Pest Megyei Hírlap, 1968. július (12. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-21 / 170. szám
Rákóczi emléke Gyömrő és Üllő között a mezőn, egy — szellemével és hazaszeretetével egész nemzetének példát mutató — férfi 1705. július 3-án reggel 9 órakor beszédet mondott a Buda ellen induló, ám nem a legjobb harci kedvű sereg lelkesítésére. A gyömrői Rákóczi-beszé- det egyetemi tankönyveink a magyar szónoki beszéd — hatásában is kiemelkedő — példájaként tanítják. Az utolsó nagyszabású megemlékezés 1955-ben történt a Mánya-réten, ahol — igen tiszteletreméltó szorgalom eredményeként — emlékmű emelkedik a pusztában, a beszéd emlékére. Azóta is minden évben a múzeumbaráti kör tagjai, érdeklődők, kinn ülnek a hirtelen csapott tábortűz mellett az emlékmű körül, s az évfordulóra emlékeznek. A gyömrői népfrontbízott- ság ez évben is összehívja történelmi hagyományaink tisztelőit. A hivatalos megemlékezés után, mint minden esztendőben. ezúttal is szalon- nasütés lesz a tábortüzek mellett. (furuglyás) MOHOMIDÉEI P E S T MEGYEI HÍRLAP* Ü L Ö N K i’A D A S A X. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM 1968. JÜLIUS 21., VASÄRNAP 66 baleset fél év alatt a tsz-ekben Munkavédelem és balesetelhárítás - A tsz-vezetők is felelősek - Jön a szabálysértési eljárás AZ ÜJ GAZDASÁGI MECHANIZMUS bevezetése óta fokozottabban előtérbe került a balesetelhárítás a termelő- szövetkezetekben. Jelentős kérdés ez, emberek egészsége, élete foroghat kockán. Emiatt is, a járási mezőgazdasági és élelmezési osztályon Mini divatszalon Gyomron Katalin és Mária — egy üzletben két vezető. Somodi felv. Tavasszal nyílt meg a györn- rői vasútállomásnál a Mo- nori Járási Szolgáltató Ksz. méretes varrórészlege. Igazi mini divatszalon ez, két vezetővel, beosztott nincs is. Seres Mária a férfiruhák mestere, húga, Seres Katalin pedig a női divat gondozója. A kis üzlet egyelőre még inkább a nők körében népszerű, híre lassan, de biztosan terjed. Ehhez hasonló Holnap Vb-ülés Monoron Holnap délután 2 órakor vb- ülést tartanak Monoron, ahol jelentés hangzik el a községi művelődési otthon tevékenységéről, valamint ismertetik a második félévi koordinációs tervet. nincs a környéken. Jöttek már ide Péteriből és Puszta- szentistvánból is. Hozott anyagból varrnak, a vállalási határidejük mindössze egy hét. A két lány kora reggeltől késő estig dolgozik, mert azt szeretnék, hogy fő vonzerejük a minőség mellett — a gyorsaság legyen. külön munkavédelmi szakfelügyelő dolgozik, ö szervezi a szövetkezetek balesetelhárítását. Megkértük a szakfelügyelőt, Szabó Ottót, hogy adjon rövid tájékoztatást a helyzetről. Elmondotta, hogy sok új vonás van munkájukban. A fő feladat továbbra is a munkavédelem és a balesetelhárítás, de emellett ellátják a tűzvédelmet és a műszaki felügyeletet is. Ez a három általában összefügg egymással, s az ellenőrzések alkalmával együtt is vizsgálják. A munkavédelem I esetmentesítése, a biztonságos ! munkafeltételek megteremtése, ez kellett volna. Sajnos, ezeket figyelmen kívül hagyják. A TSZ-TÖRVÉNY 8. fejezete „A tagokról való gondoskodás” cím alatt tartalmaz erre vonatkozó előírásokat Ezek betartásáért a fsz-veze- tők a felelősek. A mezőgazdasági és élelmezési osztály szakfelügyelete elsősorban abban kívánja segíteni a. tsz-vezetőket, hogy megismerjék a hatósági előírásokat és a szövetkezet biztonsági megbízottján keresztül, hathatósan megszervezzék a balesetelhárítást. A türelmi idő letelte után azonban, a kormányrendelet értelmében az előírások be nem tartása esetén szabálysértési eljárást fognak indítani. Ez pedig 3000 forintig terjedő pénzbírságot jelenthet! A tsz-ekben mind több segéd- és melléküzem működik. Az előírások, óvórendszabályok ezekre is vonatkoznak. (—tt—) terén szorosan együtt dolgoznak a szakszervezetek megyei tanácsa munkavédelmi felügyelőjével, a