Pest Megyei Hírlap, 1968. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-29 / 151. szám

N0N0B°7IDuE A.PEST, MEGY El HÍR LAP K Ü L Ö N.K I A D Á; S A X. ÉVFOLYAM. 151. SZÁM 1968. JÚNIUS 29., SZOMBAT Az új gazdasági mechanizmus első tapasztalatai Emelkedő termelés, növekvő export Tanácskoztak a járás ipari üzemeinek vezetői Csütörtökön értekezletre gyűltek össze járásunk üze­meinek, szövetkezeteinek ve­zetői, hogy megbeszéljék az új gazdasági mechanizmus ed­digi tapasztalatait. A kezdeti lépések nehezek voltak — ez minden változás természetes velejárója —, ám a termelés nem esett vissza, ezt a számok is bizonyítják. Például míg a kefegyár ta­valy 28 millió forint termelési értéket tervezett — az idén 32 millióra növelte ezt az össze­get. A vasiparban — járásunk területén — 47 millióról 52 millióra nőtt a tervezett termelési terv; bár ágazatok szerint a terme­lés nem éri el az időarányos 25 százalékot. Tizennégy ipari egységből tíz dolgozott exportra, 38 mil­lió forint értékben. Az idén 39 millió forintot terveztek, az eddigi teljesítés hárommillión felül van. A járás exportterve álta­lában emelkedett, de míg a tanácsi vállalatoknál nőtt, a szövetkezeteknél csökkent. A Gyömrői Ruhaipari Ktsz a múlt évben 13 ezer felsőkabá­tot készített exportra — az idén ötezerre csökkent a meg­rendelés. Ezek az adatok azonban csu­pán tájékoztató jellegűek. Az első negyedév munkájának ér­tékelése nem jelenthet végső állásfoglalást az egész évre. Bizonyíték erre a Pilisi Szabó Ktsz is: küzdenek a nehézsé­gekkel, az anyagellátással, ez az első negyedév mérlegében mutatkozik meg, azóta azon­ban máris sokat behoztak a lemaradásból, s a harmadik negyedévre is lekötötték teljes kapacitá­sukat. Ez újabb eredményt jelent. A következő felmérések tehát | előreláthatólag biztatóak lesz­nek. A változás legnagyobb- fok­mérője — a nyereség. A nyere­ségterv természetesen mérték­tartó kell legyen — ezt az új árképzési rendszer, a kezdeti nehézségek, az átállás magya­rázzák. Nyereséget fokozni csak jobb gazdálkodással lehet, s az első negyedév tapasztala­tai alapján a tanulságok már leszűrhetők. A mérleg lassan egyensúlyba billen mindenütt, megoldódnak a változtatással járó problémák. Az anyagbeszerzésnél mutat­kozik a legtöbb nehézség — sok helyütt azonban már eze­ken is túljutottak —, mint a Maglódi Vasipariban vagy a kefegyárban, ahol a Csehszlo­vákiából importált faanyag szállítása kielégítő. Az értekezleten szó esett a munkaerő-gazdálkodásról is. Az általános tapasztalat az, hogy járásunk területén bizo­nyos munkaerőhiány mutatko­zik — a tervezett létszá­mot jóformán sehol sem érték el. Maglódon a nagyarányú fej­lesztési tervhez kevés az em­ber, s a Vecsési Fehérnemű Ktsz-ben is tervezik, hogy mintegy 20—25 fős létszámnö­veléssel két műszakra térnek át, s létrehoznak egy „ifjúsági szalagot”. Mértéktartóak a beruházá­sok is. Néhány számiadat: a Monori Kefegyár másfél mil­liót tervez építésre, a Maglódi Gépgyár útépítésre szán hat­százezer forintot, a Vecsési VIZÉP egymilliót fordít gépi beruházásra. Kommunális építkezésekre járásunk terüle­tén százezer forint értékben kerül sor. „Veteránok" nagy