Pest Megyei Hírlap, 1968. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-03 / 154. szám

1968. JÚLIUS 3., SZERDA «SI HEGYEI iftíriaii Kísérleti traktorpálya Vecsésen Vecsésen, a Halomegyháza dűlő az állami gazdasághoz tartozik. Az enyhén hullámos, durván kavicsos területen a fű is csak senyved. A Vörös Csillag Traktorgyár most kéréssel fordult a gazda­sághoz, engedje át ezt a terü­letet az új típusú traktorok ki­próbálására. A hely kiválasztása minden­képpen szerencsés, mert a gyárhoz közel köves, de nem forgalmas úton közelíthető meg, így a még vizsgázatlan motorok nem akadályozzák a forgalmat. A szomszédban rendezte be az állami gazda­ság is a gépműhelyét, tehát az új próbatelepen kevés költség­gel közművesíthetnek. A 300 méter hosszú, ellipszis alakú pályán egyszerre több traktor üzemeltetési, vonóerő- és fékpróbáját végezhetik. Lottómenetrend A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság sorsolási naptára szerint július 5-én Parád- fiirdőn, 12-én Harkányfürdőn, lS-én Hévízen, 26-án pedig Hajdúszoboszlón húzzák a lottó esedékes heti nyerőszá­mait. A havi tárgynyeremény­sorsolást július 29-én Buda­pesten rendezik. — Tízméteres motoros lét­rát kaptak a gödöllői közvi­lágítás szerelői. Az új típusú, a hagyományosnál magasabb lámpák javítását eddig csak meghatározott napokon, Pestről kölcsönkapott létrán végezhették. Csökkentették a bükköny és az őszi borsó vetőmag árát A szárazság miatt a mező- gazdaságban különös' gondot fordítanak a várhatóan keve­sebb szálas takarmány pótlá­sára. Az Országos Vetőmag- terrrieltető és Ellátó Vállalat is igyekszik enyhíteni az álla­mi gazdaságok és a termelő- szövetkezetek gondjain. Az őszi takarmánykeverék céljára szolgáló egyes vető­magvak árát húsz százalékkal leszállították. Olcsóbb lett az őszi, a pannon- és a szöszös- búkköny, valamint az őszi borsó magja. A gazdaságok ezekkel a terményekkel pótol­hatják a szárazságból adódó terméskiesést, és értékes, nagy tömegű korai eleséghez juttat­hatják tavasszal az állatállo­mányt. — Kormány- és miniszteri rendelet jelent meg az új növény- és állatfajták állami minősítéséről. Gyorsmérleg a júniusi gabonatüzekről A Pest megyei Tűzrendé­szed Parancsnokságon tegnap gyorsmérleg készült a júniu­si gabonatüzekről. — Csak lábon álló gaboná­ból több mint 200 katasztrális .hold égett el a négy hét alatt '— mondta Gyollai József tűz­oltóhadnagy. A tüzek főként termelőszö­vetkezetek, elvétve állami gazdaságok földjein pusztítot­tak. — Leggyakoribb ok? — A mozdonyszikra. A sza­bályok előírják a vasút mel­letti termények őrzését, ezt azonban sók helyütt nem ve­szik figyelembe, vagy olyan idős emberekre bízzák az őr­zést, akik nem képesek ellát­ni feladatukat. A másik vé­dekezési mód a sinek melletti védőszántás, ezen viszont gyakran ott hagyják a tarlót, a szalmát, tehát jól égő anya­gokat. Nemegyszer tapasztal­juk: a rendelet ellenére nem a vasút mentén aratnak leg­először. Számos esetben okoz tüzet a földön dolgozó, nem megfelelően karbantartott gé­pekből kipattanó elektromos szikra is. — Mit tesznek a megelőzés érdekében? — Az állami tűzhatóságo- kon kívül megyeszerte sok ezer önkéntes tűzoltónk áll rendészeti riadókészültségben. A bírságolások megszaporo­dott száma is jelzi: a tüzek nagy részének hanyagság, gon­datlanság az oka. Figyelem­felkeltő tanulságul: Pest me­gyében idén annyi gobanatűz volt, mint az elmúlt tíz év alatt összesen. Szít mai,ntiD 1968. július 3., szerda, Kornél napja. A nap kél: 3.51, nyugszik: 19.45 órakor. A hold kél: 11.55, nyug­szik: 23.29 órakor. Kisebb felhőátvonulások, eső nélkül. Mérséklődő észak­keleti szél. Az éjszaka hűvös marad. A felmelegedés nap­közben lényegesen nem vál­tozik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 27 fok körül. — Megyei tanácstag foga­dóórája. Kohut Pál ma dél-j előtt 10 órától délután 16 óráig Szigetszentmiklóson, a házkezelőségen fogadóórát tart. — A tápiószecsői bejáró dolgozóknak kedveskedik szombaton este a fővárosi Móricz Zsigmond Művelődé*- si Ház irodalmi színpada. A községbe látogatva este 7 órai kezdettel „Egy vidám délután a szálláson” címmel mutatja be műsorát a mű­velődési házban. — A 20-as sz. AKÖV (MAVAUT) közli, hogy a Budapest—Öcsa—Újlengyel és az Inárcs-Kakucs vasút­állomás—Inárcs autóbuszvo­nalain menetrendmódosítá'- sokat léptetett életbe. — A Dunakanyar neveze­tességeivel is megismerked­tek országjáró kőrútjuk so­rán a sóstófalvi termelőszö­vetkezet dolgozói. BALATONKENESE FALUMÚZEUM Balatonkenesén — a vidék egyik legszebb emeletes pa­rasztházában — helytörténeti múzeum nyílt. Egyik helyisé­gében a vidék néprajzát, régi használati és foglalkozási em­léktárgyait mutatják be. A gyűjtemény másik része a ba­latonkenesei Kossuth-kultusz emlékeit tárja az érdeklődők elé. Az 1848-as szabadságharc vezéralakjának száműzetése idején Kossuth-bizottság ala­kult a községben. Monok után itt avatták fel az ország má­sodik Kossuth-emlékművét. Lángba borult a fenyves Hétfő délután hatalmas füst­felhőre lettek figyelmesek a nagykovácsi termelőszövetke­zet tagjai. Karlik Imre nyom­ban riasztotta a falu lakossá­gát, a közös gazdaság dolgo­zóit, majd kiskatonák segítsé­gével azonnal megkezdték az erdőben támadt tűz megféke­zését. Közben megérkeztek a budapesti tűzoltók is, s az együttes erőfeszítés eredmé­nyeképpen — mint Kovács La­jos, a Vörös Hajnal Termelő- szövetkezet elnöke tudósította lapunkat — sikerült a lángo­kat elfojtani. Körülbelül 8 holdnyi fenyves és bükkös cserjét ért kár. B Postabontás Június 25-i számunkban a „Postabontásában „Csalódott kiránduló” címmel levél je­lent meg, amelyben Szántó Antal leírta: a Pest megyei Hírlap egyik vasárnapi szá­mában szép képet látott a vác- rátóti botanikus kert vízesésé­ről és ugyanakkor olvasta, hogy a régi szökőkút ismét működik. Családjával felkeres­te az arborétumot, de sem a szökőkutat, sem a vízesést nem láthatták működés közben. Most ismét levél érkezett a szerkesztőséghez, mégpedig válasz a „csalódott kirándulónak' A Pest megyei Hírlapban megjelent szép fénykép való­ságot ábrázol. A vízesés és a szökőkút működik, de nem ál­landóan. A félreértések elke­rülése végett, a botanikus kert kapujában, a jegyárusító- tábla. miszerint a szökőkút és a vízesés vasárnaponként 10— 12 és 14—16 óra között műkö­dik. Hétköznap ugyanis keve­sebben keresik fel a kertet és ezért nem működnek ezek a berendezések. A szaporító üvegházak túl­zsúfoltak, a növényzet szinte áttekinthetetlen és mivel ott állandóan dolgoznak, ezért zártuk be azokat a nagyközön­ség elől. Viszont, bemutató üvegházakal rendeztünk be, ahol minden növényünket megtekinthetik a látogatók. Itt megfelelő a világítás, a tá­volság, nincs túlzsúfoltság, te­hát még a nagy növényekben is szabadon gyönyörködhetnek az érdeklődők. Egyébként a zsúfoltság elkerülésére éppen a napokban helyeztünk üzem­be egy újabb bemutató üveg­házat. Dr. Újvárosi Miklós, a botanikus kert vezetője A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RÁDIÓ 8.16: Robert Stolz operettjeiből. 8.35: Orvosi tanácsok. A csípések­ről és a marásokról. 8.40: Kamara­zene. 9.29: A Szabó-család. 10.10: Zenés műsor üdülőknek. 12.15: Tánczenei koktél. 13.00: A világ- gazdaság hírei. 13.05: Válaszolunk hallgatóinknak. 13.20: Csajkovsz­kij: Vonósszerenád. 13.50: Mai té­mák — mai dalok. 14.02: Nőkről — nőknek. 14.32: Uj operafelvéte­lek. 15.16: Pityeri harckocsizó hi­hetetlen, ám többnyire hősies ka­landjai. 15.55: Könnyűzene. 16.03: „100 éves a magyar kórusmozga- íom”. 16.38: Szent Ferenc farkasa. Elbeszélés. 17 05: Külpolitikai fi­gyelő. 17.20: Angyal Bandi —■ nép­daljáték. 17.57: Van új a Nap alatt. 18.14: Magnósok, figyelem. 19.30: Mint a többiek... 20.00: Szimfo­nikus hangverseny. 20.50: Fenyő István könyvszemléje. 22.35: Csár­dások. 22.50: Éjszakai műszak az autóbuszgarázsban. 23.00: Klasz- szikus operettekből. PETŐFI RADIO 10.00: Rossini: A házassági szer­ződés. 11.24: Nóták. 11.40: A III. Debreceni Bartók Béla Nemzetközi Kórusfesztivál hangversenyeiből. II. 12.25: A szekrény. Nagy Lajos elbeszéléséből készült rádiójáték. 12.43: Mendelssohn: Asz-dur ver­senymű. 15.17: Könnyűzenei hír­adó. 14.08: Kedvelt régi melódiák. 14.51: Emlékezés. Versek. 15.01: r Kazacsy Tibor: Pantomim szvit. | 15.16: Bakos Géza táncdalaiból. | 15.26: Orvosi tanácsok. 15.31: I Gerschwin: F-dur zongoraverseny. I 16.05: Gulyás László: Békési esték. 16.20: Dénes Vera gordonkázik. 16.35: Psota Irén énekel. 17.00: Eleanor Steber énekel. 17.20: He­lyettesítünk. Baróti Géza írása. 17.30: Délutáni frissítő. 18.10: Ki­látó. 19.06: Huszka Jenő műveiből. 19.28: Gitármuzsika. 20.30: Nóta­est. 21.27: Miért szép? 21.47: Rit­mikus percek. 22.32: Serge Kous- sewitzky vezényel. URH 18.10: Tánczenei koktél. 18.55: Magyarországon először. 19.47: Svanda, a dudás. 20.03: A dzsessz kedvelőinek. 20.18: Két oktelt. 21.40: „Musica Antiqua” Fesztivál, 1967. 22.10: Puccini művészi pályá­ja. — II. rész. TELEVÍZIÓ 17.58: Hírek. 18.05: Reklámműsor. 18.10: A tv Galériája. 18.30: A vi­lág térképe előtt. Aktuális külpo­litikai műsor. 18.40: Mi van a pla­kát mögött? A Show-liivatal kü­lönkiadása. 19.20: Esti mese. 19.35: Közvetítés Moszkvából a Szovjet —■Magyar Barátsági nagygyűlésről. 20.20: Tv-híradó. 20.40: A szép Hip- polita. Magyarul beszélő olasz film. (16^ éven felülieknek.) 22.05: Szolnoki művészek. Magyar kis- film. 22.25; Tv-híradó — 2. kiadás. Méneskari tábornok 125 EVE, 1843 július 3-án született Fadal- lah Hedacl Mihály vezérőrnagy, a bábolnai kincstári katonai mé­nes parancsnoka és világhírűvé fejlesztője. 1857-ben, 14 éves ko­rában Szíriából, a hadsereg ré­szére arab törzsméneket vásárló bizottság lovászként hozta ma­gával Bábolnára. Az értelmes arab fiú hamar megtanulta nyel­vünket, iskolákat végzett, ma­gyar állampolgár lett és nem sok idő múlva tiszti rangot nyert. Kitűnő lótenyésztő szakembernek bizonyult. Különösen az arab lo­vaknak volt elismert szaktekin­télye. Képességei révén pályája felívelt. Szolgált a mezőhegyesi ménesnél, az ozorai és a szegedi méntelepeken, utóbb a bábolnai arab telivér ménes parancsnoka lett. Méneskari tábornokká 1912- ben nevezték ki. Nagy érdemei voltak a magyarországi lóte­nyésztés újjászervezése és felvi­rágoztatása körül. Útleírása: „Utazásom Mezopotámiában és Irak-Arábiában” 1904-ben jelent meg. — A Börzsönyi Állami Er­dőgazdaság a Vác melletti Vasas-dűlő talaját, amelyet az erózió tett tönkre, erdősí­téssel igyekszik felfrissíteni. — Másfél milliós költséggel ABOáruházat nyit Dán- szentmiklóson a fogyasztási szövetkezet, melyben élelmi­szerárut, vegyi cikkeket, pa­pírárut, vas- és műszaki cik­keket árusítanak majd. — A gombai Űj Élet Ter­melőszövetkezet idén össze­sen 150 ezer kiló pecsenye- barQmfit ad át az állami fel­vásárlásnak. „Egyszerűsítési7' pályázat Az utóbbi években jelentő­sen egyszerűbbé vált a taná­csok ügyintézése, sok felesle­ges eljárást megszüntettek. De még mindig nem eleget! Az ügyintézés, az államigazgatási munka szakértői szerint sok még a „rejtett” tartalék. A megyei tanács végrehajtó bizottsága most felhívást inté­zett valamennyi osztályához, a járási-városi-községi tanácsok­hoz, hogy működési területü­kön vizsgálják meg: milyen szervezeti, vagy más feltételek­kel lehetne az igazgatási mun­kát korszerűsíteni, hol kell de­centralizálni, esetleg átcsopor­tosítani. A beérkező javaslatok feldol­gozására bizottságot hoztak létre, amelynek vezetésével dr. Adám Mihály megyei vb-tit- kárt bízták meg. Az 1968. de­cember 31-ig beküldendő javas­latokat a következő év febnuár végéig bírálják felül a legmeg­felelőbb megoldásokat jelentős pénzjutalomban részesítik. A bizottság a feldolgozott ötlete­ket részben a kormányszer­vekhez juttatja el, részben sa­ját hatáskörükben valósítják meg. Bacilusok Most kaptam beutalót egy málnafagylaltba... (Kertész László rajza) — Az Országos Műemléki Felügyelőség restaurálta kí- vüb-belül az immár évtizedek óta bezárt váci görögkeleti templomot. A Dunakanyar Fotoklub országos kiállítást rendez a műemlékben. — Visegrádon, a Duna-par­ton fúrják a harmadik új kutat, amely biztosítja majd a Fellegvár vízzel való ellá­tását. A csőhálózat őszre ké­szül el. — Alumínium hűtőházat építenek a Debreceni Álla­mi * Gazdaságban, melynek berendezését a Diósgyőri Gépgyár, alumínium bordás­falait a Magyar Hajó- és Darugyár váci egysége ké­szíti. BARCS ittírút stiff kttrttvún Kedden megérkezett Barcs­ra a „Barátság karaván 1968”. A karaván mintegy ötszáz jugoszláv és osztrák részve­vője tutajokhoz hasonló vízi- járműveken a Dráván tette meg útját. Szárazföldön gép- kocsdkaraváinok, levegőben pedig repülőgépek és helikop­terek kísérték őket. Játék a nevekkel A névadás tit­kait, társadalmi indítékait vizsgál­ja két bajai kuta­tó: Kőhegyi Mi­hály és Hegedűs Ferencné. 1896-tól, az állami anya­könyvvezetés be­vezetésének első teljes évétől kezd­ve dolgozzák fel a Dál-Duna-parti kisváros névanya­gát. A kezdő év ér­dekességeit tartal­mazó tanulmá­nyukban kimutat­ták: a fiúk 61, — a lányok 66 féle nevet kaptak, vagyis a lányos szülők — akár­csak ma — job­ban ügyeltek a választékosabb névadásra. Polgá­ri körökben ked­velték a dallamos, rímelő — Hanga Etelka, Musika Anna — s az alli- teráló — Madár Mariska, Blum Borbála — név­párosításokat. Na­gyon sok esetben a lányok becene­veit jegyezték be az anyakönyvbe. A szegényebbek közül viszont min­den ötödik lány a Mária nevet kap­ta, amit vallási hatással magya­ráznak. A név­utánzás olyannyi­ra divatos volt, hogy például az Osztrák—Magyar Monarchia ural­kodónőjének ha­lála után — több mint egy évszá­zaddal később is — egyetlen évben öt új „Mária Te­réziával” szaporo­dott a kisváros hölgy tá rsadalma. Kossuth Lajos 1894-ben bekövet­kezett halála után pedig a Lajos fiú­név lett a legdi­vatosabb. Az is érdekes, hogy a ma ked­velt László nevet csalt egy, a Gá­bort, a Zoltánt egyetlen fiú se kapta. Abban az évben Juditok, Pi­roskák, Klárák és Zsuzsannák sem „születtek” Baján. PÉCS „Korsós“ gyermeksír A pécsi székesegyház közelében, a Mecsek vidéki Pince- gazdaság területén dr. Fülep Ferencnek, a Nemzeti Múzeum főigazgatójának vezetésével három héttel ezelőtt megkezdett ásatások igazolták az előzetes várakozást; eddig már nyolc ró­mai kori sír került elő, köztük egy páratlan pamnóniai lelet­nek számító „korsós” gyermeksír. Az egyfülö, mázas kerámia­korsót szájával kifelé építették a sírba úgy, hogy a sírnál időn­ként megjelenő hozzátartozók — az ősi kultikus hitnek hódol­va — a korsó nyílásán át „útravalót”, ételi-italt juttathattak a halottnak. Egy másik gyermeksírból üvegkorsó, pohár és illat- szeres-üvegecske, egy női sírból bronzgyűrű, nyaklánc korall- gyöngyökkel és karperec került elő. A sírokat kőből építették, egyeseket téglával béleltek, illetve — háztetőszerűen kikép­zett — téglafödémmel látták el. Ha valaki elutazik Céglédre, s netalán úgy adódik dolga, hogy ott kell maradnia éjsza­kára is — a szállodában hiába próbálkozik, úgy sem kap szo­bát. A portás közli, hogy nincs hely, de mondja is mindjárt: tessék háznál megszállni! így ment ez évek óta, és még most Is így megy; majdnem ...» Korábban ugyanis a szállo­dai portás adott egy címet, hogy hol fogadnak éjszakai vendéget, s az ember elment a házhoz, ?*hol némi magyará­zat után — „a szállodából jö­vök, szállást szeretnek éjsza­kára” —, már mutatták is az utcai, tiszta szobát, mondván végül: jó éjszakát! Reggel a háziasszony bevezette a vendég adatait egy nagy könyvbe, s kért a szállásért 20—25 forintot. Ma már a portás adta cím kevés az üdvösséghez. Ezzel csak a vendégfogadó házakat elosztó házhoz jut az ember; vagyis valami központfélébe, amely rendeltetését illetően úgy működik mint egy szállo­dai porta, amúgy rendes ma­gánház, a sok ceglédi ház közt. A háziasszony végzi az admi­nisztrációt, a konyhaasztalon... Szabályos szállodai