Pest Megyei Hírlap, 1968. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-05 / 156. szám

PEST HEGYEI 1968. JÜLIUS 5.. PÉNTEK Új magyarázat a hegységképződésre A Föld forgássebesség-csökkenése - energiafelszabadulást idéz elő Azt a tényt, hogy a Föld ^ngely körüli forgása — ha minimális mértékben is — ál­landóan csökken, már több száz éve megállapította a tu­domány, de hogy ez milyen méretű energiafelszabadulás­sal jár, és főleg, hogy milyen geofizikai következményeket von maga után, azt a közel­múltban egy magyar tudós, 'ír. Barta György c. egyetemi sanár, a műszaki tudományok ioktora számította ki első- iónt. Barta professzor abból in­dult ki, hogy a nap 24 órás időtartama évenként két száz­ezred másodperccel megnyú­lik. Ezt bizonyítja többek kö­zött, hogy a mai 365 napos esztendő 600 millió évvel ez­előtt — az akkor élt koraitok évgyűrűinek tanúsága szerint — még 420 napból állt, azaz a mostani egy év ideje alatt a Föld 420-szor fordult meg tengelye körül. A forgássebesség csökke­nése energiafelszabadulást hoz magával. Többek között ez a felszaba­dult energia teszi képessé a Földet, hogy több energiát su­gározzon ki az űrbe, mint amennyit a Napból és a koz­mosz más részeiből kap. És itt szinte a fantázia határait is meghaladó energiáról van szó. A Föld forgássebessége ugyanis az Egyenlítőnél má­sodpercenként 465 méter. A sebesség csökkenése azt je­lenti, hogy az Egyenlítőnek egy meghatározott pontja 24 óra alatt nem csinál \ teljes negyvenezer kilométeres kör­utat, hanem 8,4 milliméterrel „adós marad”. Egy év alatt ez az elmaradás a 365-ször 40 000, vagyis 14,6 millió kilométer­hez képest 3,1 méterre nő. Megmaradva az Egyenlítő­nél, egyetlen köbkilométernyi tömeg sebességének ilyen mértékű csökkenése megfelel körülbelül ötven olyan sze­mélyautó energiájának, amely 100 kilométeres sebességgel halad. Ha pedig az egész Föld forgásának fékezésére for­dított energiát számítjuk, az másodpercenként négy- milliárd lóerőre becsül­hető. Ez annyi, mintha bolygónk minden lakosa az Egyenlítőnél belekapaszkodnék a Föld va­lamelyik pontjába és azt több, mint egy lóerővel húzná visszafelé. Ez az elmélet egyébként a földmágnesség évszázados változásaiból kiindulva új magyarázatot ad a hegység­képződésre, a Föld alakjának torzulására és a vulkanikus övezetek kifejlődésére is. VECSES Új kerthelyiség Szombaton reggelig tartó bállal nyitják meg a vecsési művelődési házban az új kert­helyiséget. A tánchely már el­készült, most festenek és sze­relik a villanyt. Szorgalmasan készül a zenekar is, új szá­mokkal rukkolnak ki az ava- tón. Ha rossz idő lenne, ak­kor sincs baj, megtartják a rendezvényt a nagyteremben. Ezt követően teljesül a ve­csési fiatalság régi kívánsága, minden szombaton és vasár­nap táncolhatnak a művelő­dési házban, amely most már kívülről is szép, hiszen frissen renoválták. NAGYKOROS Tőzegbánya - víztároló I újabb tőzegbányát nyitottunk j meg a régiek mellett. A tőze­get saját földjeink megjavítá- | sara kívánjuk felhasználni. I 100 holdra kaptunk kedvez- J ményt' és ezt ki is akarjuk j használni. A kitermelésen kí- j vül minden munkát saját