Pest Megyei Hírlap, 1968. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-09 / 134. szám

Kapu helyett — kémény Uj vasúti menetrend Váci vonatkozású emléktár­gyat, képeslapot, könyvborítót évekkel ezelőtt nem lehetett elképzelni a Kőkapu, a fegy- ház, vagy a dóm képe, rajza nélkül. Ma már a tervező­grafika is lépést tart a kor­szerűvel, az újjal. Most jelent meg háromezer példányban az új váci vasúti menetrend. A címlapon — Ágas Ervin terve — magasba nyúlnak a DCM kéményóriásai. A belső ívben levő várostérképet Galambos Ferenc, a mezőgazdasági tech­nikum tanára rajzolta. Vác vára és városképei Űj várostörténeti kiállításon dolgozik a Vak Bottyán Mu­seum. Június 15-én, szomba­ton nyílik meg a Vác vára és városképei 1597-től című bemutató a Híradástechnikai Anyagok Gyárában. A kiállí­tás — mint értesültünk — jú- lis 5-ig tart nyitva. Tanévzárás a zeneiskolában Június 13-án, csütörtökön, délután fél hét órai kezdettel tartja tanévzáró műsoros ün­nepségét az állami zeneiskola, a Madách Imre Művelődési Házban. Reggel a parton Szikra pattan a nap-csiholt köveken. Talpad alatt a zöld borogatás megérteti — a kín lényege, hogy látomás. A kékbe érett nedves surrogás magában hord mérettelen, ésszel mért határt. A barnára mélyített, bársony levegőomlás ráébreszt: nem múlik el a mozgás. Iglói Sarolta (Katona felvétele) \ váci Deákvár Étteremben június 12-én és 13-án este 9 órai kezdettel VIDÁM EST A műsorban fellép: • Rodolfó • Kabos László • Forgács László • Faragó Vera • Únodi Éva • Sugár Mihály A zongoránál: Mach Judit ASZTALFOGLALAS a 82—9,7-as telefonszámon az üzletvezetőnél lELÉPÖDiJ: személyenként 15 forint. VÁCI NAPLÓ 1»km**********j A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM. 134. SZÁM 1968. JÜNIUS 9., VASÁRNAP A járási tanács vb napirendjén a községek nyári áruellátása j Bármilyen ipart lehet mellékfoglalkozásként gyakorolni A járási tanács végrehajtó bizottságának csütörtöki ülé­sén két olyan napirendi pont is szerepelt, mely a községek i lakosságának széles körét i érinti. Egyike ezeknek a köz- | ségek áruellátása a nyári hó­napokban, figyelemmel a Du­nakanyar növekvő idegenfor­galmára. A járási kereskedelmi fel­ügyelő által előterjesztett je­lentés megállapítja, hogy a járás áruellátásáért felelős négy tanácsi vállalat, három általános fogyasztási és érté­kesítő szövetkezet, valamint a tizenhat magán-kiskereskedő mindent megtesz az áruellá­tás javítása érdekében. Ebben az évben nyolc új boltot nyitottak a já­rásban, s emelkedett az áruforgalom is, a múlt év hasonló idősza­kához képest. A jó eredmé­nyek megállapítása mellett, a végrehajtó bizottságot első­sorban az érdekelte, hogyan készültek fel a vállalatok, szö­vetkezetek a nyári időszak idényszükségleteinek kielégí­tésére? Nem sok jóval kecsegtet a kereskedelem a szerelvény-és szerszámáruk, fürdőkádak, sík- és kertészüvegek, épület- és bútorvasalás tekintetében. Hasonlóan alatta marad a ke­reskedelem kínálata a keres­letnek szintetikus alapanyagú kötöttárukból, nőd és férfi­fehérneműkből, harisnyákból, s ami különösen meglepő: csecsemőkelengyéből sem tudja kielégíteni az igé­nyeket, Bőven kapható viszont televí­ziókészülék, rádió, hűtőszek­rény, elektromos cikkek és különböző új típusú motorke­rékpárok. Fő gond a nyári szezonban az élelmiszerellátás zavarta­lanságának biztosítása. Alap­vető élelmiszerekben nincs és nem is lesz hiány, emelkedést mutat a tej­és tejtermékek fogyasz­tása, melyekben örvendetesen ja» vult o választék. Borból és égetett szeszes italokból, hű­sítőkből sem lesz hiány, azon­ban ezen a nyáron sem lesz elegendő sörünk. A zöldség- és gyümölcsellátás javításá­ban nagy feladat hárul a ter­melőszövetkezetekre, de a bol­tokon is múlik az áruellátás, mert a tapasztalat szerint túl­ságosan óvatosan, tehát keve­set rendelnek. Akadályozza a zöldáruban jelentkező igé­nyek kielégítését a késedel­mes szállítás. Ugyancsak a késedelmes szállítás miatt hangzott el sok kifogás a sü­tőiparral szemben is. Az idegenforgalom szem­pontjából fontosabb közsé­gekben — Felsőgödön, Alsó- gödön, Dunakeszin — több újabb boltot, vagy idényjellegű elárusítóhe­lyet nyitnak a vállalatok, termelőszövetkezetek. A magánkisiparosok mun­kájával foglalkozó jelentés is lényegében a lakosság igé­nyeinek kielégítése szempont­jából vizsgálta a járásban működő négyszázharminc kis­iparos tevékenységét. Általá­ban a kisiparosság munkája ellen nem merültek fel ko­moly panaszok. A nagyobb baj az, hogy a kisiparosok jelentős szá­zaléka idős, és nincs kel­lő utánpótlás. A végrehajtó bizottság felhív­ja a vállalatoknál alkalma­zásban levő szakmunkások fi­gyelmét, hogy az év elejétől minden ipart lehet mellék- foglalkozásként is gyakorolni, sőt — az ötezer lelken aluli községekben — több fontos szakma a jövőben szakmun­kás-bizonyítvány alapján is gyakorolható, mint a kőmű­ves, ács, vízvezetékszerelő, te. töfedő, villanyszerelő, kútásó foglalkozások. Megállapította a végrehajtó bizottság azt is, hogy — a faipari anyagok ki­vételével — általában nehéz­kes és hiányos a kisiparosok anyagellátása, ami viszont a lakosság szükségleteinek ki­elégítését nehezíti, s ezért vál­toztatni kell rajta. F. L. Június 29~én városi tanácsülés Pénteken ülést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága is. Az előterjesztett napirendek alapján megállapították a jú­nius 29-én sorra kerülő városi tanácsülés napirendjét. A ha­tározat szerint ezen a tanácsülésen tesz jelentést dr. Bíró Ele­mér egészségügyi osztályvezető a város egészségügyi intézmé­nyeinek egészségügyi és gazdálkodási tevékenységéről, Arany István vb-titkár egyes tanácsi rendeletek felülvizsgálatára el­fogadott végrehajtó bizottsági javaslatot terjeszti a tanácstag­ság elé. Megtárgyalja majd a tanácsülés a végrehajtó bizott­ság és az állandó bizottságok, valamint a népi ellenőrző bi­zottság második félévi munkarendjét. Ugyancsak a június végi tanácsülés elé kerül az 1968. évi fejlesztési terv módosításá­nak javaslata is. A pénteki ülésen a végrehajtó bizottság elfogadta a pénz­ügyi osztály és a munkaügyi szakigazgatási szerv ügyrendjét. Egy kőműves válaszolt Szakmaszeretet - lelkiismeret D olgozni csak pontosan, szépen, — ahogy a csil­lag megy az égen, — úgy ér­demes. — József Attila e szép verssorai jártai? az eszemben, amíg a Március 15. tér közelé­ben levő építkezéshez men­tem. Már napokkal ezelőtt elhatároztam, az építők nap­jára megkérdezek egy mun­kást, lehetőleg régi szakmun­kást, aki már „megjárta száz tű hosszát”, sokat látott, ta­pasztalt, jót is, rosszat is, so­káig ette az építőmunkások vándorkenyerét. Ács lesz-e az, vagy kőműves, vagy szerelő? Akit éppen utamban találok, e megpróbált emberek közül, sok emberi otthon megalkotá­sában részt vevőtől kérdezem meg: — Mi a legfontosabb a szak­májában? A Nemzeti Bank és a KI- SZÖV közös építkezésén, az ebédszünet után, talán éppen az első lapát földet dobta ki a fiatal segédmunkás a mély alapárokból, amikor az épít­kezés területére léptem. Fölöt­te, a „gödör” mellett várta a társa, hogy gyűljön a föld, s tovább lendítse onnét. Tőlük jobbra már álltak a mester­kezekre valló zsaluzó állvá­nyok. Pillanatra arra figyel­tem, mozog-e valaki közöttük, mert a szemnek is tetszetős faépítmény láttán hirtelen egy ácsot kívántam volna, aki majd válaszol a kérdéseimre. Az ácsokat azonban — mint percek múlva a brigádvezető mondta — más munkára ve­zényelték, ahol éppen sürgő­sen szükség volt rájuk. Jól választott azonban számomra a véletlen, amikor László Je­nő kőművessel, az Itt munkál­kodó brigád vezetőjével ho­zott össze. M indjárt az első néhány percben megbizonyosod­hattam, minden megvan ben­ne, amit ide készülésemkor kívántam, de még több is. Mindjárt a megalakulásakor került a Pest megyei Tanács Építőipari Vállalathoz, 1951- ben. S ez számomra nemcsak azért volt biztató, mert jó is­merője a vállalat minden gondjámak-bajánaik, hanem főként azért, mert — bocsás­sanak meg a vándor termé­szetű emberek e megállapítá­sért — a hűséges emberek szavának előttem nagyobb a hitele. Hogy mondtam: vándor ter­mészetű? Hát egyáltalán meg­maradhat-e valaki az építő­iparban, ha nem szorult belé­je valamicske vándorló haj­lam? Lám, ez az ötvenéves László Jenő is eleget vándo­rolt azóta is, hogy „hűséget fogadott” ennek a vállalat­nak. Váctól, s Verőcétől — ahol lakik a családjával — bejárta Pest megye jó részét, s dolgozott a fővárosban is, mikor, hová irányították. Leg­többet Taksonyról beszélt, ahol a földrengéskor „egyet­len kémény sem maradt meg." Igen, ott kellett igazán meg­lennie a kőművesben mind­annak, amit ő a legfontosabb­nak tart a maga szakmájá­ban. Gyorsan és jól kellett ott fogni a malteros kanalat, a téglát, vagy éppen irányíta­ni a munkáskezeket, hogy őszre megint otthonukba szálhassanak a hajléktalanok, s iskolába járhassanak a gyer­mekek. ándorélet a miénk amúgy- is, minek tetézni a mun­kahelyek cserélgetéséivel, én azt nem is szeretem. — Nem, nem akar senkit kioktatni, csak a maga felfogását mond­ja el egyszerűen, mintha csak magához szólna. Inkább a magyarázatot, az okokat kere­si, amiért éppen az ő vállala­tától is annyian elvándorol­nak. — Talán a jobb kereset, az viszi él tőlünk az embereket A nagyobb vállalat többet fi­zet, meg jobbak azoknál a munkafeltételek is. Ha elvál­lalunk valahol egy kisebb munkát, nem kifizetődő ott a külön öltöző, fürdő építése. Ma este a Madách Művelődési Házban Kicsapott diákok históriája Ma este láthatjuk a Déry­né Színház vendégjátékaként Jókai: És mégis mozog a föld című regényének színpadi változatát. Szécsi Ferenc ren­dező ezeket mondotta az ér­deklődéssel várt váci bemuta­tóról : — A könyv kötelező olvas­mány, a középiskolákban. így ismeretes a tartalma, amely azzal kezdődik, hogy a debre­ceni kollégiumból kicsapják a legkitűnőbb diákokat: Je- nőyt, a költőt; Biróczyt, a jo­gászt; Barkót, az Azsda-kuta- tót és Bányavárit, a színészt. A darab az ő — részint fel­felé ívelő, részint tragikus — sorsukat meséli el, egészen a tízéves találkozóig. A tizennégy személyes da­rabot Bernáth Ilona színpadi átdolgozásában tanultuk be. Díszleteinket Sostarics Zsuzsa tervezte. A főbb szerepeket Áts Gyula, Fodor Terézia, Oszlányi Mariann és Rajna Mihály játsszák. MI LESZ VELED, ESZTERRE? Játékfilm késiül a Géza király téri glmnáilnnihan A Magyar Filmgyártó Vál- I ha véletlenül az iskolába té- lalat Mi lesz veled, Eszterke? | ved és ott Pécsi Sándorral, címmel új játékfilmet készít, I mint az iskola igazgatójával Müller Péter forgatókönyvé- j találkozik. Ezekre a napokra bői“ Bán Róbert rendezésében, j a tanárnők is kicserélődnek A film néhány jelenetét a Gé- i filmszínészekkel. A tanulók za király téri gimnáziumban viszont valóban a Géza király forgatják, június 18, 19, 21 és ; téri gimnázium fiataljai lesz- 22-én. Ne lepődjék meg senki, I nek. Uj fiúk jönnek, új fiúk mennek, s az sem különö­sebb kozmikus je­lenség, hogy a fél- górék is begyújt­ják olykor rakétá­jukat és kirepül­nek a maguk kö­rül keletkezett zűrből, hogy boly­gójává váljanak valamelyik távo­labbi népgazdasá­gi testnek, az ipar bonyolult karrier­útrendszeré ben. Persze arra is volt nem egy pél­da — kis- és nagykaliberű bolygóknál egy­aránt — hogy a korszerűtlenebb földi járműveken fejezték be e világ­zűri utazásukat, elérkezve, holmi nem kívánatos mikrócellákba. Az üzem roha- i mos fejlődésében az emberek hoz­zászoktak az apró bolygótestek gyár- közi áramlásához, feltűnőbb azon­ban, ha valame­lyik állandó tár­sul szegődik, egy­re szabályosabb Kicsoda ez a Csopaki? pályán, a már ki­alakult életrendű csillaghoz. A züm­mögő, brümmógó, zakatoló és sikító gépek hangzűré­ben tisztán csen­gő emberi han­gok adják egy­másnak a földi füleseket: — Hallottad, Csopakit bízta meg a góré... — Úgy kell ne­ki! — válaszol közömbösen amaz. — Kicsoda tu­lajdonképpen ez a Csopaki? — csattan fel a har­madik. — Annyi bizo­nyos, hogy csak műbolygó, amo­lyan most felfújó­dó műanyag-sza- telita — magyar rázza a műhely rakétaszakértöje. — Éppen most Ito­pott újabb hé­liumadagot, vagy micsodát... — Saját fénye nem sok lehet ne­ki — toldja meg röhigcsélve az üzemi amatőr csillagászati szak­kör egyik tagja, a marógép mellől. — Valami fő­osztályvezető adja neki a fényt... — No, az is úgy kering körülötte, mintha minden percben rá akar­na hullani... Terjed a röhö­gés a műhelyben, versenyben a napsugarakkal, melyek ' éppen most kezdenek be­kandikálni az abr lakokon. — Csak arra vagyok kíváncsi, mikor jön hozzám, hogy készítsem el azt a kis szerken­tyűt a hétvégi tel­kére tervezett szö­kőkút fához — em­lékezik magában a barkácsmester, aki együtt koc­cinthatott volt Csopakivei, a po- lcol-szigeti avatá­sán. (ferencz) Régmúlt és közelmúlt Megtiszteltetés érte a Há- mán Kató iskola ifjú régé­szeit: Stefaits István, a városi múzeum igazgatója elismerő Sok fiatal meg éppen ezt hiá­nyolja, s oda húzódik, ahol mindezt megkapja. — S hogy miért nincs után­pótlás az építőiparban? Ná­lunk is hét vagy nyolc kőmű­vestanuló van, az ötszöröse kellene. Oda mennék a fiata­lok, ahol jobbak a munkakö­rülmények, a telepített ipar­ba. Ott a munka is könnyebb. Gépesítés? Az segítene, de mi­nél kisebb a vállalat, annál kevesebb a gép, ami van, az is milyen! Tegnap hozták azt a szállítószalagot, s már vi­szik is — javítani. égis azt mondom, hogy az én mesterségemben a legfontosabb a szakma szere- tete, meg a lelkiismeret. Mert gondolja csak meg, ha nem szereti a szakmát, azt, hogy házat, otthont épít az embe­reknek, hogy maradhat meg az ember a falakon akkor is, amikor hideg szél fúj, s ak­kor is, amikor hétágra süt a nap. A kőműves feje felelt az égbolt a tető ... — No meg a lelkiismeret. Csak egy példa. A tervben elő van írva, hogy milyen mélységig kell lemenni az ala­pozással. De, ha laza a talaj! Azt már a lelkiismeret diktál­ja, hogy az eleven talajig ás­son az ember, különben meg­roppan az új épület. Volt már erre példa az országban. Pe­dig nem is volt földrengés, mint néhány évvel ezelőtt Taksonyban. Ferencz Lajos szavakkal nyitotta meg év­záró kiállításukat. A Kummer Kálmánná és Míves Ottó tanárok által nagy szaktudással és még több lel­kesedéssel összeállított rajz­és régészeti kiállítás gazdag anyaga teljesen betöltötte az egyik nyolcadik osztály ter­mét. Hosszú asztalon hazai és külföldi pénzritkaságok sora, egyiptomi gyűjtemény, a Ké­pes Krónika hű mása, Mikes Kelemen leveleinek díszkiadá­sa, s képsor a munka történe­téből. (p.) A Dunamenti Víz- és Csatornamű Vállalat építőipari segédmunkásokat VESZ FEL AZONNAL Kereseti lehetőség: 1700—2000 forint. Munkakezdés 6 órakor, munkahely Vácott. Szabad szombatok. Jelentkezni lehet a vállalat központjában a Munkaügyi osztályon: Vác, Híradó utca 3.-----------------------------------------1

Next

/
Thumbnails
Contents