Pest Megyei Hírlap, 1968. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-24 / 172. szám

lijúsági ünnepség Törteién Fellép a Morse-együttes is! A KISZ Ceglédi Járási Bi­zottsága a IX. VIT tiszteletére vasárnap Törteién tartja meg a járás fiataljainak egész na­pos fesztiválját. A program délelőtt 9 órakor kezdődik térzenével, majd jó idő esetén a piactéren, rossz időben pedig a községi műve­lődési házban 10 órai kezdet­tel rendezik az ifjúsági nagy­gyűlést. Előadó Nagy Tamás, a KISZ Pest megyei Bizottsága titkára lesz. 11 órától a sporttelepen a VIT-kupa eseményei zajlanak, a művelődési házban a KISZ- alapszerVezetek öntevékeny kultúrcsoportjai tartanak be­mutatót. Délután 3 órától a monori, nagykőrösi és ceglédi járás, valamint Cegléd város és a Magyar Hajó- és Daru­gyár kultúrcsoportja, ifjúsági klubjai rendeznek műsoros délutánt. Este ifjúsági bál lesz, melyen a Morse együttes szolgáltatja a zenét. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 173. SZÁM 1968. JÜLIUS 21., SZERDA Hg tői cseresznye és meggy kell! Tudományos tanácskozás a gyümölcs- és zö dségkiállításon A nagykőrösi országos nyá­ri gyümölcs- és zöídiségkiállí- tásom hétfőn gyümölcstermesz­tési tudományos tanácskozást tartottak, több száz szakember résizvételével. Ceglédről dr. SZÁNTÓ VERSENY Megy az eke, szaporodik a barázda Rajt — rakétára • Az első díj; gáztűzhely Nyújtó Ferenc, a Duna—.Tisza közii Kísérleti Intézet ceglé­di gyümölcsözének osztályve­zetője, Unghváry József szak- tanácsadó és több termelőszö- I vetkezeti vezető vett ezen , részt. A tanácskozást dr. . Pénzes János, a Pest megyei Tanács vb-elnökhelyettese nyitotta meg, majd dr. Tompa Béla, a MÉM kertészeti osztályának vezetője tartott bevezető elő- . :lást. Előadásában kifejtette, hogy I a hazai gyümölcstermesz­tőkre sok feladat vár. A télialma- és az őszibarack­telepítések egyelőre fedezik a szükségletet, de még több kell a Pándy-meggyböl és a cse­resznyéből, melyekből világ- viszonylatban is kevés Van. A piros nyári alma és a vilmos­körte fajták termelésének fo­kozása is kívánatos. Dr. Maliga Pál, a Kertészeti Kutató Intézet tudományos icon unkatársa a meggyneme­sítés újabb eredményeiről be­szélt. Dr. Nyújtó Ferenc gyü­mölcstermelési osztályvezető a kajszibaracktermelés jövedelmezőségéről tartott nagy figyelemmel kisért előadást. lemre fordítsanak nagyobb gondot a termelők. A konzerviparnak nagy szük­sége van a Pándy-meggyre, a fehér és fekete cseresznyére, a magyar kajszibarackra, a vé­kony héjú dinnyére. A nem magvaváló őszibarackot is szí­vesen fogadják. A tanácsko­zást dr. Pénzes János beszé­de zárta be. K. L. Téglagyár a tsz-ben A jászkarajenői Űj Barázda Tsz az idén melléküzemág­ként hozzálátott a szénporos téglák égetéséhez. Az a cél vezérelte, hogy mivel saját építkezéseihez igen sok építő­anyag szükséges, megpróbál­ja saját erejéből előállítani ezt a mennyiséget Eddig 50 ezer téglát égettek ki és ebben az évben még 30 ezret készítenek el. Ez fedezi szükségletüket. Jövőre azt tervezik, hogy nemcsak ma­guknak, hanem a lakosságnak is gyártanak téglát. TAMASI TAMAS Az ötödik büntetés Agyrázkódás, egy pofontól Ki a huligán ? Fiatal kora ellenére már több oldalas bűnlajstrom sze­replője Petró Pál 20 éves se­gédmunkás. 1966 májusában a budapesti Fővárosi Bíró­ság héthónapi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, gon­datlansággal okozott súlyos és könnyű testi sértés miatt. A Ceglédi rendőrkapitányság fél év múlva garázdaság miatt harminc napi elzárással bün­tette a fiatalembert. 1967 má­jusában ugyancsak garázda­ságért a Fővárosi Bíróságtól hathónapi javító-nevelő mun­kát, júniusban a Pestvidéki Járásbíróságtól garázdasá­gért 400 forint pénzbüntetést kapott. Tavaly október 26-án Pefró Pál öccse az utcán szóváltás­ba keveredett két fiatalem­berrel. Egyikük az ifjú Pet­rát és társaságát huligánok­nak nevezte, mert a fiú őt, sípcsonton rúgta. Ifjabb Pet­ró ekkor fütyült — ezzel a jellel hívta a közeli vasút­állomáson tartózkodó bátyját. Elpanaszolta neki állítólagos sérelmét. Petró Pál a két fiatal után sietett és egyi­küket úgy orrbavágta, hogy azt zúzódással és enyhe agy­rázkódással öt napig kórház­ban kezelték. A tett elkövetését Petró Pál beismerte. Védekezésül csak azt állította, hogy öccsét meg­ütötték, azért ütött vissza. A bíróság az ítélethozatalkor súlyosbító körülményként vet­te figyelembe az előző bün­tetéseket. Enyhítő körül­ményt nem talált, így a húsz­éves ifjú ötödik büntetéséül egyévi börtönt javasolt. Az ítélet nem jogerős. Nem vagyok mestardetektív, de amint bele­szippantok a leve­gőbe, valami fur­csát érzek. A fal­hoz lapulok és szimatolok. No, igen. Ez lecsóillat. Nem is rossz. De engem nem té­veszt meg a lát­szat! Valami kü­lönöset fagott fel nyomozónak el­szegődött orrom. Szombat van. Fur­csa izgalom lebeg a város felett. És az emberek! Siet­nek az utcán, csak rövid szavakat váltanak egymás­sal. „Akkor ma este...” „Ti is?” „Kilenc óra után...” Gyanús! Nagyon gyanús! Gyorsan papírt, ceruzát veszek elő és végrehajtok né­hány logikai mű­veletet. Máris itt FESZTIVÁL a tényállás: vala­mi készül. A bol­tok üresek, a ven­déglőbe beszalad valaki, lehajt öt korsóval és elro­han. De hová? A sarkon fiatal pár vitatkozik. „Értsd meg, ma este nem jövök!” „Miért?” „Hát tudod, mi lesz!” Sötétedik. Egy­re néptelerebbek az utcák. Becsu­kódnak az abla­kok, nyikorognak a zárak. Kihalt a várcs. Azt már lá­tom, nem egysze­rű ügy ez. Hatal­mas erő készül valamire. Talán itt a világ vége? Remeg a lábam. Mivel nem vagyok angyal, illetve nagybetűvel: An­gyal, és nincs is hatlövettyűs, messzehordó ök­löm — félni kez­dek. Szél susog, lépéseket hallok. Valaki jön utá­nam. Sietek, ö is. Szaladok. Ö is. Mindjárt utolér. Most mi lesz? Iz­gatottan kiabál: „Siessen, már nincs sok idő!” őrület, mi fog itt törtínmi? Hol vannak az embe­rek? Én hová bújjak? Behúzom a nyakam és vala­mi egetverő recse- gésit-ropogást vá­rok. Helyette ze­nét hallok. Isme­rős szignál a ív­ből. Felsóhajtok. Megmenekültem: nem a világ vé­ge! Csak megkez­dődött a táncdal­fesztivál ! (kohlmayer) J Szombaton délelőtt a ceg­lédi Táncsics Tsz-ben rendez­ték meg az idei szántóver- senyt a város, a járás és a monori járás traktorosainak részvételével. A vetélkedőt, amelyet nagy érdeklődés elő­zött meg, Erdélyi Gábor, a járási tanács elnökhelyettese nyitotta meg. A városi és a járási pártbizottság és a taná­csok is képviseltették magu­kat a versenyen. Eljött Győré Sándor országgyűlési képvise­lő, a területi tsz-szövetség el­nöke, s itt volt Vámos Géza, a monori járás országgyűlési képviselője is. A vezető pon­tozóbíró tisztét Joó Ágoston, a gépjavító állomás igazgatója látta el. A Török János mezőgazda- sági technikum gyakorlaton levő diákjai segítettek a ver­seny előkészítésében, ők vé­gezték a terület kijelölését 4s kimérését. A házigazda Tán­csics Tsz is kivette a részét a szervezésből. Rakétajelre kezdődött a negyvennégy traktoros vetél­kedője. Tizenheten jöttek a vá­rosból, ugyanennyien a járás­ból és tíz monori járási ver­senyző rajtolt traktorával. A hat legjobb helyezettet és a KISZ-korosztályúak leg­jobbjait értékes jutalomban részesítették. Az alábbi ered­mények születtek: 1. Szrapkó József, ceglédi Lenin Tsz, 444 pont (gáztűz­hely), 2. ifj. Kiss Mihály, pi­lisi Üj Élet Tsz 439 pont (vi­lágítóberendezéssel felszerelt férfibiciklij, 3. Darányi György, ceglédi Kossuth Tsz, 434 pont (hőkandalló), 4. Czé- kus János, albertirsai Szabad­ság Tsz, 430 pont (fényképe­zőgép), 5. Kiss Virág Mátyás, albertirsai Szabadság Tsz, 426 pont (telepes rádió), 6. Révész Mihály, abonyi Kossuth Tsz, 424 pont (villanyborotva). A város legjobb ifjúsági versenyzője: Mezei György, ceglédi Vörös Csillag Tsz, 372 pont; a járásból Luzsányi Ti­bor, törteli Rákóczi Tsz, 350 ponttal. A monori járásból Pataki Tibor, a Monori Álla­mi Gazdaság traktorosa 378 pontot szerzett. Mindhárman karórát kaptak a KISZ-től. Minden versenyző emlékla­pot kapott, s a díjazottaknak oklevelet is adott a verseny- bizottság. A hat felnőtt kor­osztályú versenyző az augusz­tus 9-én és 10-én megrende­zésre kerülő megyei szántó­versenyen vesz részt Tápió- szentmártonban. A legjobb eredményt elért ifjú traktoro­sok jövőre országos ifjúsági szántóversenyre mehetnek. Ceglédi Vasutas SE: Hamza — Cseh, Tóth, Vágó, Kábák, Török, Csurgat, Zátonyi, Cson­tos, Liptai, Barta. Edző: Szi­geti Ferenc. Nagyon készültek labdarú­góink a visszavágóra. Nem si­került. Sokáig úgy látszott, si­kerül kétvállra fektetni az igen jó képességű győri csapa­tot. Nem így történt, mivel két váratlan — kissé potya ízű — góllal a győriek vonultak le győztesen. Tárgyilagosan meg­állapítva : ennyivel jobbak voltak a vendégek. Az első félidőben igen he­ves iramban kezdett mindkét csapat. A 18. percben Liptai a felezővonalnál kiugrott, és hiába zavarták hárman is, a szorongatott helyzetben a 16-oson belül vitte a labdát, és a ráfutó kapus mellett lőtte be vezető gólunkat. 0:1. Két perc múlva parázs jelenetek voltak a győri kapu előtt! Per­gőtüzet rendeztek a ceglédiek, de gól nem született. A félidő befejezése előtt, egy győri le­futás után a kapura lőtt lab­dát Hamza elfogta, de kiejtet­te, és megszületett a győriek egyenlítő gólja. 1:1. Ä második félidő is élénk irammal kezdődött, de bár­mennyire küzdöttek játéko­saink, nem sikerült a győztes gólt megszerezni. A győri csa­Elmondotta, hogy olyan faj­tákat kell kitenyészteni, ame­lyelmék nagyobb az élettarta­ma és hosszabb ideig tart az érésidejük, amit megfelelő ta­lajerőpótlással, kellő növény- védelemmel és szükség szerint öntözéssel kell elősegíteni. Végül Kovács László, a Kon­zervipari Tröszt vezérigazga­tója beszélt. Hangsúlyozta, hogy elsősorban a növényvéde­pat jobb erőnléttel és nagyobb rutinnal rendelkezett. Jók: Cseh, Tóth, Kábák — Liptait szemfüles játéka és gólja di­cséri. ★ Ceglédi Vasutas ifi—Cegléd- berceli Vasutas SC ifi 5:0. Ceglédi Vasutas SE II—Ceg- lédberceli Vasutas SC 4:1. A barátságos labdarúgó-mérkő­zésen ennyivel jobb is volt a ceglédi csapat. Az úszók jól szerepeltek Vasárnap tartották meg a. Velencei-tó átúszóbajnokságát, melyen komoly ceglédi siker született. Csathó Miklós, a CVSE fiatal úszója a második helyre került. Ezenkívül a CVSE férfi és női úszócsapa­ta a harmadik lett. Békéscsabán 14 egyesület több mint 250 versenyzője részvételével tartották a terü­leti gyermek seregszemlét. Beck Péter, a CVSE 9 éves úszója az 50 méteres pillangó- úszásban a második, az 50 méteres gyorsúszásban és az 50 méteres hátúszásban a ne­gyedik helyezésit érte el, és bejutott az országos döntőbe. SPORT Nem sikerült a visszavágó Ceglédi Vasutas SE—Győri MÁV DAC 1:2 Mesél a türingiai erdő NEM LUXUS A GYEREKSZOBA — MÉG „MENŐ” A MINI (2) TÜRINGIABAN — járva a városokat, falvakat — sűrűn kattogott a fényképezőgépem. Egy alkalommal jellegzetes fa­gerendás, öreg hegyi házat örökítettem meg. Kísérőm, Herbert barátom, ekkor meg­fogta a karomat, majd mint aki valami nagyon fontosat akar mondani, szétmutatott a környéken. így szólt: — Arra törekszünk, hogy ezeket a ré­gi s ma már elavult épülete­ket mielőbb korszerű, modern lakások váltsák fel. Ma este elviszlek vendégségbe egy fia­tal házaspárhoz, nézd meg, mi­lyen körülmények közt élnek. Nem mondom, örültem az invitálásnak, s örömöm csak fokozódott, amikor megtud­tam, hogy vendéglátóim tavaly magyarországi útjuk során Ceglédre is elvetődtek, s az egyik orvosnál vendégeskedtek néhány napig. Nyomban vol­tak közös ismerőseink... A fiatalok huszonnyolc éve­sek. Nemrég jutottak lakáshoz. Mivel még nincs gyermekük, kétszobásat kaptak. Hasonló méretű, mint a mi szövetkeze­ti lakásaink. A bútor modern, variálható elemekből áll. Né­hány hasonló darab nálunk csak mutatóban látható, pedig jó lenne több az ilyen ízléses, jó térkihasználási lehetőséget nyújtó bútoroktól. AZ ÜJ LAKÓTELEPEN épülő házak közt vezetett az út hozzájuk. Itt Is daru emeli helyükre az épületelemeket, mégpedig úgy, hogy már a beüvegezett (!) ablakok is a helyükön vannak. — Nem törnek össze az üve­gek, mire a helyükre kerül­nek? — érdeklődtem naivan, s épülő itthoni házak betört'áb- lakszemeire gondoltam. Kissé együgyűnek találták kérdésem, de gyorsan megnyugtattak. Elmondták vendéglátóim, hogy amelyik családban egy vagy több gyermek van, há­rom-négy szobás lakásra kap­nak kiutalást. A gyerekszobát a tervezők nem felejtik ki az új otthonokból, hiszen ez egy­általán nem luxus. A bútor­ipar gondoskodik a megfelelő berendezésről is: emeletes ágyak, a gyermek méreteinek megfelelő asztal, székek, hol­mijához való szekrény kapha­tó az üzletekben. AZ ÖLTÖZKÖDÉSRŐL is érdemes néhány szót ejteni. A „teremtés koronái” négy-öt éves korukban megkapják a kis bőrnadrágot, rendszerint egy-két számmal nagyobbat, „majd belenőnek” elgondolás­sal. Ezután csak a méretek cserélődnek, mert ha valahol, akkor Türingiában valóban nemzeti viseletnek számít ez a ruhadarab. A lányok telt idomúak, csi­nosak, öltözékük egyszerű és praktikus. Gondozottak, kevés festéket használnak, nyári di­vat a hosszú nadrág pulóver­rel, blúzzal, no és a miniszok­nya sem ment ki a divatból, erősen tartja magát, de még mennyire... A KIRAKATOKBAN sok­féle csinos holmit láttam. A cipők közt többféle nemzetisé­gűt fedeztem fel, magyar gyártmányút is. Jártam egy ruhagyárban, Meiningenben. Láttam, amint a jugoszláv im­portanyagból könnyű, divatos nyári ruhákat varrtak. Meg­mutatták, hogyan készül a „ragasztott” nyakú férfiing A jól gépesített üzemből egy ki­sebb divatbemutatóra való kollekció kerül ki. Jellegczetes hegyi ház, amely hez hasonló stílusút számtalant látni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents