Pest Megyei Hírlap, 1968. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-05 / 156. szám

MONOMIDIM A P EST MEGYEI HÍ R LAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM. 156. SZÁM 1968. JÜLIUS 5.. PÉNTEK Napirenden: a népművelés helyzete Négyezer új olvasó, százezer kötet Visszaesés a TIT-munkában — Népművelési tanács alakul Kapcsolat a patronáló üzemekkel Eredményesen folyik járá­sunkban a népművelés, állapí­totta meg a legutóbbi járási tanács vb-ülése. Pártszerveze­teink, tanácsaink, népműve­lőink, értelmiségi dolgozóink, a járás területén egyre haté­konyabb és eredményesebb munkát fejtenek ki. Az óvo­dán és iskolán belüli eredmé­nyek a pedagógusokat dicsé­rik, az viszont a községi koor­dinációs bizottságok összehan­golt munkájának az eredmé­nye, hogy a nemrég még szét­forgácsolt erők összpontosí­tásával mind több községben eredményesen foyik az is­kolán kívüli népművelő munka. A szocialista nevelés már óvodáinkban kezdődik. A kis óvodások szervezett foglalko­zásokon és játékokon keresz­tül ismerik meg közvetlen környezetüket. A meséken keresztül megtanulják becsül­ni az alkotó munkát, különb­séget tesznek a jó és a rossz között, felismerik az igazsá­got. Az óvodában rejlő lehetősé­gek jobb kihasználását nehe­zítik a tárgyi feltételek hiá­nyosságai. Kevés a férőhely, a fektető, hiányosak az egészségügyi berendezések. Az iskolai nevelőmunka kü­lönösen nagyot lépett- előre -a tudománytalan és vallásos né­zetek leküzdése terén. A tanulók mind nagyobb számban kapcsolódnak be az iskolai szakkörökön kí­vül, a helyi művelődési otthonok tevékenységébe. A tudati nevelés terén elért eredmények egyik legjobb bi­zonyítéka a nemrégen lezaj­lott békehónap volt., A viet­nami gyermekek számára tett felajánlásokról lapunkban is hírt adtunk. Az eredmények mellett az egyik legnagyobb hiányosság az, hogy a gyermekek nem becsülik meg eléggé a társa­dalmi tulajdont. Több feladat hárul ezen a téren a pedagó­gusokra, s itt meg kell küz- denünk a szülők egy részének maradi nézeteivel is. A felnőttek tudatformálásá­ban jelentős szerepet játszik a TIT. Ebben a vonatkozásban a vb-ülés — sajnos — több­nyire hiányosságokat volt kénytelen tudomásul venni. 1966-hoz képest például ta­valy százzal csökkent az elő­adások száma, a résztvevők száma pedig majdnem csak a fele volt. A visszaesés bizo­nyos fokig magyarázható sze­mélyi problémákkal, művelő­désügyi intézményeink kor­szerűtlenségével, de csak bi­zonyos mértékig. Csökkent a TIT tagjainak száma is, az 1963. évi 114 fővel szemben, tavaly 60 tagja volt a TIT- nek. Munkájuk ha mennyisé­gileg kedvezőtlen is, de mi­nőségileg eredményes volt! Sokkal jobb eredményeket kaptunk a könyvtárakról. Négy év alatt közel négy­ezer új olvasó iratkozott be könyvtárainkba, a ki­kölcsönzött könyvek szá­ma pedig 100 ezerrel nőtt. A tudatformálás járási ha­tóköréből nagyrészt kiesnek a bejáró dolgozók. Járásunkból naponta mintegy 30 ezren utaznak a fővárosba, szabad idejük jelentős részét utazás­sal töltik. Ezért ők nehezen szervezhetők. A vb elfogadta a művelődésügyi osztály ja­vaslatát. Eszerint az osztály, a szakmaközi bizottságokkal karöltve találkozókat kezdeményez a községek és a patronáló üzemek között. I Közös erővel kidolgozzák a munkásakadémiák és a bejá­róklubok létesítésének felté­teleit is. A vecsési művelődési ház énekkara az idén harmadszol vett részt az énekkarok orszá­gos minősítő versenyén Vá­cott. Az elmúlt években bronz- koszorú-fokozatot értek el, most viszont az ezüstkoszorú- fokozat birtokába jutottak. Természetesen nagy az öröm a monori-erdei strand csön- des. az ajtók zárva. Kö­rüludvaroljuk jobbról is, bal­ról is, de nem nyerünk bebo­csátást. Kora este van, alig múlt hét óra. Állunk bará­taimmal az utcán, a kútgém- hez hasonló fahinták, mint élő felkiáltójelek merednek a ma­gasba, úgy, ahogy a strandolok otthagyták. Hát nem lesz esti fürdés! — záróra van, a gondnok haza­ment, mi is szépen elballa­gunk szótlanul, mint akinek elrontották az örömét. — Sebaj! — mondom bará­taimnak —, majd beülünk az Autócsárdába, s kárpótlásként elfogyasztunk egy-egy adag sült keszeget. Szép langyos este van, a neonfényben tündöklő, tiszta abrosszal leterített asztalnál kellemesnek ígérkezik az idő­töltés. Jön a felszolgáló, és. rende­lünk. Valamiféle keszeghez hasonló halat hoz egy tányé­ron, és udvariasan kínálgat: olajban van kisütve, kevés szálkája van, és enyhe szardi­előadói klubot szervez a mű­velődésügyi osztály és a járási TIT-szervezet. Járási népmű­velési tanács alakul a közel­az énekkar tagjai között, újabb siker ez a tavalyi kül­földi és az év közbeni gyakori hazai tapsok után. A 30 tagú kórus most nyári pihenőt tart, hogy majd ősztől kezdve újult erővel és lelkesedéssel készül­hessen a jubileumi ünnepsé­gekre. nia íze. Barátaim jóízűen fo­gyasztják ... En egy adag forró „Róna­kolbászt” rendelek mustárral. Hozzák is nemsokára hideg­melegen, száraz kenyérrel, amelyet kiszikkasztott a nap. A sör azonban frissen csapolt! Mit tehetek mást, lenyomom a déli kolbászt — érzem, eny­hén felmelegítették, ha már nem lehet forró, legyen leg­alább langyos — gondolták. Pedig nem olcsó mulatság, a két kis kolbászdarabka kilenc forint nyolcvan fillér. Közben amíg magunkkal va­gyunk elfoglalva, kis társaság érkezik a szomszéd asztalhoz. Fiatal tanár barátom meg­szólal: — A családot ismerem, a kislány tanítványom volt. Aztán totózunk, hogy mit rendelnek. Nem találjuk el, csak a pogácsát, amely csak­nem minden asztalon ott van. Ott, úgy látszik, a pogácsa a sajátos specialitás, mint a szomszédban a rétes. A kerthelyiségben nagy a jövő-menő forgalom. Sokan megvacsoráznak a helyiek kö­zül is, megspórolják az időt, A hatékonyabb népművelés érdekében több gondolatot felvetettek az illetékesek. Az ismeretterjesztők vitafórumául jövőben, amely elemző és ja­vaslattevő szervként működik a járási tanács végrehajtó bi­zottsága mellett. (d. g.) ÚJABB SIKER VECSÉSEN Hogyan lesz a bronzból ezüst Ritmus-együttes A pilisi Ritmus-együttest jószerint bemutatni sem kell, a pilisieknek legalábbis, hiszen a pilisi presszó vendégei jól is­merik őket. Hat-hét éve létezik a zenekar — a baj csak az, hogy sokszor cserélődnek a tagok. A jelenlegi felállás: Balázs József basszusgitáros, egyébként adminisztrátor, Szalai Zoltán klavikortos, ...még tanul, most készül államvizsgára. Kubányi Béla a dobos, ő agrártechnikus, s Szalai Imre a szólógitáros — katonatiszt. Hárman a Ritmusból. Szöveg: K. Zs. Foto: P. 1. Egy „kellemes“ este Nem új lap, nem szenzáció, nem új forma, csupán egy szerkesztő bizottsági elképzelés eredményeként induló új ro­vat, a népművelési rovat, péntekenként. Elsősorban figyelmet kíván felhívni. Az eddigieknél egy kissé szervezettebben, az érdeklődést egy kissé jobban a népművelés — az eddig eléggé mostohán kezelt ág — felé fordítva. Hírekkel, jelentős események értékelésével természetesen máskor is jelentkezünk a hét folyamán, de a pénteki lap ro­vata a művelődés munkásaié. S itt egyúttal maguknak a népművelőknek a figyelmét is szeretnénk felhívni, rovatunkban adják közre tapasztalataikat, írják meg munkájuk szépségeit és nehézségeit, írjanak örö­meikről és gondjaikról. Kapcsoljunk a népművelés munkájá­hoz minél több érdeklődőt. Napirenden A népművelési munka alap­vető vonása ma már a terv- szerűség. Az idén változás tör­tént a munka vitelében. Át­tértünk a naptári éves terve­zésre. Többé nem tíz hónap­ban gondolkodunk, s megfele­lő elemzőmunka alapján meg­próbálunk — főleg az ismeret- terjesztés terén — távolabbra is látni; Különösen a tudatfor­málás vonatkozásában távo­labbi tervekkel, elképzelések­kel, községenként kialakított gyakorlattal kell rendelkez­nünk. Ismeretterjesztő mun- , kánkat, persze, most is zömé-1 a tervezés ben a téli időszakra, pontosab­ban szeptembertől júniusig tervezzük. Július 15-ig elkészülnek a második féléves tervek. Ezek­ben a napokban tartják a köz­ségekben az összeegyeztető megbeszéléseket, ahol a mun­katerv alapvető problémáinak ismertetése mellett sor kerül a rendezvényterv elkészítésére is. Nem szabad megfeledkez­nünk arról, hogy ez a félév már részben része, részben előkészítője a KMP és a KIMSZ megalakulása fél év­százados évfordulójának és a Szórakozni, tanulni, művelődni Tapasztalatok, hírek a népművelő munkáról tanácsköztársasági évforduló előkészítésének. Az őszirózsás forradalommal | együtt tehát négyes évfordulót ünnepelünk. Az emlékezés köz- ségenkénti méltó megtervezé­se a második félévi tervkészí­tés egyik legfontosabb fel­adata. Számos községünkben erő­södik a klubmozgalom. Fon­tos, hogy az indulás lendületét a második félévben tervszerű munka kövesse. Fontos a klu­bok megerősítése. Ehhez a já­rási ifjúsági vezetők, a járási művelődési ház minden segít­séget megadnak. Mint már arról hírt ad­tunk, ismét sor kerül a hagyo­mányossá váló vetélkedőre. A közeljövőben dolgozzuk ki a lebonyolítás rendszerét. Ez a vetélkedősorozat a második féléves terv szerves része kell legyen. Meg kell szilárdítanunk mű­velődési intézményeink körze­ti rendszerét. Ki kell alakítani az új besorolás megszabta fel­adatok szerinti következetes munkát, meg kell választa­nunk az intézmények társadal­mi vezetőségét. Nagy vonatkozásban ezek az előttünk álló legfontosabb fel­adatok. Ezekre a választ a jú­liustól decemberig terjedő idő­szak eddiginél is pezsgőbb, eredményesebb munkája kell megadja. Furuglyás Géza Gyorsított bírósági eljárás Hazaszökött a feleségéhez Ma: a járási tanács A Monori Járásbíróság gyor­sított eljárással tárgyalta a pilisi Nagy Gábor ügyét. Nagy Gábor 28 éves pilisi lakos a helyi sertéshizlaldában dolgo­zik mint segédmunkás. A hiz­laldában szigorú egészségügyi szabályokat vezettek be, ami azt jelentette, hogy többek kö­zött Nagy Gábor sem hagyhat­ta el a hizlalda területét. Ö azonban hétfő este kimászott a kerítésen. Bírónő: — Ismertették-e a vezetők ezt a határozatot a dol­gozók előtt? _______________ s zegett egy szigorú egészség- ügyi szabályt, ezért került bí­róság elé. Kisebb mértékben többen is — harminchatan — vétettek a szabály ellen, őket a szabálysértési hatóság vonta felelősségre. Nagy Gábor megbánta tet­tét. Enyhítő körülményként fi­gyelembe vették büntetlen elő­életét, kiskorú gyermekét. A gyorsított eljárás végül három­hónapi felfüggesztett börtön- büntetést eredményezett Nagy Gábornak. Esete szolgáljon tanulságul a többi szabálysér­tőnek is. K. Zs. vb-ülése Ma délelőtt fél kilenckor ül össze a járási tanács végre­hajtó bizottsága. Napirendjén jelentés hangzik el a tsz-ek melléküzemági tevékenységé­re vonatkozó jogszabályok végrehajtásáról és azok gaz­daságos működésérőL MAI MŰSOR MOZIK Monor: Egy erkölcstelen férfi. Vccsés: El Greco. SPORT A Monori SE tavaszi szerepléséről A JÁTÉKVEZETŐK... Nagy Gábor: — Igen, az igazgató kihirdette, s bejelen­tette, hogy kellemetlensége le­het annak, aki kimegy. Bírónő: — Ennek ellenére maga kiszökött. Miért? Nagy Gábor: — Rég nem láttam, hiányzott a feleségem. Bírónő: — Hogy történt a do­log? Nagy Gábor: — Estefelé megittam öt-hat üveg sört Nem szoktam italozni, megár­tott. Fogtam magam, és ki­másztam a drótkerítésen. Bírónő: — A létszámellen­őrzéskor az őr észrevette, hogy eggyel kevesebben vannak. Nagy Gábor: — ... és egy óra múlva értem jöttek a rend­őrök. Bírónő: — Tudja maga, hogy mit tett? Nagy Gábor: — Igen, de hiányzott a feleségem ... ★ A hizlaldában 32 ezer darab sertés van. Nagy Gábor meg­amit a vacsorafőzéssel eltölte- nének. A vacsorán már nem­igen spórolnak, mert az árak elég magasak. A csárda — nem tudom miért? — II. osz­tályú, igaz, az étlapról vám mit választani. Lehetne III. osztályú a csár­da, szolidabb árakkal. Ez na­gyobb örömet váltana ki a há­ziasszonyokból. Csak hát az üzlet, az üzlet. Különböző ré­tegű és pénztárcájú emberek fordulnak itt meg. Es külföl­diek is. Csak hát... engedje meg a Róna Vendéglátó, hogy társaságom egyik tagját idéz­zem: „Jó ízű a hal, de nem friss, igaz, az asztalon tiszta az abrosz!” Nem tudom, elég világos-e? Igaz, a csárda nemrégiben lé­pett egyet előre, nem is akár­milyet. Ez meglátszik az étla­pon, az árakon is. De elsősor­ban az utóbbin, és a sorrendi­ség jelen esetben elmaraszta­ló. Ha már a csárda U. osztá­lyú, nagyobb súlyt kellene fek­tetni a szépen hangzó jelzőkre, és a jó minőségre valóban tö­rekedni kellene. Még este hét­óra után is. n mindent összevetve, azért 1VI „kellemes” estét töltöt­tünk a kerthelyiségben. Kár, hogy kilenc órakor bejelentet­ték a zárórát. (ő) A Tököl elleni, de különö­sen a Pécel elleni mérkőzésről készült tudósításom megjele­nése után egyik barátom fel­tette nekem a kérdést: mégis, mit szeretnél, azt, hogy a já­tékvezető nyerje meg Monor számára a mérkőzéseket, vagy ő pótolja azt a tudásbeli hi­ányt, ami a monori játékoso­kat jellemzi? Nos, egyáltalán nem volt szándékomban ezt kívánni az ott szereplő játék­vezetőktől, csupán annyit vár­tam tőlük, hogy ők adják tu­dásuk legjavát. Állítom, hogy nem sikerült nekik. Szerencse, hogy ez nem megszokott jelenség. Vannak olyan játékvezetők, akik si­mán, minden szálka nélkül vezetnek le nehéz — játékve­zetői szempontból nehéz — mérkőzéseket. Ezek között kell említeni Szécsényi, Kelemen, Leilei, Pétró játékvezetők ne­vét. Sportszerű, barátságos légkört tudnak teremtem az ellenfelek játékosai, valamint a játékosok és a közönség kö­zött. Kitűnően követik a mér­kőzés eseményeit, ha nem is mindig, de zömében felisme­rik, meglátják az egyes sza­bálytalanságokat, vagy éppen sportszerűtlen belemenéseket. Biztos, hogy ilyen mérkőzé­sekről nyugodtan, reklamáció nélkül térnek haza a játéko­sok, de a szurkolók is. Kőhalmi játékvezető két mérkőzést is vezetett Monor- nak ebben a szezonban. Az egyiket, az Üllő—Monor talál­kozót jól, az Érd—Monor mér­kőzést már kiválóan. Termé­szetes az, hogy a játékveze­tőknek is „formát” kell ki­fogni, de megmagyarázható, ha néha nem állnak a hely­zet magaslatán. Nagyon nagy befolyást tud gyakorolni mű- I ködösükre a közönség pilla­natnyi hangulata is. Meg kell azonban állapítani azt is, hogy egyes játékvezetők nevének már a hallatára is borsózik a monori játékosok háta. Ilyen Pusztaszeri játék­vezető neve, aki már sok nagy csatát vezetett Monor számá­ra. Gondolom, ha véletlenül elolvassa ezt az írást, ő maga is meg tudja majd állapítani, mi az oka ennek. Két találkozón, most a baj­noki szezon befejezése előtt két olyan játékvezető is volt Monoron, aki nagy „érdeme­ket” szerzett: Károlyi és Szendrő játékvezetőkről van szó. Az előbbi a félbeszakadt Monor—Tököl találkozót, az utóbbi a Monor—Pécel mérkő­zést vezette. Károlyit mindig a legszilárdabb és legkövetke­zetesebb bírónak ismertük, most az egyszer rácáfolt erre. Szendrő állítólag első megyei mérkőzését vezette Monoron, s ez a bemutatkozás sajnos a látottak alapján nem a leg­jobban sikerült. S ez nemcsak nekünk monoriaknak emléke­zetes, de úgy gondoljuk, neki is. Talán a péceli együttes ed­zője jellemezte a legtökélete­sebben, amikor azt mondta, hogy régen látott ilyen játék- vezetést. Hogy félreértés ne essék, ezt 2:l-es péceli vezetés­nél mondta. Bízunk abban, hogy a mo­nori pályán nem fognak Mo­nor—Kartal és Monor—Vecsés találkozóhoz hasonló esemé­nyek lejátszódni, de hogy ez így legyen, ahhoz szükséges mind a játékvezetők, mind a játékosok, mind a sportszere­tő szurkoló közönség egységes hozzáállása. Darányi András Következik: A közönség... i »

Next

/
Thumbnails
Contents