tűzvédelemben pedig a járási tűzrendészeti hatósággal. MIT MUTAT az elmúlt félév baleseti statisztikája? Fél év alatt a járás termelő- szövetkezeteiben 66 három napon túl gyógyuló baleset történt, ebből egy csonkulásos. A kiesett táppénzes napok száma közel 1300, s ez jelentős anyagi veszteséget okozott mind a gazdaságoknak, mind a sérülteknek. Halálos baleset nem volt. Ez megnyugtató, de nem megnyugtató a többi. Annál is inkább, mert a balesetek 95 százaléka feltétlenül elkerülhető lett volna. Csupán az előírások betartása, több figyelem, kevesebb kapkodás, a munkahelyek balFOGADÓÓRA Dr. Zimányi Gyula, a járási tanács vb-tifckára holnap, hétfőn, 8-tól 14 óráig fogadóórát tart a járási tanács épületében levő ’ hivatali helyiségében, a tanácsi szervek hatáskörébe tartozó ügyekben. Ügyeletes orvos Gyomron: dr. Lányi Péter (délelőtt 11-től 12-ig és délután 4-től 5 óráig az egészségházban), Monoron: dr. Ba- tó László. Üllőn: dr. Ley- rer Lóránt, Vecséten: dr. Simon Sándor tart ügyeletet. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a Fő téri, Vecsésen az Andrássy telepi. Rákszűrés Üllőn A Semmelweis Kórház onkológus csoportja az üllői egészségházban rákszűrő-vizs- gálatot tart július 26-án, augusztus 2-án és 9-én, 11—16 óra között. MOZIMŰSOR Ecser: Árnyak, a Notre Dame felett. Gomba: Egymilliárd a biliárdasztalban. Gyömrő: Fiúk a térről. H: Árnyak a Notre Dame felett. Maglód: Tanulmány a nőkről. H: Nem várok holnapig. Mende: Nem várok holnapig. H: Tanulmány a nőkről. Monor: Bohóc a falon. H: Melyik úton járjak? Nyáregyháza: Hét katona, meg egy lány. Péteri: Vékony jégen. Pilis: Tanulmány a nőkről. H: Aranyember. Tápiósáp: öt jómadár. Tápiósüly: Tökéletes úriember. Űri: Az elrabolt expresszvonat. Üllő: Aranycsempész. H: Egy magyar nábob és Kárpáthy Zoltán. Vasad: Auróra cirkáló. Vecsés: Tündéri nők. Matiné: Néma barikád. H: Hamis Izabella. NE MENJ RÓZSÁM A TARLÓRA... BUDAPEST ÉS VECSÉS határának ölelkezésénél, ott, ahol a falu a várossal egybeolvad, „nadrágszíjíöldecskék” csíkjai fonódnak egymásba és tarkítják a vasút és az országút közötti területet. Itt zöldellő kukoricatábla, ott paradicsom, káposzta, amott learatott, másutt még lábon álló érett kalászok között futká- roz a szellő. István bácsi túl van a hatvanon, mégis legényesen járkál a tarlón és fütyül, dalol, mint a madár, jókedvűen, felszabadultan. .Nézegeti a keresztbe rakott kévét. „Le van a búza aratva, keresztbe is van már rakva. Ahány szem van egy keresztbe, annyiszor jutsz az eszembe ...” Kicsit meglepődik, mikor a közelébe érek, de huncutkod- va mondja: — Na, most rajtakapott, kedveském! — Hát úgy, István bácsi. Most már tudom, hogy sokszor jut valaki az eszébe! — MI TAGADÁS, a gondolat hozza a dalt, a nótát. És tudja, mire gondoltam? Mesz- sze jártam, épp 45 esztendővel hátrább! Ö szedte utánam a markot és ahogy hajlongott ... Nádszál dereka, ringó csípője... A szép homlokába hulló haja, ahogy felegyenesedett és rám vetette árvácska-bársony szemét... Bizony, én is rajta felejtettem az enyémet. Nem szóltam én akkor neki semmit, csak fütyültem, daloltam, ö is bele-beledalol- gatott, így beszélgettünk mi egymással. Egyszer aztán jött valami véletlen. Hajnalban, a nap csak épp kidugta fejét, mi már beálltunk és vágtuk, vágtuk a nagy, rengeteg táblát, pengett a kasza, dőlt a búza. Egyszer csak nagy sikoltás, lecsúszott ingvállát húzza Veronka és sikolt, sikolt. Uram isten, csak nem vágta meg valaki? Futok hátra hozzá, ő meg csak a fülembe: „Bééékaa, bééékaaü” Én kivettem a békát, szép kis keblei úgy pihegtek, mint két kismadár. Mint a mesében, királyfi lettem, az ő reszkető szívének királyfija ... — SZÜRETRE BEKÖTÖTTEM A FEJÉT. Aztán eltelt egy év, sárgult a kalász, részt vállaltunk, Vera is, én is, párban. Péter-Pálkor vágtunk először bele a táblába. A bandagazda meg az ispán igen ellenefordultak az én kicsi asszonyomnak: — így kijönni! Nem tud ez már hajolni! — De kellett, nagyon kellett a kenyér. „Az idő még nincs itt — mondogatta Vera —, bírom én.” Bírta is egy pár napot, aztán egyik nap csak meg-megállt, meggörnyedt, nagyokat jajgatott, egyre gyakrabban. „Ugye megmondtam? Az istenért, minek jöttek ki, ha így állunk?” — kiabált, pörlekedett az ispán. De Vera már nem figyelte ... A lányok körülfogták, egy menyecske elhessegette őket, és szekérre tettük Veronká- mat. Haza, haza a faluba. Siessünk! Épp egy hét tellett el, míg hozták a hírt. Fiú! — Jó gyerek lett Istvánból. Agrármérnök — húzta lei magát István bácsi. — Vasárnap nálunk voltak és azt kérdezte az ebédnél: „Édesapám, emlékszik-e, amikor madárfészket hozott a kalapjában? Tudja-e, hogy örültem akkor? Most pedig, ha a kombájn előtt felröppenő, riadt madarat látok, vagy lábaszegett kisnyulat hemperegni, majd kijön a könnyem.” — EMLÉKSZEM, FIAM, örültél te akkor is, ha „kakastejjel sült, madárlátta” kenyérdarabka és szalonnabőr került elő, igaz-e? Mert akkor a mi gyerekeink a csokoládét nem ismerték! Az úri csemege volt; meg a városi emberé, öröm volt a falusi gyereknek a friss cipó, a piros alma. Másképp volt akkor, másképp most. Termoszt vesz elő, megfelezve önti a pohárba: — Én majd az üvegből. Illatos, erős feketekávét iszogatunk. — Rákaptam, olyan ez, mint a csók, kedvesem, csak meg kell kóstolni, aztán nem lehet abbahagyni — mondja kacsintva, majd komolyra fordítja a szót. — Egy kis árpát mindig vetek a háztájiba, kell az aprójószágnak. Olyan gazd- asszony az én Verám, van az udvarán csirke, kacsa.' Hát őrá gondoltam az imént. Arra a régi aratásra. Attól dalolok, mert akkor még forróság volt odabent a szívünkben, azóta sem gondolok én más fehérnépre. Csak egy baj van, azt bánom, hogy nem most vagyunk fiatalok. S ha vetek, eszembe jut, nem az öreg Kaszás fog-e engem learatni? EGY PILLANATRA elkomorodik, felnéz az azúrkék égre. Fejünk felett fecskepár suhan tova. Az ő szépet látó szeme ismét mosolyog, s dalba kezd: „Ne menj rózsám, a tarlóra ..." Nem messze tőlünk, az országúton mentőautó szirénáz ... Lehet, hogy egy kis élet van születőben ... Fekete Józsefné Út — kis hibával Régen jelentkeztem soraimmal. Ennek nem pusztán az az oka, hogy kies lakóhelyemen semmi lényeges nem történt hosszú ideje, bár sokan szorgoskodtak annak érdekében, hogy e mocsárnyi semmiben legalább a lázas tevékenység látszatát keltsék, köztük jómagam is. A hallgatás oka az is, hogy szerény életemben olyan változások következtek be, melyek feltétlen említésre méltóak, de erről majd más alkalommal. Ami most kezembe adta a tollat, valóban említésre méltó. Utat tataroztak nálunk, Gyömrön. Itt felületi kezelésnek nevezik. Szóval, lakóhelyemen hosszú évek óta jelentős hozzájárulással felülkezeltek egy utat, melyet újjá is építhettek volna. \ Ez a nevezetes esemény alig egy hét alatt zajlott te. Először az út két oldalát rakták tele apró, szurokba áztatott zúzalékkal. Ez az alapanyag a nyári napmelegben ott állt jó darabig, mintegy felhívta magára és a régen várt nagy jelentőségű tényre a figyelmet, majd megjelent egy úthenger, egy teherkocsira való munkás és két-három nap alatt rendbe tette az utat. A kiszűrődött hírek szerint potom félmillió forintért Miért kell erről egy távoli rokonnak írni? Egyrészt azért, mert valóban csodálatos, hogy nálunk három nap alatt rendbe tesznek egy másfél kilométernyi utat. Leterítik, hengerezik, megkapja a tartósító apró zúzalékot és még arra is van idő, hogy beszóljanak az átvevőknek: „Most azután hordassanak a zúzalékcsomók helyére homokot és a község két ütőre teregesse szorgalmasan, nehogy a jármüvek felszedjék a bitumenes fedőanyagot. Ha ezt csinálják, sokáig eltart.” A vállalatnak sem időben, sem anyagiakban nem sikerült megoldani ezt a szerintük is nagyon lényeges utókezelést. A napokban végigkerékpároztam az új sztrádán, gondolván arra, ki tudja, meddig lesz még a község büszkesége, hiszen az átadás óta már egy hét is eltelt. A következő helyzetkép fogadott: Emléknyomokban látszott az útőrök által lerakott homok. Legalább három helyen találkoztam néhány négyzetméternyi felülettel. Lehet, hogy kerékpárom rugózása nem kifogástalan, de helyenként máris éreztem, mintha nem lenne teljesen egyenletes. De legjobban az út szélei tetszettek. Még nem volt időm megérdeklődni, hol fogadták el az utak cakkos építésére vonatkozó újítást, mert arra gondolni sem merek, hogy egy nagy tekintélyű vállalat, melyet a községi vezetésnek olyan nehezen sikerült — tekintettel kapacitásviszonyaikra — megszereznie, nem valami elfogadott újítás eredményeként hagyta szélezetlenül utunkat. Mert hogy a burkolat nem ér a kirakott. peremkövekig, ez biztos. Bízom abban, hogy Kedves Nénéméknél is van hasonló újítás, és hogy rövidesen kapok megfelelő felvilágosítást út- ügyben. Maradok teljes tisztelettel, szerető unokaöccse: Minekes írókén Ifjúsági vetélkedő indul A járási KISZ-bizottság a járási művelődési házzal közösen vetélkedősorozatot indít járásunk területén. Erre minden KISZ-szervezet és ifjúsági klub elküldheti nevezését. A vetélkedősorozat öt részből áll, s a háziversenyek legjobbjai a Gyomron rendezendő részdöntőkön mérhetik össze erejüket. A döntőre ötös létszámú csoportok nevezhetnek, s alaposan fel kell majd készülniük, mert magasak lesznek a követelmények. A díjak között magnetofon, televízió, rádió, könyv és bérlet szerepel, utóbbi a járási művelődési ház gyömrői táncos rendezvényeire. A nevezéseket a járási művelődési házhoz kell megküldeni, legkésőbb szeptember 1-ig. A HANGULAT PRESSZÓ ÚJÍTÁSA Kávé mellé cigaretta „Egy kis cigaretta, valódi finom, oly illatos, enyhe, mint rózsaszirom” — mondja az ismert dal, s ha most felcsendülne, sehol sem lenne stílusosabb, mint a monori Hangulat eszpresszó kávékóstolgató törzsvendégei körében. Mint a vezetőnőtől ugyanis megtudtuk, figyelmet érdemlő új szokás van itt kialakulóban: a kávé mellé ezentúl egy szál „valódi finom” cigarettát is felszolgálnak. Abból az elképzelésből indultak ki, hogy a fekete elfogyasztásának már egymagában is megvan a maga sajátos, kellemes hangulata, s a cigarettafüst bodrozásával ez még rríeghittebbé válik. No meg, persze, a másik, s nyomosabb ok az, hogy az utóbbi időben érezhetően csökkent az eszpresszó kávéforgalma. Fel kell tehát vennie a versenyt a többi hasonló üzlettel, s ennek ez is egy módja, (baky) Hazatért az üllői kamarakórus Az üllői ének-zene tagozatú általános iskola kamarakórusa első helyezést ért el a megyei iskolai versenyen. A jutalom ingyenes csillebérci üdülés volt. A jutalmat a kórus teljes joggal kiérdemelte, hiszen Árvái Ilona tanárnő lelkiismeretes betanító munkája művészi szintű teljesítményt eredményezett. A jutalomüdülésről most tértek haza a kórus tagjai. Egyikük, Balatoni Mária, így számolt be élményeikről: — Nagyon jól éreztük magunkat. Kitűnő volt a koszt, jól szórakoztunk, volt karnevál, tájékozódási verseny, rajzkiállítás. Egy alkalommal kirándultunk a Normafához, sokat strandoltunk, esténként pedig fél kilenctől fél tízig játék és tánc volt a programunk. A többiek is ragyogó, s lebarnult arccal, boldogan meséltek élményeikről. Csak azt sajnálják, hogy gyorsan eltelt az idő. (em) \ gyömrői tudós érdekes feljegyzései Dohány és fekete Dohányozni csak 1665-ben kezdtek eleink, akik a feketét is a török világban kedvelték meg. A kávét eleinte keleti szokás szerint az utcán mérték, amint azt a keleti városokban ma is teszik. Szeszes ital Magyarországon, a XVI. század végén a szeszes italt még csak gyógyszernek használták, és jó drágán a patikában mérték. Hol vagyunk ma már ettől?! Kottái Gyula
