Pest Megyei Hírlap, 1968. július (12. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-28 / 176. szám
1968. JCLirS 28., VASÁRNAP NECVEl v^tírtop Tulajdonképpen haragudnom kellene rá. Levelében óriási riporttémákat ígért és kért, hogy látogassam meg. Eddig kétszer hívott ki magához Maglódra, mindkét alkalommal hasznos, közérdekű riportokat köszönhettem held. Érthető tehát, hogy újbóli hívására azonnal meglátogattam. Furcsa öregember ez a Papp László. Élete — és ezesetben a közhely nem túlzás — regény. Valaha községi jegyző volt, a régi hadsereg főhadnagya, Szobája falán ma is ott a kép, melyen Károly király megszemléli a galíciai hadakat. A képen ő is rajta van, bár egy magas rangú tiszt teljesen eltakarja. De azért büszkén mondja: — Ott állok az ezredes úr mögött, közvetlenül őfelsége mellett... Húsz évig jegyző egy erdélyi magyar faluban, majd 1945-ben itt telepszik meg Maglódon, édesanyja házában. Ha a papírformát nézzük: rossz káder. Nem is az az ember, aki hazudozna, ala- koskodna. Biztos tudja, hogy nem a legjobb ajánlólevél, ha „őfelségéről” szólva, majd’ összevágja a bokáját. Mégis így beszél. Pedig párttag. 1945 óta. Vannak az életnek ilyen ellentmondásai és mi már régen tudjuk, hogy egy emberben szinte szétválaszthatatla- nul keveredik a jó és a rossz, a haladó és a maradi, hogy az embert érő társadalmi hatások nem szüntetik meg, legfeljebb közömbösítik, vagy feledtetik a fiatalkor, a neveltetés sokszor egész életre kiható élményeit. 1949-ben 6 szervezi meg a maglódi Micsurin Termelőszövetkezetet. Ennek elnöke 1952-ig. majd megszervezi az azóta beolvadt Béke Termelőszövetkezetet és ebben elnö- kösködik 1956-ig. A nagy viharban — íme megint fejre- állt a papírforma — nem tán- torodik. Az egykori jegyző és főhadnagy, „őfelsége” tisztelője, a munkásfiatalom mellé áll. Eddig vállalt kötelezettségeit nem tagadja meg. Az ellenforradalom után a tanácson dolgozik ... — Tanácsi szolga lettem... Persze ezt hivatalsegédnek hívják, de nem a név a fontos. — Hogy került ide? — önként. Ekkor már közeledtem a hatvan évemhez. A szövetkezettől maximálisan kétszázhatvan forint nyugdíj nézett ki. Ez nem lett volna elég kettőnknek. Most hatvankilenc éves. Tisztségeit megpróbálom felsorolni: tanácstag — immáron húsz éve. A fogyasztási szövetkezet igazgatósági tagja, pártvezetőségi tag, emellett a község üzleteinek bevételét szedi össze és hordja na-, ponta a postára. Ezzel egészíti ki a hatszáz forintos nyugdíjat. — Naponta többezer forintot viszek a postára. Ez bizalmi állás... — mondja büszkén. Hát ez a Papp László szokott nekem időnként feladni egy lapot: „Szerkesztő Űr, van egy nagy riporttémám, jöjjön gyorsan." Ennyi a szöveg. Most legutóbb három téma is akadt. Mint mondta, mind a három nagyon fontos, mindenképpen újságba kívánkozó dolog. — Képzelje el: Vállaltuk, hogy megépítünk társadalmi munkában négyezer méter- í nyi járdát. A tanácsülés úgy határozott, hogy csak akkor kezdhetünk neki, ha lesz egy technikus, aki vállalja a felügyeletet és ezért méterenként egy forintot .fizetünk neki. Ez négyezer forint... Mert úgy mondják, hogy mi nem tudjuk megcsinálni. Már hogyne tudnánk ... Rendben van, annak amit múltkor csináltunk, egy kicsit görbe a széle, mert nem volt egyenes a deszka. Dehát nem a szépség, hanem a hasznosság a lényeg. Most emiatt húzódik a dolog. Közben a tanács is felépíttetett egy járdarészt. Szakemberrel! És a járda közepén nő ki egy oszlop. A lakosság meg most hozzám jön miatta panaszkodni ... Hát lehet ezt? Feleletet nem tudok adni, de érzem, hogy jelentős energia megy itt pocsékba, felesleges akadékoskodás miatt. A második fontos téma: — Baj van a vízzel. A határban három községi kút van, mindegyik piszkos, fertőzött. A dinnyésnek naponta lajtokkal szállítják ki a vizet, ahelyett, hogy sokkal kevesebb költséggel a kútakat hoznák helyre és ez sok ember érdekét szolgálná ... A harmadik téma. amiért Maglódra kellett utaznom: — Menjen ki az elvtárs a határba és nézze meg a szövetkezet 50 holdas burgonyatábláját. Legelik a kolorádó- bogarak, de nem tesznek ellenük semmit. Amikor szóltam nekik, azt mondták, hogy úgyis kiszedik hamarosan a krumplit. Dehát az mindegy nekik, hogy apró kis gumókat, vagy gazdag termést szüretelnek? És már — kicsit csalódottan az elmaradt „nagy riport” miatt, — menni készültem, amikor utánam szólt: — Jó, hogy eszembe jut, írhattam volna megint. Képzelje csak el. Felhordtuk a követ a javítandó út mellé. Amíg a munka elkezdődik, beszórták az árokba. A kő hosszú idők óta ott áll, de senki nem gondolkozik azon, hogy neki kellene kezdeni az út javításának. A kő elzárja az árkot, a víz átfolyik az úton és tovább rombolja. Aztán jön a tél, az út felfagy és kétszer annyi költséggel lehet rendbehozni. Bár nem hiszek abban, hogy újságcikkel járdát lehet építeni, burgonyabogarat irtani, kút vizét ihatóvá tenni, mégis leírom Papp László témáit. Nem lett belőlük riport, csak egy felsorolás, de bízom benne: nem haszontalan betűtenger! Mert kikerekedett belőle egy község néhány apró kis gondja és egy furcsa, skatulyába nem szorítható öregember portréja. — Tudja, nem nagyon szeretnek engem a tanácson, mert minden ülésen kinyitom a szám. A jelölő gyűlésen is úgy ajánlottak, hogy „Papp Laci bácsi már öreg, meg sok az elfoglaltsága, ha nem akarják, jelölhetnek mást is! Egyhangúan engem választottak. Az sem nagyon tetszett nekik, hogy amikor a szemináriumokat szerveztem, szóvá tettem, hogv egyetlen községi vezető családtagját nem tudom beszervezni az oktatásba. Így beszél Papp László és közben büszkén mutatja első, 1945-ös párttagsági könyvét, melynek utolsó lapjain kusza betűkkel áll néhány bejegyzés. Megpróbálom kibetűzni: „Ősközösség. Rabszolga társadalom. Feudalizmus. Kapitalizmus. Szocializmus. Kommunizmus.” — Még annak idején írtam bele. Tudja, nem tanították a királyi gimnáziumban, meg a tisztiiskolán ezeket a dolgokat. Nekem meg tanítani kellett akkor, merthát mégis én voltam a művelt ember. Felírtam, hogy jól tudjam a sorrendet. A tagkönyvben még szerepel Lenin születési dátuma. Sztálin szülővárosa, szóval azok a dolgok, amik az induláshoz feltétlenül kellettek. Nem tudom, hogy Papp László azóta mennyit tanult meg a marxizmusból. Egyet azonban mindenképpen jól tud: a közösségért dolgozni kell. Nincs az az ügy, mely jelentéktelen lenne. Minden fontos, ami csak egy centit is előbbre viszi az emberek életét. Hát ezért nem haragudtam rá, hogy az ígért nagy riport ezúttal elmaradt... Ősz Ferenc Kenyérüzlet — péksütemény (Tudósítónktól.) Bugyi község lakosainak örömére napjainkban egyszerre két kenyérüzletet nyitottak a faluban. Az egyik a sütőipari üzem udvarában a Táncsics utcában, a másik a Telefongyár kapujában várja a korán kelő háziasszonyokat. Minden reggel két-hárome'zer vajas sütemény fogy el. Az üzleteket a Dunaharaszti Sütőüzem költségén a községi tanács saját építőbrigádjával építtette. M. I. HITELLEVÉL - UTÓLAG A dunaújvárosi és a salgótarjáni gyáraktól közvetlenül szerez be iparcikkeket a Zsámbéki Fogyasztási Szövetkezet vas-műszaki boltja. A lehetőségeket ily módon kihasználva. sikeresen bővíti választékát. A forgalomban •máris megmutatkozik az eredmény: öt hónap alatt három és fél millió forint értékű árut vásároltak az üzletben. Július eleje óta a hitellevélre történő vásárlást is megkönnyíti a szövetkezet. Sem Zsámbékom, siem a körzetben nincs OTP-fiók, vagy takarékszövetkezet. Az áruhitel-igénylésekkel eddig Budapestre jártak, s hosszas volt az engedélyezés elintézése. Újabban a hitellevél beszerzését magára vállalta a szövetkezet, s így a vásárlót megkímélik a sok utánjárástól. Régészek és restaurátorok az első magyar királyi palotában Még be sem fejeződött a régészeti feltárás, de máris .hozzáláttak a restauráláshoz az esztergomi Várhegyen. Elsőként a várkápolnát — 1 a gótika első magyarországi emlékét — állítják helyre. Belsejében már felállították azt az állványerdőt, amelyről a legjobb magyar freskórestaurátorokból szervezett csoport a helyreállítási munkálatok idejére különleges műanyag és más védőréteggel vonja be a XIV. századi — Anjou-kori — falfestményeket. Az ezzel megindult nagyszabású helyreállítás eredményeként kialakuló műemlékkomplexum adja majd a korhű környezetét az ásatások során felszínre került gazdag történeti, régészeti, hadászati és művészettörténeti anyagnak. BUDAPEST Hoang Quoc Viet találkozása az újságírókkal A Hoang Quoc Vietnek. a Vietnami Szakszervezeti Szövetség elnökének vezetésével hazánkban tartózkodó küldöttsége szombaton a MUOSZ székhazában találkozott az újságírókkal. A vietnami küldöttség vezetője beszámolt magyarországi útjuk eredményeiről, ismertette a vietnami helyzetet, s válaszolt az újságírók kérdéseire. Megelégedéssel szólt a népünk részéről ismételten tapasztalt szolidaritásról, köszönetét mondott a vietnami nép harcához nyújtott jelentős anyagi támogatásért. Hangsúlyozta: — Bizonyos, hogy a vietnami nép valóra váltja nagy céljait: megvédi északot, felszabadítja a déli országrészt, következetesen törekszik az ország békés újraegyesítésére s hozzájárul Ázsia és a világ békéjének megőrzéséhez. Beérett a görög-dinnye. (MTI Foto) Nyakkendős vasutasok Ős-úttÖrők fiai között „Riccs-raccs — rumli- bum ...!” Körbeforognak, játszanak a vasutasok az állomásfőnök szemeláttára. Az egyenruhából nem szakállas, borostás bakterek szeme csillog ki, hanem vidám, mosolygós gyermekarcok. A lányok egyenruhája korszerű miniszoknya, a fiuké komoly, olyan mint az „igazi”, csak ... Csak valamennyire mégis más: mindenkin úttörőnyakkendő lobog. AGYAGHARANGOK Szikkadt agyagformák. Az udvaron hatalmas vasállvány. Az öreg házban kemence, előtte gödör tátong. Üres a kemence. Üres a gödör. Áll a munka az ország egyetlen harangöntő műhelyében, Örszentmiklóson. — Ha nem is áll, de akadozik — javít ki rögtön Gombos Lajos, a műhely mostani vezetője. — A „főnök”, Ducsák István börtönben van. Kéz alatt vett alapanyagot, ügyét nemsokára tárgyalják. Öt munkást foglalkoztatnak. Gombos Lajos, a fel- szabadulás előtti harangön- tőnek, Slezák Lászlónak a nevelt fia. — Akkor még Budapesten volt az üzem. Több volt a rendelés, ma már egyre kevesebb harang kell. Persze azért lenne munka ... Feláll a korhadt faszékről és büszkén mutatja harang- birodalmát. Az alapanyag az ón és a vörösréz ötvözete. De az első az agyagformálás. Ez határozza meg a harang méretét, alakját. Aztán kerülnek rá a viaszdíszítések. Erről negatív köpeny készül. A műhelyhez érünk. Sötét van, a levegő nyirkos. Ez az agyagharangok otthona. Középen búslakodik a kemence, rajta két négyszögletes kivágás. Alatta gödör. — A forma betemetve a mélyedésbe kerül. Az álharangot, amiről a negatív köpeny készült, lefejtjük. így egy üreg keletkezik a külső rész és a mag között. Az üreg oldalán pedig ott van a köpeny betűinek lenyomata. A kemence két négy- szögletes nyílásán ömlik az olvasztott réz-ón ötvözet. 1500 Celsius-fokon izzik. Az üreg megtelik. Utána hűlni hagyják, majd elválasztják az agyagot a kész harangtól. Az utolsó simítások: köszörülés. tisztitás. Kész a harang. Másfél hónap alatt. Üjabb helyiségi Itt vannak a tartozékok: a korona, a tarlóállvány, az ütő és a csapágyak. A „haranggyár” a felállítást is vállalja. Olajfes- tékszag. Fényes-zölden csillognak az alkatrészek. Csak a harang kap időpatinát. A poros udvaron magasra nyúlt, vasállvány. Rajta csiga. Itt tartják a harangok főpróbáját. — Melyik volt a legnagyobb, ami innen került ki? — A legnagyobb? — gondolkozik el Gombos Lajos — a kúnhegyesi református templomé. IS mázsa. De amit régen a pesti Bazilikának csináltunk, az 97 mázsás volt. — Mitől függ, hogy milyen lesz a „haranghang”? — Az alsó átmérőtől, a magasságától és a falvastagságtól. — Mennyi a súlykülönbség a kis és a nagy harangok között? — 50 kilótól egészen 97 mázsáig terjedhet, de sok ennél nagyobb is van. Végül az olvasónak egy figyelmeztetés: otthonra — bármilyen mutatós is — ne vegyen harangot, mert a felállítással együtt egy közepes méretű, körülbelül ötvenezer forintba kerül. Messziről hangfoszlányok érkeznek: harangzúgás. B. Tamás Ervin A jubilálok, akiknek a szülei építették a vasútat, ünnepre készülnek, Nekik már „szolgálatot”, játékot, állomásneveket jelent, felmenőiknek azonban „hőskort”, alkotó romantikát, vidám kúbiko- lást, szép emlékeket a termékeny, pezsgő ifjúságból, talán ugyanazt, amit a mai hansági hősöknek húsz év múlva, i amikor gyermekeiknek azt i mondják: ott én is dolgoztam. Igen, ez a jubiláló Űttörő- j vasút. A kevés felnőtt közül Kiss József üzemfőnököt kérdezzük meg, hogyan készülnek a húszéves fordulóra? — Vasárnap tíztől egészen estig mulatunk. Itt lesznek mindazok, akik megálmodtál, a mai fiataloknak a terveket, akik felépítették és akik azóta felnőttek, s legszebb emlékeiket, mint szolgálattevő úttörők itt gyűjtöttek össze. Az ünnepi beszédek után dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter megnyítj; a „Húszéves a MÁV Úttörő vasút” című kiállításunkat amely bemutatja múltunkat, és jelenünket... „Riccs-raccs, rumli-bum...!" Még játszanak, énekelne” de néhány perc múlva kezd-' dik a szokásos napi szolgál; FÉRFI ÉS NŐI FEHÉRNEM! MOSÁSÁHOZ legjobb a speciális. NDK gyártmányú LA1VEIJ FOLYÉKONY MOSÓSZEI Minden áztatószer felesleges, mert a LANE! rendkívül erős mosóhatást Tiszta, hófehér fehérnemű LANEU folyékony mosószerrel. Ára: 6,30 Ft A több évig tartó munka jelentőségét az adja meg, hogy az első magyar királyi palota nemcsak hazánknak, de Európának is egyik legbecsesebb művészettörténeti emléke. „A ROSSZ KÁDER” Elmaradt a „nagy riport“’
