Pest Megyei Hírlap, 1968. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-15 / 191. szám

Együtt énekeltek Európával Elmondta: Kismartoni Ferenc népművelési felügyelő — FELEJTHETETLEN él­ményben volt részem az ál­tal, hogy részt vehettem az Europa Cantat (Európa éne­kel) mozgalom idei találko­zójaként megrendezett veszp­rémi nemzetközi Éneklő hét záróeseményein. Kilenc kül­földi és hét hazai együttes adott egymásnak találkozót a kedves dunántúli városban. Százakat fűzött össze a nagy nemzetközi nyelv: a dal és a muzsika szeretete. — A váciak számára a pén­teki nap jelentette a fontos dátumot. A vegyipari egyetem aulájában ezer főnyi hallga­tóság előtt ezen az estén adott önálló hangversenyt vegyeska­runk, a Vox Humana kórus. Régebbi és újonnan betanult művekből állították össze mű­sorukat, s énekeltek dicséretet érdemlően, Maklári József karnagy vezetésével. — Egyébként még volt egy váci vonatkozású epizódja a veszprémi találkozónak. Ugyanis napi két-kót órát1 fordítottak a dalosok az úgy­nevezett atelier-próbákra. Négy nagy csoportban készül­tek a zárókoncertre, a közös éneklésre. Ott került sor Su­gár Rezső Hunyadiról szóló Hősi énekének előadására, amelyet szintén Makiári vezé­nyelt. Találkoztunk a kiváló dirigenssel, Willi Trädellel, aki nemrég Vácott vezényelte a hannoveri együttest. — MIT HOZTAM HAZA tanulságul az útról? Mi is bátrabban kezdeményezhet­nénk, hogy ne csak egy dalos- találkozó, s egy-két kiállítás szerepeljen nyári eseményeink között. Itt állnak kollégiu­maink július—augusztusban kihasználatlanul. A remek fekvésű Konstantin tér mini- Szeged lehetne, a pompás környezetű sportstadion is fo­gadhatna népes együtteseket. VESZPRÉM jó példát mu­tatott, ami nincsen szabadal­maztatva ! (Lejegyezte: P. R.) Hajó — betonágyban Valamikor a folyamokat jártam. Másfél éve, mint a szárazra vetett hal, itt fek­szem az úttörőház előtt. Éle­tem nemrég néhány órára vi­dámabb lett, rajtam forgatták a „Mi lesz veled, Eszterke?" néhány jelenetét. De elvonult a stáb és jöttek az egyformán unalmas napok... — így pa­naszkodik a hajó a Duna-par- ton. Róla kérdeztük Tömeg Istvánt, a hajó felújítóját. — Mi lesz a hajó sorsa? — Több mint egy éve dol­gozunk rajta Jakab Jánossal, az öntöde oktató-művezetőjé­vel. Sájnos, ketten kevesen va­gyunk. ígértek ugyan a válla­latok és az üzemek segítséget — de ez idáig ígéret is ma­radt. — A hajó itt marad, a mos­tani helyén, betonágyban, és a gyerekeké lesz, az ő saját, kü­lön birodalmuk. — Mikor? — Ha segítséget kapunk, akár már a jövő tavaszra. Nem kettőnkön múlik. (Kép, szöveg: Törnek) Ma Ingyenes jogi tanácsadás Csütörtök délután öttől in­gyenes jogi tanácsadás lesz a Lenin úti tömegszervezeti székházban. Ez alkalommal dr. Kovács János ügyvéd tart ügyeletet és ad tanácsot a hoz­zá fordulóknak. „Ne ajánlkozzék Magyarország máglyának...“ Vác a kiegyezés idején Nem feladatunk itt az 1867- es kiegyezés országos vo­natkozásait ismertetni, az ér­deklődő ezt szakkönyvekben és tankönyvekben bárhol meg­találhatja. akár múzeumunk nyilvános könyvtárában is. Arról szeretnénk röviden beszélni, hogy mi történt Vácon ebben az időben. Mint már mondottuk, a2 1860-as évek elején az önkényuralom nyo­mása — a kül- és belpo­litikai események hatása ala:t fokozatosan csökkenni kény­szerült. Az engedmények először tőkés létesítmények és kulturális szervezetek en­gedélyezése formájában nyil­vánultak meg. így a már említett „Szeg-lő és Beteg­ápoló Egylet” mellett 1864- ben megalakulhatott a Váci Takarékpénztár, felerészben egyházi vezetéssel. Engedélyt kapott a város arra is, hogy alaptőkét gyűjtsön egy maj­dani városi közkórház cél­jára, sőt a Magyar Tudo­mányos Akadémia épületére rendezett gyűjtést is megen­gedték. Jellemző azonban, hogy az épület javára ren­dezett váci estély megnyitó­jából a Rákóczi indulót ki­húzták, még pedig akkor, amikor a nyomtatott műso­rok már készen voltak. A szabadságharc óta elő­ször összehívott 1861-es or­szággyűlésre a váciak, az idő­közben amnesztiával haza­tért 48-as követüket, Hajnik Pált választották is­mét. A választási kortes- nóta így kezdődött: „Éljen Hajnik, Vácz-kerület követe! Aki értünk olyan sokat szenvede!” Hajnik azonban csak rész­ben váltotta be a hozzáfűzött újabb reményeket. Az or­szággyűlésen elhatárolta ma­gát Kossuth elgondolásától, és Deák Ferenc passzív ki- várási politikájához csatla­kozott. Hajnik 1864-ben meghalt. Helyére Drágfy Sándor, a Váci Takarékpénztár igazga­tója szeretett volna bejutni, de végül is báró Podma- niczky Ármin lett Vác or­szággyűlési képviselője. Ez­zel Vác jobbratolódása el­dőlt, és az országgyűlési kép­viselők többségével együtt Podmaniczky is hozzájárult az 1867-es kiegyezéshez. En­nek Vác számára egy haszna volt. A kormányzat foko­zottabban engedélyezte a vá­ros iparosodását, a magán­ipari tőke fejlesztését, ami­XII. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM 1968. AUGUSZTUS 15.. CSÜTÖRTÖK SZÖVETKEZETI KÜLDÖTTEK TANÁCSKOZÁSA Emelkedő forgalom - új beruházások I Vheg tódon Duna-műhely Két nappal a váci tárlat megnyitása előtt lesz Visegrá- don a Duna-műhely képzőmű­vészeti kiállítás ünnepélyes megnyitója. A Duna-műhely 1967-ben alakult azzal a céllal, hogy a folyam környékén élő, rokon törekvésű képzőművészek munkaközösségévé váljék. Nem gazdasági, vagy érdek- védelmi szervezet, hanem a tapasztalatcsere, az elvi viták, a művészeti és esztétikai to­vábbfejlődés eszköze. Ebből a célból tagjai találkozókat, ösz- szejöveteleket szerveznek a műtermekben, közösen készí­Hétfő délután a Lenin úti székházban tartotta tanácsko­zását a Vác és Vidéke Általá­nos Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. Kovács László igazgató-elnök 85 részvevő előtt számolt be az év első felének gazdasági eseményei­ről. Örömmel közölte, hogy a Szövetkezetek Pest megyei Központja, a legutóbbi értéke­lés alapján, 40 egység között a bolti kiskereskedelem for­galmában első; a vendéglátó­ipari forgalomban nyolcadik helyre rangsorolta a váci szö­vetkezetei. Az első félév rekordforgal­mat jelentett, mert a bázis- időszakhoz képest 165 százalé­kos volt a január—júniusi eredmény. A kereskedelem ötmillió­val többet forgalmazott, mint a múlt év hasonló időszakában. Az ipar félmilliós tiszta ha­szonnal jelentkezett. A felvá­sárlás elmaradt a tervezett színvonaltól, főleg a mostoha időjárás miatt. A vezetőség élt az új gazda­sági irányítás adta módszerek­kel. Nagyszerű a piacon meg­nyitott tejbolt és az iparcikk­bolt. Vácott is, a községekben is bevált a helyszíni OTP- akció, amely kényelmessé teszi és meggyorsítja a tartós cikkek vásárlását. Ma már lehetőségük van ar­ra, hogy a közvetlen terme­lőktől — tsz-től, állami gazda­ságtól, magántermelőtől — is vásárolhassanak. Ez érezhe­tően megjavította a piaci for­galmat. A baromfifelhozatal 30 százalékkal több, mint ta­valy volt. Nem hanyagolják el a fej­lesztést, a tervszerű beruhá­zást. Az első félévben a sződ- ligeti kemping-táborban, a fel­sőgödi ÉM-üdülőben és Alsó- gödön nyitottak új üzemegy- I ségeket. A második félév nagy I létesítménye lesz az október­SZAKSZERVEZETI ELET Emelkedik a szervezettség A szakszervezetben folyó I politikai munkának és az érdekvédelmi tevékenység színvonalának fontos mér­lege a szakszervezeti tag- díjfizetés. Ha jó a szakszer­vezet kapcsolata a dolgozók­kal, ha számítanak a véle­ményükre, bevonják őket az üzemi döntésekbe, szívesen fizetik a tagdíjat. Mivel a szakszervezeti tagság önkén­tes, ezért a szakszervezeti ve­zetőkön múlik az is, hogy a dolgozók valóban saját ér­dekvédelmi szervüknek te­kintik-e a szakszervezetet, vagy örök refrénként kér­dezgetik: „De mit ad a szak- szervezet?”. nek lényeges következmé­nye volt az, hogy Vácon a munkásmozgalom — más városainkhoz viszo­nyítva — korán megindult, éppen ezekben az években. Podmaniczky még a kiegye­zés évében lemondott kö­veti megbízásáról. Most már nyitva állt volna az út Drágfy előtt, ő azonban ravasz em­ber volt. Maga helyett Kos­suth Lajost ajánlotta váci képviselőnek. Kossuth meg­hívó levelét Torinóba a má­sodik börtönbüntetését is le­töltött 48-as honvédezredes, Zambelly Lajos és Degré Alajos írta alá. Kossuth a meghívást természetesen nem jogadta el, de nagyobb pénz­összeget küldött a váci 1848- as honvédemlék céljára, me­lyet a következő évben, 1868- ban fel is állítottak. Kossuth válaszában többek közt eze­ket írta: „Ne ajánlkozzék Ma­gyarország máglyának, me­lyen a történelem kérlelhe­tetlen logikája az osztrák sast elégeti.” Drágfy Sándor jól számított, ezzel a manő­verrel a baloldal felé is jó arcot vágott, és most már nyugodtan beleülhetett a kép­viselői székbe, Vác küldötte­ként. Bele is ült. Stefaits István múzeumigazgató A váci építőipari vállala­toknál arról tanúskodnak a statisztikák, hogy állandó tö­rekvés folyik a szervezett­ség növelésére, a politikai munka javítására. A Pest megyei Tanács Építőipari Vállalatánál 1967 első félévében 80 százalékos volt a szer­vezettség, 1968 második félévre 83 százalékra nőtt. Az egy főre eső átlagtagdíj mintegy két forinttal emel­kedett ebben az időben. A DCM-ben tavaly 88 szá­zalékos volt a szervezettség, míg az idei első félévben már elérték a 92 százalékot. A Cement- és Mészipari Vál­lalat központjában két és fél százalékos visszaesés mu­tatkozik. Tavaly még 100 százalékos volt a szervezett­ség, míg az idén csak 97,5 százalék. Azoknak az építőipari vál­lalatoknak, amelyeknek ki­helyezett részlege dolgozik yác területén, csak a köz­ponti statisztikáit ismerjük. Némi tájékozódást mégis nyújtanak a számunkra. A Pest megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál tavaly 73 százalékos volt a szervezett­ség, amely egy év alatt 84,8 száza­lékra javult. A Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei központ­jában tavaly 80, az idei első félévben 84 százalékos szer­vezettséget mutattak a szá­mok. ___________ <-n) D UNAKESZI Felújították a postát Dunakeszin átépítették a régi postát. Új távbeszélő-be­rendezést kaptak, amely lehe­tővé teszi újabb előfizetők be­kapcsolását. A csomagraktár Í3 megnagyobbodott. A felvé­teli terem vetekszik a fővárosi postákéval. „BELKER-mérle- get” is kaptak, ami a csomag- felvételt gyorsítja. Üj bútorzat és megszépült környezet teszi kellemessé az ott dolgozók munkahelyét. Végül jó hír az is, hogy a közeljövőben gép- távíró-berendezést kapnak. (s. I.) ben megnyitásra kerülő, két­milliós költséggel épülő alsó­gödi melegkonyhás vendéglő. Ha ezt a szintet tartani tud­ják, év vége után ismét bizto­sítva lesz az egyhónapos nye­reségrészesedés. A jelenlevők közül nyolcán jelentkeztek hozzászólásra. Az áruellátás további javítását kérték, mert vasáruból még mindig sok árufajta hiányzik. (papp) tik elő kiállításaikat és alakít­ják ki nézeteiket. Augusztus 18-án megnyíló tárlatuk színhelye a visegrádi Salamon-torony. A jobb parti kiállítás ellenére a 12 művész közül hét a Duna bal partjá­ról küld műveket. Dániel Kor­nél, Lipovniczky László, Mi- zser Pál s mások alkotásait Visegrádon szeptember 8-ig I tekintheti meg a közönség. Á váci kiállítás előtt A ugusztus 20-án megnyí­lik és szeptember 4-ig látogatható a megyében élő képzőművészek váci tárlata. Jó pár év erőfeszítéseinek gyümölcse érett be ezzel mostanra. Korábban ugyan­is komoly gond volt a me­gyében élő számos rangos művésznek az, hogy alkotá­saival eljusson a közönség­hez. Pedig ismert és tehet­séges művészek élnek itt, a Börzsöny és a Pilis hegyei között, a Duna környékén és alkotnak serényen, a termé­szet szépségeitől megihletve. Sokáig hiányoztak az anya­gi eszközök, a kellő megér­tés, a kiállítóhelyiség és az összefogó erő, amely megte­remti, megszervezi művész és közönsége találkozását. A korábbi nehézségek el­hárultak. A város és a me­gye művelődési szervezete, a művészet pártfogóinak jó­indulata és a művészek erő­feszítései beértek. Egy sor rangos kiállítást tudunk magunk mögött, a lelemény és összefogás is segít, ma már Visegrád, Nagymaros és Vác felzárkózik a szentend­rei hagyományok mögé, év­ről évre műértő gonddal, szeretettel fogadva a jó ne­vű alkotók műveit. Augusztus 20-án váro­sunkban 35 művész 88 alko­tásával ismerkedhetünk. Kü­lönféle művészeti felfogású műveket láthatunk majd, az úgynevezett közérthető mű­vek éppúgy föllelhetők, iránt az elvontabb, merészebb, új utakon járók, amelyek több asszociációs készséget kiván- nak a nézőtől. A mű értéke, modernsége, gyakori vita­téma a művészetszerető em­berek között. Míg egyfelől az érdeklődő megköveteli a valóság feltárását, megjele­nítését a műtől, másfelől a művésznek elidegeníthetet­len joga a világot a saját szemével nézni, és olyannak ábrázolni, amilyennek ő lát­ja. Mindebből számos konf­liktus, szenvedélyes vita származik, ez azonban nem von le a művészet értéké­ből, sőt az egészséges vitat­kozás alkalmas a figyelem felkeltésére, fokozására is. Várakozással tekintünk tehát az új művek bemutatkozása elé. A váci tárlaton számos megyei alkotó mellett isimért váci művészek nevével ta­lálkozhatunk: Dániel Kornél, Gaál Imre, Hídvégi Valéria, Mizser Pál, Lipovniczky László, Peukert Károly és Végh Dezső szerepel a kiál­lítók között; a járásban élő művészeket pedig Gebora. László, Lőrincz Vitus, Gaál Endre és Uhrig Zsigmond képviseli. Rudolf Ottó Rablómese — rossz befejezéssel Kedden délután a rendőrség félrevezetése miatt állították bíróság elé Gál József sződ- csörögi lakost, a Híradástech­nikai Anyagok Gyárának se­gédmunkását. Az elmúlt vasárnap ezer fo­rintot vett magához azzal a céllal, hogy Vácon malacot vá­sárol. Útközben több italbolt­ba betért, ahol kuglizni és snűrozni kezdett. A szerencse- játékon elvesztette pénzét Eélt a családi botránytól, ezért kitalált egy történetet. Hazatérve elpanaszolta fele­ségének, hogy megtámadták és elrabolták tőle a pénzt. Felesége ragaszkodott hoz­zá, hogy ismeretlen tettesek ellen tegyen feljelentést a rendőrkapitányságon. Így is történt. Hétfőn azonban beval­lotta, hogy a rablótámadást kitalálta. Az ügyészség ható­ság félrevezetése miatt emelt vádat ellene. A járásbíróság, mérlegelve a körülményeket, úgy találta, hogy a törvény­ben előírt legkisebb büntetés is súlyos lenne, ezért, figye­lembe véve, hogy családja, három gyermeke van, hogy büntetlen előéletű, négyhóna­pi javító-nevelő munkára ítél­te, tízszázalékos bércsökken­téssel. (b) Zenekedvelők klubja - szeptembertől Szeptemberben ismét fel­csendül a muzsika a zeneked­velők klubjában. Mint el­mondták, úgy tervezik, hogy tiz hónapon keresztül, a szo­kásokhoz híven, kéthetenként jönnek össze. Elemző előadást — az elmúlt évi gyakorlattól eltérve — nem kéthetenként, hanem havonta tartanak. > Nem ragaszkodnak szigo­rúan a zenei korszakok egy­másutánjához sem, hanem kötetlenül, a zenebarátok kí­vánságait figyelembe véve ál­lítják össze a zenei délutánok programját. Klasszikus és modern muzsikát hallgatnak majd egymás után, hogy ki­ki megtalálja a kedvére valót. — Mit bámul? Hiányoztam az iskolából, mikor a gravitá­ciót tanultuk... (Kertész László rajza)

Next

/
Thumbnails
Contents