Pest Megyei Hírlap, 1968. július (12. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-11 / 161. szám
>*ffS/S//////SSSS//S/////SSSSS/SSf/SSSS/SSSSSSSS/SSS/S.WSSfSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SS/S/S/SS/SSSS////SS/////^ (TÁBOROZÁS, 19681 5 S ^SSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS*. N A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA. . ■ __' . .*.......e; • ~i ’í ' Tfln'rfc »-i f m-- ■ -( Kiküldött tudósítóink riportja.) A zánkai táborba éjszaka érkeztünk. Hol volt az a jótékony hűvös, a balzsamos balatoni szél? Csak a képzeletünkben. — Állj! Ki vagy? — mondta vésztjóslóan az őr a táborkapuban. — Engedj be, újságírók vagyunk — mondtuk, dehát azért őr valaki, hogy vigyázzon — egy lépést sem tehettünk, míg a táborvezető meg nem érkezett. Vaksötét volt; a tábor már aludt, a sátrakból pisszenés sem hallatszott. A többiből csak arra emlékszünk, hogy a főző mamák hideg teát, vajaskenyeret tettek elénk, megettük és zuhantunk az ágyba! Nincs igazibb a tábori alvásnál! Altalanos vélemény az, hogy a zánkai táborban olyan szépen esznek a gyerekek, hogy az már nem is ju A tábor egy. — csodálatos. Tíz percre , a sátrak körül hatalmas, tömbös fák... Azt mondják, a tizenöt KISZ- fiatal óriási munkát végzett, míg rendbehozta a terepet, kiirtották a gazt — de meg is van az eredménye! Merczel Feri, a Felfedező őrsből: — Csodás itt. Jó a kaja, mindig van repeta. Egy kicsit messze van a víz, de nem izgalmas, fő, hogy sokat ott vagyunk. Panasz'/ Nincs, tényleg minden jó. A krumplihámozó brigád [éppen a Bélce őrs): — Á, dehogyis, nem büntetés ez a munka! Szívesen csináljuk. Nem hiszed? Komolyan. Semmi pontelőnnyel nem jár! Hogy ez ritkaságszámba megy? Akkor írhatod a nevünket: Szabó Erzsi, Cövek Irén, Bori Erzsi, Pintér Mari. És van közöttünk egy „férfi” is, ő hordja a vizet: Brecsok József. Polgár György, a tábor gazdasági vezetője: — Valóban nincs különösebb problémánk. Ahhoz képest, hogy mi vagyunk az első turnus, simán megy minden. Eleinte baj volt a tejellátással, de azóta ez is rendbe jött. A program is változatos, mert volt éppen egy MHSZ-verseny, légpuskákkal, ködgyertyákkal. A legközelebbi terv: számháború a szomszéd táborral. Csodálatos ez a tábor! Körbe is szaladtam a sátrakat: gyerekek, csak egyet mondjatok, ami rossz itt! — És nem tudtak egyet mondani. Elmesélték, hogy egyik éjszaka valami villogást láttak a zászló- rúdnál, és gyanús zörejeket nallottak. Ébredt a tábor, ta- ■ Ugatták fogvacogva a lidérces fény ókát, már-már kitört a csata az ismeretlen támadó ellen — aztán kiderült, hogy egyik őr játszott egy sünivel, lámpával szórakoztatta az állatot. Sok az élmény, a kacagtató, vagy éppen izgalmas esemény. Merczel Feri mondta búcsúzóul: — Ha akarod, mondok valamit, ami rossz! Az, hogy nem maradhatunk még legalább két hétig. El is hittem. A zánkai táborban nyaralni — egy nyár is kevés. Koblencz—Tóth Reggel hétkor harsona ébresztett. Sztarahorszki János ecseri ifivezető fújta, hangosan, dallamosan — kegyetlenül. Pillanatok alatt megürültek a sátrak, benépesült a zászlórúd környéke. Polgár György, a tábor gazdasági vezetője vezényelte a reggeli tornát. Kezdődött a reggeli. A főző mamákat általános rajongás övezi, közkívánatra soroljuk most fel a nevüket: Patyi Ist- vánné, Cseri Józsefné, Bíró Lászlóné, Sára Istvánná és Elek Gyuláné, valamint Zsófi néni, Jellasics Jánosné. ök gondoskodnak a reggeli habos-forró kávéról, a déli kajáról, sőt a repetáról is, mert az is van bőven. S ha megrengeti a fákat, megzúgatja a Balaton vizét a kiáltás: .,Éhesek va,gyünk, mi enni akarunk, és addig el nem hallgatunk, míg enni nem kapunk!” — már rohamozzák is az asztalt. A legnépszerűbbek a főző mamák. Kipihenve és barnára sülve. Ma vb-ülés lesz Vasadon, 2 órai kezdettel. Napirendjén a községi tanács vb szakigazgatási szerve 1968. első félévi adóügyi munkájának értékelése szerepel. MAI Yll>n|{ MOZIK Gomba: Alibi a vízen. Nyáregyháza: Telemark hősei. Űri: keserű méz. NDK-kiá’lítás nyílik Gyomron Az NDK kulturális centrumával közös rendezésben kiállítás nyílik Gyömrön, július 12-én, holnap este a művelődési klub helyiségében. A megnyitón az NDK életét bemutató filmeket is vetítenek. A több mint 50 képből álló j kiállítás egy hónapig tart j nyitva. Kiállítás igényelhető A járási művelődési ház augusztus közepétől szeptember végéig kölcsönzi az NDK, szeptember közepétől november végéig pedig a Bolgár Kultúra által rendelkezésre bocsátott kiállításokat. A művelődési szervek írásban igényelhetik ezt a járási művelődési háztól. Kívánságra ezek megnyitóján filmvetítéseket is tartanak. (f. s.) X. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM 1968. JÚLIUS 11.. CSÜTÖRTÖK A gyermekek nevelése társadalmi ügy Hogyan tudnánk javítani a cigánygyermekek helyzetén ? Ülést tartott a járási gyermek■ és ifjúságvéde’mi állandó bizottság Hétfőn a mendei községi tanácsháza nagytermében a rek- kenő hőség ellenére szinte teljes létszámban összeült a járási gyermek- és ifjúságvédelmi állandó bizottság. Az ülés : célja a következő évi munka- ! terv előkészítése és megvitatása volt. Horváth Béláné gyermekvédelmi felügyelő megnyitója után Tomsó Imre, a járá- rási művelődési osztály vezetője, vázolta az állandó bizottság előtt álló nevelési és oktatási feladatokat. Többek között kihangsúlyozta, hogy a nevelés társadalmi ügy. Ez a feladat nem hárulhat kizárólag a nevelőkre, az ifjúság fejlődésében adódó problémák okai legalább annyira keresendők iskolán kívüli tényezőkben. A problémák ellenére a mai ifjúság újfajta szellemét, erkölcsét, felszabadultabb, magabiztosabb reagálását, véleményalkotását nem lehet negatívan megítélni. Csak a szülők és a nevelők, valamint az összes társadalmi szerv együttes munkája biztosíthatja a fiatalok egészséges, materialista szellemben való nevelé- lését. Az osztályvezető felhívta a figyelmet az esztétikai nevelés nagy szerepére. Bár a testi, ruházati és környezeti tisztaság fejlődést mutat a járás iskoláiban az előzőekhez képest, helyes lenne mégis minden tavaszi szünetben kifesteni az iskolákat. Ezután — első pillanatra meghökkentő — javaslattal állt elő. Eszerint kevesebb „tiszta iskola” címet kellene adományozni. Ez jobban ösztönözne a magasabb követelmények elérésére. A monori járás elmaradott a tanulószobák és a napközik számát tekintve, mindössze 25 ilyen van a járásban. Pedig a bajok fő forrása éppen az, hogy a dolgozó szülők távollétében a gyerekeket csábítja az utca élete, a csavargás lehetősége. Különös gondot kell fordítani az új munkatervben a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók nevelésére, minden erővel azon kell lenni, hogy az általános iskolát minden gyermek elvégezze. A részletes előadás után vita indult a hallottak felett. Radványi Barna áb-tag nap- köziotthon-problémához kapcsolódó kérdésére az osztály- vezető elmondotta, hogy épület és nevelői álláskeret hiánya miatt kicsi a fejlesztési lehetőség. A legjárhatóbb út társadalmi tanulószobák felállítása lenne. Gál Jánosné áb-elnök aziránt érdeklődött, hogy a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekekkel való foglalkozásban hogyan kapcsolódik össze a tanácsok és az ifjúságvédelmi felelősök tevékenysége, s hogyan lehetne ezt a kapcsolatot segíteni. Az osztályvezető órakedvezményt javasolt az ezen feladatot ellátó nevelőknek, és közvetlenebb kapcsolatot szorgalmazott a községi tanácsokkal. Szilágyi Gábor gyámügyi főelőadó államigazgatási vonatkozásban támasztotta alá a felvetett javaslatok helyességét, saját javaslatként pedig elmondotta, hogy helyes lenne félévenként szülői értekezletet összehívni minden községben. Jámbor Ottó tanár és Jámbor Ottóné igazgató saját működési területükön felhozott példákkal igazolták a felnőttek nevelésének szükségességét, aktívabb segítségei kérve a különböző társadalmi szervektől, a KISZ-től, a sporttanác$tól, a művelődési háztól. Jámbor Ottó javasolta, hogy a napközben nagyrészt használatlan mendei pártházban és művelődési házban indítsanak napközit, illetve tanulószobát. A továbbiakban Gál Jánosné áb-elnök felvetette, hogy a községi tanácsok havonta vb- üléseken tárgyalják meg az ifjúságvédelem ügyét, különös tekintettel a cigánykérdésre. A járási tanács ezen a téren minden községből úgynevezett alulról jövő, önálló kezdeményezéseket vár. (Mendét nemigen lehet elmarasztalni, rosz- sziabb azonban a helyzet Péteriben, Tápiósápon és Vecsésen. Arra kell törekedni, hogy minden cigány gyerek elvégezze a nyolc osztályt. Helyes lenne külön cigányosztályokat felállítani, sőt már az óvodában is lehetne cigánycsoportokat szervezni. Ezeknek az élénkülőn ifjúságvédelmi felelős lenne. Felkérte az áb-tagokat, hogy vállalják el egy-egy községben a cigányhelyzet felmérését. Az ülés megállapította, hogy az előző évekhez képest most kevesebbet markolnak, de így határozottabb célkitűzéseket, kézzelfoghatóbb munkatervet nyertek. Jurányi Anna LEVELESLÁDÁNKBÓL KI A FELELŐS? A Monor és Vidéke július 3-i számában megjelent Nincs mitől félni című cikkünk a legnagyobb döbbenetét és felháborodást váltotta ki mind belőlem, mind munkatársaimból. A felsorolt férfiak, illetve leendő férfiak garázdálkodásáért vajon ki a felelős? Lehetne ezen vitatkozni, s többek között szóba jöhet a közömbösség kérdése is. Értem itt alatta a buszsofőrt, aki az autóbuszban nyugodtan maradt, nem törődve az eseménynyel. De vajon nem felelősek-e a történtekért az éttermek, a kocsmák vezetői, felszolgálói? Akik egyáltalán nem veszik figyelembe, hogy már ittas személyekkel állnak szemben, továbbra is kiszolgálják az ittas embereket, néha bőséges mellékkereset tudatában. Ajánlatos lenne, ha az illetékes hatóságok szigorúbban lépnének fel ez ellen, és szigorúbban betartatnák azt az előírást, hogy ittas személyeket nem szolgálnak ki. Ennek az előírásnak megszegése nemegyszer a közbiztonság veszélyeztetésének, a közvagyon rongálásának, családi tragédiáknak oka lehet. Ittas emberekkel nap mint nap találkozunk. Véleményünk szerint ez arra vezethető visz- sza, hogy vendéglátóipari egységeinknél sűrűbben elkelne az ellenőrzés. Kérem ezen levelem megjelentetését a lapban. Tisztelettel: Kovács Istvánná Monor SPORT A maglódi sportkör munkájáról A Monori SE és az Üllői TSZ SK mellett a Maglódi KSK képviseli járásunkat a megyei első osztályú labdarúgó-bajnokságban. A maglódi sportkör két szakosztállyal, labdarúgó- és természetbarát-szakosztállyal működik. A labdarúgó-szakosztály 1920-ban alakult, és azóta vesz részt rendszeresen bajnoki küzdelmekben. Az utóbbi tíz évet kivéve, mindig a megye élvonalában küzdő egyesület volt, 1967-ben a területi bajnokság Középcsoportjában öt pont előnnyel és imponáló gólaránnyal (68:17) nyerte mega bajnokságot Isaszeg előtt. A szezon indulása előtt, latolgatva a járás megyei bajnokságban szereplő csapatainak esélyeit, azt írtuk, hogy az újonc Maglód jó képességű gárdával vág neki, és nem szabad, hogy kiesési gondjai legyenek. A Maglódi KSK csapata az elmúlt fél szezonban a várakozásnak megfelelően szerepelt. Jól sikerült a rajt, Monoron 2:2, Maglódon 3:0 Budakalász ellen. Üjhiartyánban 3:l-es vereség, annak ellenére, hogy a csapat a játékidő kétharmadát végigtámadta. Az újhartyáni mérkőzést követően négy játékos sérülése (Varga, Wéber, Füleki, Kovács) miatt fel kellett forgatni a csapatot, a helyettesek nem tudták megfelelően pótolni a kiesetteket. A csapat hullámvölgybe került, 6:3-as vereség Törökbálinton, 1:1 Szigetújfalu ellen itton, 2:l-es vereség Örkényben a Biksza SE-től, 3:l-es és 2:l-es vereség Dunakeszitől és a Váci SE-től Maglódon. A kilencedik fordulóig húsz játékos szerepelt a csapatban, mutatva a vezetés nehézségeit. A kilencedik fordulóban végre megtört a jég. győzelem ide- .genben Érden 3:1, győzelem itthon Tököl ellen 6:0, döntetlen a Csepel Autó ellen Csepelen 3:3. és (várható) minimális 3:1 arányú vereség Nagykőrösön. Biztató volt a folytatás, 0:0 Pécel ellen, és 2:l-es győzelem a Bem SE ellen. Az utolsó mérkőzés Üllőn sajnálatos események miatt félbeszakadt. A félbeszakadt mérkőzést nem számítva, 12 pontot szerzett a maglódi gárda, és 28:27-es gólaránnyal a 10. helyet foglalja el a tabellán. A fél szezonban összesen 23 játékos szerepelt. Következik a csapatjáték, a játékosok és a vezetés munkájának értékelése. K. K.
