Pest Megyei Hírlap, 1968. július (12. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-07 / 158. szám
A földtörvény végrehajtása során csaknem másfél millió forintot fizettek ki a volt tulajdonosoknak A Járási Földhivatal . hét >községben (Vácdukán, Vác- bottyánon, Kisnémedin, Püspökszilágyon, Pencen, Kosdon és Csővárott) már befejezte a záirtkert rendezést, és a négyes földtörvény végrehajtását, A bizottság ezekben a községekben 3375 földtulajdonossal foglalkozott, személyes beszélgetésen 323 tulajdonos mondta el, hogyan kívánja tulajdonjogát rendezni. Ebben a hét községben ezernyolcvanhárom földtulajdonostól váltották meg a földet, és eddig összesen egymillió- háromszázhetvenhétezer forintot fizettek ki nekik. Menet közben derült ki, hogy ezerkétszáz elhunyt föld- tulajdonos hagyatéka a mai napig sincsen rendezve. A hét községben, miután a legeltetési bizottságok jogkörét átvették a termelőszövet-, kezetek, összesen 700 hold került ingyen a termelőszövetkezetek tulajdonába. Mint megtudtuk, a Földhivatal tizenkét munkatársa november 10-ig Csornádon, Vác- hartyánon, Rádon, Foton, Ör- szentmiklóson és Vác városában hajtja végre a földtörvényt, a tervek szerint egy hó-. nappal korábban, mint ahogyan tervezték. ________________, (b. h.) Együttműködés? Júliusban tatarozzák a Madách Imre Művelődési Házat. Ezért sem színházi előadás, sem más kulturális program nem lesz benne. De, mint megtudtuk, az Építők Művelődési Otthona is nyári szünetet tart a jövő hónapban. Vajon nem lett volna helyesebb, ha a két művelődési ház előre megbeszéli a programját és elkerülik a kulturális holtszezont? Kilenc új könyv A Zalka Máté bolt újdonságai: Munkapszichológia, Mark Twain: önéletrajz, Marinko- vic: A küklopsz, Dávid: Moore, Molnár Antal: A zenéről mindenkinek, Dékány András: Mexikói legények, Strachey: Két királynő, Szep- si: Csombor Márton összes művei, Miksik: Katonai pszichológia. VAC I UAPLÖ ................... .■-■íiTn ó"' I ' -.......Ti t^ ,. •— —- | —— I, — || ------ ------amin---- ~»._llll----Üli........ —■■■!!■-----IIBtf~l||||ll-----Hl ~l . ~>|| ~ in ■ ' II mWi,B|Tnii„||||— .. A pest megyei hírlap különkiadása Boldogság XII. ÉVFOLYAM, 158. SZÁM 1968. JŰLITJS 7., VASÄRNAP Városunkban épül az ország legkorszerűbb sz ennyvíz derítő] e PRÓBAÜZEM: 1970 MÁSODIK FELEBEN nagyszabású csa tornarekonstrukció Hajnali ragyogás Tétova hajnal a fák elé térdel, s új sugarakkal az égre vetít fel friss ragyogást, mely lebegve ér el a kék horizonton át — a szívemig. Szunnyad az utca, és a házak is szürkébe vonva óvnak éjszakát, gyümölcsfaágak virágillatát víg kölyökszelek hiába lengetik. Vagy mégsem? Az utca másik oldalát lépteid lassan zajjal verik át álmokat szórva az éj homlokára, mely párnám alá csúszva küszködik még maradásra — ámde hiába — koppanó lépteid végleg elnyelik. Vonat rikolt, pára száll utána s feszül a sínre hangos reggelig. Tavasztváró ablakom kitárva tekinteteddel némán megtelik. Móritz Valéria A városi tanács végrehajtó bizottsága pénteken a mező- gazdasági és élelmezésügyi csoport beszámolóját, az igazgatási osztály ügyrendjét, valamint a város új szennyvízderítő telepe, s a vele kapcsolatos nagyszabású csatornarekonstrukció . munkálatairól szóló jelentést vitatta meg. A legnagyobb érdeklődést kétségtelenül ez utóbbi napirend váltotta ki, hiszen a negyven évvel ezelőtt épült régi derítőtelep avultsága és kicsiny volta miatt a város közegészségügye szempontjából igen sürgős ennek a létesítménynek a megépítése. Amint az építési és közlekedési osztály jelentéséből kitűnik, az új szennyvízderítő telep építése egyike a városünkban folyamatban levő legnagyobb városfejlesztési beruházásoknak. 'mtmmrnm •ke».*Süllyesztik a betonszekrényt. (Törnek felvétele) Új mechanizmus az üzemekben Tapasztalatok és feladatok Búzás Istvánná, az MSZMP városi pártbizottsága titkárának nyilatkozata Alig múlt fél éve, hogy az országvezetés — a bátor önvizsgálat és megfontolt előkészítés évei után — zöld utat nyitott az új gazdaságirányítási rendszernek. Vajon az eltelt néhány hónap alatt hogyan hatolt be a reform szelleme és hogyan vált a mindennapok gyakorlatává üzemeinkben? — Ez ma gazdasági életünk egyik legalapvetőbb központi kérdése országosan is, s ezt vizsgálta heteken keresztül a városi párt- bizottság is. A vizsgálat tapasztalatairól, tanulságairól érdeklődtünk Búzás Istvánnétól, a városi pártbizottság titkárától. kai teljesítették túl. A gyáregységek közül az önelszámoló egységként működő Hajógyárnál, s a DCM-nél szereztük a legkedvezőbb tapasztalatokat. Utóbbi különösen jó eredménnyel dicsekedhet, mert 14 százalékkal teljesítette túl nyereségelőirányzatát. A gyáregységek hátrányosabb helyzetben vannak, mint az önálló vállalatok, mert többségüknek nincs nyereségterve. További gondot okoz a gyáregységeknél, hogy a jelenlegi szervezeti formában a vállalatok keiiő időben nem tudnak tájékoztatást adni a gyáregységeknek, költségeik alakulásáról. Ennek következtében nincs mód a gyáregységeknél az operatív intézkedések megtételére. A DCM és a Hajógyár nagyobb belső önállósággal rendelkezik, mint a többi gyáregység, s ez kedvező hatással van munkájukra. Szükséges lenne, hogy a vállalatok olyan nyereségérdekeltségi rendszert dolgozzanak ki a gyáregységek számára, amely megfelelő módon ösziö- nözne a nagyobb nyereség elérésére. — Köztudomású, hogy városunkban munkaerőhiány van. Hogyan próbálják ezt leküzdeni az üzemek, s hogyan használják fel ennek érdekében a bérgazdálkodási lehetőségeket? — Az első negyedévben a dolgozók kilenc százaléka cserélt munkahelyet, számszerűen mintegy kilencszáz ember lépett ki, illetve be az üzemek— Hogyan startoltak üzemeink a reform bevezetésének első hónapjaiban, s nem okozott-e visszaesést az átállás a termelésben? — A vizsgálatot a város mintegy tíz legnagyobb üzemében végeztük, lényegében az első öt hónap termelési adatainak alapján. Örömmel mondhatom, hogy üzemeink gazdasági és politikai vezetői meg- állták a helyüket az átállás nehéz időszakában, minek következtében az üzemek dolgozói másfél százalékkal túl is teljesítették a termelési előirányzatokat. Ez — forintban kifejezve — azt jelenti, hogy üzemeink kb. 17 millióval termeltek többet az év első öt hónapjában. A számszerű adatokon túl, olyan kedvező kép alakult ki bennünk a vizsgálat során, ami feljogosít annak feltételezésére, hogy a váci üzemek képesek megvalósítani az új gazdasági mechanizmus gyakorlatát a termelésben, melynek legfőbb pénzügyi célkitűzése: o vállalati nyereség növelése. — a váci vállalatoknak csak egy része önálló, a többi egy-egy nagyvállalatnak csupán gyáregysége. Az önálló vállalatok és gyáregységek között mutatkozik-e eltérés a nyereség- tervek teljesítésében, s ha igen — miért? A vizsgált időszakban üzemeink kapacitása teljesen ki volt töltve, az előírt feladatokat túlteljesítették. Az önálló vállalatok nyereségelőirányzatukat mintegy 25—30 százalékszülést a negyvennégy órás munkahét bevezetésére. — Milyen feladatok hárulnak az új mechanizmusban az üzemi pártszervezetekre és a szakszervezetekre, különös figyelemmel a kollektív szerződések idei tapasztalataira? — A pártszervezetek elsőrendű feladata a gazdasági élet politikai elemzése és magyarázata. Ennek során rendszeresen kell, hogy tájékoztassák az aktivistákat és a dolgozók széles rétegeit. Nagy segítséget nyújthatnak a gazdaságvezetésnek abban, ha feltárják azokat a lehetőségeket, melyekkel a termelékenység növelését lehet elősegíteni. Ezt követeli meg a jelenlegi munkaerőhelyzet is, melynek utánpótlására az üzemekben minél előbb fel kell mérni a következő tervidőszak szükségleteit és meg kell szervezni a tervszerű szakmunkásképzést. — A szakszervezettel együtt már most tanulmányozniuk kell a kollektív szerződés idei tapasztalatait, hogy a következő két esztendőre megkötendő, szerződés magába foglaljon minden intézkedést, ami a vállalat és a dolgozók kölcsönös jogviszonyát helyileg szabályozza. Javasoljuk az üzemi szakszervezeteknek, tegyenek meg mindent, hogy a kollektív szerződésben a vállalati nyereség helyileg meghatározott százalékát munkáslakások építésére biztosítsák. Ugyancsak az új kollektív szerződésben kell előírni a dolgozók munkakörülményeinek gyökeres megjavítását, mindenekelőtt az építőiparban a megfelelő munkásszállásokat. — Végezetül pedig a párt- szervezetnek és a szakszervezeteknek minden segítséget meg kell adniuk a dolgozóknak, hogy a Kommunisták Magyar- országi Pártja ötvenedik évfordulójára városi szinten tett huszonhárommillió forint értékű vállalásukat teljesíthessék, s ha lehetséges, túl is szárnyalják azt — fejezte be nyilatkozatát Búzás Istvánné. Ferencz Lajos hez. Jelenleg csaknem ötszáz munkásra volna szükségük a váci üzemeknek, de sem a városban, sem környékén nincs már fölösleges munkaerő. Éppen ezért nagyobb gondot kell fordítani a műszaki fejlesztésre, a termelékenység növelésére. Az üzemen belüli munkaerőtartalékok reális feltárása révén is lehet enyhíteni a hiányokon, nem utolsósorban a jobb munkaszervezéssel, valamint a tervszerű szakmunkás- képzéssel. Föltétlenül vonzó hatást gyakorol a munkáshiány enyhítésére a helyes vállalati bérpolitika is. Az idei béremelési lehetőséggel a megszabott kereteken belül éltek üzemeink. A bérkeretek egy részét alapbérre fordítják, a többit — helyesen — mozgóbér formájában használják fel, termelési célfeladatok megvalósítására. — Hogyan vált be a rövidített munkahét a Köny- nyüípari öntödénél, s az idén követik-e a példát más üzemek is? — Az öntöde példája bátorítóan hatott a többi üzemre !s, a rövidített munkaidő bevezetésénél. Ennél az üzemnél — a bérek érintetlenül maradása mellett — a termelékenység húsz százalékkal növekedett. Tapasztalataik felhasználásával a második felévben a Híradástechnikában, a Hajógyárban, a Fonógyárban, a Finomfonóban, a Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál, az Autójavító és Fémipari Vállalatnál és Palma Gumigyárnál térnek át a negyvennégy órás munkahétre. A textiliparban foglalkoztatott női munkaerőkre különösen kedvező hatást tett a tervbe vett munkaidő-csökkentés, s ezért azt várjuk, hogy a többi textilipari üzem is kezdje meg a felkéAz árrendezés előtt kötött szerződések szerint is csupán az építési munkálatok összege — százezer forint híján — tizenhétmilliót tesz ki. Ezenkívül — ugyancsak régi áron — hétmilliót igényel a technológiai gépészeti szerelés. A munkálatokat már 1967- ben megkezdték a tereprendezéssel és feltöltéssel, megépítették a vízvezetéki főnyomóvezetéket, s a felvonulási épületeket. Idén épül a szivattyúház, a zsiliprendszer, csatorna a derítőig, illetve a Dunáig, s ugyancsak idénre van előirányozva az iszapszikkasztó ágyak építése. Az építési munkálatokat 1969-ben fejezi be a kivitelező Vízügyi Építő Vállalat, s a szerelési munkálatokat úgy ütemezték, hogy 1970 második felében megtarthassák a próbaüzemelést. A jelentés szerint a legmodernebb, az úgynevezett félbiológiai, elevenített iszapeljárásos derítő épül városunkban, mely az ország legkorszerűbb ilyen jellegű építkezése lesz. Ugyancsak ezen a vb-ülésen tett jelentést az építési és közlekedési osztály arról a nagyszabású csatornarekonstrukcióról, melyet a szennyvízderítő építésével kapcsolatban végeznek el a városban, s amely — a régi árakon számolva — további hatmillió forintba kerül. Itt értesültünk arról is, hogy a vasúton túli területek felszíni vizeit még a vasút előtt a Gombás-, illetve a Cigánypatakba vezetik. Az elkövetkező években egyébként a városi tanács folytatja a megkezdett felszíni vízrendezéseket, melyekre a költségvetésben biztosítanak hitelfedezetet. (ferencz) (Gadosné felvétele) Tanulnak a tanárok A nyári vakáció — úgy látszik — csak a diákok számára kezdődött meg, a tanárok egyelőre — tovább tanulnak. Mégpedig éppen városunkban. Evek óta ugyanis Vácott rendezik meg a Pest megyei per dagógusok nyári továbbképző tanfolyamait. Elsőként a politechnikai oktatók, majd — az elmúlt héten — az igazgatók, tanulmányi felügyelők, s egyéb vezető beosztású pedagógusok gyűltek össze néhány napra, hogy a legkiválóbb előadók módszertani és elméleti előadásait hallgassák meg. Jövő héten az öntevékeny művészeti csoportok vezetői számára rendeznek tíznapos továbbképző tanfolyamot, a Siketnémák Intézetében. ÜGYELETES ORVOS Holnaptól kezdve a Köztársaság úti (a 302-es telefonon, hívható) rendelőintézetben az alábbi orvosok tartanak ügyeletet : Hétfőn: dr. Kreiner Lenke, kedden: dr. Fenyves István» szerdán: dr. Papp Miklós, csü-, törtökön: dr. Gulyás Zoltán, pénteken: dr. Bénik Gyula, szombaton és vasárnap: dr. Papp Miklós. A beosztásban hét közben, változás történhet. VÁC HATÁRA Egy legújabb tanácsi statisztikai adat alapján városunk területe összesen 12 ezer 732 katasztrális holdat tesz ki. Ebből 1775 kh a belterület, a többi külterület. Érdekes, hogy ebben az ipari jellegű városban több, mint hétezer hold áll mezőgazdasági művelés alatt, s háromezernél több a Börzsönyi Állami Erdőgazdaság birtoka. A váci Kossuth Tsz-en és a Dunakanyar Tszcs-n kívül birtoka van a város határában az Alagi Állami Gazdaságnak, a szendehelyi Kossuth, az ősagárdi Zöldmező, a sződi Haladás és még néhány más termelőszövetkezetnek. A legkisebb földje a vácdukai termelőszövetkezetnek van: mindössze 785 négyszögöl. A kis cukrászi- dában kora délután elevenedik meg az élet. Akkor hagyják abba a munkát a szemközti építkezésen. A fal melletti asztalnál három férfi és egy nő ül. A férfiak sört isznak, a nő előtt kis pohárban konyak illatozik. Fáradtan forgatja fejét1 vendégről vendégre. Mintha nem is a három hangos szavú férfihez tartozna. Egy férfi lép be a kánikulai fényből. Megáll pillanatra az ajtóban, aztán beljebb kerül a belső asztalához. A felszolgáló odamegy, majd egy kis tányérral tér vissza, rajta száraz diós patkó. A nő figyeli, s amikor a vendég Egy pohár konyak beleharap a süteménybe, elhúzza a szája szélét. Többé rá se néz. Megnyalja a fél- decis poharat, s az éppen belépő új férfivendéget mustrálja fáradt tekintettel. Aztán, hogy egy üveg sör és pohár konyak jelenik meg a vendég előtt, kacér mosoly trillán át az arcán. Kitartóan nézi, amíg elfogy az ital, s közben néha egymásba ütközik a tekintetük. A férfi azonban fizet, s búcsúpillantás nélkül kilép a cukrászda ajtaján. Valahányszor új árnyék jelenik meg a bejárainál, felrebben egykedvűségéből. Ha férfi lép be, szemében felparázslik a fáradt fény, ha nő jön: csalódottan zuhan vissza magányába. Arcbőre is hamuszürkére fakul a szalmasárgára szőkített hajzata alatt. A vitatkozó férfiak felállnak az asztaltól. Az egyik lemarad a társaitól, füléhez hajolva súgja: — Holnap könnyebb munkára osztom be, estiére várom. Igent bólint a távozó embernek, aztán két könyökére támasztva állát. bambán nézi a maradék konyakját őrző poharat. (-ez)