gé- | peink fognak elvégezni. — A kitermelt tőzeg helyén 25 ezer köbméter víz befoga­dására alkalmas víztárolót építünk a közeljövőben. A termelőszövetkezet ezzel az állatállomány takarmányának öntözéses termelését akarja | biztosítani. (fehér) Fóti kezdeményezés Termelőszövetkezet és állami gazdaság közös vállalkozása Életrevaló üzleti vállalko­zásba kezdett a fóti Vörös­marty Tsz és az Alagi Állami Gazdaság. Értékesítési egye­sülést hoztak létre, melynek célja a tsz, illetve állami gaz­daság zöldség- és gyümölcsüz­leteinek jobb áruellátása, a két gazdaság termelvényeibőL — Milyen előnyök szár­maznak az egyesülésből? — kérdeztük Kovács Árpád tsz-elnöktől. — Gazdaságaink eddig is foglalkoztak gyümölcs- és zöldségárusítással, külön-külön saját üzleteikben. A boltokat azonban nem mindig tudtuk ellátni megfelelő mennyiségű áruval, különösen az áruvá­laszték volt kicsi. Az egyesü­lés módot adott arra, hogy üz­leteinket folyamatosan ellát­hassuk megfelelő mennyiségű és minőségű áruval, s ennek eredményeként nemcsak a la­kosság jobb áruellátását biz­tosítottuk, hanem — üzleteink jobb kihasználása és a rezsi­költségek csökkentése folytán — üzletileg is nagyon hasznos­nak bizonyult az együttműkö­dés. Számunkra előnyös az is, hogy az állami gazdaság te­hergépkocsijai állandóan ren­delkezésre állnak az áruszál­lítás lebonyolítására.-----Hol és hány közös üz­letet nyitottak? — A járás területén Foton és Dunakeszin van egy-egy üz­letünk, hatot pedig a főváros különböző csarnokaiban nyi­tottunk. — Mennyi időre kötötték a megállapodást? — A termelőszövetkezet egyelőre — ez év végéig hagy­ta jóvá az értékesítési egye­sülés működését, s majd az év végi pénzügyi mérleg elkészí­tése után döntünk a közös vál­lalkozás további sorsáról. A tapasztalatok azt mutatják, hogy érdemes továbbra is fenntartani ezt a szoros üzleti kapcsolatot. (f. 1.) Az elmúlt napokban a Hu­nyadi tavak környékén kó­szálva markológépet láttam a régi bányák közelében. A sze­mélyzet lakókocsija nem messze a Pesti utat szegélye­ző akácfák alatt állt. Vasárnap lévén, munkások nem voltak a közelben. Bán- hegyesi Sándor főagronómus azonban a nagykőrösi Hunya­di Termelőszövetkezet köz­pontjában a tőzegmarkoló géppel kapcsolatban érdekes dolgokat mondott el: — Újra megkezdtük a tő­zegkitermelést. Illetve egy KAMUT Görényidomár KŐCSER Elszaporodtak a patkányok a Békés megyei Kamut kör­nyékén. Csipke Gábor, a Béke Ts? nyugdíjas tagja hobby já- nak igen jó hasznát veszik ezekben a napokban. Csipke Gábor ugyanis évek óta fog­lalkozik görények háztáji te­nyésztésével és idomításával. Az idomított kutyák és gö­rények együttesen valóságos irtóhadjáratot indítottak a patkányok ellen. A vadász­görények és kutyák naponta legalább száz rágcsálót pusz­títanak el. Egyelőre csak a görények öregei vesznek részt az irtóhadjáratban, Csipke Gábor udvarában azonban már harminc süldőgörény is „tanulja” a mesterséget. Ügy számít, hogy év végére még gyarapszik az állomány s a „legügyesebbeket" — értéke­síti. Gazdátlan kincsek a zsellérházban ÉVSZÁZADOS RITKASÁGOK Házat vett a községben a dányi plébános, amilyen ügy­let megkötéséhez különben minden állampolgárnak joga van. Most meszelted, a kapu­küszöböt is újra tapasztatja, meg az erősen megviselt nád­fedelet is újra rak’atja, ám ek­kora nagy szépítéstől ez az öreg ház, mai szemmel mérve, azért csak kunyhó marad. — De hiszen éppen ezért vásároltam — mondja Kozár Gyula, a plébános. Nem, de­hogy akar beköltözni, nem azért vette, a múltnak csinál hajlékot benne. Azt mondja: — Azt szeretném, ha az el­következő nemzedékek, sőt a most felcseperedő fiatalok is látnák, milyen nyomorúságos primitívségben éltek elődeik] Vagy hat éve francia turis­ták vetődtek Dányba. Megáll­tak egy házbontás előtt, meg­láttak a törmelék között va­lami régi szerszámot, bankókat mutogattak, hogy azt megven­nék, de a tulajdonos sehogy sem adta. Már hogy is fogad­na el pénzt ilyen ócska kaca- tért? Elment azután a paphoz, megkérdezte tőle, jól tette-e, hogy nem adta el az ócskasá­got. — Jól fcizony! Ne is enged­jék külföldre hurcolni múltjuk fennmaradt emlékeit — mon­dotta neki a plébános. A gazda különben a rozsdás öreg szerszámot a papnak ajándékozta, ha olyan sokat ér neki, viselje gondját. Ennek az évtizednek elején az emberek, ahogy másutt is, Ahány család — annyi betétkönyv Egy község fejlődése, lakói életszínvonalának emelkedése sok jelenségen mérhető. Mégis, úgy véljük, a legszemlélete­sebb bizonygatásnál is többet mondanak azok a számok, amelyekkel Antal Domokos, a kocséri takarékszövetkezet igazgatósági elnöke illusztrál­ja ezt a fejlődést. Film TŰZ VAN, BABÁM! MÁJUS 10-ÉN, amikor meg­nyílt a cannes-i filmfesztivál, még senki sem gondolta, hogy a fesztivál, félidejében, várat­lanul abbamarad: hogy a ha­ladó francia filmesek így vál­lalnak majd szolidaritást sztrájkoló, tüntető honfitár­saikkal. A későbbiek előszele azon­ban már bejárta a fesztivál első napjait. A légkör, a han­gulat így különös akusztikát adott annak a három filmnek, amelyek a bemutatottak kö­zött, a kritikusok szerint a nagydíj, az Arany Pálma esé­lyeseként jöhettek volna szá­mításba. Ezek egyike a ma­gyar Csillagosok, katonák (francia címén: Vörösök és fehérek), melynek óriási sike­re szinte meglepő volt. Kide­rült, hogy a témára, az októ­beri forradalomra, a vártnál sokkal jobban rezonál a nyu­gati közönség. A másik két film csehszlovák. A világhírű Jan Nemec Ünnepségről és vendégekről, és a csehszlovák filmművészet másik ismert al­kotóegyénisége, Milos Forman Tűz van, babám! című művei­ről van szó. Ez utóbbi film magyar szinkronja nemrég elkészült. A RENDKÍVÜL, szinte bru­tálisan kemény film szellemi lázadásra hív. Egyéni és kői­ről a jelenségekről amelyek­nek valódi tartalmát már nem fedi a nevük, amelyek az eredeti célokat jelölik. De az egykori célokat közben el­felejtették. Belőlük szavak maradtak meg csupán, és ho­mályos szokások. Itt van például a filmbeli szépségverseny. A tűzoltóegy­let vezetősége nem azért ren­dezi, mert szükség van rá, hanem mert olvasták, hallot­ták, hogy bálokon szépségver­senyt szoktak rendezni. De még abban sem tudnak meg­egyezni, mi a női szépség, szóval, hogy körülbelül milyen egy szép nő? A protekcióso­kat nem utasíthatják vissza, és ez még inkább összezavarja mértékeiket Végül valahogy összeírják a jelölteket. Aztán, a pontatlan adminisztráció folytán, nem egészen azok a lányok gyülekeznek, akiket felkértek. Hiányzik is egy: találomra szólítanak még va­lakit — véletlenségből egy igazán szép lányt. De őt meg az apja nem engedi részt venni. Nem marasztalják. Az egyik lány később fürdőru­hára vetkőzik: a rendezők hallgatnak — lehet, hogy ez is hozzátartozik a szépségver­senyhez? Mivel valamilyen formát mégis kell találniuk, meneteltetni kezdik a lányo­lektív szigorúságot követel, annak felülvizsgálását sürgeti, hogyan élünk, gondolkodunk hogyan viszonyulunk esz­méinkhez, hogyan valósítjuk meg azokat hétköznapjaink­ban; egyáltalán, milyenek va­gyunk? A filmben, mely tulajdon­képpen példabeszéd, elvonat­koztatott, meseszerű, groteszk motívumok keverednek doku­mentumelemekkel. Tűzoltóbált rendez egy tűz­oltóegylet. Szépségverseny is lesz. Tombola is. De a bálon a tombola nyereménytárgyai sorra eltünedeznek. A rende­ző szemrehányó szavait vil­lanyoltás követi. Becsületbeli ügy, hogy a sötétség leple alatt mindenki visszavigye azt, amit eltulajdonított. Kigyullad a fény és kiderül, hogy most már a maradék tárgyakat is ellopták. Közben tűz üt ki va­lahol. A tűzoltók kimennek, utánuk özönlik a bál közön­sége, de már nem érdemes fel­venni a harcot a lángokkal: ezt már a tűzoltók is csak tessék-lássék módon teszik. Közülük a legtöbben a bál vendégseregével együtt vé­gignézik, hogyan roppannak össze a gerendák. MIRŐL SZÓL EZ A FILM? Azt hiszem, a dolgok minden­napi leértékelődéséről. Azok­— Az utóbbi három évben kétmillióról ötmillió-hatszáz­ezer forintra emelkedett a be­tétek összege. A 3200 lakosú községben ez kimagasló ered­mény, hiszen jóval meghalad­ja az országos átlagot, össze­hasonlításul említem, hogy a tízezer lakosú Törteién négy­millió forint a betétállomány. — Mire gyűjtenek a kacsé- riak? — Elsősorban házépítésre, gépkocsivásárlásra, háztartási gépekre. — Minek tulajdonítja a be­tétállomány növekedését? A helyi termelőszövetkeze­tek megerősödésének. Búcsúzóul érdekes adatot kaptunk: kilen cszáz betétes van, ami annyit jelent, hogy Kocséron minden családnak van megtakarított pénze a ta­karékszövetkezetben. — i. elkezdték újjáépíteni a falut. A padlásokról, fészerekből, kamrákból limlomnak vélt kincsek kerültek elő. Oda- hondták a papnak. A plébános pedig, mikor már nagyon fel­gyülemlett a sokféle tárgy, megkérte a Pest megyei mú­zeumok igazgatóját, jöjjön el Dányba, nézze meg, mi min­dent gyűjtött össze. Az igaz­gató csak ámuldozott. Jött a Nemzeti Múzeum meg a Nép­rajzi Múzeum megbízottja is. Aztán tavaly a Művelődésügyi Minisztériumból hozott írásta posta: a beküldött leltárban felsorolt tárgyakból álló gyűj­teményt a minisztérium vé­detté nyilvánította. Elment most már a pap a községi tanácshoz, azt ajánlot­ta, csináljanak községi mú­zeumot. Vegyenek a gyűjte­mény elhelyezésére egy öreg házat, hadd maradjon fenn legalább, egyetlen mutatóba. A tanács szíve szerint vett volna, de ha egyszer nincsen rá pén­ze. — így lettem én ingatlantu­lajdonos, megvettem húszezer forintért ezt a kétszáz éves vertvályog falú zsellérházat. Kicsi a ház, alacsony is. Ab­lakait pedig olyan parányinak szabták, mintha csak a leve­gőt és a világosságot akarták volna kizárni. Az udvarán fur­csa vasalkotmány áll, homok­ba süppedő négy keréken. Va­laha cséplőgépet bajtó ben­zinmotor volt, magyar gyárt­mány, a legelsők közül való. Odabenn az apró szobában, konyhában, kamrában egy sor petróleum- lámpa. Az egyik sarokban szűr lóg. Faeke. Sok egyéb régi szerszám között egy házilag készült évszázados gyalu. Tár­gyak, amik a tájra jellegzete­sek, és éppen ezért különösen értékesek. Aztán Dány jelleg­zetes építkezésének emlékei is ott láthatók. Nyolcszáz darab néprajzi emléknél több nem fért el a kis házban, de ez nem a teljes gyűjtemény. Maradt még sok a parókián és a házakban, min­det lajstromba vették. — Azt szeretném, ha mi­előbb lenne hivatalos gazdája — mondja a plébános. Előbb-utóbb csak lel valami közösséget vagy hatóságot, amely birtokába veszi a szok­ványos falumúzeumokénál gazdagabb gyűjteményt — Igazság szerint elsősorban a községet illeti a tulajdon, hi­szen ami itt van, mindent a lakosság adott össze — ez Ko­zár Gyula véleménye. Sz. E. kát. így, katonás lépésekkel vonulnak a pódium felé. Első­ként egy ormótlan — protek­ciós — hölgy lép az emel­vényre. De őt nem követi senki. A többiek nem szíve­sen szerepelnek a csúnyával, és egyáltalán, megérzik a produkció ízléstelenségét. Vo­nakodnak, ellenállnak. De a báli közönség üldözőbe veszi őket. Az egyiket a hajánál, a másikat a lábánál, a harma­dikat a karjánál fogva von­szolják a színpad felé. Ám a pódiumon már ott a győztes, mert a vendégek másik, része, hogy véget vessen a kínos zűrzavarnak, tréfából meg­választott egy hatvanéves asszonyságot szépségkirálynő­nek. Az illető komikusán haj­long, bókol, csókokat dobál. Szépségverseny — ez a szó a női szépség előtti hódolatra utal. Ez lett belőle... A RENDEZŐ S AZ ALKO­TÓGÁRDA tehetsége, közölni­valójuknak filozófiai és mű­vészi hitele érződik a Tűz van, babám! egész felépítésén, és rengeteg részletén, motívu­mán. Ugyanakkor kár, hogy sok az üresjárat, a vontatott jelenet. A film egy Kafkától, Capektől megkezdett, és a je­lenkori csehszlovák film és irodalom által tovább járt utat követ. Ez a mai irodalmi és filmesiskola a fotografált valóság elemeihez gyakran vegyít elvont, szimbolikus, groteszk motívumokat. De a már megjárt utakon mindig fenyeget a modorosság. E filmben olykor ebből is ka­punk. Padányi Anna GAZ 51 -ES TIPUSO elhasználódó' TEHERGÉPKOCSIJÁT felújítottra azonnal kicseréljük 33 000—35 000 forintért A gépkocsit külön kívánságra új gumi­abroncsokkal és akkumulátorral látjuk el. GAZ 51-ES TÍPUSÚ KOCSIK II. SZEMLÉJÉT VÁLLALJUK 1969-re tehergépkocsik és fődarabok nagyjavítására szállítási szerződést kötünk. A mezőgazdasági üzemeknek 50%-os kedvezményt nyújtunk. AFIT XI. SZ. autójavító váll. SZEGED, Tolbuhin krt. 9—11. Telefon: 15—491 j A görénynevelés és idomítás jó mellékjövedelmet hoz a nyugdíjas szövetkezeti gazdá- I najfc---------------- -r- f.'Jr. ~~ ~-sr*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents