Pest Megyei Hírlap, 1968. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-21 / 170. szám

4 “l'*4£irhm 1968. JÜLITJS 21.. VAS4.RNA1* Luhlini kiáltvány 1944. június 22-én Lublintó] nem messze, Lengyelország el­sőnek felszabadult egyik város­kájában, Chelmben ülést tar­tott a Lengyel Nemzeti Felsza- badítási Bizottság s mint Len­gyelország történelmének első munkás-paraszt kormánya, megkezdte munkáját. Első ténykedéseként lááltványt bo­csátott ki. A kiáltványt a német ható­ságok megtorló intézkedéseit nyilvánosságra hozó hirdetmé­nyek hátára nyomták. A mú­zeumi látogatók ma megilletö- dötten állnak meg a lublini kiáltvány megmaradt példá­nyait őrző vitrinek előtt. A pa­pír egyik oldalán híradás a Sonderkommandó „válaszul végrehajtott” rombolásairól és elkobzásairól, deportálásról és kivégzésekről, szenvedésről és halálról, a másik oldalán egy­szerű mértéktartó mondatok a lengyel föld újjáéledéséről, népe szabadságáról, az élet reményéről. A ma 24 éve kibocsátott lub­lini kiáltvány hitet tett a Szov­jetunióval való testvéri barát­ság, valamint a szocializmus ügye mellett. A lengyel nép következetesen hű maradt és szilárdan követi a történelmé­ben sorsdöntő, egyedül helyes politikai elgondolást, és egyre erősíti minden irányú kapcso­latait valamennyi testvéri szo­cialista országgal. A magyar nép számára külön öröm együtt ünnepelni a test­véri lengyel néppel hazája újjászületésének, a népi Len­gyelország megalakulásának évfordulóját. Az elmúlt 24 esz­tendő alatt a két nép közötti történelmi, hagyományos ba­rátság teljes érdekazonossággá terebélyesedett: mindkét nép a szocializmust építi, s mindkét népnek teljesen azonosak a külpolitikai céljai. Különös hangsúllyal húzta ezt alá a két hónappal ezelőtt újabb két év­tizedre aláírt magyar—lengyel barátsági, segítségnyújtási szer­ződés. Ez adja meg igazi tartal­mát a forró üdvözletnek és az őszinte jókívánságoknak, ame­lyekkel népünk a mai öröm- iinnenen a lengyel testvérnép felé fordul. HONOLULU MINICSÚCS Egy utolsó négyszemközti megbeszéléssel, a közös köz­lemény nyilvánosságra hoza­talával és sajtóértekezlettel ér véget szombaton az amerikai és a dél-vietnami elnök hono­lului értekezlete, amely „az utóbbi évek diplomáciai tör­ténetének egyik legrövidebb csúcstalálkozója”. Johnson el­nök szombaton, közép-európai idő szerint éjfélkor repülőgép­re száll és hazautazik Wa­shingtonba. Washingtonban bejelentették, hogy a Hawaii szigeten meg­tartott értekezlet végeztével William Bundy távol-keleti ügyekkel foglalkozó külügyi államtitkár körutazást tesz több ázsiai országban, majd Párizsba látogat. A francia fővárosban Bundy beható megbeszélést tart majd Harri- mannal. Analfabéta pénzhamisítók A varsói vajdaság terüle­tén nemrég az időszámításunk II. századából származó ér­méket találtak. Am kiderült róluk, hogy hamisak. Az ími- olvasni nem tudó pénzhami­sítók 17 évszázaddal ezelőtt pontosan lemásolták a római császároknak az érméken lát­ható portréit, de a feliratokat díszítőelemnek nézték, s ösz- sze-vissza minden értelem nélkül reprodukálták. Humphrey tervei Edward Ken nedvvel Humphrey amerikai alelnök — aki a demokrata párt el­nökjelöltségét akarja biztosí­tani magának — buzgón azon fáradozik, hogy megnyerje al- elnökjelöltnek Edward Ken­nedy szenátort. Humphrey kö­zölte, hogy mielőbb szeretne találkozni a 36 éves szenátor­ral, a meggyilkolt John és Robert Kennedy öccsével. Edward Kennedy fivérének, Robert Kennedynek a