gyakorlattal A monori Kossuth Tsz vé­geláthatatlan szőlőjében, be- tonkaróerdőben banduko­lunk a süppedő homokban. Nagy meleg van, kellemes ér­zés ilyenkor akárcsak végig­simítani is az élénkzöld leve­leket. Kint, a szőlőtőkék ritkuló sorai között fiatalok csoport­jára bukkanunk. Teljes „har­ci díszben” vannak, a ringó mozgású lányok derekát ra­fiaszálak kígyózzék körül. Az utolsó simításokat Végzik ép­stein Zoltán, Naszvadi Er­zsébet, Oláh Margit jó elől vannak. — ök már nagy gyakorlat­tal rendelkező „veteránok” — bólint a brigádvezető —, ugyanannyi idő alatt többszö­rös munkát végeznek mint Ennyit talán az új gazdasági mechanizmus első negyedévé­ről. Eredmények, hibák, ne­hézségek és áthidaló megoldá­sok váltakoznak — mindenütt. Lassan tehát új arcot kap gaz­dasági életünk. A részvevők elmondták gondjaikat — az őszinteség, a kölcsönös bizalom segít a megoldásban. Ennek első lé­pése volt ez az értekezlet is. társaik. (baky) (koblencz) ,HA PER, ÚGYMOND, HADD LEGYEN PER!" Az aratást most kezdik... Múszfajéa búza Látogatás a vetőmagfelügyelőség kísérleti telepén A monori- vetőmag-felügye­lőség kísérleti telepén jártunk. Kint van a Paplaposom, an­nak is a végében. A gondo­san ki parcellázott babtáblá­nál találkoztunk Monorinéval. A számozott lécek között sé­tált, néha írogatott valamit a kezében levő jegyzettömbbe. Először furcsának tűnt, gon­dolván, hogy ugyan mit lehet írogatni a babbokrokról — dehát ez a fenológus dolga. Monoriné ugyanis azt vizs­gálta éppen, hogy a külön­böző fajtájú babok hogyan vi­rágoznak. Mint elmondotta, ő mindent „előre jelez” — a csírázástól a terméshozásig. Ahogy elnéztük a szemmel is jól látható különböző növé­nyek sokaságát — nem is le­het ez a munka olyan egy­szerű. Szinte végszóra érkezett oda Vladár Miklós telepveze­tő. Megtudtuk, hogy a kísér­leti telepnek száz holdja van, ebből kereken húsz hold ga­bona. Minden fajta egy hol­don. Most készülnek az ara­tásra — ez azonban náluk nem is olyan egyszerű dolog. Minden fajta gabonának más az érési ideje. Egy kicsit el is szörnyűlködtünk: húsz fajtát külön-küUm figyelni, kezelni, betakarítani! A telepvezető azonban egyáltalán nem ta­lálta olyan „szörnyűnek” a helyzetet. Borsóból ugyanis 120 fajta van — mondta. Erre aztán el is hallgattunk. A telep egyébként most ki­csit . „viharvert”. Az udvaron téglarakások, sóder, mész — és készülő alap. Most kezdik ugyanis a szociális helyiségek építését. A telepnek 25 dol­gozója van, kell a fürdő, az ebédlő. S vendégek is gya­korta látogatnak ide, nemcsak a „belbecsnek”, de a küllem­nek is rendben kell lennie. A telepvezetőt várta a munka — így hát a mostaná­ban szinte már szállóigévé vált „jó aratást!” köszöntés­sel búcsúztunk. (koblencz) I RIPORT A PARTRÓL Híres emberek útján Balatonfüred. A sétány, az illatos fasor a nagy hindu költő és filozó­fus, Rabindranath Tagore ne­vét viseli, aki 1926-ban itt gyógyult meg, szénsavas für­dőnkben. A szépség minden ösvénynél és minden fordu­lónál új és új meglepetések­ké1 nyűgöz le. Az itt megfordult szellemi nagyságok lábanyomán ha­ladva, elfogódottan és büsz­kén nézek szét. A szépség és a szellem ölelkezik egy­mással ebben a parkban, a hullámzó Balaton partján. A hindu költő annak ide­jén egy fácskát ültetett, ké­sőbb a fa alá került a költő sötét ércből öntött mellszob­ra. A fácskából izmos, ha­talmas platán lett, mely méltán teljesíti az azóta már örök nyugalomra tért költő óhaját, amit a kőbe vésett sza­vak őriznek: „Ha nem va­gyok többé a földön, ó fám, susogtasd tavasszal megújuló leveleidet az erre vándorlók felett; A költő szeretett, míg élt”. Ezen a sétányon andalgott valaha Vörösmarty Mihály, Kisfaludy Sándor. Országos gondjait feledni itt sétált Deák Ferenc, és a balatoni gőzhajózás megteremtője, Szé­chenyi István. Itt, a magas- banyűló fenyőcsoport alatt üldögélt szívesen a „nemzet csalogánya” — Blaha Lujza. Itt áll Eötvös Károly szob­ra, amott Kisfaludy Sándoré, talapzatára vésve: „Állította: Zala megye közönsége”. De jártak erre és hagytak itt emléket az új idők nagy­jai is. 1961 júniusában Sal­vatore Qasimodo Nóbel-dí- jas költő ültetett egy fács­kát. A táblán az alábbi fel­irat áll: „Örömteli szívvel fácskát ültetek a hullámzó Balaton partján, melynek le­velei túlélik majd múlandó életemet. Gyökerei mélyre fúródnak a büszke magyar földbe, melyet a történelem örökké meggyötört. Legyen mindéin ágacska üdvözlet an­nak, aki eljön ide és sze­reti a költészetet, mely meg­szüli a finomságot és az igaz­ságot minden nemzet fiai­nak nevében.” Erre járt, és ittjártának em­lékére szintén fát ültetett Alexej Avhipovics Leonov űrhajós-alezredes is, 1966 au­gusztusában. Fája büszkén lombosodik, hiszen az em­beri haladás úttörőinek egyi­ke ültette szeretettel, barát­sággal. A Balaton hullámai verde­sik a partot, s a házsorok alatt illatoznak a rózsák. Ma tanácsülés lesz Mendén kilencórai kez­dettel, melynek napirendjén a község egészségügyi helyze­téről és az 1967/68. évi okta­tási év eredményeiről számol­nak be. ÜGYELETES ORVOS Gyömrőn: dr. Lányi Péter (szombaton délután 4-től 5-ig, vasárnap 11-től 12-ig és 4-től 5 óráig az egészségházban), Monor on: dr. Pálfi Ferenc, Üllőn: dr. Koncz Lajos, Ve- csésen: dr. Tury István. — Ügyeletes gyógyszertár Mo­noron a főtéri, Vecsésen az Andrássy-telepi. Állatorvosi ügyelet A gyömrői körzetben: dr. Laczkó Pál, Maglód. Hurrá* itt a nyár! Vasárnap délután fél négy­kor az üllői művelődési ott­honban Hurrá, itt a nyár cím­mel vidám, zenés délutánt rendeznek. Többek között fellép Magay Klementina, Mi­kes Éva, Németh József és Molnár Margit, a tv riportere. A budapesti Kék Csillag Együttes muzsikál. Ferenczy Hanna SPORT Nagykőrös-Monor 3:1 (2:0) Finálé — egy elmaradt mérkőzéssel Péter-Pál-napi fülemileügyek pe. . körülöttük már min­denütt felkötözött szőlőso­rok magasodnak. Pajkos, vi­dám gyerekek, szinte percen­ként csattan fel a jóízű neve­tés. Fait Erzsébet brigádvezető csak az elismerés hangján tud szólni róluk. — Igazán remek, tízfőnyi gárda van. Többségükben most végzett általános is­kolások, ismerkednek a sző­lőműveléssel. No meg egy kis i,tőke”-gyűjtés az igazi va­kációra. Látjuk, hogy a brigád elő­őrse, Szilágyi Etelka, Hol­„...Péter és Pál (tudjuk) nyárban összeférnek a naptárban...” Június 29-e van, Péter-Pál napja, az aratás kezdete. Az idén ugyan az időjárás ezt a kezdetet jóval előre hozta, a két szomszéd azonban a he­lyén maradt. Arany János örökszép ver­seinek kötete van a kezem­ben. A fülemüle; ....Hajdanában, amikor még í gy beszélt a magyar ember: Ha per, úgymond, hadd legyen per!...” — Van, aki még ma is így beszél, és bizony nemegyszer „fülemile” ügyben — moso­lyog dr. Szi,gél János járás­bíró. Kinn szikrázik a napfény, a szobában kellemes hűvös van. — Az alábbi eset pár éve történt, Sülysáp környékén. Péterünk és Pálunk jó szom­szédságban élt egymással. Ba­rátságukat hosszú-hosszú éve­kig semmi sem zavarta, még az sem, hogy Péter szobájá­nak ablaka Pál konyhájára nézett. Aztán, ahogy ez már lenni szokott, összevesztek. Pál ekkor töprengeni kezdett, s felhördült: micsoda dolog, hogy a szomszéd átlát az ab­lakon, belát a tányéromba! Bírósághoz fordult, s kérte, a bíróság falaztassa be Péter szobaablakát. — Péter békés természetű ember vóit, karót vert a föld­be, s deszkáikat szegezett rá keresztbe, fel egészen az ab­lak kétharmad részéig. Én, amikor kimentem helyszínel­ni, csodálkoztam, hogy Pál barátunk még ezzel sincs megelégedve. Nem bizony, egyáltalán nem — mondta Pál —, mert tudja, ez olyan — s megvetéssel intett a szomszéd felé —, képes fel­állni az asztal tetejére, s úgy lesni át hozzám, hogy mi van a tányéromban! Péterünk csendes ember, kezdte a desz­kákat leszedegetni alulról, s szegezte föfelé. Még én is se­gítettem neki. Nem úgy, hall­ja-e — apellált Pál barátunk. — Most alul lett üres egy- harmada ... Mégis, egészen addig, amíg ki nem békültek, úgy maradit az igazság! Alul az átlátást ugyanis akadá­lyozta a deszkakerítés... „Felebarát Mind jó barát.. — idézem Aranyt. — Igen. A másik eset nem­rég történt, itt, Monor kör­nyékén. Ebben az ügyben a csirkék voltak a ludasak. Egy öreg néni bepörölte a szom­szédját, a szomszéd csirkéi le­legelték az összes gyöngyvi­rágját. Kérte a néni, a bíró­ság ítéljen meg ezer forint kártérítést neki. Ezer forintot! Na. gondoltam, mi gyöngyvi­rágot megehettek azok az ál­latok! A helyszínen aztán ki­derült, hogy a háromszáz négyszögöles telken akkora a gaz, hogy alig látszik ki a ház. Kerítés nincs a szomszéd felé, s sokat mondok, ha húsz­harminc forint értékű gyöngy­virág pusztulhatott el? De a néni képes volt perelni... — Vannak ilyen- apró, néha megmosolyognivaló perek, persze. Mindig is voltak, min­dig is lesznek. De mintha csökkenne a számuk. Ügyne­vezett határügy több akad, de ezek közül is csak kevés jut el hozzánk, a tanácstitkárok hatásköre azokban igazságot tenni. Nézzük csak, hogy van ezeknél a határpereknél. Meg­veszik az ingatlant az embe­rek, felmérés nélkül. Odaköl- tözéskor az új szomszédok na­gyon jó barátok, együtt esz­nek, együtt isznak. Így van ez évekig. S jön a harag. Álla­tok, kerítést kell javítani, gye­rekek ... Akkor aztán már kezdik méricskélni a telkeket, leginkább maszek módra. Az eredmény? Ha innen nézzük, ez a nagyobb, ha onnan néz­zük, az a nagyobb ... Meg az ásó is könnyen arrébb fog egy-két ásónyommal... Ugye, élelmes a magyar ember? — Van, aki két négyszögöl földért, telekért pert indít. Sőt, olyan is akad, aki ezért ügyvédet fogad. Kerüljön az ezer forintba, érjen a szóban- forgó terület százhatvan fo­rintot, mit számít! Csak az igazság! Mert a magyar ember? .. Ölre menve, hajba kapva... ... Hanem a jusst mégsem hagyva ...” A járásbíróság elnöke mo­solyog, beletekint az Arany­kötetbe, aztán becsukja. Kinn forró nyár van. Deregán Gábor Négyszáz néző, vezette Ta- bányi (Gróf, Bernáth). Monor ismét pontokat vesz­tett, ezúttal azonban olyan mérkőzésen, ahol helyzetei alapján közel állt a döntetlen­hez. Ez sajnos, nem von le semmit az eredményből, öt győzelemmel, egy döntetlen­nel és nyolc vereséggel a Tö­köl elleni mérkőzést leszámít­va, a 12. helyen áll az együt­tes. Esélye -lehet arra, hogy megnyerve ezt a mérkőzést, a 10. helyen fejezze be a tavaszi bajnokságot. Itt kell megemlí­teni, hogy a megyei szövetség döntése alapján erre a talál­kozóra július 28-án kerül majd sor. Hazai fölény vezette be a Nagykőrös elleni kilencven percet, mégis a 17. percben Monor lőtt érvénytelen gólt. Egy beívelt labdát Kecske: nagy erővel fejelt kapura, a kapuvédő ujjheggyel csak ka­pufára tudta nyomni, és a visszapattanó labdát ismét — ezúttal Petries fejelte a kapu­ba. A játékvezető először meg­adta a gólt, majd Gróf partjel­ző megkérdezése után úgy ítélt, hogy a kapust akadályoz­ták védés közben, ezért sza­badrúgással folytatódott a ta­lálkozó. Ez az esemény látha­tóan megzavarta a játékoso­kat, Nagykőrös a 26. percben már érvényes gólt lőtt. Kapu előtti kavarodásból Decsi mintegy 17 méterről lőtt a kapu közepébe, 1:0. A gólt öt perc múlva újabb követte László egy nagykőrösi táma­dást a szögletre szerelt, a be­ívelt labdát Lányi fejelte a bal sarokba, 2:0. A második félidő lényege­sen kiegyenlítettebb játékot hozott. Hiányos csatársorával Monor is sok támadást veze­tett, és egy veszélytelennek tűnő akció végén a fiatal Bur­ján 20 méterről megeresztett, nagyerejű lövésével szépíteni tudott, 2:1. Röviddel ezután Nagykőrös lőtt érvénytelen lesgólt. A 80. percben a körösi jobbszélső húzott el a megtor­panó védők mellett, beadásál Klenovics négy méterről küld­te a kapuba, ezzel beállítva a végeredményt, 3:1. Monor, sajnos, csak tartalé­kosán tudott kiállni a máso­dik helyezett, jó képességű Nagykőrös ellen. Hiányzott a csapatból a két legjobb védő játékos, Hajdú és Sáránszki. Bajkainak a középhátvéd posztján kellett játszania — tegyük hozzá, jól látta el fel­adatát —, így a csatársor érez­hetően gyengébb játékot tu­dott csak produkálni. Petric- volt az, aki a legtöbbet moz­gott — érvénytelen gólt :s szerzett —, de társak híján ó is szürkébbnek látszott. Él­ményszámba ment Burján tá­volról szerzett gólja, nagyon jó lenne, ha többen is követ­nék példáját, s nem mindig a túlkomplikált helyzeteket eről­tetnék. Jók: Kalocsa, a három gó. ellenére is, Szalóki, Bajkai. Nagykőrösi ifi—Monor if 0:0. ____________ (d. a.i M AI MŰSOR MOZIK Gyömrő: Adámnak hívták. Maglód: öngyilkos. Mende: Komp­lexusok. Monor: Bosszúállók. Nyáregyháza: Becsületbeli ügy. Péteri: öt jómadár. Pilis: Chap- lin-kavalkád. Tápiósáp: Csapa- jev. Úri: Háború és béke. Üllő: Egy férfi és egy nő. Vecsés: Big beat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents