárospatak neveltje, SPORTMOZAIK A hagyományos Arany János ökölvívó emlékversenyre augusztus 24-én és 25-én kerül sor a Kinizsi Sportotthonban a Nagykőrösi Kinizsi rendezésében. A selejtezőket 24-én (szombaton) 16 órai kezdettel rendezik; míg az elődöntőkre 25-én (vasárnap) 9 órai, a döntőkre pedig 15 órai kezdettel kerül sor. ★ Augusztus 11-én edzőjük, Medve László vezetésével Tatára utazott az országos serdülő és ifjúsági tornász edző- táborozásra a Kinizsi öt fiatal tornásza. Augusztus 29-ig ott bővíti tornászismereteit, hogy a későbbiekben azután versenyeken is kamatoztatni tudják. Hüllner Péter az 1952-es születésű tornászok esztergomi táborozására megy ugyanez- alatt az idő alatt. ★ 10—15 új úttörő korosztályú versenyző is látogatja a Kinizsi birkózósdzéseit. A szakosztály további utánpótlása így ismét jóelőre biztosítva van. ott Szemere Bertalannal megalapította az ifjúság híres Magyar Nyelvmívelő Társaságát. Nagykőrösi beköszöntő beszédében is meglepetést keltett a nyelvújítás jegyében álló filozófiai nyelvével. Ma is nagyrabecsüléssel olvashatjuk műveit, melyekben tudatosan kerüli az idegen szavakat akkor, amikor a magyar tudományos műnyelv meglehetősen ismeretlen volt. 1833—1874-ig, tehát a maga koráig a leghosszabb ideig működött a gimnázium tanári székén, ő volt Arany János igazgatója is. Idekötötte felesége is, aki az egyik legtekintélyesebb körösi család tagja volt. Nyomtatásban megjelent 21 művével ő viszi el a pálmát a körösi nagy tanárok közül. Nevezetessége, hogy Hegel bölcseletét ő hozta be hazánkba, s a fejlődés, hullámszerű változás elvének szívós szószólója volt mindvégig. Ezzel még Madáchra is hatott, s korunk is tisztelettel nézhet rá. Igazában még egy hetedik akadémikus is került ki innen: Tomory Anasztáz, aki azonban nem any- nyira tudományával, hanem vagyonával lett a magyar irodalom jótevője. Egyévi tanársága alatt (1853—54) hamburgi nagybátyjától mesés örökséghez jutott, s ekkor lemondott állásáról, azzal a kikötéssel, hogy „tiszteletbeli nagykőrösi tanár” címét megtarthassa. Pesten a „Magyar Shakespeare”-t ő pénzelte, de a körösi ifjúságról sem feledkezett meg soha. A Tomory-aranyok nagy ösztönzői lettek a fiatalság irodalmi törekvéseinek. Búcsúvacsorájára Jókai is lejött, s ekkor írta Egy nap Arany Jánosnál című megkapó novellájában: „Az volt ám a tanári kar! A Fiastyúkban nincs annyi csillag, mint akkor Nagykőrösön volt.” Máig sincs ennél szebb és tömörebb jellemzése az Arany-kornak! 1882-ben meghalt Arany János. Nagy küldöttség vett részt a temetésén. Szilágyi Sándor, az egykori nagykőrösi tanár, akkor az Egyetemi Könyvtár igazgatója vezette őket a családhoz, s ott az „aranyszájúnak” nevezett körösi főpap, Filó Lajos mondott megható beszédet. A Hunyadi Termelőszövetkezet központi irodája előtt, a bekerített virágoskert egyik sarkában, meteorológiai állomást létesítettek. Maximumminimum hőmérőt helyeztek el az éjjeli legalacsonyabb és a nappali legmagasabb hőmérséklet megfigyelésére. Ennek adatait naplóban jegyzik a szőlészeti agronómusok. — Kulturális vetélkedő zajlik Vác nagyüzemei között. A kéthetenként sorra kerülő fordulókon a résztvevők versmondásban és irodalmi ismeretekben mérik össze erejüket. Munkások és látogatók Szorgalmas asszonykezek töltik a konzervgyár Il-es telepén az üvegekbe a lecsót. A dobozzáró gépsor fürge ujjú munkásainak mindig sok figyelője akad, ha látogatók érkeznek a telepre. Ezúttal a debreceni BIOGAL Gyógyszergyár Gőri-brigádja látogatott el a Nagykőrösi Konzervgyárba. Foto: Kiss Házi meteorológia Gyáva levelek Jelzőkben gazdag magyar nyelvünkből nem véletlenül választottam címként ezt a szót. Ügy érzem, leginkább ez fejezi ki azoknak az embereknek a mentalitását, akik leveleket küldözgetnek a szerkesztőségbe, és nem írják alá a nevüket. Az újság — többek között — a közvélemény hangja is. Minden olyan esetben, amikor felkeresi valaki — akár személyesen, akár levélben — a szerkesztőséget, tőlünk telhetőén igyekszünk segíteni gondja, problémája megoldásában. Annál érthetetlenebbek a névtelen levelek. Olvasva őket, értem — ha nem is értem meg — írójukat. Ezeknek a leveleknek ugyanis elenyésző hányada foglalkozik a közvéleményt érintő és érdeklő problémával. Legtöbbjük személyes indítékból íródik, és épp emiatt gondolataikban, megfogalmazásukban gyű- lölködők és primitívek az ilyen sorok. Sokan élnek ebben a városban, akik jobbat akaró türelmetlenséggel, a lakóhelyük iránti felelősséggel, a társadalmi morál tökéletesítéséért vállalt ambícióval keresnek fel bennünket, hogy felhívják figyelmünket egy-egy, még meglevő kisebb vagy nagyobb jelentőségű hiányosságra. De ezek az emberek sohasem titkolták el nevüket. Az inkognito kétes értékű — általunk egyértelműen elítélt — álarcát csak azok viselik, akik nem a közösség érdekében adnak hangot véleményüknek, és épp emiatt nem is merik leírni a nevüket. Gyávák és alattomosak ezek a levelek. Társadalmi rendszerünkben a cselekvő jobbra törekvést becsüljük, és támogatjuk. De minden olyan írás, amely közösség- ellenes, és a névtelenség hadállásából nyújtogatja csápjait a becsületes emberek gondolkodását summázó közvélemény ellen — papírkosárba kerül. Karai László A z Arany tisztelete jegyében történnek aztán itt a legfontosabb társadalmi és irodalmi megmozdulások. 1910-ben, Nagykőrösről távozása kerek ötven éves évfordulóján, leplezik le Arany szép szobrát. Ez volt az első alkalom, hogy országos irodalmi megmozdulás színhelye lett a város. 1925. március 22-én ismét országos ünnepség keretében kerül sor az Arany Társaság megalakítására, és ettől kezdve a társaság és Nagykőrös irodalmi élete egyet jelentett. (Véffe, Dr- Tör5s Lászl° * Ezt az írást a Kortárs 1968. augusztusi számából vettük át. mit Utunk ma a moziban? Szüzek elrablása. Színes román kalandfilm. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: 23. Világmagazin. Előadás kezdete: fé1 6 és 8 órakor.
