Pest Megyei Hírlap, 1968. július (12. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-12 / 162. szám
KW nicyrí \KivUm 1968. JÜLIITS 12.. PÉNTEK Pékek, boltok, vásárlók Hajnali bosszúságok - Várakozás szombaton Dupla mennyiség, dupla idő - Szövetkezeti sütőüzem A Nagykáta és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet 32. számú tejes kenyérboltja, Szentmárton- kátán __Fél tíz, délelőtt. Ker esem, a várakozó, elkeseredett tömeget. A vad nyárban pihegő utcán alig egy-két járókelő. A bolt előtt senki. Belépek. Homályos, kopott, kis helyiség. Három idősebb asszony, egy kamaszlány, meg egy suty- tyó legényke toporog a pult előtt. Fehérköpenyes, fiatal nő szolgálja ki őket. Türelmesen várnak, míg ki-ki sorra kerül. Hátul, a polcon, barnára sült, kétkilós veknik mosolyognak. Egy szegletes kosárban soksok péksütemény. — Az régebben volt, hogy délig is sorba kellett állnunk — mondják a vásárlók, mikor kérdezgetni kezdem őket. — Jó ideje már reggel hatkor, fél hétkor meghozzák a kenyeret. Csak szombatonként késnek vele. Akkor két részletben szállítanak, és a második szállítmány fél egy és egy óra között érkezik, a bolt pedig csak egyig van nyitva. Miért nem hozzák az egészet reggel? Ügy volna jó. — Persze, nem csukhatok be, amíg a sok méltatlankodót ki nem szolgálom — szólal meg a fehér köpenyes, akinek, mint később megtudom, Zor- nánszki Mária a neve. — Rádolgozok, de ezeket a túlórákat nekem senki nem fizeti meg. Ö a bolt vezetője, s egyben egyedüli elárusítója is. — Szombatonként másnapos kenyereket csempésznek a szállítmányba — ered meg az asszonyok nyelve —, ’s mi, bizony, azokat nem visszük haza. Némelyiket meg nem sütik meg eléggé, sűrű a bele, pedig mint a spongya, olyannak kellene lennie. — És ha még azt látná, mi van reggelente! Indulnának a tsz-be, itt meg csak egy kiszolgáló küszködik. Olyan hosszú a sor, hogy csuda. Mért nem adnak legalább reggel fél hattól hétig segítséget ennek a szegény teremtésnek, nem győzi egyedül... Pedig, amint látom, a szegény teremtésnek gyorsan jár a keze. Perceken belül üres a bolt. No, most vehet egy nagy lélegzetet. És zavartalanul szót válthat velem is. ‘ — Kétségtelen, amit az imént hallott, igaz. Hanem az asszonyok is furcsák. Csak forró kenyér kellene nekik. Amire egyszer kimondják, hogy másnapos, arra keresztet vethetek. Végül 3 forintért adom el kilóját, 3,60 helyett. Rámegy a kálóm, olykor még a fizetésem egy része is. A Pest megyei Tanács III. számú Sütőipari Vállalatának 201-es üzeme, Nagykáta ... Szélig Tivadar telepvezető épp Cegléden értekezik, csak titkárnőjével, Marton Istvánné- val beszélhetek. — Szombatra, a vasárnapi munkaszünet miatt kétszer annyi kenyeret kell sütnünk, mint a többi hétköznapra — hallgatom a magyarázatot. — A dupla mennyiség, mely gyakran a 100 mázsát is eléri, dupla időt követel. Péntek délután, a szokásos 3 helyett, 1 órakor kezd az első műszak, mely éjfélig süti a süteményt és finom fehér kenyeret. A váltóműszak már csak kenyeret készít, s ha a szükség úgy kívánja, szombat reggel 8-kor még két-három ember nekilát, hogy azt, ami a megrendelt mennyiségből hiányzik, megcsinálja. Nagy- kátára 20, Szentmártonkátára 7, Bicskére 5 boltba szállítunk kenyeret és péksüteményt, van aztán még 18 italbolt és bisztró, melyeknek szintén mi visszük a péksüteményt. Ha szombaton' is mindenhova egyszerre szállítanánk el a megrendelt mennyiséget, egyes boltok csak este kapnák meg az árut. Szombati szállításaink egyébként kötbérmentesek, de mi ezzel a könnyítéssel nem élünk vissza. Telepvezetőnk folyton azt variálja, hogyan tudná a teljes megelégedést mindenütt kiváltani. Persze, az, hogy az összes bolt forró kenyeret kapjon, teljesíthetetlen igény. Másnapos árut azonban mi sohasem küldünk NAGYKOROS Dísznövény-bemutató, alkalmi csokrok parádéja Kovács Ambrus, a nagykőrösi városgazdálkodási vállalat igazgatója, kiállítási előkészületekről tájékoztatott