Pest Megyei Hírlap, 1968. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-18 / 167. szám

i _______________________________ "TfÜrkm 1968. JÜLIUS 18., CSÜTÖRTÖK, 400 ezer vendéget várnak Szegedre az ünnepi játékokra MEMENTO Az elmúlt hét kedd délutánján két óra tájban, a cső­vári erdőben eltűnt Németh Zolika kétéves kisfiú. Édesanyja rövid időre egy hétéves és egy annál ki­sebb testvérére hagyta. A nagyobbak kisöccsüket ma­gára hagyva játszani mentek, ő pedig elkóborolt a kö­zeli erdőben. Múlt kedden — mindenki emlékezik rá — hatalmas eső szakadt a környékre. A zuhogó esőben is éjfelig keresték a kisfiút — hasztalan. Másnap a rendőrség a katonaság segítségét kérte. A kisbíró kidobolta a faluban, hogy aki teheti, segítsen keresni a gyereket. Percek alatt összeverődött a falu apraja-nagyja, a katonákkal és a rendőrökkel együtt csatárláncba álltak, így fésülték át az erdőt. Benéztek minden bokorba, gödörbe. Sikerrel. Vízmosás húzódik erre, vagy tíz-tizenöt méter mély lehet. Emellett tipeghetett, megcsúszott, s az omladé- kos parton egy bokc.r ágai fogták fel testét. Egy szál kisingben, egy átsírt, zivataros éjszaka után találták meg. Kétszáz ember egyként lélegzett fel. amikor látták, hogy a hamúszínűre vált emberke — él. A szerencsét­lenségben is szerencse kísérte az apróságot. Néhány tüskével a tenyerében, egy alapos megfázással „úszta meg" a csavargást. ★ A Népligetben eltűnt kisfiú ügyében hatszáz beje­lentés érkezett a rendőrségre. Hol itt, hol ott tűnik el egy gyerek, naponta olvasni a rendőrségi hírekben. Néha az emberek összefogásával idejében sikerül meg­előzni a katasztrófát. De nekünk, felnőtteknek kell vi­gyáznunk rájuk! Rá, arra az ismeretlen hároméves kis­fiúra, aki egyedül baktat a főtéren, vagy a falusi utcán. Mert Németh Zolikát is látták magában tipegni a domboldalon. (bányász) VÁC: Szeptemberben kezdik fúrni a város termálkútját Erkel operájának, a Bánk bánnak július 20-i bemuta­tójával nyílik a felújított sze­gedi szabadtéri játékok tize­dik, jubileumi évadja. A sze­gedi dóm előtt esténként ki­táruló csillagtetős színház­ról, s annak nyári műsorai­ról számos jelző hangzik el, legtöbbször: monumentális, látványos. Mit jelent ez? Már két hónappal a játékok nyitánya előtt kiköltözött a térre a „díszletgyár”. Asztalo­sok, díszletvarrók láttak mun­kához, több mint tíz szakma csaknem háromszáz munká­sa igyekezett „tárgyiasítani” a tervező-rendező művészek el­gondolásait Lépcsősorok, vár­falak, kulisszák, hatalmas méretű félköríves háttérfa­lak kerültek a templom elé — amihez idén 35 mázsa festéket, 20 mázsa enyvet, 80 köbméter faanyagot, 8000 négyzetméter vásznat hasz­náltak fel. A világosító negy­venöt főnyi stábja 160 ref­lektorral keveri ki a fény­térképet, a híres fényorgonán pedig 120 áramkörhöz 1200 „fényviszony” jelei találha­tók — működtetésük egysze­Közös vagyon Nemrégiben történt Abony- ban. Éjjel egy óra körül haza­felé tartott a József Attila Tsz egyik szerelője. Az ügyeletes rendőr megállította, és kide­rült, hogy zsákjában egy húsz­literes tartályban gázolaj van, a két nagy szatyor pedig bú­zával teli. Az illető azzal vé­dekezett. hogy X. meg Y. még többet vitt haza, de őket nem vonja felelősségre senki. Az ilyen és hasonló esetek — sajnos — nemcsak az em­lített tsz-ben történnek meg. A tagság egy része nem érzi ugyanis, hogy ami a közösé, az az övé is. A vagyonőrök, me­zőőrök sem mindig állnak fel­adatuk magaslatán; elnézik például, hogy a lucernát nem arrafelé viszik, amerre kelle­ne. Van olyan szemlélet is, hogy te se bánts engem, én sem bántlak téged, hiszen so­hasem tudhatod, hogy neked mikor kell a „segítség”. Nemcsak a dézsmálás okoz tetemes kárt. hanem a közöm­bösség, a felelőtlenség is. A tanyán élő tagok általában több állatot tartanak az elő­írtnál. Könnyen tehetik, hi­szen kevesebb takarmányra van szükségük, mint azoknak, akik a községben laknak. A sertéseket, a baromfikat be­engedik a vetésbe, s ezzel túl­adtak táplálásuk gondján. Az ilyen szemlélet ellen nem elég a felvilágosító munka, hi­szen megtörténik, hogy aki a legjobban bólogat, az megy ti­losba legközelebb. A jelenlegi bírságolás nem elég hatékony. Könnyűszerrel kifizeti a 30— 40 forint bírságot az a gazda, akinek baromfiját a vetésben találj tk. S ha rz ilyen tagot a többiek előtt felelősségre vonják, nem is szégyenli, in­kább mások viselt dolgaival takarózik. rű gombnyomással történik. A villamossági szakemberek akkora elektromos berende­zést készítenek elő, amely­nek áramfogyasztása estén­ként a szomszédos község, Kiskundorozsma villanyszük­ségletének felel meg. Szeged az ünnepi hetek sokszínű vendégváró műso­rain dolgozik. A szabadtéri idei öt bemutatója — Bánk bán, János vitéz, Hattyúk ta­va, Aida, Rapszódia — mel­lett ugyanis érdeklődés kí­sér: többek között a hagyo­mányos ipari vásárt és ki­állítást, a szakszervezeti nép­táncegyüttesek harmadik fesz­tiválját, a IX. nyári tárlatot, az V. nemzetközi eszperantó szemináriumot és az ugyan­csak hagyományos XII. nem­zetközi maratoni versenyt. A különféle rendezvényekre négyszázezer vendéget vár­nak, s a röszkei határátkelőn előreláthatólag másfél millióan jönnek át Jugoszláviából. Nyá­ron a városban 122 vendég­látó üzemi egység működik — 14 ezer 172 férőhellyel. A sza­badtéri játékok bejáratának, az Aradi vértanúk terének- közös érdek Miért fizetik az éjjeliőröket, ha nem azért, hogy a közös vagyont óvják — kérdezhetné valaki. Való igaz, a mezőőrök, vagyonőrök, éjjeliőrök felada­ta ez lenne. Az általános gya­korlat azonban az, hogy erre a posztra olyan idős embere­ket tesznek, akik másutt már nem boldogulnak. Nemes igye­kezet a gazdaságok részéről, de ilyen áron? Mit tud kezdeni egy idős éjjeliőr néhány mar­kos fiatalemberrel szemben? Semmit. Botjával el sem Ijeszt­heti őket. Persze, ha egyálta­lán észreveszi. Mert az is elő­fordult. hogy az ellenőrzés al­va találta a milliós értékek vi- gyázóját. Egyszer valakit meg­kötöztek — mesélik Abonyban —, arra sem ébredt fel...! Félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy közös gaz­daságainkban mindenki — mondjuk ki a szót — tolvaj, és nincsenek rendes, becsületes, a közöst magukénak érző, érte dolgozó emberek. Mert a több­ség ilyen. De azt is cl kell is­merni, hogy létezik a „szerző” típusa is. Az ellenük való ha­tásosabb fellépést célozza a legutóbb napvilágot látott 191968. MÉM rendelet is, amely kimondja, hogy kik le­hetnek vagyonőrök, s egyenru­hát és fegyverviselést ír elő számukra. Ha valamennyi közös gaz­daságban maradéktalanul vég­rehajtják a rendeletet, és va­lóban olyan emberekre bízzák a közös vagyon védelmét, akik felelősséggel vállalhatják azt, tapasztalni fogja úgy a tag­ság, mint a vezetőség, hogy a bűnesetek csökkenésével egye­nes arányban nő majd a közös vagyon, s ezzel a tagok egyéni jövedelme is. Soós Ibolya átépítésével pedig sikerült dekoratív „előcsarnokot” va- j rázsolni a várasba érkező ven­dégeknek. HAIDE A közelmúltban egy ked­ves, barátságos nősténycsim­pánz érkezett Stuttgartból Budapestre, Haide. Érkezé­sét nagy várakozás előzte meg. Öt szemelték ki arra, hogy visszaadja az életked­vet Csimpinek, állatkertünk elárvult férficsimpánzának. Az ara — sőt ma már ifjú menyecske — azóta megszokta új környezetét, talán férje- urát is. S közben a látogatók egyik kedvencévé lépett elő. Sárgul az árvalányhaj A gömör-tornai karsztvidé­ken, Aggtelek környékén a sziklás hegyhátakon az idei kánikulai forróságban a szo­kásosnál korábban érett be a selymes tapintású árvalány­haj. A sárga színű, érdekes fűfélét a környékbeli gyer­mekek gyűjtik, s a kirándu­lóknak, az aggteleki barlang­vidéket felkereső turistáknak kínálják,' akik szívesen vásá­rolják szobadísznek. Ugyancsak sárgul már az árvalányhaj a Tokaj fölé ma­gasodó Kopasz-hegy erodált lejtőin, ahol ez az egyetlen növényféleség, amely a so­vány, csaknem a szikláig le- mállott talajon megél. A turisták előszeretettel kere­sik fel ezeket a kopárosokat, s a bőséges „termésből” ha­talmas csokrokat kötnek. Az angolok forró talajon élnek A cambridge-i egyetem geo­fizikusai rendkívül érzékeny hőmérő segítségével több mint 10 kilométer mélységben meg­mérték a föld belsejének hő­mérsékletét és eközben meg­állapították, hogy a tulajdon­képpeni Anglia mélyebb réte­geiben lényegesen magasabb hőmérséklet uralkodik, mint Wales, Skócia és Írország fel­színe alatt. A mérésekhez fel­használt műszert Cambridge- ben készítették. Az újfajta hő­mérő mutatja a hőmérséklet hatására beálló változásokat a föld alatti mágneses térben. Fél évszázados kérdésre kapnak az érdeklődők hama­rosan választ. Mayer Imre, Tanács Dezső és mások már évtizedekkel ezelőtt bizony­gatták, hogy a Duna és a Na­szály között meleg forrásnak kell lenni. A közelmúltban a Váci Városi Tanács és az Országos Mélyfúró Vállalat szerződést kötött. A megállapodás szerint szep­tember elején elkezdik a fú­rást. — A negyvenes évek Végén — emlékezik vissza SzeidI József, a városi tanács terv­csoportvezetője — a koalíciós pártokból alakult Nemzeti Bi­zottság feladatul tűzte ki a város akkori vezetőinek a mélyfúrás megkezdését. — Kis híján két évtized telt el azóta. — Nem kicsi a felelősség. Éppen ezért most is szakértői vélemények sorára, szakköny­vek alapos áttanulmányozá­sára volt szükség a szerződés aláírása előtt. Dr. Schmith professzor és más szaktekin­télyek is állást foglaltak eb­ben a kérdésben. — Kik -adták az anyagi fe­dezetet? — A Dunai Víz- és Csator­naművek egymillió forinttal, a városi tanács pedig ugyan­annyival járul hozzá a mun­kákhoz. Hiányzik még hét­százezer forint, amelyet hi­telből fedezünk. De segítséget ígért a megyei tanács is. — Hol és mikor kezdik meg a munkát? A Népfürdő Duna felé eső oldalának déli részén, a nagy medence mellett fúródik majd a forgófej a mélybe. Ehhez meg kell várni a strandszezon végét. Szeptember elején kez­dődik majd a munka, és re­méljük, hogy december vé­gére eldől: lesz-e termálfür­dője Vácnak? — Milyen mélyre fúrnak? — A hely kijelölését geofi­zikai felmérések előzték meg. Az Országos Geofizikai Inté­zet véleménve szerint lehetsé­ges, hogy 820 és 940 méter között, de meglehet, hogy 840 és 1020 méter között szökik majd fel a forró víz. A szer­ződést 1100 méter mélységre kötöttük. — Izgalmas munka lesz. — Napi 10—15 méter a ter­vezett fúrásmélység. Még el sem kezdtük, de máris köz­ügy. Bízunk benne, hogy de­cember végére beteljesedik, amiről elődeink évtizedekkel ezelőtt terveiket szőtték. (p. r.) ha erOs az Öklöd Mérnök barátom meglepő kérdéssel foga­dott a minap: — Mondd, te még sohasem szerettél volna Cassius Clay lenni? Furcsán nézhettem rá, mert megjegyezte: — Ne gondolj hülyének. Nem a pénzét és világbajnoki címét irigylem. — Hát akkor mit? — Az öklét. Szeretném, ha olyan erős ök­löm lenne, mint az övé. Még mindig nem értettem, így viccelni pró­báltam : — Tudtommal jóban vagy a főnököddel, az apósodat meg kifejezetten szereted. — Nem erről van szó. Komolyan mondom, öregem, rájöttem valamire. Lehet, hogy ki­nevetsz, de tapasztalataiig alapján állítom: lassan már csak az tud minden helyzetben tisztességesen viselkedni, akinek erős ökle van. — Te itt tulajdonképpen az ököljogról be­szélsz. — Pontosan erről. Én már lassan félek el­menni a feleségemmel valahová, öregem, be- lédkötnek utcán, villamoson, nem beszélve a szórakozóhelyekről. De annyira bántón és megalázóan, hogy az ember — törvény ide, törvény oda — vagy üt, vagy megszégyenül- ten elkotródik. — Túlzás. — Nézz csak szét egy kicsit. Szétnéztem. Igyekszem tapasztalataimat hi­telesen és pontosan leírni. nak. A fiú szeme rendőr után kutat, de nincs. Utolérik és körülállják őket, az egyik a lány melle után nyúl. az meg sikolt, segítségért kiált. A fiú nagy pofonokat kap és nekilökik a falnak. Azok négyen meg elfutnak. Nem is tudják, milyen nyomokat hagytak maguk után. Ezeket a nyomokat nem látja emberi szem. A Körút egyik kisvendéglőjében négy húsz év körüli fiú ül az asztalnál. Szemben valük hasonló fiú egy lánnyal. Az utóbbiak nem akarnak tudomást szerezni szomszédaikról, de azok nem nyugszanak ebbe bele. Először fogpiszkálót és használt gyufaszálat dobálnak át, majd megjegyzéseket tesznek rájuk. A szalonképesebbekből, íme, néhány: — Jó tolatói vannak a mohának. — Kisnóblizzuk, ki viszi ma este kéglire. — Ilyen girnyó fickónak nem jár ilyen jó csaj. A fiú arca vörös, mint a főtt rák, a lány majdnem sír dühében. — Barmok — mondja jó hangosan.* — Nekünk szóltál? — Nektek. Kettő feláll odamennek az asztalhoz. Az egyik flegmán beleiszik a lány sörébe. A fiú, aki vele van, felugrik, de már fogják is kö­rül. Kiabálás: pincérek jönnek és néhány felháborodott vendég, ök négyen nyeglén tá­voznak. A pár marad ■ Sokáig, ráérősen, se nem be­szélnek. se nem isznak. Szemükben látszik a félelem. Amikor elhagyják a kisvendéglőt, észreveszik, hogy azok megvárták őket. Be­fordulnak egy utcába, legszívesebben futná­Rövid ismertetés bírósági tárgyalásokról: Egei János betért a „Tavasz” mulatóba. Itt egy asszonnyal szemben tolakodóan lépett fel, aki tiltakozott magatartása ellen. Egei az asz- szonyt megpofozta. Gúbolya András a múlt év októberében tár­saival több italboltba betért, s egy emberbe minden indok nélkül belekötött, majd meg­ütötte. Az bemenekült egy ház udvarára, de Gubolyáék követték. A lakók távozásra szó­lították fel őket. de nem mentek el. Az egyik lakót hajánál fogva rángatták, fejét falba verték, ököllel az arcába ütöttek. A lakók rendőrért mentek, erre a garázda emberek elszaladtak. De az úton még találkoztak egy emberrel, azt leütötték, belerúgtak. Karát Imre és barátja az utcán egy járó­kelőbe belekötött és összeverte. Kővári János és barátai a „Kőbánya” - mo­ziban gyufát gyújtogattak és cigarettáztak. A jegykezelő nem bírt velük és szólt az ott levő önkéntes rendőrnek, hogy segítsen. Az ön­kéntes rendőr a kijárat felé kísérte őket, s Kővári váratlanul úgy állón vágta ököllel, hogy elesett. És lehetne sorolni még, de felesleges. Bi­zonyítéknak ennyi is tökéletesen elegendő. Bevallom: néhányszor már én is irigyeltem Clay öklét. Mégse mondom, hogy igaza van a barátomnak. A leírtak, a tények ellenére sem. De azt igen, hogy az utóbbi időben va­lóban elszaporodott a mások molesztálása, in- zultálása. Felháborítóan tudnak viselkedni egyesek az utcán, villamoson, szórakozóhelye­ken. A kötekedők, a barbár hecc-csinálók, az erejüktől elvakultak, sok embernek okoztak már keserűséget. Sokszor nem is az ütés fáj, hanem a kiszolgáltatott helyzetben történt megaláztatás. Primitív, bárgyú „kivagyiságuknak” ököl­lel próbálnak jogot biztosítani. Általában bí­róság elé kerülnek és elítélik őket, súlyosabb esetben három évet is kapnak. De ez a do­lognak csak a jogi, vagy bírósági része. A másik: a köznapi rész, legalább ilyen fontos. Az ilyen emberek ellen nemcsak a bí­róságokon kell hadakoznunk. Elsősorban ott, ahol kötekednek, megbotránkoztatnak, vere­kedést provokálnak. Ellenük csak társadalmi összefogás óvhatja meg a nyugodtan élni és szórakozni vágyókat. Pontosabban: azok, akik tanúi egy-egy botrányos jelenetnek, ne legye­nek csak szemlélők. Avatkozzanak be, ha kell erőszakos módon, mert a? ilyen garázda ele­meknél értelmes szó helyett — sajnos — ez a „meggyőző” érv. Hankóczi Sándor i A Hattyúk tava

Next

/
Thumbnails
Contents