meg­gyilkolása után visszavonult a politikai harcok porondjáról, de — mutat rá a Reuter washingtoni tudósítója — újabban többen számítanak arra, hogy most majd ki­nyilvánítja szándékait. Poli­tikai megfigyelők szerint egy „Humphrey—Edward Kenne­dy kettős” győzelme bizonyos lenne. A KIS HERCEG Norodom Szihanuk herceg, kambodzsai államfő „ősbemu­tatón" vetítette le új filmjét, amelynek címe „A kis her­ceg” és amelynek főszerep­lője Szihanuk fia. « „ifeeuer“ h «nlf/t/4sh or la tok Pénteken befejeződtek a „Szever” (Észak) elnevezésű haditengerészeti parancsnoki­törzskari gyakorlatok, ame­lyeken a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország és a Szovjetunió flottája vett részit. Bolívh belügyminisztere Chilébe menekült „Előkerült” Alguedas bolí­viai belügyminiszter, akit hazájában azzal vádolnak, hogy Ernesto Guevara nap­lóját eljuttatta Kubába. Äz első jelentések csak feltéte­lezéseken alapultak, később azonban a chilei belügymi­nisztérium szóvivője is meg­erősítette, hogy a bolíviai politikus átlépte Chile hatá­rát és ott politikai mene­dékjogot kért. Kérését most tanulmányozzák. A belügymi­niszter fivére kíséretében terepjáró gépkocsin érkezett Chilébe. Ojukv/u Abidjanban Hamani Diori, a Niger Köz­társaság elnöke, aki védnök­séget vállalt a nigériai köz­ponti kormány és a biafraiak béketárgyalásai felett, szom­baton bejelentette, hogy a pénteken kötött megegyezés veszélyben forog. Ojukwu ez­redes, a biafrai szeparatisták vezetője kifogásolta az Afrikai Egység Szervezet különbizott­ságának pénteken nyilvános­ságra hozott közleményében foglaltak egy részét, majd rö­vid niameyi tartózkodás után Elefántcsontpart főváro­sába, Abidjanba utazott. Ki alapította a civilizációt? Anna Freud, a pszichoana­lízis megteremtőjének lánya, gyermeklélektani könyvet írt. A könyv címe: „Mi normális és mi kóros a gyermeknél?” A szerző hangsúlyozza, meny­nyire fontos a gyermeket be­széltetni. A beszéd nemcsak gyógymód, hanem a személyi­ség kialakításának is eszköze. Bizonyságul Anna Freud idé­zi apja mondását: „Az az ember, aki elsőnek vágott az ellenségéhez szitokszót dárda helyett, az volt a civilizáció megalapítója”. KI SUTI EZT? (3) A konyhában ült kimerül­tén, hallotta, amint csap­kodja a szekrények ajtajat, csukogatja a bőröndök zár­ját, de azt is tudta, hogy nincs olyan szerencséje, amely azzal jár, amire áhíto­zik. Hogy végképp itthagyja. Azt viszont érezte, hogy be­telt a pohár. Ki- kényszerít­heti őt arra, hogy ezzel a fé- kezhetetlen emberrel éljen, aki világéletében csak ma­gával törődött, ott járatta le, ahol eszébe jutott. Beteg? De mennyivel betegebb ő, aki a légynek sem tudott volna ár­tani és odáig süllyedt, hogy megvert egy asszonyt. Hát vége. Tudta, hogy Ibiké most valamelyik orvos ismerő­sükhöz megy, hogy látleletet vetessen. Semmit nem bánt. Számára most lezárult min­den rossz. ' Rosszabb nem jö­het. Holnap albérlet után néz. Anvkor meghallotta, hogy becsapódott az ajtó, néhány holmit ő is magához vett és úgy döntött; a hátralevő sza­badságát az erdőben tölti. Attól tartott, hogy Ibiké meg­gondolja magát és felkeresi, ezért új helyre verte le a sátrat. Csak két napig bírta. Nyugtalanság fogta el. össze­csomagolt és egyik barátjá­hoz ment, akinek a felesége is részvétet érzett iránta. Egyébként ők már régen ki­fejtették azt, hogy el kellene válniok. Tőlük tudta meg, hogy Ibiké Pestre utazott, a testvéreihez, akik meglátva huguk kékfoltos arcát és