Pest Megyei Hírlap, 1968. július (12. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-09 / 159. szám
WST HEGYEI 'zJCirltm 1968. JÚLIUS 9.. KEDD CEGLED Mitől mini a mini? A divatkövető fiatalok ízléséről, a ceglédiek öltözködési igényéről beszélgettünk a Rendeltruhaipari Vállalat szalonjának vezetőjével. — Általában mértéktartóak az igények, de azért itt is átvonul a nyugati divat egy-egy „tiszavirág”-életű, de ízlésesnek nem mondható különcsége. Bizonyára sokan megnézik a fiúkon a tarka selyemből készült, széles nyakú és még szélesebb mandzsettájú, fémgombos inget. — Az idei divat újdonságai közé tartozik az úgynevezett katonablúz, amit szívesen viselnek a fiatalok, de még a „harmincasok” is. A nyári ruhák általában tarka-barka kelmékből készülnek, múlté már az egyszínű ruha. Még a kiskosztümök, alkalmi ruhák is ilyenekből készülnek. A ruhák vonala trapéz, megszűnt az egy-két évvel ezelőtt divatos leszűkített fazon. — Hol tartunk a miniben? — Tíz centiméterrel a térd fölött — tehát a jó ízlés határain belül. Persze, vannak, akik szerint a mini csak attól lehet mini, ha a centiket deréktól számolják lefelé. — Anyagújdonságok? — Különböző színekben újdonságnak számít a velúr bőrutánzat. Anyagában hasonlít az antilophoz, de könnyebb viselet és tisztántartása is lényegesen egyszerűbb. (cs—i) A földtörvény végrehajtása során csaknem másfél milliót fizettek ki a volt tulajdonosoknak A Vác Járási Földhivatal hét községben (Vácdukán, Vácbottyánon, Kisnómedin, Püspökszilágyon, Pencen, Kos- don és Csővárott) már befejezte a zártkertrendezést és a négyes földtörvény végrehajtását. A bizottság ezekben a községiekben 3375 földtulajdonossal foglalkozott, személyes beszélgetésen 323 tulajdonos mondta el, hogyan kívánja tulajdonjogát rendezni. Ebben a hét községben ezernyolcvanhárom földtulajdonostól váltották meg a földet, és eddig összesen egymil- lió-háromszázhetvenhétezer forintot fizettek ki nekik. Közben kiderült, hogy ezer- kétszáz elhunyt földtulajdonos hagyatéka a mai napig sincsen rendezve. A hét községben, miután a legeltetési bizottságok jogkörét átvették a termelőszövetkezetek, összesen 700 hold került ingyen a termelőszövetkezetek tulajdonába. Mint megtudtuk, a földhivatal tizenkét munkatársa november 10-ig Csornádon, Vác- hartyánon, Rádon, Foton, Ör- szentmiklóson és Vác városában hajtja végre a földtörvényt, a tervek szerint egy hónappal korábban, mint ahogyan terv ezt éle. (b. h.) Közvéleménykutatás a tv-ről Tíz nagyüzem 2500 dolgozóját kérdezték meg a közelmúltban a televízió közvéleménykutatói, hogy megnézik-e műszak után a délelőtti műsorokat. A kérdezettek 86—90 százaléka igennel válaszolt. Arra a kérdésre, melyik napot tartják a legalkalmasabbnak az érdekesebb műsorok megismétlésére, többen azt válaszolták, hogy szívesen látnák, ha szombat helyett más hétköznap délelőttjén sugároznák az ismétlést. Ismét mások azt kérték, hogy ne csak szombaton, hanem egy másik hétköznap délelőtt is ismételjenek. ÜZEM - OTTHON 600 EVES NAGYKŐRÖS A kiállítás előkészületei Nyomdában az ünnepi plakátok MONOR Évente 500 új ház A monori járásban most már néhány éve — évenként átlagban ötszáz lakóház épül. Tavaly különösen kiemelkedő eredmény mutatkozott, 670 házba költöztek be tulajdonosaik. Az OTP-kölcsönök korlátozása után azt hinné az ember, hogy idén ugrásszerű visszaesés mutatkozik majd. A hivatalos szervhez beadott építkezési engedélyek, illetve kérelmek száma azonban arra enged következtetni, hogy a felépülő családi házak idén is elérik az átlagos ötszázat. Az építőanyag jobban biztosított, mint az elmúlt években, a mennyiségre remélhetőleg nem lesz panasz, inkább a választékra. Sajnos, egyes községek telepein nem minden kapható, ezért a szállítási költség bizony az építtetőknek jelent többletkiadást. Két hét múlva emléküléssel kezdődik Nagykőrös jubileumi ünnepségsorozata. Néhány nappal ezelőtt a városi tanácson a mezőgazda- sági kiállítási iroda képviselői megbeszélést tartottak és végleges formába öntötték azokat a terveket, amelyek alapján a július 20-án megnyíló nyári gyümölcs- és zöldségfélék bemutatója, valamint az ezzel kapcsolatos gép- és újítási, találmányi kiállítás anyagát összeállítják. A bemutatón a Pest megyei kutatóintézetek, mezőgazda- sági termelőszövetkezetek és állami gazdaságok, valamint a konzervgyár szerepelnek majd. Az ipari és kereskedelmi kiállításon a városban működő üzemek, kisipari termelő- szövetkezetek, magánkisiparosok és kereskedelmi vállalatok mutatják be legszebb készítményeiket. Az előkészítő megbeszélés során összeállították azoknak a neves kutatóknak a listáját, akik a kiállítás ideje alatt megrendezésre kerülő országos zöldség- és gyümölcstermelési tanácskozás előadói és korreferensei lesznek. Nyomdában vannak már az ünnepi plakátok. Az évfordulóra utaló plakát fejdísze az a városkép lesz, amely egy 1815-ben nyomtatott céhlevél díszéül szolgált. Alatta a felírás: Nagykőrös 600 éves. Az ünnepségsorozat kiemelkedő eseményeit külön plakátok hozzák majd tudomására a nagykőrösieknek, illetve a városba látogató több ezer érdeklődőnek. nélkülözhetetlen része lett a gyárnak; három gyáregységnek készít alkatrészeket. Havi terve három—három és fél millió darab. Az üzem irodájában térképek; : látok, teletűzdelve különböző színű zászlócskákkal. Ezek jelzik, hogy ki bal lakik és mit készít. Katanich István, az üzem vezetője elmondja, hogy az ő munkahelyük majd a fél ország, hiszen Martonvásárhelytől a főváros IX. kerületéig terjed. — Gondok? — Azt volt a legnehezebb elérni, hogy úgy dolgozzanak, mintha gyárban lennének és naponta legalább nyolc órát. Persze, sokat számít, ho'gy a két teherautó naponta megfordul náluk, gyakran kétszer is. — Milyen a kereset? — Ezer forinttól ezernyolcig, teljesítménytől függ. Minden kedvezményt és juttatást megkapnak, munkaruhát is. Sőt, jutalmazási keretem is van ... Az asszonyok termelési terve két—két és fél millió forint havonta; teljesítik is. Vajon a minőség nem szenvedi meg a nagy önállóságot — kérdem Hermann István műszaki ellenőrt. — Eleinte problémát okozott a gyakorlatlanság. Később belejöttek. Hogy milyen lelkiismeretesen dolgoznak, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a selejt fele a bentinek. A Mechanikai Művekben az asszonyok körében nagy vonzereje van a tavaly februárban alakult üzemnek. A lehetőségek nem korlátlanok, ezért a szakszervezeti bizottság a rászorulókat előjegyzi. Firnstál Gyuláné egy éve várja, hogy otthon dolgozhasson. Azóta a listán a második helyre került. — Nem tudok a gyerekekkel mit csinálni — mondja. — A kisebbik sokat beteg s az idén ő is iskolába megy. A legkritikusabb idő a nyári szünet, amikor a gyerekek hetenként vándorolnak másmás rokonhoz... Odor Józsefné Érdófalun lakik, azok közé tartozik, akik már otthon vannak. Négy gyermek édesanyja, a férje is beteg. Nagy segítség neki tehát, hogy nem kell a három műszakhoz igazodnia. — Itthon mikor dolgozik? — Reggel fél négykor kelek és kilencig. Aztán ellátom a családot, van mit csinálnom napközben a ház körül. Este megint hozzáfogok. — Elégedett? — Semmi pénzárt nem cserélnék ... Ferencz Imrénéhez Nagytéténybe jár a gépkocsi. Ott- lét-mkor érkezett éppen 5000 darab konderzátörtedéi, szerelésre. — Sürgős — mondják a szállítók — holnap reggel jövünk ... — Tudom én mi az, hogy sürgős — magyarázza nekem —, hiszen, ha mi nem dolgozunk, bent elakad a termelés. Sokszor vasárnap se pihenek ... — Miért van itthon? — Sokat betegeskedtem, nem bírtam. Aztán a gyerekek ... Egészen más azóta a családi légkcr ... Igaz, így kevesebbet keresek, de mesén ... Negyvenhét irigyelt asszony van a Mechanikai Művekben. Negyvenhét édesanyának nem kell szabadságot kivennie, hogy otthon maradjon, ha valami közbejön. Nem okoznak gondot a termelésben gyakori hiányzásaikkal. Megtakarítják a gyárnak az üzemépületet, az öltözőket, a fürdőket. S nemcsak a gvár elégedett velük, hanem ők is a gyárral, amiért az egész napot családjuk körében tölthetik és még pénzt is hoznak a házhoz. A nagyszerű kezdeményezésnek híre van. A napokban a Csavarárugyárból jöttek tapasztalatcserére. Soós Ibolya Vannak haragosai? E gy óra múlt néhány perccel, Pestről most jött meg az utolsó busz, hallotta, ahogyan a késői utasok gyors léptekkel elmennek az ablaka alatt. Becsukta a könyvet, néhány centivel följebb húzta a jelzőt, hogy legközelebb könnyen megtalálja, hol is hagyta abba. Ilyen is régen volt, hogy egy könyv miatt eddig ébren maradjon. Mert a jelentések, á másnapi felkészülés, a minisztériumi beszámolók ... azok mások. Akkor Lenke teletöltötte a csöbröt kávéval, eléje tolta, beletúrt a hajába, megütögette a hátát, hogy te szegény, te szegény, átment a másik szobába, sóhajtozva vetkőzött, mint az egyedül lefekvő asszonyok szoktak, ő meg maga elé rakta a papírokat... Most is ilyen kedves grimaszt vágott Lenke, amikor megmondta, hogy nem tud vele elmenni a mamához. Két napra sem. Hiába, a nagy emberek — nevetett Lenke, s ezzel be is fejezte. Persze, belül azért... de erre nem szeretett gondolni. Lelkiismeretfurdalása volt, hiszen mit tehet ez a szegény asz- szony arról, hogy a férje elvállalt egy olyan gyárat, ahol hat esztendeje nem fizettek nyereséget, ahol öt év alatt nyolc igazgató kergette egymást .,. ahol... ahol most talán egyenesbe jutnak. Másfél éve van benne! Apai, anyai, minden. Azóta nem volt szabadságon, a tv műsorát Lenke kommentárjaiból ismerte ... Jó lett volna fürödni egyet a mamánál. A kert alatt ott a patak, csak ugrás bele ... Marha vagyok, hogy nem mentem — mondta ki hangosan, de azután elnevette magát. Menni, most? Félév végén? Beruházási tárgyalások előtt? R ágyújtott, s játszott a gondolattal : kávét főz. Olvas még. Vagy inkább átnézi a fejlesztésiek tanulmánytervét; jófejű társaság, biztos megint előjönnek seregnyi okos ötlettel. A tanulmányterv rfegy- ven oldal; mégsem főz kávét. Ehhez már késő van. Fölállt, nyújtózott, lelökte a könyvet, puffanva esett a szőnyegre, nyúlt érte, de azután mégis otthagyta. Jólesett kicsit rendetlennek lenni. Maradjon. A gyárban úgyis katonásnak tartották. Tudta, visszakerült hozzá, sőt, még pártvégrehajtóbizottsági ülésen is fölemlítették. Nevetett és visszakérdezett: a kincstár előtt az őrmester felel, nem? Értették, nem is firtatták tovább. A rend egy gyárban nem luxus. Nélküle... No, hat évig éppen eleget tapasztalhatták, mit jelent. Az íróasztalán csomóba húzta a kazalnyi papírt. Legalább ennyi rend legyen, ha már Lenke nincs itthon, azért nem állhat a feje tetejére minden. Visszalépett, a könyvet is felvette. Amikor föltette a helyére a polcon, pillantása megakadt egy kockás papíron, az asztalán. Kihúzta a többi közül, első pillanatra nem tudta, mi is? Ja, mondta, s akkor jutott eszébe, hogy az irodában csak beleolvasott, s azzal tette a táskájába: majd otthon. Most olvasta csak el figyelmesen az aláírást: Balázs Mihály, nyugdíjas öntő, a gyár negyvenkét esztendőn át volt dolgozója. Nehézkes betűk, de félve- vigyázva rajzoltak, mint aki valami nagyon fontosat ír. Nem emlékezett semmire a beleolvasásból. Biztosan kér valamit az öreg, gondolta most, s már tette volna vissza, a többi papírhoz — reggel majd a táskába kerülnek — amikor tekintete megakadt egy betűcsoporton. Mi? „Vannak haragosai?” — ez állt a papíron. Megrázta a fejét, mint aki nem lát jól, s elolvasta még egyszer: „vannak haragosai?” Most már továbbfutott tekintete: „biztos, hogy vannak, sőt, sokan vannak. Mert ebben a gyárban esztendőkön át csak haragosokat szedett magára az ember, ha kinyitotta a száját, ha azt mondta, hogy ez vagy az nem jól megyen.” A bbahagyta az olvasást. Mi ez? Tréfa? Miért fogna tollat egy öreg nyugdíjas, miért címezné neki a levelet, hiszen soha nem találkoztak, nem ismerik egymást... Visszaült a fotelba, ahol a könyvet olvasta. Rágyújtott, s most már az elején kezdte a levelet. „Tisztelt igazgató Elvtárs, kedves Fiam! Ne haragudjon a bizalmas megszólításért, de ahogyan hallom, elvtársam is, de meg a fiam is lehetne, hiszen én betöltöttem a hatvannyolcadikat, s a legidősebb fiam negyvenöt esztendős, igazgató Elvtárs meg csak negyven.” Cigaretta. Ha most érzelmes alkat lennék — gondolta —, azt mondanám ... Nem vagyok érzelmes alkat, de ez a levél mégis... Olvasott tovább. Az öreg kerek bekezdésben adta tudtul, hogy negyvenkét esztendőn át mit csinált a gyárban, hány urat szolgált, majd — segített neki valaki a fogalmazásban? — igen szabatosan leírta, miért jutott oda az üzem, ahová lecsúszott. „Minden fontosabb volt a munkánál. Gyűlés, hogy dolgozzunk jól. Azután gyűlés, hogy nem dolgoztunk jól. Ilyen kihívás, meg olyan. Plakátok. Amikor mérgemben azt mondtam, hogy a sok plakátföstőt inkább állítanák mellém, mert még a homokot is magamnak kell a mintába töltögetni, akkor azt köpködték rám, hogy politikailag fejletlen vagyok, s ha so,kát akadékoskodok, akkor pártfegyelmivel reguláznak meg, mert én, mint a párt katonája .;. Hát, mondtam én erre nekik, hogy ki a párt katonája, s bizony, eí is kezdték a fegyelmit, csak ezután közben az igazgató urat — mert nekem elvtársam nem volt bizony egyik se — meg a párttitkár urat is kibillentették, ahogy azután hallottam, le is csukták.” Az öreg — milyen lehet: alacsony, szikár, kövér és magas? — olyan ízzel írta le mindazt, ami a gyárban évek során történt, hogy — a tartalom tragédiája ellenére — már- már élvezettel olvasta. „Elkergették Milus Jánost, pedig csak az volt a bűne, hogy megtagadta a suskuso- ka.t, annak adta a kényes munkát, aki értette, s nem annak, aki csak a pénzt akarta érte, igaz, hogy ezek együtt gargalizáltak a főnökség fullajtárjaival, s ha ott ők fizették a cechet, hát itt a törlesztést remélték érte.” Azután a passzus, aminél megakadt a tekintete: „Ahogyan hallom, becsületes ember módjára teszi a dolgát igazgató Elvtárs, s talán eljön annak az ideje, hogy nem lesz szégyen dolgozni ebben a gyárban, mert valamikor bizony a városban az volt a valami, ha az ember idevalónak mondhatta magát. Arra vigyázzon édes Fiam, hogy ne hagyatkozzon arra, amit jelentenek. Mert ki bolond maga ellen beszélni? Ha azt jelenti, hogy nála bizony baj van, meg morognak az emberek, akkor megkérdik: miért? Mit felelhetne rá? Ezért győződjön meg igazgató Elvtárs mindig a valóságról, s csak annak higgyen, mert hallgattam én eleget, amikor az ünnepségen beszéltek, meg amikor lenn, az üzemben. Sokszor sírni tudott volna az ember. Ha igazgató Elvtárs nem így tesz, s ahogyan hallom az ismerősöktől, nem így tesz, akkor megszöket néhány embert, de megtart, megnyer kétezret, az egész üzemet. Vannak haragosai? Biztos, hogy vannak...” etette a levelet, hátradőlt a fotelban. Elmosolyodott, olyan belső, mélyről jövő jókedvvel, mintha éppen most merülne nyakig a mama kertje végében a patak hűs vizébe. Mészáros Ottó B KŐRÖSHEGY Musica Hungarica A kőröshegyi műemlék- templomban szombaton este rendezték meg az idei második „Musica Hungarica” hangversenyt. Szekeres Ferenc vezényletével nagy sikerű műsort adott a budapesti Madrigál-kórus, valamint Ágai Karola, Csajbók Terézia, Virág Endre és Szendrey-Karv” László. IVÁNC EZÜSTPÉNZEK A Vas megyei Ivánc községben, a Dózsa György utca 5. számú telken, alapozás közben ezüstpénzeket tartalmazó korsóra bukkantak. A korsó 1447 darab ezüstpénzt tartalmaz, amelyeket 1632—1635 között vertek. Az értékes leletet a szombathelyi Savaria Múzeumba szállították. Academia Nova Július 13-án nyitja meg negyedszer kapuit Esztergomban az Academia Nova, a Dunakanyar nyári művészeti egyeteme. Az idei program középpontjában a Kodály Zoltán tanítása alapján kialakult magyar hangszeres zenei nevelés tanulmányozása áll. Nyolc európai országon kívül Japánból, az USÁ-ból és Kanadából is várnak vendégeket az érdekes rendezvénysorozatra. Tenger alatti kábel az NSZK és Svédország között Az NSZK és Svédország közötti első tenger alatti telefonkábelt a jövő évben fektetik le. Kilencmillió nyugatnémet márkába kerülő, egy angol cég által szállítandó, 225 kilométer hosszú kábel 480 telefonbeszélgetés egyidejű lefolytatását teszi lehetővé és működését a jövő év végén kezdi meg. Üj üzem létesítésével enyhítettek a Mechanikai Művekben a munkaerőgondokon. Ebben nem volna semmi rendhagyó, ha nem takarították volna meg a beruházás költségeit és a 47 munkás nem feleakkora önköltséggel termelne, mint a többiek. Az érdem Sátor János igazgatóé. Kezdeményezésére bizottság alakult, s számbavette azokat az asszonyokat," akik családi körülményeik vagy egészségi állapotuk miatt a legtöbbet hiányoznak, illetve, akiknek emiatt a három műszak gondot jelent. Belőlük került ki az otthon dolgozó üzem „kollektívája”. Az asszonyok ugyanis otthon dolgoznak, különböző alkatrészeket készítenek, de változatlanul gyári dolgozóknak számítanak. Nem bedolgozó tehát! Hiszen azok a saját eszközeiket használják és maguk hozzák-viszik az anyagot. Ebben az esetben pedig a szerszámok épp úgy a gyár tulajdonában vannak, mint más üzemben, és a gyár gépkocsija szállítja az anyagot. Az otthon dolgozók üzeme