minket. — Vállalatunk a virágkertészet termékeivel szerepel majd a kiállításon. Külön pavilont biztosított részünkre a városi tanács, amelyet ízlésesen igyekszünk hasznosítani, hogy kertészetünk virágaiból a legszebbeket mutathassuk /neg a ' látogatóknak. Dísznövény-bemutatót tartunk, és a kiállításon az alkalmi csokrok összeállítását is bemutatjuk látogatóinknak. Különböző névnapi és menyasszonyi csokrokat helyezünk el a pavilonban és a nálunk készült művirágokat, műkoszorúkat. Úgy véljük, hogy a mindenki számára kedves virágok pavilonja szép színfoltja lesz majd a jubileumi kiállításnak. CEGLED Pénzt kereső kisdiákok Június 17. óta Cegléden 45— 50 Hámán Kató iskolás jár a Dózsa Népe Tsz-be. Már negyedik hete, hogy szívósan kitartanak a rendkívüli hőségben. Igaz, okosan teszik, hogy már reggel 5-kor elindulnak, így a 6 órás munkát délelőtt 11-re befejezhetik. Sokan gyümölcsöt, krumplit szednek, mások szőlőt kapálnak. Az elmúlt héten a lányok között Nyári Rózsi volt a legszorgalmasabb, 57 szőlősort kapált meg, de a fiúk közül Türei Pali és Juhász Feri túltett rajta, ők 79 sort kapáltak meg. Nem könnyű dolog persze a kapálás. De akik még csak most tanulják, azoknak Kovács Károly bácsi, a tsz mezőőre szívesen megmutatja. Sok dolga volt a vizeseknek is. Soha sem volt elég bármenynyit hoztak. A gyerekek nem felejtették el megkóstolgatni a gyümölcsfák termését, pihenő helyett pedig jóízűen ugrabugráltak a homokbánya hűvösében. Még ezen a héten dolgoznak az iskolások, azután a megkeresett pénzből ők is nyaralhatnak kedvükre. (—sz—ó) sehová, csak éjjeli sütést, vagyis olyan árut, mely még 12 órát sem pihent azóta, hogy kikerült a kemencéből. Hébe- hóba megesik, hogy késünk a szállítással, olykor kevésbé megsült kenyér is kicsúszik a boltokba, ezt elismerjük, de igyekszünk, hogy az ilyesmi a lehető legritkábban forduljon elő. & A Nagykáta és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet központja. ülviczky József elnök meglepetten hallgatja beszámolómat. Neki Zománszki Mária szentimártonkátai boltvezető még sohasem panaszkodott. Utánanéz feltétlenül. — A fő gond itt, Nagyká- tán is, inkább az — fordítja új irányba figyelmemet —, hogy a reggeli tejhez nem tudunk friss süteményt adni a vásárlóknak, a sütőipari vállalat késedelmes szállítása miatt. Mi megértjük, hogy két gépkocsival nehezen boldogul, hiszen a járás nagy részét neki kell pékáruval ellátnia. Egyébként minőségi panaszaink is vannak termel- vénypik ellen ... Az a tervünk, hotgy a szövetkezet üzemeltet majd egy sütödét és nyit egy kenyér-mintaboltot is. Elsősorban süteményt, zsúrkenyeret, cipót, pacsnit s egyéb finomabb árut termelnénk, vagyis ' gazdag választékra törekednénk. Szakemberünk lenne, helyiséget most. keresünk, és már az anyagi lehetőségeiken is törjük a fejünket. — A Nagykátai Járási Párt- bizottság épp a közelmúltban foglalkozott a sütőipar munkájával. Megállapított bizonyos fejlődést, de megállapította azt is, hogy a választék, a minőség és a szállítás körül sok még a javítani való... Túlzott centralizáltsága folytán a szállítást tudta a legkevésbé megoldani — csengtek még mindig fülembe Ul- vicaky József búcsú vételünkkor elhangzott szavai, mikor a művelődési háztól nem messze eső tej'bolíbbam a tejfel mellé egy akkora zsem- lyécskét kaptam, hogy talán kettő sem tett volna ki belőle egy valamirevalót. Ezt itt sütötték Nagyhután? — kérdeztem az elárusítót. — Igen. Miért? És megmutatta a készletét, bizonyságául annak, hogy a legszebbet adta, zúgolódásra semmi okom. Kényszeredetten el is mosolyintottam magam, nehogy azt higyje, hogy őrá neheztelek. Polgár István NDK-kiállltás Gyömrőn Az NDK kulturális centrumával közös rendezésben kiállítás nyílik ma Gyömrőn, a művelődési klub helyiségében. A megnyitón az NDK életét bemutató filmeket vetítenek. A több mint 50 képből álló kiállítás egy hónapig tart nyitva. hangszerka valkad Rekonstruálják