Pest Megyei Hírlap, 1968. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-14 / 164. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS Rkss1 ■■■--■■t---.-- i 1 „-ff:— : .■.■..■■■r-’iL1 XII. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM 1968. JÜLIUS 14., VASÄRNAP FÜZET, CÍMKE, KEK PAPÍR Diplomaták a kirakatban A Rákóczi úti papírbolt dol­gozói bizonyára nem „ünnep­rontó” gondolattal tették ki a kis táblácskát a kirakatba: „Már most szerezze be tan­szereit!” Igaz, hogy egy-két kisdiák kezében megkeseredik a fagylalt a szöveg láttán, de a szülők örömmel vették, hogy a tanév előtti csúcsforga­lomban nem kell órákig várakozniuk a füzetcso­mókért. — Már hetekkel ezelőtt hoz­záfogtunk a füzetek előrecsö- magolásához. 3500 „kiszerelt” füzetcsomó sorakozik a polco kon. Lesz elegendő műanyag borítólap, címke is — mondta a bolt vezetője. — Jó minőségű színes ceru­zákat, festékeket, ízléses cso­magolásban rajz- és körző­készleteket kaptunk az idén. Az elmúlt években szinte min­denki a külföldi gyártmányú írószereket kereste, azóta a gyakorlat bebizonyította, hogy a magyar ipar termékei is be­váltak. Egyre kevesebben kutat­nak más országok készít­ményei után. — A kisiskolások számára 25 féle táskát ajánlhatunk. Na­gyon praktikusak a hátitáskák, amelyeket kézben is lehet vin­ni. Az. elsősök bizonyára, örül­nek majd a képes hátú táskák­nak, amelyeken színesben meg­találhatók Mici-Maci és tár­sai. Persze, a nagyobb diákok­ra is gondoltunk, ők Fogadóóra Detrei Sándor járási vb-el- nökhelyettes július 16-án dél­előtt 8—12-ig fogadóórát tart a járási tanács hivatali helyi­ségében. HÉTFŐN: Finn birkózóbajnokok Cegléden Hétfő délután a finn szak- szervezeti birkózóválogatott Ceglédre látogat, és a Ceglédi Vasutas SE birkózószakosztá­lyának lesz a vendége. Utassy József sportköri elnöktől és Fábián Pál birkózószakosztály­vezetőtől a következőket tud­tuk meg: — A finn birkózók hétfőn Cegléden vendégszerepeinek. Erősen készülünk, hiszen több világnagyság is szőnyegre lép köztük. A finn szakszervezeti birkózóválogatottnak igen je­lentős a versenyzőgárdája. Finn vendégeinket magyar részről Pintér István kíséri, míg az ellenfél vezetője Selin Sakari Feliks újságíró. Igaz­gatójuk Ukkola Lanzi Erkki, kitűnő birkózószakember és két finn bíró. Neves birkózóik: 52 kg-ban Kyllőnem Arto Jalmazi, az Európa-bajnokság 3. helyezett­je, 57 kg-ban Hortlainen Mat­ti Antéro, a finn bajnokság 3. helyezettje, 63 kg-ban Jömlä Heino Antéro finn ifibajnok, 70 kg-ban Jokonen Pentli An- tero, a finn bajnokság 2. he­lyezettje, 78 kg-ban Tapio Eero Johannas, az 1967. évi világbajnok, 97 kg-ban Art- mann Jonko Henrik finn baj­nokság 2. helyezettje és nehéz­súlyban Hekkala Osmo Tapio világbajnoksági kerettag. Ezek kötöttfogásban indulnak, míg 78 kg-ban Nordskröm Taga Mikael Európa-bajnok indul. A birkózást az Építők kézi- 'abdapályáján rendezik, csak \>ssz idő esetén a Vigadóban. (— sz —) több rekeszes, úgynevezett „kis diplomata” táskákból válogathatnak. — Mikor kezdődik a nagy hajrá? — Nem kellene ettől fél­nünk, ha a diákok és a szülők nem mennének el „behunyt szemmel” a kis tábla előtt. Mi már most szívesen hozzáfog­nánk a hajrához, hisz ez ne­künk is jó, meg a vásárlóknak sem kellene sorba állniuk a tanév kezdete előtt. (csat —) Még többet kell segíteni (L) így élnek a ceglédi cigányok A tudomány azt állapította meg a cigányságról, hogy a népvándorlás utolsó hulláma­ként érkeztek a messzi Indiá­ból Európába. A XIV—XV. század óta vannak róluk fel­jegyzések: „Jöttek, senki sem tudja honnan, mennek, maguk, sem tudják, hová”. A század- fordulón a régi téglagödrök­ben, vagy a Cigányszék szélen állandóan táboroztak úgyne­vezett sátoros cigányok. A ci­vilizációs törekvések hatása alatt ezek a családok is lete­lepedtek, és jelentős fejlődés következett be az életükben. Cegléden a cigány lakosság száma 300 körül mozog, a cigányok elmaradot­tabb rétegéből, vagyis azok­ból, akik közegészségügyi, vá­rosrendezési szempontból fel­ügyelet vagy ellenőrzés alatt állnak. 38—40 cigány család­Nálunk hogy lehetne? Egy kisváros nagy erőpróbája Látogatóban Kiskunhalason KEDDEN REGGEL öt „ma­szek” gépkocsi gördült ki a városi tanácsháza udvaráról, ezúttal hivatalos küldetéssel. A városi tanács vezetői, a pártbizottság osztályvezetői és a népfront városi elnökségé­nek tagjai -indultak tapaszta­latszerző látogatásra. Az autóklub tagjai voltak az ön­kéntes fuvarozók. Kiskunhalasra indult az autókaraván, mert onnan ked­vező hírek érkeztek: százával épülnek az olcsó lakások, szép strandot és piacot épített a város. Mindezt a segítő össze­fogás, a tanács jó irányító munkája, a népfront kiváló szervezése és a lakosság tár­sadalmi munkája révén. A vendéglátó város vezetői a köszöntő szíves szavak után elmondották, hogy náluk is nagy gond a lakáshiány, ezért 1962 óta ennek felszámolására törekednek. Ekkor indult a KISZ lakásépítési akciója és a Hazafias Népfront első szer­vezése is ekkor kezdődött. Társadalmi segítség, az épít­kezők megtakarított pénze és állami hitel támogatta az el­határozást. A következő esztendőben tovább folyt az építkezés. El­sősorban a kis keresetű embe­rek lakásigényeit tartották szem előtt. Kétlakásos, föld­szintes ikerházakat, illetve egyemeletes, kétszintes laká­sokat készítettek. A földszin­tes házban a kétszobás, össz­komfortos lakás ára 85 ezer 1 forint, és csupán 25 ezer fo­rintot kellett az építkezés megkezdése előtt befizetni a tulajdonosnak. A kétszintes Háromszobás, kétszintes lakások a KISZ és a népfront '** ......... lakótelepén. l akásokban három szoba van (ezek szinte luxuslakások), egy hajlék 110 ezer forintba kerül és 33 ezer forint a befi­zetendő „kezdősebesség”. HOGYAN TUDNAK ilyen olcsón építkezni? — Nem tég­lát használnak, hanem kohó­salakblokkokat, a terveket a tanács műszaki osztálya ké­szítette és az OTP ebben a városban maximális támoga­tásban részesíti az építkező­ket. Eddig 640 lakás készült el a tervezett ezerből. A mun­kát a tanács erre a célra meg­szervezett hatalmas építőap­parátusa végzi, amely időköz­ben tanácsi építőipari válla­lattá alakult. A városfejlesztési alap leg­célszerűbb felhasználásáról a lakosság kérdőívek kitöltésé­vel dönt. Amire a legtöbben tesznek javaslatot, azt való­Akármilyen hihetetlen, ez a felvétel a piac egy részét mutatja. sítják meg. így természetes hogy a társadalmi segítség sem marad el, a lakosság szí­vesen dolgozik érte. A vendéglátó kiskunhala­siak megmutatták a piacterü­ket, amely csak részben tér, hiszen a szépen fásított, asz­faltozott piacot U alakban fedett csarnok veszi körül. Bekerítve, kapukkal ellátva az egész terület. Nem nagy. de higiénikus. — Átvehető példa! A STRAND tíz éve készült. A medencéket az építőipari vállalat építette, a kiszolgáló- helyiségek tervét a tanács ké­szítette. Az utolsó szakaszban még hiányzott félmillió forint, ezt a lakosság adta össze. Cse­rébe tíz évre ingyen kabin­használatot kaptak, csak fürdőjegyért kellett fizetniük. Üszómedence, termálvizes medence és gyermeklubickoló, napozó, fásított terület, 1900 vendég ruhájának elhelyező sére alkalmas kabin- és öltö­zőrész készült itt — ötmillió forintból. EZ A BESZÁMOLÓ ko­rántsem teljes, csupán saját legégetőbb kérdéseink megol­dásának esetleges „receptjét’ vázolja. Természetesen ez sem szentírás, mivel mindenütt mások az alapvető adottságok, így nálunk is. Mindenképp ta­nulságos volt azonban ez a lá­togatás, de hogy mennyi hasz­na volt, ez csak az elkövetke­zendő években derül ki. Tamási Tamas A városka korszerű strandja népszerű a fürdőzők között. Szívesen magunkkal hoztuk volna... ról van szó. Az elmúlt héten, pénteken a végrehajtó bizott­ság részletesen foglalkozott a cigány lakosság helyzetével. A beszámolóból megtudtuk, hogy a munkaképes cigányok szá­ma 185, ebből férfi 107, nő 78. Közülük egyáltalán nem dol­gozik 19 férfi és 28 nő. A rmun- kakönyvvel rendelkező férfiak gyakran változtatják munka­helyüket, egy-egy ilyen helyen csak rövid időt töltenek, leg­többször felmondás nélkül távoznak. De megtudtuk azt is, hogy a vállalatok legna­gyobb része csak kényszerűség­ből, munkaerőhiány esetén al­kalmazza őket., A munkaviszonyban nem álló cigányok alkalmi munká­ból élnek. Elvétve még előfor­dul kéregető, főleg a nők kö­zött. Elég nagy azoknak a szá­ma, akiket idős koruk vagy egészségi állapotuk miatt rendszeresen segélyez a ható­ság. Az egészségügyi csoport jelenleg 19-nek biztosít ha­vonta 200—300 forint rendsze­res segélyt. 'A város területén ipariga­zolványa 17-nek van. Egy ré­szük fuvarozó, más részük há­zaló, vándoiriparos. Hatan vá­sári cikkekkel kereskednek. A lókupeckedés a cigány lakos­ság speciális — illegális — üz­leti ténykedése. A termelőszövetkezetektől kapott tájékoztatás szerint a város termelőszövetkezetedben százan vannak, akik többnyire rendszeresen dolgoznak. Igaz, közöttük elég sok a vi­déki. A korábbi években ta­pasztalható idegenkedés és káros előítélet, a becsületesen dolgozó cigány munkások el­ismeréseként, szűnőben van. A városi tanács e téren jó pél­dával jár elöl. A tanács által fogtekoztatottak között több olyan akad, aki évek hosszú sora óta nem szakította meg munkaviszonyát. Lakásviszonyaik rosszak. Lényeges javulás még nem következett be. Az Uj- árok partján levő cigánytele­pet néhány évvel ezelőtt fel­számolták. Ebben a vizes ta­vasz is segített, de az ügyben kielégítő megoldás azóta sem született. A kedvezőtlen la­kásviszony ok következménye rossz közegészségügyi helyze­tük. 1967-ben 15 családnál ál­lapítottak meg tetvességet. Fertőző megbetegedés, illetve járvány ennek ellenére na­gyobb mértékben nem fordult elő. Sz. J. (Folytatjuk) ZÁPOR j föld az élete. Pedig soha /í nem gazdagodott meg belőle. Régen is csak négy-öt sovány holdja volt. A szövet­kezetben tíz évet dolgozott, azután már nem tudta bejár­ni a nagy határt, megörege­dett, nyugdíjazták. De a föld­höz mindig ragaszkodott, az magához húzta, még a nehéz időkben is. Talán valami ősi erő hajtotta: küzdeni a termé­szettel, legyőzni, és szeretni életadó gyümölcseiért. A nagy portán kis házikó gubbaszt. Nem akar nagyob­bat, megférnek benne, meg minden talpalatnyi földet ki­használ. Korán kel, a hajnalt is megelőzi. Egész nap a kert­ben dolgozik. Van itt minden: nagy darab kukorica, krumpli, néhány négyszögöl szőlő, zöld­ségfélék, apróságok. Látszik a keze munkája, dúsak, zöldek a levelek. ét hónappal ezelőtt már l\ aggódva járkált a kert­ben. „Eső kellene, szomjaznak a növények”! Hallgatta a rá­diót, milyen időt jósolnak. Kémlelte az eget, figyelte a széljárást, és egyre nőtt a két­ségbeesése. Nem szólt senki­hez, csak a növényeivel be­szélgetett. „Lesz eső, tűrje­tek!” A nap tűzgolyóként izzott a felhőtlen égen. A levegő szá­raz volt, a föld poros. A zöld levelek lassan megsárgultak, összezsugorodtak és a növé­nyek dereka erőtlenül hajlott lefelé. Az öreg rémült harcot kezdett. Hordta a vizet, locsolt erőlködő rohammal. Kezeit, lábait már a görcs húzta, de nem akarta feladni a roppant és egyenlőtlen küzdelmet. p'gyik délután hirtelen szél l-j kerekedett. Szállt a por, ropogtatta a foga alatt, marta a szemét. Felfelé nézett. Nagy felhők közeledtek, Alit, moz­dulatlanul, és ta’án gyengülő ereje miatt térdre esett. Ajka remegett. „Ég, adj esőt!” Vil­lám hasított a levegőbe és ha­talmas dörrenés rázta meg a házakat. És nagy cseppekben esni kezdett az eső. Ott térdelt, fejéről folyt le a víz, végig a hátán. Széles te­nyerét kitárta a felhő felé, és amikor megtelt, belemártotta égett-száraz arcát. Rekedt hangja alig hallatszott. „Nö- vénykéim, igyatok! Szívjatok magatokba minden cseppet”! Tépte a fákat a szél, csattogott az ég. A fia kiszólt a házból, „Apám, jöjjön be! Itt a vihar! Már bőrig ázott!” Megpróbált felállni. Amikor felegyenese­dett, iszonyú dörrenéssel vil­lám sújtott le a közelben. A szele elkapta az öreget és le­vágta a földre. ty iszaladtak érte. A feje I\ vérzett, a szőlőkaró mé­lyen felhasította. Lefektették, ■valaki orvosért rohant. Az öreg ajka mozgott, halkan su­sogott. — Esik! Esik! Kohlmayer Ádám CEGLÉDI APROHIRDETESEK Ipari tanulót felve­szek. Demény László vízvezetékszerelő mes­ter. Cegléd II., Csörgő utca 11. Jó Karban «evő Pan­nónia motorkerékpár eladó. Zrínyi utca 21. szám alatt. Eladó elsőfias üsző, IX. kér.. Zrínyi utca 27. szám. Egy db hasas üsző ladó. IX. kér., Bacsó Béla út 13. alatt. Fél ház eladó. II., Vi­lág utca 28. szám. A Ceglédi Dózsa Népe MGTSZ sütőipari szakmunkásokat vesz fel folyamatosan ter­melő pé>küzemébe. Je­lentkezni lehet a ter­melőszövetkezet irodá­jában. Cegléd, Heggel u. 2—4. A Vízkutató és Fúró Vállalat, Cegléd. Rá­kóczi út 72. gépész - mérnököt keres 0—5 év közötti gyakorlat­tal, üzemmérnöki be­osztásba. Bérezés megegyezés szerint. Eladó cserepes tanya lebontásra, mellékhe­lyiségekkel a tápiosző- lősi határban, 10 mé­teres mellékhelyiség külön eladó. Érdek­lődni lehet Ecseri Já­nosnál, Cegléd XIll kér., Jászberényi út 423. szám, 3-ik Krak­kó mellett. A Ceglédi Szeszipari Vállalat felvételre ke­res ácsokat, vasbeton- szerelőket. Egyszázhetven cm ma­gas, 22 éves szakmun­kás és gépkocsiveze­tői jogosítvánnyal rendelkező férfi meg­ismerkedne házasság céljából 24 évig leány­nyal Cegléd és környé­kiek előnyben. Fény­képes levelet kérek „Vidám nyár” jeligé­re ceglédi hirdető, postafiók: 86. ________ T anulónak fiút felveszek. Mózes Sán­dor kárpitosmester, Cegléd, Teleki u. 10. Benzinmotor szivaty- tyúval eladó. IX. kér., Déli út 11. alatt. Eladó családi ház azonnal beköltözhető­en. Cegléd XiV„ Ken­derföld IV. dűlő 54. Érdeklődni a helyszí­nen július 14-én egész nap. Utána pedig Bu- dapest XIX., v^örös Október út 94. Imrik Péter.__________________ Simson Moped eladó, Cegléd, Ősz utca 9. 8 db fehér süldő el­adó. m. kér. Határ utca 5. alatt, amely ház szintén eladó. XI. kér. Gerje utca l/a. szám alatt süldő* eladók. ________________ K edvezményes fizetés­sel vennék szoba, konyhás. vagy fél há­zat 20 ezer forint kész­pénzzel, a többit meg­egyezéssel. Cím a Ceglédi Nyomdában. Kisebb ház azonnal beköltözhetően eladó a város szélén. Érte- kezni Pesti út 102. Jó állapotban levő gyermekkocsi olcsón eladó. II., Mező utca 8. alatt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents