Pest Megyei Hírlap, 1968. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-14 / 164. szám

PfcSI HVGYEt 1968. JÜLIUS 14.. VASARNAP ÚSZÓ TÖMEGTÜNTETÉS Hupej tartomány rádiója bejelentette, hogy a helyi „fői - radalmi bizottság” július 16-án úszó tömegtüntetéssel ünnepli meg Mao Ce-tung nagy úszá­sának második évfordulóját. A „kulturális - forradalom" kezdetén jelentette a kínai sajtó, hogy Mao Ce-tungnak alig több mint egy órára volt szüksége a Jangce folyó át- úszásához. Teljesítménye em­lékére tízezer parancsnok, ka­tona, muhkás és paraszt, diák és funkcionárius ússza most át együtt a megáradt Jangce folyót Vuhapnál. FESZÜLETES GYILKOS A nicaraguai rendőrség Ma- naguában, az ország fővárosá­ban letartóztatott egy 40 éves asszonyt, aki egy fából fara­gott feszülettel agyonütötte nyolcéves leányát, hogy „meg­mentse a pokoltól”. Letartóz­tatásakor az asszony azzal védekezett, hogy leányába belebújt az ördög. KÉT HETE szünetel a vas­úti közlekedés Kína és a VDK között. Mint ismeretes, a csehszlo­vák népi milícia június 19-én tartott aktívaülése — melyen tízezer milicista jelent meg, s ahol beszédet mondott Alexan­der Dubcek is — levelet in­tézett a szovjet néphez. A le­vélre — melyet a prágai szov­jet nagykövetségre küldtek — péntekig 14 000 válasz-érkezett a Szovjetunióból. A prágai Rudé Právo nyil­vánosságra hozta a népi milí­cia levelét. „Mi, a népi milícia tagjai, prágai országos aktívánkról szívélyes testvéri üdvözletün­ket küldjük Önöknek. Meg­hallgattuk Dubcek elvtárs be­számolóját a párt jelenlegi po­litikájáról, és melegen fogad­tuk azt a megállapítását, hogy a nemzeteink közötti kapcso­latok továbbra is szilárdak maradnak. A népi milícia tag­jainak politikai és építőmun­kája, harci felkészültsége, a marxizmus—leninizmus esz­méihez és a szocialista tábor­hoz fűződő hűsége is biztosíté­ka ennek. Nem engedjük, hogy a szocializmus és kommuniz­mus építésének alapelvét, me­Szép szimbólum Pontosan egy évtizede, 1958. július 14-én következett be Irak hosszú és gazdag törté­netének legjelentősebb fordu­lata. Történelmi véletlen, de egyben szép szimbólum, hogy az egyik legfontosabb arab or­szág haladó erői ugyanazon a napon döntötték meg az ön­magát túlélt régi rendet, mint amelyiken a XVIII. század vé­gén a francia nép változtatta romhalmazzá az elnyomás év­százados bástyáját, a Bastille-t. A királyi Irak összeomlásá­val az arab világ egyik leg- reakciósabb rezsimje felett szólalt meg a lélekharang. Áz akkori kormányfő, a hírhedt Nuri Szaid, koronás uraival teljes egyetértésben, gátlástala­nul kiszolgálta a télfeudális rend hazai és külföldi haszon- élvezőit. Az iraki forradalom meg­nyitotta e nagy múltú nemzet előtt a felemelkedés és a füg­getlenség útját, és egyben ala­posan hozzájárult az egész Közép-Kelet politikai arculatá­nak megváltoztatásához. Ekkor szenvedte egyik legérzéke­nyebb vereségét ebben a tér­ségben a minden reakciós erőt egyesítő amerikai vonalveze­tés. Nem véletlen, hogy Wa­shington közép-keleti agresz- szív tömbjét Bagdadi Paktum­nak nevezték. A függetlenség kikiáltása után amerikai és angol csapa­tok szálltak partra Libanonban és Jordániában: az új Irak fe­lett ott lebegett a nyugati ka­tonai lerohanás Damokles- kardja. Az ~ új kormány hala­déktalanul felvette a diplomá­ciai kapcsolatokat a Szovjet­unióval és más szocialista or­szágokkal. Mindenekelőtt ezek az azóta is bővüld, terebélyesedő kapcsolatok mentették meg a forradalom vívmányait az im­perializmustői és a Washing­ton—London által támogatott belső ellenforradalmi zendü­lésektől. Hazánk és az Iraki Köztár­saság népei között termékeny talajra hulltak a kölcsönös ba­ráti szándék magva!. Forradal­muk tizedik évfordulóján me­leg szeretettel, új sikereket kí­vánva köszöntjük iraki bará­tainkat. lyet Lenin dolgozott ki, és amelynek alapjai 1948-ban le­raktuk, bárki bepiszkolja vagy fenyegesse. Nem értünk egyet és elhatároljuk magunkat egyes újságírók felelőtlen tet­teitől, akik azzal, hogy külön­böző valótlan híreket vesznek át a nyugati sajtóból, meg­próbálják megbontani barát­ságunkat. Nem áruljuk el azokat az eszméket, amelyekért vér folyt a szlovák nemzeti felkelés ide­jén, a duklai hágónál, a prá­gai barilzádokon, és amelyek a szocializmus építése folya­mán megedződtek. Minden erőnket pártunk akcióprog­ramjának teljesítésére, a szo­cializmus és kommunizmus építésére fordítjuk’’ — fejező­dik be a csehszlovák népi mi- licisták levele. A Rudé Právo a következő­ket fűzi a levélhez: „Az utób­bi napok izgatott légkörében, ebben az ügyben a valóságot látjuk, vagyis őszintén gondolt üdvözlőlevelet, és ugyanúgy őszintén gondolt válaszok tö­megéi.” ★ A nemzeti bizottságok dol­gozói kétnapos tanácskozá­sának második napján, pénte­ken, felszólalt Cemik cseh­szlovák miniszterelnök. Han­goztatta, hogy a kommunista párt vezető szerepe csupán a szabad elhatározás alapján áll­hat fenn. „Semmilyen körülmények között sem mondunk le kom­munista pártunk vezető szere­péről, ezt a szerepet azonban nem értelmezhetjük ugyanúgy, mint a múltban” — mondotta Cemik. Csehszlovákia gazdasági helyzetéről szólva a miniszter- elnök megállapította, hogy az súlyos, de nem különösebben kritikus, a gazdasági szerkeze­ten belül mélyreható arányta­lanság áll fenn, amelyen szük­ségképpen kemény eszközök­kel kell javítani. ATHÉNBEN letartóztatták Koliasz tábornokot, az 1967- es királyi puccskísérlet kato­nai vezetőjét, akit korábban amnesztiában részesítettek. Befejezte munkáját az országgyűlés (Folytatás az l. oldalról)­ket az arab országok maguké­vá tehetnek. Az európai biztonság ügyé­ről szólva a külügyminiszter arra utalt, hogy bár vannak pozitív kezdeményezések, amíg az alapvető problémák nem rendeződnek, addig eny­hülésről és igazi nyugalomról nem lehet jogosan beszélni. Igaz ugyan, fejtegette a to­vábbiakban, hogy Európa most viszonylag békés és nyu­godt szigetnek tűnik — hiszen ami akár Kelet-, akár Nyu- gat-Euróvában, például Len­gyelországban, Csehszlovákiá­ban, Olaszországban, Francia- országban történik, az az adott ország belpolitikai ügye —. a nyugalom majdnem csak lát­szat Európa nagy kérdéseinek rendezéséig. Igen meleg szavakkal em­lékezett meg a külügyminisz­ter a magyar párt- és kor­mányküldöttség legutóbbi szovjetunióbeli látogatásáról, a két nép mély barátságáról tanúskodó tapasztalatokról. A Német Demokratikus Köztársasággal kötött barát­sági szerződést, a lengyel párt- és kormányküldöttség, majd a csehszlovák küldöttség buda­pesti látogatását értékelte ez­után a külügyminiszter, s megjegyezte, hogy a Csehszlo­vákiával aláírt új szerződés országgyűlési tárgyalása ide­jén bővebben is foglalkozni kíván a két ország kapcsola­tával. Most azt a bizalmat és reményt szeretnénk kifejezni — mondotta —, hogy a cseh­szlovákiai belső folyamatok végső kifejletükkel hozzá fog­nak járulni a szocialista világ- rendszer nemzetközi tekinté­lyének növeléséhez és közös külpolitikai lépéseink haté­konyságának. erősítéséhez. Be­jelentette, hogy előkészület­ben van a magyar—bolgár és a magyar—román új barátsá­gi szerződés, jól és egészsége­sen fejlődnek a baráti kap­csolatok a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság­gal, amellyel, mint eddig is, további találkozókra, tárgya­lásokra számítunk. Az a törekvésünk — jelen­tette ki a továbbiakban —, hogy az ismert viták ellenére a Kínai Népköztársasággal és Albániával is javuljanak kap­csolataink. összefoglalóan, a szocializmus országairól szól­va, Lenin egyik, 1916-ban el- \ hangzott kijelentésére utalt-— j minél több ország lép a szo­cializmus útjára, annál több­féle módon fog épülni a szo­cializmus — s hozzátette: azt már tudjuk, hogy milyen sok­féle kapitalista ország van, de csak most kezdjük megta­nulni, elfogadni és elviselni, hogy milyen sokféle szocialis­ta ország lehet. Beszédének befejező részé­ben a külügyminiszter nyuga­ti szomszédunkkal, az Osztrák Köztársasággal általában egészségesen fejlődő kapcso­latainkról emlékezett meg. A francia külpolitikai tevékeny­ségről azt mondotta, hogy az segít az európai •- feszültség enyhítésében, s annak a véle­ményének adott kifejezést, hogy a francia választási ered­mények alakulásában a mai francia külpolitika is szerepet játszott. Remélhető, mondot­ta, hogy a magyar—olasz kap­csolatok néhány, részben mondvacsinált problémáját is sikerül közös jóakarattal ki­küszöbölni. Az Egyesült Ál­lamok vonatkozásában beje­lentette, hogy megkértük az agrementet kijelölt nagyköve­tünk számára, amit megadtak, s nagykövetünk rövid időn belül elfoglalja állomáshelyét. Egyéb európai kapcsolata­inkról szólva bejelentette, hogy a hónap végén Ankará­ban magyar—török külügymi­niszteri megbeszélést tarta­nak, s megnyitjuk a rodostói Rákóczi Emlékmúzeumot. Külpolitikai vita A külügyminiszter expozéja feletti vitában elsőnek Gosz- tonyi János képviselő szólalt fel. Közvéleményünket élénken foglalkoztatják a csehszlovák események. Lehet-e párhuza­mot vonni 1956-tal? — vetik fel egyesek. Ügy semmi eset­re sem — mondotta a képvi­selő —, mintha Csehszlová­kiában ellenforradalom lenne. Csehszlovák elvtársaink har­colnak az antiszocialista és jobboldali erőkkel szemben. A helyzet kialakulásáért a régi vezetést terheli a felelősség. E hibák alapján szemtelenedtek el a különböző típusú elemek. A jobboldali erők felelevene­désével kapcsolatban említet­te meg a Litererni Listy em­lékezetes cikkét, amely táma­dás a magyar—csehszlovák barátság ellen, valamint a „Kétezer szó” című felhívást, majd hangsúlyozta: bízunk csehszlovák elvtársainkban, álláspontunk, szolidaritásunk és hitünk nem változott. Nagy Miklós Pest megyei képviselő felszólalása Felszólalt Nagy Miklós, Pest megye képviselője is. Hangsúlyozta: a jelenlegi nemzetközi helyzetben min­denki előtt világos, hogy a feszültség enyhítésének leg­fontosabb feltétele a vietnami kérdés békés rendezése. A vietnami háború azonban nem az egyetlen felhő a nem­zetközi politika égboltján. Egy másik problémát jelent a ve­szélyesen elhúzódó közel-kele­ti válság. Az Interparlamentá­ris Unió tanácsa ez év tava­szán Dakarban tartott ülésén a jelenlegi válság megoldására határozati javaslatot fogadott el. Ebben állást foglalt a Biz­tonsági Tanács 1967. november 22-i határozatának végrehajtá­sa mellett; két fő elv szem SÁGI AGNES: Ih hair la, IV. Lovak hátán IRT AZ EGYIK termelőszö­vetkezet vezetősége az Orszá­gos Tervhivatalhoz: küldjenek egy vagon hárompúpú tevét. A tervhivatalban egyik író­asztaltól a másikig adták a le­velet: még ilyen szövetkezeti vezetőket, akik azt sem tudják, hogy nincs hárompúpú teve! Meg is írták a választ: ponto­sabban jelöljék meg, hogyan értik ezt az egész dolgot. Dör­gedelmesen ki is oktatták, ahogy illik a tudatlanokat. Mi­re megjött a válasz: — Jól tudjuk, hogy nincs hárompúpú teve, de hogyan rendeljünk másként, amikor az OT úgyis egy púpot lespórol, és nekünk okvetlen kétpúpú tevére van szükségünk. Mindannyian jót nevettünk, talán nem is annyira a tréfán, mint azon, hogy az erdene- szemi tsz-ben hasonlók a gon­dok, így a tréfák is, mint ná­lunk. Otthonos volt a fogadtatás — meg az a felirat, a tsz határá­nál, Kádár János képe az iro­da falán —, igen, itt a Mongol —Magyar Barátság Termelő­szövetkezetben vagyunk. Vé­gigjártuk az óvodát, aranyos kisgyerekek megilletődött se­rege közt vonultunk. Megte­kintettünk egy darabkát a gazdaságból, mert az egészet nem is tudnánk bejárni egy ,nap alatt. Több mint 800 000 kataszteri hold, 700 tag gondoz harminchatezer állatot. Java részben szarvasmarhát, lovat, kecskét, 23 ezer bárányt s 400 tevét. INNEN LÁTJÁK EL a fővá­ros lakosságát tejjel, hússal. Jelentős a gyapottermesztésük, az állatiszőr-, bőrfeldolgozá­suk. Óriási erdőterületük van, de gyér lakosságuk miatt (ösz- szesen 1713 ember él itt) nehe­zen hasznosíthatják. Ami még más tsz-ben nem általános, itt meghonosodott szokás. Télen etetik a jószágot, vagyis nyárról tudnak takar­mányt tartalékolni. Ennek kö­szönhető, hogy a téli farkasor­dító hidegben sem volt számot­tevő állatelhullásuk. Zöldség­félét is termelnek, burgonyát, hagymát, répát. Érdekes szám még: 6 teherautójuk, 2 trakto­ruk, 1 dzsippjük segíti á két­kezi munkát. Tizennégy szakképzett veze­tő, köztük négy állatorvos, hat agronómus törekszik megte­remteni a korszerű gazdálko­dást. Mindezt papírról írtam, az emlékezetemben inkább a nap­fényes táj maradt meg béké­sem legelésző állataival. A vad­lovakat ügyes lovasok vették űzőbe, s elkapták a prüszkölő, ágaskodó jószágot. A lova­sok gyors, biztos mozdulatok­kal hátukra vetették magukat. Egy ideig rohantak a szegény állatok, megpróbálták levetni lovasukat, vissza akarták sze­rezni szabadságukat, de hiába voltak erősebbek az embernél, a lovas fürgesége, ravaszsága végül is megzabolázta őket. A vendégeket természetesen nem ilyen hátásokra ültették, azok­nak békés, szolid állatot kínál­tak. S ki ne kísérletezne, hátha sikerül felülnie a lóra, hátha engedelmeskedik az idegen­nek is. GYÖNYÖRŰ VOLT AZ A VERSENY, amelyet gyerme­kek futottak, és a három győztest valami kedves, furcsa pusztai kiáltással üdvözölték, fejükre csákókat nyomtak. Emlékezetemben örökre megmarad a pusztai vendéglá­tás. A háziasszony kedvesen kínált mongol szokás szerint teás tejjel és süteménnyel. It­tunk ízes kefirt, ölünkbe ül­tettük a ház legkisebb gyerme­két, aki cseppet sem idegenke­dett az érthetetlen beszédűek- től. Szép mongol asszonyokat lát­tunk, karjukon kicsinyükkel. Pillanatra sem tették le ölük­ből a gyereket. Ekkor mesél­ték el nekem, mennyire gyer­mekszerető nép a mongol. Rit­ka az a család, ahol négy-öt gyereknél kevesebb lenne. Mi­re megnőnek, kollégiumba ke­rülnek, az ajmak központokba, és ott végzik iskolájukat. Rettenetesen izgultunk, ami­kor ebédre került sor, mert régi szokás szerint a vendég­nek kellett felvágnia az egész­ben sült birkát, szétosztani az ebédelők között, és jelt adni: mikor kezdődhet a fogyasztás. Izgultunk, vajon végig tuü- juk-e enni az ételsorokat, ami­ket vendégszeretetük jeléül tá­laltak elénk. A sok húst bő­ven öntöztük a mongol vod­kával: az „archival”, amely csípős, erős, ember legyen a talpán, aki köhögés, könnye- zés nélkül állja... Búcsúzáskor sokféle apró ajándékot kaptunk: egy-egy porcelánba, cserépbe • mintá­zott mongol emléket. Porcelán tevét, vadlovat... HAZAFELÉ, Ulánbátor felé a hegyek között futott aZ autó. Próbáltuk felismerni, merről is jöttünk reggel. Semmi jelét nem találtuk. Gépkocsiveze­tőnk bátran ment jelzés nélkü­li úttalan utakon. Sem ak­kor, sem máskor nem ér­tettem meg, hogyan tud­nak tájékozódni. Kérdez­tem tőlük, de csak nevet­tek. Senki nem adott tudomá­nyos magyarázatot, csak eny- nyit: kiváló az ösztönük. S valóban, egyszer sem téved­tünk el, egyszer sem reked­tünk meg a folyó gázlóiban. Útjaink vidámak voltak. Ha kedvünk tartotta, megálltunk: ettünk, ittunk a magunkkal vitt elemózsiából, horgásztunk, csodáltuk a tájat, áldoztunk a hegy istenének ősi szokás sze­rint: a vándor, ha szerencsé­vel akar járni, egy követ rak a felgyűlt halomra, amely a hegyekben várja az utast. S ettől a megemlékezéstől a hegy istene vigyáz a vándorra. Gazdag lehet ez az isten, mert mi kevés követ áldoztunk szá­mára, mégis mindig velünk volt — egyszer sem ért baj bennünket. (Folytatjuk) Végre betört a ló előtt tartásával. Az egyik: az izraeli fegyveres erők vissza­vonása a konfliktus során megszállt területről. A másik: a hadviselés minden formájá­nak megszüntetése az övezet­hez tartozó valamennyi állam szuverénitásának, területi sért­hetetlenségének, politikai füg­getlenségének, valamint an­nak a jogának tiszteletben tar­tása, hogy elismert határaik között békében és biztonság­ban élhet. A képviselő ezután az euró­pai biztonság kérdésével fog­lalkozott. ★ Az országgyűlés a külügy­miniszter válasza után a kor­mány külpolitikai tevékenysé­gét jóváhagyta. Ezután került sor a Ma­gyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság kö­zötti barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyúj­tási szerződés megtárgyalásá­ra. A törvényjavaslatot Péter János nyújtotta be. Az országgyűlés egyhangú szavazással törvénybe iktatta a törvényjavaslatot, majd Kál­lai Gyula, az országgyűlés el­nöke bezárta az országgyűlés * ülésszakát. Tűi a százezer holdon (Folytatás az 1. oldalról) késedelem mázsákban kife­jezhető károkat okozhat egy hirtelen támadt jégverés vagy vihar esetén. Fokozott fele­lősség hárul hát ezekben a hetekben a gépjavítókra is. Változatlanul lassú az aratás utáni ta­lajmunkák tempója. A szalmalehúzás ugyan lé­pést tart a betakarítással, de a tarlók sokfelé magukra maradnak. Nem lehet elég­szer hangsúlyozni — különö­sen most, amikor a szélsősé­ges időjárás méginkább bizo­nyítja —, mit jelent a kor­szerű agroeljárások maradék­talan megtartása. Máris ijesz­tő gondként nehezedik a me­zőgazdasági üzemek vezetői­nek vállára a súlyos takar­mányhiány. A másodtermesz­tésben kínálkozó lehetőséget a kockázat ellenére sem szabad elszalasztani. sp A VARSÓI TRYBUNE LU- DU szombati száma közli a Lengyel Egyesült Munkáspárt kongresszusi téziseit, amelye­ket július 9-én hagyott jóvá a Központi Bizottság 12. plé­numa. i PRÁGA LEVÉL A SZOVJET NÉPHEZ Cemik miniszterelnök a párt vezető szerepéről és a gazdasági helyzetről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents