Pest Megyei Hírlap, 1968. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-23 / 171. szám

{t/sssssssssssssssssssssssysssssssssssssssssssssssssssssssssss/sssysssssss/sssssssssssssssssssssss/ssssssssssssss^ 1 TÁBOR- 1968 1 & ^ V s '/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS+. MONOB^vimn X. ÉVFOLYAM, 171. SZÁM 1968. JULIUS 33., KEDD Hát, halljuk azt a csat akiált ást! Azon a napon, amikor be­toppanunk, éppen járőrverse­nyen voltak. Így hangzott az indítóparancs: éjszaka segít­ségkérő levél érkezett a tá­borba egy indiántól, egy dél- afrikai gyémántbányásztól, egy indonéziai cukorültetvényen dolgozó lánytól, egy kínai és egy nyugatnémet fiataltól. Pontos tartózkadási helyüket nem merték elárulni, de meg kell keresni őket és segíteni kell rajtuk! A gyerekek el is indultak és leküzdötték az akadályokat Pedig nem akármilyen aka­dályok voltak! Az elsősegélynyújtástól és a célbadobáítól kezdve a „szakadékon” való átlen- úüléíig, minden. Elképzelhető, hogy jólesett ezután az ebéd, a sült csirke újburgonyával, káposztasalá­tával. Előtte persze húsleves daragaluskával. Játék közben nehéz össze­szedni az Olimpia őrsöt, én mégis megpróbálom és csodá­latosképpen, sikerült. — Jó itt? — Nagyon! — felelte Bár­dos; Edit Üllőről, Simon Kati Pilisi versenyző m második helyen S&tsn t&rerseny ÍW/ tétlen Tizenegy versenyző jtírtísunfcból Az idei járási szántóver­senyt a ceglédi Táncsics Tsz- ben rendezték meg, Cegléd város, a ceglédi és a monori járás tsz-ei és állami gazda­ságai részvételével. A verse­nyen összesen 44, különböző típusú traktor és eke vett részt; járásunkból 11 verseny­ző ment át Ceglédre saját munkagépével. A szántóverseny bizottságá­ban járásunk képviseletében helyet foglalt Sima István, a járási tanács vb-elnökhelyet- tese, Spenger István, a járási pártbizottság osztályvezetője és Hajdúk Bálint, a járási mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztály vezetője. Már szombaton kora reggel hangos volt a verseny helyszí­ne, gyülekeztek a gépok, folyt az előkészítés. Nyolc órára felsorakoztak a traktorok, ki­jelölték az egy traktorra jutó területei, majd sorsoltak. A reggeli erős napsütésben a versenybizottság elnöke üd­vözölte a felsorakozott trakto­rosokat, majd Nemsokára ezen az akadályon is túljutunk. Híre, múltja van a zamárdi megyei őrsvezetőképző tábor­nak. Minden nyáron új arco­kat látnak a sátrak, minden nyáron nótaszótól hangos a környék. Akármikor toppan be ide az ember, valahonnan min­dig hall egy kis hamisítatlan zamárdi nótázást, vagy ha azt nem, akkor olyan tömör, ért­hető és világos csatakiáltást, mjnt ez: Csu-csu! Csu-váj! Csu-csuü Csu-váj Turnusváltáskor a vonaton, az ablaknál állva búcsúznak az újaktól a lebarnult, eljövő régiek, búcsúznak a Balaton­tól, „Zamárdiban hagytam én a szívem .. Az idén 114 járásunkbeli pajtás „hagyta Zamárdi­ban a szívét”. Tíz napot töltöttek ott Meg­látogattuk őket. Maglódról, Lepedi Ágnes, Tre- pák Anikó, Fodor Róza, Mar­ton János Monorról és még ki tudná felsorolni mindany- nyiukat. A maglódi Bállá Erilaa el­mondotta, hogy mindennap ír­nak haza levelet, hiába jó itt minden, azért hiányoznak az anyukáit, alig