Pest Megyei Hírlap, 1968. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-29 / 151. szám
1968. JÚNIUS 29., SZOMBAT Hétfőn kezdődik meg a mozgólépcsörendsier TANYAK A HOMOKON „bejáratása" a Baross téren Elkészült Budapesten, a Baross féri mozgólépcső, amely a felszín alatti utaselosztó térségéből 24,6 méter mélybe, a metro Baross téri mélyállomásába húzódik. Maga az óriásszerkezet, amelyet a ferde alagútba építettek be, mintegy, 50 méter hosszú. Három mozgólépcső van a ferde alagútban, az egyik, az utasokat az utaselosztóból viszi a mélyállomásra, a másik onnan a felszínre, a harmadik pedig tartalék. A Baross téri mozgólépcsőrendszer „bejáratását” hétfőn kezdik meg. Körülbelül egy hétig három műszakban, szovjet és magyar szakemberek figyelik működését. A műszaki átvételre a jövő héten kerül sor. Vasárnap Sárdy János - Isaszegen Egyhónappal ezelőtt, Kom- lós János és Mikes Lilla közreműködésével kezdte meg munkáját Isaszegen, a művelődési házban a bejárók klubja. Akkor „minden hely elkelt” a fehér asztalok mellett s az új klub tagsága elégedetten távozott az első összejövetelről. Most vasárnap kerül sor a második találkozóra. „Ö, drága szép muzsilva, drága hang...” címmel Sárdy János ad műsort a klubban. A műsorban közreműködik Fodor Erzsébet, a József Attila Színház tagja. Riporter-konferanszié: Rudiik Júlia, a Magyar Televízió bemondónője. Magyarországon 1 millió ember él tanyán! Emlékszem, hogy megdöbbentett, amikor annak idején meghallottam. Magáról az életformáról, először bepillantva, úgy öt éve, Békésben, egy barátnőm szüleinél vendégeskedve, nem tudtam ítélkezni. Elragadott az első találkozás a tanyával, ahol a föld árnyékhullámokat vető tenger, az ég sátor, a csillagok fényesebbek az ablakok világánál, ahol esküvőre, temetésre egynapi gyaloglás távolságról jár össze a határ, ahol a kapcsolatok feszesek, akár az erkölcsök. A múltkor meghallottam, hogy említett barátnőm özvegy édesanyja be akar költözni a faluba, öreg már. Az érzelmei, s a megszokás a tanyán marasztalnák, de fél. Ö, aki, emlékszem, sötét este a legnagyobb biztonsággal indult neki a csak holdfénytől világos határnak, valamiféle távoli szomszédokhoz, fél, mert a szomszédok az elmúlt esztendőkben sorra elhagyták a tanyákat. CD A gépkocsi kereke puhán forog a homokban. Kétoldalt erdő, meg tanyák. Aztán már Mikebudán vagyunk, tehát eltévedtünk, mert a homokrészi iskolát' keressük. Egy öregember útbaigazít kapujukból. Keresztutakról beszél. Sehogy- sem találjuk azokat a kereszt- utakat. Aztán mégis rátévedünk a jó irányra. Ott messze, egy kúriaszerű épület, az iskola. Eszembe jutnak a tanyai kollégisták, akik arról lelkendeztek, hogy télen az egész határ egy óriási jégpálya. Még Sára Sándorék tanyafilmje; a gyerekek széttárják kabátjuk szárnyát és a szél úgy hajtja őket maga előtt, mint a vitorlásokat. Működik ebben az iskolában egy aggregátor. Ha működik. Olyankor rádiót hallgathatnak, tévét nézhetnek itt a felnőttek is. Különben és általában petróleumlámpával világítanak. Időnként TIT- előadók jönnek. Újságot mindennap hoz a postás. De az egyik szomszédban lakó család már költözne. Tv. mosógép, porszívó, mindenük van, csak villany nincs. 0) A községben, Albernrsán azt mondja a tanácstitkár, hogy már elhatározták a villany kivezetését a homokrészi iskolához. Háromszázezer forintba kerül, a falu ezt a költséget nem is képes egyedül viselni. Albertirsa 12 000 lakosából ezer lakik tanyan. A beköl- tözési l4dv nemigen nagy, ellenben sok a tanyai építkezés. Tanyán élni anyagilag kedvezőbb ma is; mondjuk, hogy az állattartás sokaknak szinte ingyenbe van? A termelőszövetkezetben kerülik a kényes témát, a fiatal agronómus inkább tréfásan jegyzi meg: úgyis támogatni kell a háztájit ... Az orvos, a védőnő, a helyi vöröskeresztes titkár szerint a tanyaiak életszínvonala eléri a községbeliekét. A falusiak emelkedését ezzel jellemzik: tizenöt házban van már központi fűtés. A tanyaiakét: hogy eddig négy család vett autót a külső területről. De azért most is van vagy huszonöt család, amely a községben keres telket. © A kocséri tanyavilág ugyanehhez a tájegységhez, e kertes homokkultúrához tartozik. De a tanyán élés itt talán még nagyobb előnyöket nyújt Kövönállók „BIZONYOS JELEK arra utalnak, miszerint...” Sajnos, előfordul még, hogy ilyen kezdetű szöveggel elmarasztalnak valakit, hosszas vizsgálódás után az illendő fejmosást megtartva. Itt van például N. esete. Szokása, hogy este a munkából hazafelé tartva, rendszeresen betér az egyik borpincébe, megiszik két decit, utána hazamegy. Sohasem többet — de még az sem fordult elő, hogy a pincelátogatást kihagyta volna. Egy szép napon bejelentés érkezett N. főnökéhez. A bejelentő úgy vélte, foglalkozni kellene vele, hisz bizonyára iszákos, mert sokan látják őt mindennap a borpincébe járni. Megindult a vizsgálat. N. igen nehezen bizonyította be. hogy nem részeges, soha nern is volt, mindössze napi két decit fogyaszt. Hitték is, nem is. A végén annyiban maradtak főnökei, hogy valami azért volt a dologban, mert különben — jól figyeljünk! — nem tettek volna feljelentést ellene. És a lelkére kötötték: Lehet, hogy nem iszákos, de változtasson az életmódján, s ne adjon okot az ilyen feltételezésekre. MÁSIK ESET. A fiatalos kinézésű apának eladó lánya van. Más városban, főiskolán tanul a kislány. Egy szombaton — otthon volt látogatóban — a papa elvitte a zenés presz- szóba. Néhány nap múlva hívatja őt a párttitkár. Elkezdi, hogy „bizonyos jelek arra utalnak, miszerint...”, és beszél a családi élet tisztaságáról. Az apa mind furcsább érzéssel, értetlenül, de izgatottan hallgatja, míg ki nem derül, hogy valaki feljelentette. Könnyű volt a védekezés, de a szentenciát ő sem kerülhette el: máskor jobban vigyázzon, ne adjon okot az ilyen feltételezésre. Talán táblát akasszon a kislánya nyakába? Ezt ő kérdezte, de hozzátehetjük, valóban, mit tehet? Hogyan lehet védekezni az ilyen bejelentések, a hyomukban meginduló vizsgálatok és az utánuk elhangzó felesleges szentenciáit ellen? Mert mi történik akkor, ha a bejelentő téved, ha ő „így gondol” valamit, s az „amúgy” van? Mint ahogyan a példaként elmondott esetekben is. A bejelentő azt hitte, hogy N. valóban részeges. A papáról pedig azt, hogy most éppen házasságtörésen jár az esze. Magasan lobogott mindkét bejelentőben a messiási láng: megmenteni a bűn útjára tévedt embert. Megállítani a lejtőn . .. De miért nem nekik szóltak? N. bizonyára elmondja, hogy ő nem iszákos, de mindennap megiszik két decit. Talán meg is hívja az illetőt egy koccintásra. A papa pedig nevetve mutatta volna te a kislányát. S ezzel minden rendben is van. NEM ÍGY TÖRTÉNT. Mert a példának említett esetekben a bejelentők nem ilyenfajta emberek voltak. Talán úgy gondolták, jobb az, nyomatékosabb, ha társadalmi üggyé teszik a dolgot. Az ilyenektől, ha megkérdik, rendszerint így válaszolnak: „Én azt hittem, igaz, ezért kötelességemnek éreztem, hogy jelentsem.” Valóban, vannak esetek, amikor a bejelentés erkölcsi kötelesség, nem megtenni — a társadalom elleni vétek. Még törvényeink is vannak a bejelentő jogairól, személyének védelméről. De példáink esetében nem ilyenről van szó. Ez közelebb áll az intrikához, mint a bejelentési kötelezettségnek a társadalom érdeke iránti felelősségérzetből fakadó teljesítéséhez. Társadalmi felelősségérzet... A fenti példáknál lehet ilyenről szó? így is kellene néha vizsgálni a hasonló ügyeket. S talán nem is kellene minden ilyen „jelzéskor” vizsgálatot indítani. Az is elképzelhető, hogy az ilyen ügyeknél megkérdezik: jó, ezt állítod, de mivel bizonyítod? Mert az is furcsa, hogy mindig a „gyanúsított”. aki ellen a bejelentés érkezik, ő maga köteles annak ellenkezőiét, ártatlanságát bizonyítani. Az ártatlanság bizonyítása ilyen ügyekben nem is olyan köny- nyű. Kellemetlen vizsgálatok folynak, s olykor még következményei is maradnak. Nemegyszer hallani jellemzésként ilyet: Ja, őróla van szó, aki ellen a múltkor is folyt az a vizsgálat? És ki ne ismerné ezt az ostoba mondást, amit ilyen esetekben á „bölcsek” rendre előcitálnak: Nem zörög a haraszt, ha nem fúj a szél... ISMEREK EGY KÖZSÉGET. Furcsa emberek lakják. Minden házban, a kerítésen belül, a kiskapu mellett van egy kő. Vagy egy téglarakás. Olyan magas, hogy aki feláll rá, éppen a szeme magasságában éri a kerítés tetejét. Naphosszat elálldogálnak ezen a kövön az asszonyok. Nézik, mi történik a fáluban. Ki merre jár. És kivel. Azt hiszem, nemcsak ebben a községben vannak ilyen köveik. Kövön állnak sokan máshol is, mert azt hiszik, hogy ezzel valamilyen társadalmi küldetésnek tesznek eleget. Meg vannak arról győződve, hogy a kövönállás a közérdek szolgálata. Szent megszállottnak érzik magukat, s élethi- vatásjk, hogy mindig fenn álljanak a kövön. Nem sejtik, mennyi baj forrása, hogy szemük mindig a kerítés magasságában van. Nem beszélve arról, hogy a kövönécsorgás helyett hasznosabb időtöltés is akadna a saját portájukon belül. Esetleg némi takartta- nivaló is. Nehogy azt higgye valaki, hogy a hibák, fegyelmezetlenségek, lazaságok, visszaélések elleni harcot, az oly sokszor nagy szolgálatokat tevő bejelentőket, az önkéntes társadalmi ellenőrzést feleslegesnek, netán haszontalannak tartjuk. Nem erről van szó, hisz ennek a fontosságáról nem lehet eleget beszélni. DE A KÖVEKEN ÁLLNI... az egészen más! Annak ehhez semmi köze. Ezért nem is ártana azokat a köveket szét- rugdalni. — Varga — gazdaságilag. A kocséri Petőfi Termelőszövetkezetben a tanyával fél hold jár udvarnak — ha ez a föld csak legelő, akkor nem számítják be a háztájiba. Ehhez jön tehát egy hold háztáji, s a tsz- ta_; még ezenkívül is kaphat egyholdnyi legelőt. Mint ahogy ezen a vidéken általános, a kis, magángazdálkodásból örökölt szőlőket, gyümölcsösöket — általában régi tulajdonosaiknak —, kiadják bérletbe. így aztán Ko- cséron alig akad a tanyáról beköltöző család. s ha van ilyen, az is a község szélére kívánkozik, hogy ne szakítson a tanyai életforma anyagi előnyeivel. Igaz, a fiatalok itt is szép számmal költöznek el a külső ’ területekről, de ők meg általában a városokban keresnek lakást. © A szétszórt tanyák felszámolódását tanyaközpontok létesítésével is segíthetik. A modern tanyaközpontok kialakulása, falvakká növekedése már a háború előtt megkezdődött itt, Nagykörös, Ceg- I léd környezetében. A mai I Nyársapát, Ceglédcserő megszületéséhez az adta a kezdeteket, hogy az ottani módos gazdák a saját költségükön kivezettették a villanyt... Újabban keletkezett tanyacsoportosulás az Albertirsa melletti Mikebuda. Ez már terv szerint kialakított tanyaközpont. Értsük ezalatt, hogy néhány éve építettek egy tanácsházát, amely akkor még elhagyatottan állt. Azóta hozzáépült a tanyaközpont. Az odaköltözést a helyi erdőgazdaság is szorgalmazza. Segítséget nyújt az építkezéshez a területét elhagyó tanyaiaknak. Három éve még nem akadt, aki igénybe vette volna ezt a kedvezményt, de most már évről évre szaporodik a számuk. A tanyaközpontok kialakítása azonban inkább egyedi útnak számít: az új centrális beruházások ugyanis túl nagy költséget jelentenek. A tanyák felszámolásának kézenfekvőbb módja a falvakba való beköltözés. Nézzük, hogyan segíti ezt majd az új földtörvény? Ügy, hogy módot ad a régi tanya jó értékesítésére. Amennyiben az beleesik a most kialakítandó zártkertekbe, akkor tulajdonosa megtarthatja. Ennek a Cegléd, Nagykőrös környéki homoki kultúrán különösen nagy a jelentősége. Különben a tsz vagy állami gazdaság megvásárolja. Az aranykoronaérték nyolcszorosát fizeti ki forintban, de szőlő-, gyümölcsös-, erdőültetvényért az aranykoronát négyszázzal is szorozhatják. Az elvet nem elég kimondani. A tanyarendszer felszámolásának . kritériumai: hogy a szövetkezetek fejlődésével mind kevésbé legyen nyereséges a háztáji gazdálkodás; hogy a beköltözést különböző rendeletek is segítsék; s hogy azt az emberek igénye is sürgesse. Padányi Anna 4 Vörös Csillag 1 rakiargytir Gödöllői Gyáreqyséqe FELVESZ akorlolf építészt (mérnököt vaqy technikust) a qyáreqyséq beruházási epitkezeseinek irányítására és műszaki ellenőrzésére. Budapestről és környékéről meqfelelő és qyors a közlekedés. Ehhez költséq- hozzájárulást adunk. Várjuk a jelentkezőket a qyáreqyséq személyzeti főosztályán, személyesen vaqy telefonon. Szabad szombatok A július elsejét követő hetekben, hónapokban kezdődik meg iparvállalatainknál a rö- videbb munkaidőre történő tömeges áttérés. Az év második felében folyamatosan, az eddigi 380 000 ember mellett további 600 000 ipari munkás és alkalmazott dolgozik heti 44 órát. Mindez azt jelenti, hogy év végéig az ipari és építőipari dolgozóknak 50 százaléka már rövidebb időt tolt munkahelyén. A vállalatoknál készített intézkedési tervek többsége kéthetenkénti szabad szombattal írja elő a csökkentett munkaidőt, mert így tartják célszerűnek. egyszerűbbnek és így igényelte az érintett dolgozók túlnyomó többsége is. A rövidebb munkaidő sok gondot okoz az üzemeknek, vállalatoknak, hiszen alapfeltétel: sem a termelés, sem a dolgozók keresete nem csökkenhet. Igen nagy munkát jelentett, hogy önerőből, a belső tartalékok feltárásával, műszaki és szervezeti intézkedésekkel biztosítsák a kieső munkaidőalap pótlását. Ügy tűnik azonban, mintha sokhelyütt — s nem az iparvállalatoknál — elfeledkeztek volna arról, hogy a munkaidőcsök- bentés ezenkívül, de a kéthetenkénti szabad szombatokkal, ezzel összefüggésben sok egyéb teendőt is kíván. A szabad napok számának növekedése különösen a kereskedelem elé állít új követelményeket, de szükséges lesz változó módszereket teremteni a kulturális élet terén is. Indokolt, hogy elsősorban a tanácsok, gondos felmérés alapján, mielőbb intézkedjenek, hogy a kereskedelem és a kulturális intézmények megfelelően alkalmazkodjanak a szabad napok növekedésével együtt jelentkező sajátos igényekhez. Néhány olyan üzemben, ahol kísérletként kéthetenkénti szabad szombattal már korábban bevezették a rövidebb munkaidőt, megkérdezték a munkásokat — köztük vidékről bejárókat —, hogy mire költötték keresetüket azóta? A válaszokból kiderült, az átlagosnál többet fordítottak olyan cikkek beszerzésére, melyek a szabad idő célszerűbb, vagy kulturáltabb kihasználását segítik. Többen vásároltak például kerékpárt, motorkerékpárt, kempingfelszerelést, könyvet, s hogy a saját szakmánknál maradjunk: többen fizettek elő lapokra, folyóiratokra. Várható tehát, nogy megváltozik a lakosság fogyasztási igénye és ezzel együtt a fogyasztás szerkezete. Nem igaz, hogy a szabad szombatot a falun lakó ipari munkások többsége a háztáji munkákkal tölti el. Az elmúlt években, évtizedekben igen sokan alkalmazkodtak már a városi életmódhoz és szabad szombatjukon itthon is ennek megfelelően szeretnének pihenni, szórakozni, kulturálódni. Bizonyosra Vehető, hogy a boltok forgalma a szabad szombatokon még az eddiginél is jobban megnövekszik. Azokban a községekben például, amelyekből sokan járnak városi munkahelyre, várhatóan nagyobb lesz a boltokban a kereslet. A szabad szombaton — köznap lévén — odahaza is eljuthatnak az üzletekbe, nem kényszerülnek arra, hogy a vásárolt árukat nagy távolságról, a városból cipeljék magukkal. Bizonyos, hogy ebben a vonatkozásban sok tapasztalati számításra lesz szükség, de a megfelelő felkészülést már most tanácsos megkezdeni. A változó igények előreláthatóan a kulturális életben is hamarosan jelentkeznek. Részben utalt erre r.iár a könyv- vásárlás vagy a folyóiratok előfizetősének növekedése. A kezdeti tapasztalatokból arra lehet következtetni, hogy a falun élő munkások igényei eltérnek a városi dolgozókétól és ezért indokolt, hogy a szabad szombathoz igazodjon a kulturális intézmények programja, köztük a mozik, könyvtárak nyitvaríartása, a kultúr- otthonok műsorának bővítése. Csupán két területről szóltunk, bár említhettük volna a vendéglátóiparban vagy a közlekedésben várható változásokat és a különböző szolgáltatások iránti újfajta igényeket. Mégis úgy véljük, hogy a szabad szombatokkal jelentkező új szükségletek kielégítését elsősorban a két legfontosabbal. a kereskedelem és a kulturális élet változtatásaival indokolt megkezdeni. K. A. A BUDAPESTI FEHÉRNEMŰ KTSZ SZÖVETKEZETI TAGNAK FELVESZ gyakorlott férfifehérnemű- vasalókat és varrónőket Minden második héten szabad szombat. Jelentkezni lehet: Bp. VI., Anker köz 2. sz. alatti központunkban. MALNASZURET Kemencétől le Kosdig, több ezren szedik már az illatos termést a Börzsöny-alja málnatermesztői. Kismarosról, Kóspallagról és Verőcéről a MIRELITÉ hűlőkocsijai szállítják a friss gyümölcsöt a fővárosi fagyasztó üzembe. Borik István, a Haladás Szakszövetkezet elnöke tette szóvá a málnások panaszát: helyenként rosszak, rázósak az utak, gyors segítségre lenne szükség. Dr. Horváth Gyula, a területi szövetség titkára azonnal cselekedett, s a Pest megyei Szállítási Bizottság és a KPM Közúti Igazgatósága intézkedésére nyomban munkába álltak a gépesített útjavítók. Elhárult az akadály, zavartalanul szedhetik, szállíthatják az értékes málnát, a Börzsöny vidékén. A termés, sajnos, a nagy szárazság miatt kisebb, mint araeny- nyire számítottak.