a világ legrégibb orgonáját Muzsikáltak a magyarok a honfoglalás előtti időkben is, de muzsikáltak azok a népek is — rómaiak, avarok —, amelyek a honfoglalás előtt lakták Pannóniát. Dunaújvárosban, Ajuincumban számos I— IV. századi római dombormű VÁC Termelőszövetkezeti tagok a szegedi szabadtéri játékokon A váci járás tizenhét termelőszövetkezetéből negyven tag látogat augusztusban a szegedi szabadtéri játékokra. A termelőszövetkezeti tagok biztosítási és önsegélyző csoportja szervezi a kétnapos kirándulást. Minden költséget az önsegélyző csoport fedez. A részvevők a szabadtéri játékok egyik előadásán Kacsóh Pongrác: János vitézét is megtekintik. Tízszázalékos előleggel vásárolható többféle elektromos cikk Az Országos Takarékpénztár a Belkereskedelmi Minisztériummal egyetértésben — a kellő árukészlet alapján — kedvezően módosította jóné- hány elektromos cikknél az áruvásárlási hitel feltételeit. Eddig az egy éven belüli kölcsönnél 20 százalék, a 18 hónapos hitel és az 5000 forinton felüli vásárlásoknál 30 százalék előleget kellett fizetniük a vásárlóknak. Tegnaptól az áruhitel akcióban az alábbi cikkeknél tíz százalékra mérsékelték az előleget: asztali rádiók és zeneszekrények, valamennyi televíziókészülék — kivéve az AT 1550-es típust, amely nincs az áruhitel-listán, magnetofon, lemezjátszó, kétlapos villanyfőző elektromos sütővel, valamennyi hazai típusú porszívógép és a belföldi gyártmányú, 1800 forinton felüli mosógép. FÉLID Ő Hétfő óta Vácon tisztes korú férfiak telepednek a főtér egyik sarkára és kis zsámolyon ülve készítenek ceruzavázlatokat. Másutt öt-hat főnyi csoport vitázik valamelyik műemlék előtt. Este a Dumaparti sétányon férfiak és nők alkalmi kórust alkotnak. Ismert Kodály-dallam száll több szólamban a szemközti sziget felé... A rejtély nyitja: a július nyolcadikén kezdődött és most félidejéhez érkező „ötcsatornás” tanfolyam. Pest megye karvezetői, képzőművészei, bábjátékvezetői, népitánc-ta- nárai, illetve színjátszó és irodalmi színpadi rendezői felfrissítik tudásukat, színvonalas előadások, szakmai foglalkozások révén bővítik ismereteiket. Száztizenkettőn vannak elszállásolva a siketnémák főtéri intézetében. A továbbképzés szervezője, a Pest megyei Népművelési Tanácsadó gondoskodik ellátásukról és a foglalkozások zavartalanságáról. Papír, toll, tinta Noha a kínaiak már évszázadokkal korábban felfedezték és alkalmazták a papírt, annak használatát csak 700 éve ismerte meg az európai emberiség. Az európai világ első, legrégibb papírra írt oklevelét 1302-ben Aachenben írták meg. (Addig csak finomított állatbőrt használtak.) Ugyané század végéről már Magyarországon írt papíroklevelek is maradtak. Eddig a legrégibb magyarországi papírmalom első adatát csak 1530-ból ismertük, most kimutatták: Budafelhévizen már az 1470—80-as évektől dolgozott pa- pírkalló. Ennek vizét a mai — Frankel Leó utcai — Malomtó forrásvizei szolgáltatták. Ugyanezek a forrásvizek forgatták a papírmalommal szomszédos gabonaőrlő és lőpormalmok lapátjait is. A XV—XVI. században az igen drága papírost „könyvszámra” mérték. A papírt nemcsak írásra, hanem — viasszal itatva — ablaküveg helyett is használták. Szerepe volt a könyv- nyomtatás kezdetekor: 1310 körül Fran ci aor szagban már papírra nyomták — fadu- cokról — az első játékkártyákat, s a szentképeket is. Az írás eszköze — az ókortól a XIX. századi fém- tollig — a madár- —, főként a lúdtoll volt. Ezt minden betűvető maga metszette meg. Itatósul a porzót használták. A tintát koromból, cserfák gu- bacsainak savából készítették. A budai várpalota ásatásai során több középkori tinta- és * festéktartó edény került napvilágra. Felszínre kerültek olyan — folyami és tengeri — kagylóhéjak is, amelyeket festék- tartónak hasznosítottak: ezekben még az 500—600 éves zöldfestékek is benne voltak. ’Városnéző Séta, á "zébegéhyi Szőnyi Múzeum megtekintése, és kirándulások tarkítják a