várják a postást. — Gyönyörű itt minden, mindig fogunk emlékezni erre a tíz napra — mondták kipi­rult arccal, kórusban. Ma már itthon vannak, a zsmárdi tíz nap már csak em­lék. De azt hisszük, valóban, sohasem felejtik el. Szöveg: Koblencz Foto: Tóth A. rakéta röppent a magasba. Négy órán keresztül tartott a verseny, amelyből a tiszta szántási idő két óra volt. Az elmúlt napok esőzései következtében a talaj igen al- j kairnas volt a versenyre, j Nyolc bíráló bizottság pon- \ tozta a munkát, és ... nem volt könnyű dolga. Végül is délután fél háromra megszü­letett a végeredmény. Az első díjat ugyan elvitte a ceglédi Lenin Tsz, de a második he­lyezett ifj. Kiss Mihály, a pi­lisi Uj Élet Tsz traktorosa lett. Jutalmul egy férfiké pók­párt kapott. Jubilál az idomííás nagymestere TIZENHAT KUTYAFELADAT Vb-ülések Ecseren vb-ülést tartanak ma délután 2 órai kezdettel, ahol beszámolnak a Törekvő Tsz első félévi tervfelmérésének eredményéről, valamint a köz­lekedési és balesetelhárító ta­nács munkájáról és feladatá­ról. Péteriben 4 órakor ülésezik a vb, melynek napirendjén az augusztus 14-i tanácsülés anyagának megtárgyalása sze­repel. Pilisen 2 órakor kezdődik a vb-ülés. Jelentés hangzik el a testületi szervek határozatai­nak végrehajtásáról, a növény- védelmi csoportok működésé­ről és a növényvédelem ered­ményeiről. mái műsor MOZIK Gyümrő: Árnyak a Notre Darm: felett. Masiód: Nem várok hol­napig. Mende: Tanulmány a nőkről. Monor Melyik úton jár­jak? Pilis: Aranyember. Cllő: Egy magyar nábob és Kárpáth.v Zoltán. Vecsésj Hamis Izabella. Tápiósáp határában járva arra lettem figyelmes, hogy egy idős ember a rét szélén igen furcsa foglalkozást űz. Azonnal ráismertem régi bará­tomra, idősebb Németh István­ra. Éppen egy remek német juhászkutyát idomított. Németh István hetvenkét éves kora ellenére játszi köny- nyedséggel tanította a kutyát. Szívesen számolt be különös szenvedélyéről. — Éppen ötven éve foglal­kozom kutyaidomítással. Na­gyon szép és nemes feladat­nak tekintem. Az évek hosszú során nagy gyakorlatra tettem szert. Már az első percben meg tudom állapítani az állat természetét, támadási készségét. Kedvező esetben szívesen foglalkozom a kutya idomításával, s a benne rejlő képességeket két hónap lefor­gása alatt teljes mértékben hasznosítani tudom. — A kutyaidomítás végte­len türelmet kíván. Igen erős­nek, de egyben rendkívül gyengédnek is kell lenni hozzá Érezni kell azt a határt, amed­dig az oktatás terén elmehe­tünk. A legkisebb eredményt is kedves szóval, simogatással, egy-egy kedvenc, jó falattal kell jutalmazni. Az állatban rejlő jó tulajdonságok egyre jobban „előjönnek”. Végül is az állat az embernek hűségei és ragaszkodó társa lesz. Gaz­dájáért habozás nélkül képes az életét is feláldozni. — A jó kutyát általában ti­zenhat különböző feladatra tu­dom megtanítani. Ezzel a ju­hászkutyával még csak három hete foglalkozom. A kutya, mintha megérezte volna, hogy róla folyik a dis- kurzsus, alig várta már, hogy tudását bemutassa. Az elhang­zott vezényszavakra hol leült, hol kétlábon járt, majd nesz­telenül kúszott a földön. Az eléje tett értéktárgyakat önfel­áldozó figyelemmel őrizte. A feléje dobott ínyenc-falatokat pedig oktatója tiltó szavára sóvár szemekkel csali nézte- nézte, de nem nyúlt hozzá. Megtapsoltuk a produkciót. A kutya vidám nyüszítéssel, mondhatnám kuncogással há­lálta meg elismerésünket. — Köszönj végül szépen a bácsinak! — parancsolta a ku­tyaidomár. Az állat hűséges, nagy szemeit rám vette, majd éles hangon, jól kivehetően hármat vakkantott. Megemelt kalaDpal búcsúz­tam el tőlük. (—ky) Gyomrai hírek, események Megszépült iskolák Gyömrőn az idén három is­kola felújítására került sor. Kettő már kész, a harmadik augusztus 1-re készül el. Ez­zel a községi tanács régi gond­ja oldódik meg. Felújított utak Felújították a Táncsics és a Széchenyi utcákat, a közel­múltban indult meg rajtuk a forgalom. Véradás A Vöröskereszt helyi cso­portja augusztus 27-én térí­tésmentes véradó napot tart Gyömrőn. Szélesvásznú lesz a mozi Napok óta folyik Gyömrőn a Szabadság Filmszínház átala­kítása. Prekler Károlyné, a mozi vezetője elmondotta, hogy másél-két hét múlva el­készül a szélesvásznú gyömrői mozi. (g.) Lefagyott az idén az akáe Nem tudja leszállítani idén a leszerződött harminc má­zsa mézet a vecsési méhész­szakcsoport. A tavaszon ugyanis szinte teljesen lefa­gyott az akác, s az akácmé­zet a nyári időszak csak né­mileg tudja pótolni. Előrelát­hatólag alig valamivel több, mint 13 mázsa mézet tudnak leadni. Külön értékelték a KISZ-fiatalok versenyét. Járásunkból hat fiatal ver­senyző indult, s közülük az el­ső három versenyző sorrend­je a következő: Pataki Tibor, Monori Állami Gazdaság, Fe­hér Ferenc, monori Uj Élet Tsz és Szilágyi Mihály, mono­ri Kossuth Tsz. Az első hat helyezett részt vesz a megyei szántóverse­nyen, amelyet augusztus ele­jén a tápiószentmártoni Kos­suth Tsz-ben fognak megren­dezni. A ceglédi verseny általános benyomás szerint jól sikerült, tapasztalatait jól hasznosít­hatják az illetékesek a jövő évi monori verseny lebonyolí­tásánál. —tt — Emlékezés Nagy Istvánra ELMENT KÖZÜLÜNK ÖRÖKRE a vecsési közélet egyik jeles alakja, Nagy Ist­ván. Váratlanul halt meg, még elbúcsúzott fiától a háza ka­pujában. Betette az ajtót, visszafordult és összeesett. Hatvanéves volt, közvetlenül nyugdíjazás előtt állt. Persze csak a hivatalától vált volna meg, de a köz­ügyektől semmi ecetre sem. Ahogy tervezte, azokra még több ideje jutott volna. A posta- és közlekedésügy kiváló dolgozója volt, vezető beosztásban, sok-sok éven át. A munkásosztály, a párt egy­szerű, Szerény, de mégis nagy­szerű harcosaként élt. MINT RÉGI TANÁCSTAG, állandóan szeretett községe, Vecsés fejlesztésén munkálko­dott. Sok-sok új létesítmény az ő buzdító szavainak is kö­szönhető. Sokat fáradozott, ta­nult és dolgozott a közért. Ta­lán túlságosan is sokat vállalt magára, s a szervezete „álljt” parancsolt — korán. Az élet nem adta meg neki a jól meg­érdemelt pihenést. A helyi közéletet, a pártot, a községi tanácsot és a munka­helyét nagy veszteség érte. Fáradhatatlan munkáséleté­nek emlékét megőrizzük. P. I. Társadalmi névadó ünnepség Vecsésen TÜNDE Vecsés abban a szerencsés helyzetben van, hogy vidéki viszonylatban ritka elegáns, meleg hangulatú társadalmi ünnepségek megrendezésére méltó házasságkötő terme van. A tanácsházán ünnepi ké­szülődés, áhitatos suttogó sza­vak fogadtak. Monos Ferenc- né, a tanács dolgozója nagy hozzáértéssel, szeretettel és iz­galommal végezte az utolsó si­mításokat. Csillárokat kap­csolt be, függönyöket igazí­tott ... A bejárattól az ünnepi dísz­ben várakozó házasságkötő te­remig magnólia- és margaréta­szegéllyel díszített piros sző­nyegsoron zöld levelektől ki­rakott szív és csillagképek vol­tak, „Éljen a Bébi” és „Éljen a Tündi” feliratok virágszir­mokból. Tíz óra után néhány perccel megérkezett az ünneplő csa­lád, rokonok, jó barátok. El­sőnek a névadó apa karján az ünnepelt baba, utánuk a meg- illetődött vendégek sora vonult a terembe. Felcsendült a halk zeneszó. Rózsaszínű gladióluszcsokor- óriások az anyakönyvvezető asztalán. Török Vince anya­könyvvezető kedves, szerető közvetlenséggel méltatta ezt a boldog napot. — Örömkönnyek homályo- sítják el a szemeket, remény és aggódás veszi körül a kis ágyat, ahonnan gyermeki sze­mek tekintenek bizalommal a világba. S mint legkedveseb­bet, az édesanya és az édesapa képét rögzítik elsőként — mondotta. — Ma már nem gond egy gyermek érkezése, biztos jövő, tanulás és érvé­nyesülés vár rájuk. Ehhez a szülők, a társadalom segítő keze szükséges, hogy elmond­hassuk, a család és a társada­lom számára értékes, becsüle­tes embert neveltünk. Ezután Scheffer Pál és Bácskai Anna — Bácskai Géza és Farkas Erzsébet kisgyerme­kének, Tündének névadó szü­lői — ünnepélyes fogadalmat tettek. Felemelő pillanatok követ­ték a fogadalomtételt. Négy úttörő. Nemes Éva és Szijjár- tó Mihály a Martinovics téri iskola II. Rákóczi Ferenc út­törőcsapata Indián őrsének, Bach Katalin és Monos Ferenc a Felső-telepi iskola Zrínyi Ilona úttörőcsapata Sirály őr­sének tagjai, kisdobos-nyak­kendőt ajándékoztak Bácskai Tündikének. — Viseld egészséggel — mondták. Hollósy Sándorné, a nőta­nács elnöke, meleg szeretettel tett ígéretet: — A most vállalt felelőssé­get magára nézve is kötelező­nek fogadja el a vecsési nő­tanács. Szivünk szeretetével adjuk ezeket a kis ajándéko­kat. És átadta Tündi első játé­kát, egy kék színű, pillangós labdát és az első mesekönyvet, a Mackó Micát. Befejezésül az édesapa kö­szönte meg a jókívánságokat, majd pohár csendült az ünne­pelt egészségére. Fekete Józscfné Jó éiszakat! A szombat este úgy kezdődött, hogy Mendén a gyömrői tánczenekamak egyáltalán nem volt közön­sége. Csak az a nyolc-tíz fiatal ténfergett a művelő­dési otthon előcsarnoká­ban, aki Gyömrőről átkí­sérte az együttest. Aztán csalódottan meghajoltak ők is, udvariasan jó éjszakát köszöntek a helyi igazgató­nőnek. Mami, a gondnok nyer­sen, de őszintén fogalma­zott: — Mit akarnak maguk, Angyal van a tv-ben, és a táncdalfesztivál első elő­döntője. Ezzel akarnak maguk konkurrálni? Igaza volt, de ez sem a zenészeket, sem a rendezés­re készülő rendezőket nem vigasztalta meg. Ho'nap: fogadóóra Csévharaszton Dr. Zimányi Gyula, a járási tanács vb-titkára július 24-én, szerdán fogadóórát tart Csév­haraszton, 9-től 11 óráig a köz­ségi tanácsnál. A fogadóórán a lakosság bármilyen jellegű problémával felkeresheti.

Next

/
Thumbnails
Contents