karját, valamint a hiteles látleletet, úgy döntöttek, hogy testvérkéjüket nem hagyják magára. Helyesebben: nem engedik, hogy a férje elhagy­ja. Végül is egy férj sokkal jobban ápolhatja beteg fe­leségét, mint a testvérei. Ezért hgt azt a tanácsot ad­ták neki, hogy keresse fel férje legfőbb felettesét a trösztnél, mondja el neki, milyen brutális ember, s a múlandó külsérelmi nyomok mellé csatolja be részletes .látleletét is. Ibikét jótéko­nyan melengette a testvérek áradó szeretete, ugyanakkor tettre tüzelte férje iránt, a fortyogó bosszúvágy. Élete egyetlen célját most abban látta, hogy meghiúsítsa férje áthelyezését. T erve sikerült. Sámon Im­rével írásban közölték, hogy átszervezés miatt át­helyezési ügye tárgytalan. Tudta, hogy ezt Ibiké­nek köszönheti. Most már semmivel sem törődve fel­kereste ügyvéd barátját és beadta a válókeresetet, amely­ben közölte, hogy amennyi­ben felesége nem járulna hozzá a közös megegyezéssel történő váláshoz, ezennel ki­jelenti, hogy házasságuk el­romlott, ezért minden felelős­séget magára vállal. Ibiké minderről akkor ér­tesült, amikor már el is fe­lejtette, hogy a trösztnél járt. Egyik délelőtt a postás át­adta a bírósági értesítést fér­je válási szándékáról. Ekkor felhívta telefonon és arra kérte, beszéljék meg a dol­gokat. Sámon Imre azt vá­laszolta, hogy nincs mit megbeszélniök, neki semmi­féle követelése nincs, csu­pán az, hogy végre elváljon. Erről azonban semmiféle tár­gyalás beiktatásával sem mond le. E bben az időben már al­bérletben lakott és ko­rábbi helyzetével összehason­lítva, nyugalmasan teltek napjai és éjszakái. Lekötötte a munkája, este úgy dőlt az ágyba, mintha fát vágott vol­na hajnaltól sötétedésig. Reg­Ä CSKP Ki elnökségének válasza a testvérpártok levelére Hwzmmiazoit Prágából JakuhtsvszMj marsall és Waldeck SSochel Prágában nyilvánosságra hozták a Csehszlovák Kommu­nista Párt Központi Bizottsága elnökségének álláspontját az öt kommunista és munkáspárt le­velével kapcsolatban. A CSKP KB Elnöksége egyebek között rámutat: „A levélből érződő aggodalmakról mi magunk a CSKP KB májusi plénumának határozatában szóltunk. De az ellentmondásos politikai hely­zet okát mindenekelőtt azok­ban az ellentmondásokban lát­juk, amelyek a CSKP januári plénumát megelőző években halmozódtak fel; ezeket az el­lentmondásokat egyszerre, rö­vid idő alatt, nem lehet kielé­gítő módon megoldani.” Az elnökség ezután arról szólt, hogy megérti: a szocia­lista országok testvérpártjai­nak nem lehet közömbös, mi történik Csehszlovákiában, de hangsúlyozta: „Mi azonban nem látjuk a reális okait azon állítások jogosságának, misze­rint jelenlegi helyzetünk ellen- forradalmi jellegű, a szocia­lista rend alapjait közvetlen veszély fenyegeti, Csehszlová­kiában a szocialista külpolitika irányvonalának megváltozta­tása készül és konkrét a ve­szélye annak, hogy országunk elszóltad a szocialista közös­ségtől.” A válasz a továbbiakban utal arra, hogy a csehszlovák külpolitika fő irányzata: szö­vetség és együttműködés a Szovjetunióval és a többi szo­cialista országgal. A varsói levél azon megál­lapításával kapcsolatban, hogy Csehszlovákiában az NSZK-val folytatott közös és összehangolt politikánk felül­vizsgálatát követelik, az el­nökség válasza így ír: „Né­peinknek a német imperializ­mussal és militarizmussal ke­serű történelmi tapasztalatai vannak. Nem valószínű, hogy bármely csehszlovák kormány semmisnek tekintené ezt a ta­pasztalatot és könnyelmű ha­zárdjátékba kezdene népünk sorsával. Még kevésbé várha­tó ez egy szocialista kormány­tól és így el kell vetnünk minden • ilyen jellegű gyanúsí­tást”. CSAK RÖVIDEN... JAPÁNBAN a tavalyihoz hasonlóan ismét rekord rizs­termést várnak. CSEHSZLOVÁKIÁBAN, Karlovy Vary közelében a biztonsági szervek rejtett fegyverraktárra bukkantak. AZ ÜJABB PARTIZÁN- AKCIÓK MIATT riadóké­szültségbe helyezték a dél-af­rikai és rhodesiai biztonsági erőket. AZ USA KÜLÜGYMINISZ­TÉRIUMA sajnálkozását fe­jezte ki amiatt, hogy egy amerika hadihajó kambodzsai felségvizekre „tévedt”. CSAK AUGUSZTUS 2-ÁN kezdődik Robert Kennedy gyilkosának Sirhannak a pere. HÁROMSZÁZEZER JUH és 12 ezer szarvasmarha pusz­tult el Chilében a szárazság következtében. gélenként már nem érezte azokat a meghatározhatat­lan szorongásokat, amiket ré­gen. Abban a biztos tudat­ban indult munkahelyére, hogy Ibiké botrányainak be­fellegzett. Néha elcsodálko­zott, hogy miért is nem szán­ta rá magát előbb a válásra. Sokkal könnyebben viselte el ezt a helyzetet, mint ahogy korábban elképzelte. Erőt adott neki az is, hogy fia szintén helyesnek találta, hogy elválnak. Azt mondta, in­kább ez, mint az örökös ve­szekedés. Eleinte még gya­nakodva lépett ki a vállalati nagykapun. Minden pillanat­ban el volt készülve arra, hogy Ibiké előugrik valahon­nan és elkezdi szórni át­kait és szidalmait a szóra­kozni vágyó járókelők de­rültségére. Eltökélte magát, hogy amennyiben ez bekö­vetkezne, akkor sem másítja meg szándékát. Kocsijával mindig úgy parkírozott, hogy a legrövidebb úton elérhes­se. Amikor már biztos volt benne, hogy Ibiké nem vár­ja a kapuban botrányra éhe­sen, akkor látta meg le-fel sétáló, ideges, figyelő alak­ját. Arra már nem lett volna ideje, hogy visszaforduljon, de hozzá is akarta szoktatni magát, meg feleségét is a tényhez — nincs többé közük egymáshoz. Amint kilépett az ajtón, Ibiké alázatosan mel­léosont, és kérlelni kezdte, hogy üljenek le, beszéljenek, még egyszer utoljára. Sámon Imre ránézett a feleségére és megrázta a fejét: — Majd a tárgyaláson be­A VÁRNAI BALETTFESZ- TIVÁLON az ifjúsági korosz­tályban Csarnóy Katalin a második helyen végzett. PEKINGBEN betiltották a vörösgárdista „lapok” terjesz­tését. HO SI MINH felhívással fordult a vietnami néphez a genfi egyezmények aláírásá­nak 14. évfordulóján FÜLÖP-SZIGETEK vissza­hívta diplomáciai személyzetét Malaysiából, az Észak-Bomeo hovatartozása feletti vita eredményeként. FRAKCIÓS TEVÉKENY­SÉG MIATT feloszlatták a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének szervezetét a belg­rádi egyetem két tanszékén. MEGTARTOTTA első mi­nisztertanácsát az új iraki kormány. szélhetsz, ha ragaszkodsz hoz­zá, de én ott is csak azt fo­gom mondani, amit most: nincs miről beszélnünk többé. Értsd meg, elég volt, vége. Ha nem érted meg, akkor is vé­ge. S zinte csodálkozott, hogy mindezt milyen köny- nyedén mondta ki. Várta, hogy felcsattanjon Ibiké szit­kozódó hangja, de csak a vil­lamos csilingelt, autók su­hantak, léptek kopogtak. Másnap reggel a kórházból hívták fel. Közölték, hogy felesége nagyobb adag alta­tót szedett be, és bár nincs komolyabb baj, kívánatos lenne, ha meglátogatná. Fásult hangon kérdezte: — Feltétlen szükséges? — Kívánatos... — Kinek a szempontjából? — A felesége szempontjából. — Majd értesítem a fiamat. Kérem, addig is próbálják megnyugtatni... Én nem me­gyek be. Csodálkozott, hogy mind­ezt nyugodtan, indulat, sőt részvét nélkül mondta el. Igen, bólintott magában, en­nek így kell lennie. Mindent inkább, mint még egyszer el­gyengülni, megsajnálni. Majd megnyugszik, tudomásul ve­szi, hogy nem lehet más­képpen. Már késő. Feltelefo­nálta egyik orvos ismerősét, megkérte, nézze meg a felesé­gét és próbálja megértetni vele, hogy kár minden trük­kért, semmiféle ügyeskedés nem segít, döntött: válik. (Folytatjuk) A CSKP KB Elnöksége el­fogadja a testvérpártok leve­lének azt a kijelentését, hogy a Csehszlovákia iránt tanúsí­tott érdeklődésnek a célja nem beavatkozás az ország belügyeibe és egyetért azzal a nézettel is, hogy a kommunis­ta párt vezető szerepének alá- ásása a szocialista rend fel­számolásának veszélyét rejti magában. „Jelenleg a májusi plénum irányvonalának megvalósulá­sáért folytatott politikai harc időszakát éljük — hangsú­lyozza a CSKP KB Elnökségé­nek válasza. — Igazi harc ez, amelyben nemcsak győzelme­ket aratunk, hanem sikertelen­ségeink is vannak. Az egyes csaták eredményeiből azonban sohasem lehet helyesen meg­ítélni az egész küzdelem ki­menetelét”. „Nem akarjuk eltitkolni — hangzott a válasz —, hogy a CSKP KB májusi plénumá­nak nem minden határozatát teljesítjük kielégítően. Nyil­vános gyűléseken és a tá­jékoztató orgánumokban idő­ről időre ma is találkozni olyan hangokkal és tenden­ciákkal, amelyek nem se­gítik elő a párt, az állami szer­vek és a nemzeti front pozi­tív erőfeszítéseit.” „Nem lehet azonban meg­valósítani a politikai veze­tés* régi, adminisztratív mó­don, a hatalom pozíciójá­ból.” Az elnökség úgy ítéli, hogy a „Kétezer szó” nyilatkozat óta, amely valóban anar­chista tevékenységre és a politikai reform alkotmá­nyos jellegének megsértésé­re buzdít, az országban gya­korlatilag nem voltak ha­sonló fellépések. A helyzet ne­gatív jelenségének tekinti az elnökség az olyan megalapo­zatlan bujtogatásokat is, ame­lyeket egyes munkások és társadalmi vezetők ellen in­dítottak, „többek között a CSKP új vezetőségének tag­jai ellen is, szélsőjobb és szélsőbal pozícióból egyaránt”. „Ha azonban feltesszük a kérdést: helyes-e az ilyen és ehhez hasonló jelenségeket úgy értékelni, mint a re­akciós és ellenforradalmi erők nyomása alatt a párt vezető szerepének megszűnését, ak- ko~ arra a következtetésre ju­tunk, hogy semmiképpen sem helyes.” „Az a helyzetértékelés, ame­lyet az öt párt levele tartal­maz és azok a tanácsok, ame­lyeket további akcióinkhoz adtak, kétségtelenül őszinte szándékúak, nem veszik azon­ban figyelembe a dinamikus társadalmi mozgást a maga bonyolultságában, ahogyan azt a CSKP KB májusi plé­numa elemezte és azokat a következtetéseket, amelyeket e plénum elfogadott” — han­goztatja a csehszlovák doku­mentum. Az elnökség végül ismétel­ten állást foglalt a kétoldalú tárgyalások mellett, amelye­ken megvitathatnák a szocia­lista országok együttes talál­kozójának kérdését is. Pénteken Prágából haza­utazott Jakubovszkij marsall, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancs­noka. aki részt vett a közel­múltban tartott parancsnoki­törzskari hadgyakorlatokon. A csehszlovák főváros repülő­terén Jákubovszkijt F. Ha- mouz miniszterelnök-helyettes és Dzur vezérezredes, honvé­delmi miniszter búcsúztatta. Huszonnégy órás prágai tartózkodás után Waldeck Rochet, a Francia Kommu­nista Párt főtitkára szomba­ton a csehszlovák fővárosból visszaindult Párizsba. Wal­deck Rochet elutazása előtt kijelentette, hogy a CSKP ve­zetőivel folytatott megbeszé­lései hasznosak voltak. i

Next

/
Thumbnails
Contents