bejelentő- lapot kell kitölteni, majd az asszony megkérdezi, hogy mi­lyen igényei vannak a vendég­nek. Nagyon fontos kérdés! Lehet választani olcsóbb, s drágább szállás között. Az a szoba, amely 20—25 forint volt egy éjszakára (Ady Endre utca 5.), ma már 42 forint. Mert kü- lönbejáratú, egyedül aludhat benne az ember, továbbá ízlé­ses, kényelmes, tiszta ... Kap­ható azonban olcsóbb szoba is, kevésbé igényes vendégek szá­mára. Régi ház a Kéz utcában; először valami szűk konyhán vezetik át az embert, ahol pok­róccal letakart fekhely is van, s ez meglehetősen ijesztően hat; hogy csak nem itt kell ta­lán aludni? De korai az ijedt­ség, mert ezután egy szűk für­dőszoba következik, s ebből nyílik a szoba ... Rongyszö- nyeg, vaságy, kopott ócska szekrény, az asztalon alumi- niumlemezből hajtogatott ha­mutartó. Tiszta az ágynemű, a rongyszőnyeg, az asztal ócska térítője, a szoba mégis nyo­masztó. Annyira kopott min­den; a fal táskás,, ki tudja mi­kor festették utoljára... Ha valami nyomasztóbb ennél, csak az, hogy ezért 36 forintot kell fizetni egy éjszakára . .. A szállásdíjat mindjárt elkéri az asszony, aki tulajdonkeppen eligazít, s szabályos számlát ad — a Pest megyei Idegenfor­galmi Hivatal cégjeiével, pe­csétjével. Közben mentegető­zik, hogy ők különben most sem kapnak többet a szobáért, mint korábban a vendégektől. Szóval, a Pest megyei Ide­genforgalmi Hivatal „üzlete” ez az újfajta vendégszolgálat. A számlából pontosan kitűnik, hogy miért számítanak a ko-. pott szobáért 36 forintot. A szobabér: 25 forint. Szobafog­lalás: 5 forint. Agyneműmosás: 6 forint. Vannak aztán rubri­kák; üdülőhelyi díj, fűtés, s egyebek — de ezeket kihúzta a számlát kitöltő asszony. Cegléd valóban nem üdülőhely, hanem épülő alföldi város. Dol­gozni jönnek ide az emberek, s kényszerülnek rá, hogy meg­szálljanak. Ezt a helyzetet használja ki a megyei idegen- forgalmi hivatal. Megszervez­ték a vendégszolgálatot, jókora haszonnal. Hiszen a vendégek­nek úgyis megtéríti a vállala­tuk a szállásdíjat, ha szabályos számlát visznek; miért ne le­hetne hát összefogni ezeket a szállásadókat, s miért ne le­hetne megemelni a szobabére­ket, némi nyereség fejében? Csakhogy az idegenforgalmi hivatal kihagy valamit a szá­mításból. Nevezetesen azt, hogy idestova azoknak a vállalatoa- nak is a nyereségét terheli az ilyen szobaszámla, amelyek kenytelen-kelletlen megtérítik dolgozójuknak a szállásdíjat. Ezzel pedig végső soron a szál­láspénzeket fizető vállalat dol­gozóinak jövedelmét csökken­tik . . . Nem is beszélve arról, hogy mi módon növelik az al­bérleti uzsorát az idegenforgal­mi hivatal által felvert szállás­díjak . . . Hiszen, ha valakinek a kopott, vaságyas szobácská- jáért 36 forintot köteles fizetni a vendég egy éjszakára, elvileg ez annyit jelent, hogy a szoba egész havi bére 1100 forint kö­rül van. Miért ne kérhetne hát 600 forintot egy hónapra a fő- bérlő, aki albérlőt vesz fel, egy hasonló kis lyukba? s ráadá­sul ez a főbérlő még azt hiheti, hogy neki van igaza . .. Holott a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal dobta el a sulykot; de alaposan... Dékiss János Hotel Magánház

Next

/
Thumbnails
Contents