tíz nap programját. P. R. került elő, lant- és fuvolaszóra táncolok alakjával. A III. század elején faragott dunaújvári E urikidé—Orfeusz-reliei Or- feusza szintén lantot penget. Szőny területén egy — nemcsak ábrázolt, hanem — valóságos zeneszerszám is előkerült: csontból s bronz lemezekből készült fuvola az. Mindezeknél nagyszerűbb s az egész világon egyedülálló lelet az az ezernatszáz éves fuj tatás (hidraulikus) orgona, amelyet Aquincumban találtak meg. Jelenleg — magyar és külföldi szakértők konzultációja alapján — kísérlik meg hiteles rekonstruálását. Az avarok időszakából kerültek elő VI—VIII. századi kétágú csontsípok; ezek egyikét jeles írónk, a mindentudó Tersánszky Józsi Jenő szólaltatta meg. Honfoglaló eleink sírjaiban a régész gyakran akad kis csontsípokra: a régi vadászok madárcsalijai voltak azok. A jászberényi Lehel-kürt, a szép monda ellicicére sem Lehel vezér szerszáma volt, hanem bizánci, cirkuszi viadaloknál használt jelzőkürt. Pogány magyarok sámándobja s fuvolája jelenik meg a Nemzeti Múzeum egyik román kori vízöntőedényén. Hegedűt, fidulát tartó férfialakot farag kőbe vésve a pécsi dóm XI. századi kőfaragója. Kódexeink képein orgonán, klavikordon, dudán, lanton, hárfán játszó muzsikusok légióját találja meg a kutató. Mátyás király hidraulikus orgonáinak egyike fennmaradt: a velencei Museo Correr őrzi azt. Az első klavikordnak nevezett zongorát a Révay család egyik 1547. évi Turóc megyei leltárában említik. Legrégibb meglevő zongoránk a XVII. század elejéről való. Bethlen Gábor fejedelem feleségének, Brandenburgi Katalinnak tulajdona volt. Ma a Nemzeti Múzeumban látható. Forró drót a pusztán POSTA ÉS KÖZSÉGEK SZERZŐDÉSE A dabasi járás községi tanácsai közül tíz szocialista szerződést kötött a postával, amelynek értelmében a tíz község lakott külterülete még ebben az évben telefont kap. A vonal kiépítésének és a készülékek felszerelésének költségei megoszlanak a szerződő felek között. Az a cél, hogy a községektől távol eső területeken is mód legyen vészjelzésre akár elemi csapás, akár hirtelen fellépett betegség esetén, ha a gyors segítség szükséges. A telefont majdnem mindenütt magánházban, esetleg a tanyai iskolában szerelik fel és éjszaka is összeköttetésben marad a községi postával, illetve postaszünet idején a bekapcsolt állomással, azaz a körzeti orvossal vagy községi tanáccsal. Nappal a megfelelő díjszabás szerint magánbeszélgetéseket is folytathatnak a készüléken. A szocialista szerződés alapján segélyhívó telefonhoz jut többek között a Bugyitól tíz kilométerre fekvő Ürböpuszta és a hat kilométer távolságban benépesült Vány, a dabasi és gyáli szőlők néven ismert lakott területek, Örkény határában pedig a falutól távol eső Ilonamajor. A példaképpen felsorolt és a meg nem említett közel húsz hely mindegyikén több száz embert köt össze a világgal az épülő telefonvezeték. Nem ferde a pécsi tv-torony Elérte a századik métert a mecseki tv-adótorony. Az óriás henger most már Pécs minden építményénél magasabb, s a város minden részéből jól látható. A városkép e lényeges új eleme széles körben foglalkoztatja a lakosságot. Sokan ferdének találták, s erről az észrevételükről valóságos telefonáradatban értesítették az építkezés műszaki vezetőit. A torony természetesen nem ferde. A helyi szakemberek naponta, a térképészek pedig hetenként mérik a helyzetét. Másokat az érdekelt, mekkora lesz a torony „mozgása”, s elég biztonságban érezhetik-e magukat 70 méter magasban elhelyezkedő presszójában. A 194 méter magas, mintegy 16 000 tonnás építmény a tervezők szerint tengelyétől körülbelül 70 centimétert leng majd ki. T apintatos tulaj Franciaország egyik kisvárosának vendéglőjében, a teraszon hatalmas táblát helyeztek el. A tábla felirata a következő: „Tisztelt vendégeim! Kérem, ne tartsák fel fölösleges kérdéseikkel felszolgálónőnket! 19 éves, már férjnél van, és neki van a világon a legjobb férje!”
