Pest Megyei Hírlap, 1968. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-22 / 145. szám
BALLAG MAR... Az üllői 1. számú óvoda nagy közönség előtt tartotta évzáró vizsgáját. A kis apróságok helyesek voltak, szebbnél szebb jelmezekben táncokat, jeleneteket mutattak be. Ügy mozogtak a színpadon, mint a felnőttek. Ezt a bemutatót fáradságos munka előzte meg, amelyért Rozinái Edit vezető óvónőt és munkatársait teljes elismerés illeti. Szép színfoltja volt az ünnepélynek az óvodából kinőtt, s szeptembertől immár iskolás „öregek” ballagása. Kis, pettyes bátyúval, faragott bottal a vállukon búcsúztak el a kisebbektől. Ballag már a vén diák — énekelték ... (em) PE S T MEG Y E I HIRTA P K UlÓNK I A X. ÉVFOLYAM. 145. SZÁM 1968. JŰNIUS ??.. SZOMBAT Mi újság Péteriben? ÜGYELETES ORVOS Monoron: dr. Kövesi László (rendel: Táncsics u. 7.), Üllőn: dr. Leyrer Lóránt, Ve- csésen: dr. Pauchly Géza tart ügyeletet. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a Kossuth Lajos utcai, Vecsésen a János utcai. ★ Monoron a lakosság érdekében minden vasárnap és. munkaszüneti napon a Kossuth Lajos utcai gyógyszertár tart ügy életet. ÁLLATORVOSI ÜGYELET A monori körzetben: dr. Wolf János (lakása: Monor, Széchenyi u.). Bejelentés a monori Vörös Hadsereg utcai gyógyszertárban vagy a 28-as telefonszámon. A gyömrői körzetben: dr. Wallner György, Tápiósüly. MAI MŰSOR MOZIK Gomba: Csendőrök New Yorkban. Gyömrő: Egy bürokrata halála. Maglód: Az Angyal lesen. Mende: A tolvaj. Monor: Férjhez adom a mamát. Nyáregyháza: Hogyan kell egymilliót lopni. Péteri: Nőstényíarkas. Pilis: A normális élet. Tápiósáp: Segítség, gyilkos. Űri: Kalózkapitány újra tengerre száll. Üllő: Küldd az embert íél kettőre. Vecsés: Telemark hősei. Géppel kapálják Jó szőlőtermés ígérkezik — Már tojás nagyságú a dinnye Mezei Kálmán, a péteri Rákóczi Tsz főmezőgazdásza munkatársunk kérésére elmondotta: az aratás mellett komoly figyelmet szentelnek az egyéb mezőgazdasági munkákra is. Jó ütemben folyik a növényápolás, általában kielégítő képet mutat a határ. Igen örülnek annak, hogy szépen fejlődik a szőlő, jó termés ígérkezik. Úgy néz ki, hogy a tervezett mennyiség meglesz. Az embereken nem fog múlni semmi, a napokban fejeződött be a második permetezés. Gépekkel kapálják a 200 hold nagyságú kukoricaföldet. Harminchét holdon megkapálták és feltöltögették a burgonyát. Az újburgonya felszedése és értékesítése már lassan befejeződik. Sajnos ez kevesebbet hozott a vártnál. Gyenge termésnek számít a holdankénti 40 mázsa. Szép a szövetkezet 30 holdas dinnyeföldje. A meleg kedvezett a dinnyének, már tojásnagyságú a termés. Minden más kertészeti növény sokat szenved a szárazságtól. A takarmányfronton is csak az időjárásra lehet panasz. Az első kaszálásnál a lucerna csak 8 mázsát adott, a réti széna valamivel többet; 10 mázsát. Egyébként a takarmányok kazalban vannak. A várható terméskiesések komoly gondot okoznak a szövetkezet vezetőségének. A pótlásra tervet készítettek, ezek szerint 15 hold muhart vetnek másodvetésként, szénának a lovaknak, s 20 hold repcét a birkák téli takarmányozására. A pártszervezet kiegészítő javaslatot tett s ezt a szövetkezet vezetői helyesnek tartották, elfogadták. Ennek nyomán elhatározták, hogy elvetnek még 20 hold céklát, 40 hold tarlókukoricát és 5 hold uborkát. Mindezeken kívül tervezik még a csiszolóüzem bővítését. Innen terven felül 50 ezer forint bevételt várnak. Szükség is lesz erre. Muka János Előzzük nteff a gabonatüzeket Meglepetések a járási MNK-ban A járási selejtezők és ifjú- i sági kupa selejtezők eredményei: Mende—Péteri 1:0, továbbjutott Mende, Tápiósáp—Tápiósüly — Tápiósüly nem jelent meg, Gyömrő—Ecser 6:1, továbbjutott Gyömrő, Mono- rl-erdő—Nyáregyháza 7:1, továbbjutott Monori-erdő, Vasad ! —Pilis 2:9, továbbjutott Pilis, 1 Káva—Űri 1:8, továbbjutott Űri. Vasárnap lejátszásra kerülő selejtezők: Tápiósáp—Mende 17.30 órakor, Monori-erdő—Pilis I 17.30, Gyömrő—Űri 17.30. Tápiósüly ifj.—Mende ifj. 16 órakor, Monori-erdő—Pilis ifj. 16 ó, Gyömrő—Űri ifj. 16 ó. — H. L. — Járásunk területén már mindenütt megindult a gabonaféleségek betakarítása. Köztudott, hogy a hosszan tartó szárazság akadályozta a jó termésátlag kialakulását, ezért is kell nagyobb súlyt helyezni arra, hogy a gabonaféleségeket megmentsük a tűztől. Már eddig is több gabonatűz és nagyobb kár keletkezett a járásunk területén, mint az elmúlt 5 évben együttvéve. Tény az, hogy ahol a megelőzés zavarmentes, ahol a dolgozók tisztában vannak a tűzrendészet! feladataikkal és be is tartják azokat, ott megelőzhetők a tűzesetek. Egy eldobott cigarettavég, egy szabálytalan helyen történt munkavégzés is egész gabonatáblák pusztulását idézheti elő. Hogy ez ne következhessen be, fontos az alábbi néhány tűzrendészeit rendelkezés szigorú betartást. A gazdaságoknak az aratást a vasút mentén kell megkezdeni és a terményt a legrövidebb időn belül el kell szállí! tani — hiszen a mozdonyokból kipattanó szikra sok tűzeset előidézője. — Csak tűzrendé' szeti követelményeknek megfelelő gépekkel szabad a betakarítási munkákat végezni, fontos a kifogástalan szikrafogó berendezés, a gép legyen tűzrendészed utasítással és kellő mennyiségű tűzoltófelszereléssel ellátva. A gabonatáblák őrzését minden gazdaságnak meg kell szerveznie. Meg kell akadályozni, hogy gyermekek és illetéktelen személyek gabonaföldek között táborozzanak, vagy közlekedjenek. Nagy gondot kell fordítani szalmakazlak elhelyezésére, a befejezett kazlak környékét meg kell tisztítani és védőszántással ellátni. Ebben az időszakban a felelősség is hatványozottabb mértékben előtérbe kerül. Aki nem tartja be a megelőző tűzrendészet! rendelkezéseket, a felelősségrevonást nem kerülheti el. Fülöp József tü. fhdgy. KAZALRAKÓK Nemcsak a kazalrakók homlokán gyöngyöztek aznap véré jtékcseppek — a miénken is. Talán jól is jött az a kis pihenő, amíg beszélgettünk a kazlazó brigáddal. Tizennégy ember rakta kazalba a szalmát a maglódi határban. S míg mi a hőségtől homályos szemmel kérdeztünk, a brigádvezető — Krekács István — jókedvűen válaszolgatott. — Hogy meddig leszünk itt? Este hétig, gondolom. De a baj, hogy mindenki okos akar lenni, s a saját fejük után dolgoznak. Hát nézze meg: milyen alap ez?! — mutatott a kazalra de közben hunyorgott, mosolygott a szeme, várta, mit szólnak a többiek. — Ne beszélj már! — csattant rögtön a válasz. — Megy itt minden jól! Csak tudják mi a baj? Hogy az a vizeslajt ott a túlvégen nem pálinkával van teli! Mer vizet vizet ihatunk, amennyi kell! De ennek a Jóskának hiába beszélünk, hogy pálinkát töltsön! B. Potocska János, Sáránsz- ki Mihály és V. Laczkó Pál is letette a villát, odajöttek ők is, egy kis beszélgetésre. — Milyen az idén az árpa? — Hát nem is rossz... Tizennégy mázsát hozott átlagosan. Jó a szalma is, csak csúszik. Máma összerakjuk, holnap gyühet az elevátor. A két traktorost, Nagy Pált és Móricz Lajost kérdeztük meg: — Aratás ideje alatt menynyit dolgoznak naponta? — Én bizony tizenkettő, tizennégy, de van úgy, hogy tizenhat órát is. Ilyenkor rengeteg a dolog. Van éjszaka, mikor összesen három órát alszom, hajnalban már négy óra előtt kelek. Az ősszel kiugrott az ötszáz órám, ha jól számolom. De az utolsó napok„\ ELED VAGYUNK. VIETNAM ’ Együttérző tettek A járás általános iskolás tanulói is kinyilvánították a maguk módján együttérzésüket a harcoló vietnami néppel. A bényei gyerekek Moszkva-albumot állítottak össze és elhatározták, hogy békefasort ültetnek az iskola előtti részen. Ecse- ren vietnami őrtüzeket gyújtottak és szavalóversenyeket rendeztek vietnami költők műveiből. A maglódi 2. számú iskola úttörői egy albumot állítottak össze, amely bemutatja hazánk életét. Az albumot elküldték az egyik vietnami iskolába. Mo- nori-erdőn, az úttörőavatáson vietnami pajtásokat vendégeltek meg, együtt szórakoztak, megajándékozták őket. A péteri gyerekek elhatározták, hogy mindegyikőjük legkevesebb 5 forint értékű hulladékot gyűjt össze és a befolyt összeget a vietnami pajtásoknak adják. A pilisi 1. számú iskolában úttörőriporter- gárda alakult, elsősorban vietnami anyagot gyűjtenek össze. A járás valamennyi általános iskolájában irodalmi pályázatot hirdettek, Veled vagyunk, Vietnam címmel. A pályázatok eredményesek voltak, néhány különösen szép, őszinte írás született. A sok közül kettőt — a vecsési 4-es számú általános iskola úttörőinek két pályamunkáját — közreadjuk. t Békét a világnak! Világszerte kiáltjuk: Békét a világnak! Az igazságért harcoló, Lángokban álló Vietnamnak, Békét! Békét! Békét! Békét a népnek, Mely oly sokat szenvedett. Vietnam lángolt, Vietnam könnyezett. Hull a könny, és hull a nép. Kiáltjuk: végre elég, elég! Elég a vérből, könnyből, szenvedésből. Elég a halálból, jajból egyaránt. Béke, állítsd meg végre, Állítsd meg egyszer a halált! A nép akarja: Békét a világnak! Békét végre a népnek s Vietnamnak! Forgács íjászló 6/a oszt. tanuló „Én nem éltem át háborút“ Békét a világnak! Ezt a feliratot látjuk az utcán, halljuk a rádióban, televízióban. Ez az óhaja minden békeszerető embernek. Különösen azok kívánják ezt, akiknek szülőföldjén már régóta dúl a pusztító háború. En nem éltem át háborút, csupán 11 éves kisdiák vagyok. De szüleimtől, a felnőttektől hallottam a háború borzalmairól. Történelemórán tanultam meg különbséget tenni az igazságos és az igazságtalan, hódító háború között. Láttam a televízióban, a moziban földig lerombolt lakóházakat, kórházakat, iskolákat, szörnyű sebektől szenvedő gyermekarcokat, hozzátartozóikat kereső embereket. Naponta értesülök a vietnami pajtások nehéz sorsáról. A harcban a gyerekek is segítenek a katonáknak, hogy minél előbb sikeresen visszaverjék az amerikai betolakodókat. Szívemből kívánom, hogy vége legyen a Vietnamban dúló igazságtalan háborúnak és az amerikai elnyomó zsarnokok menjenek haza, mert Vietnam földje nem az övéké. Bízom abban, hogy a vietnami nép győzni fog, mert azt a népet, mely az igazságért harcol, nem lehet legyőzni. Pajtásaimmal együtt kívánom a vietnami pajtásoknak, hogy minél előbb ismerjék meg a nyugodt, békés életet, és felejtsék el a háború borzalmait. Ughy Gyöngyi 5/a oszt. tanuló SPORT Törökbálint—Üllő 2:1 (1:0) A brigád ban már neki is ütődött a fejem a kormánykeréknek. Csak azt nézem, hol lehetne aludni! — mondta Nagy Pál. — És a kereset? — Megjárja ... Nem a legjobb. Ezért a munkáért bizony nem a legjobb... — Mióta traktoros? — 1964 óta. — Hát ha nem éri meg, miért nem hagyta abba? Űj arca van a határnak — No, azt azért nem ... — mosolyogja el magát. A nap felettünk jár, vibrál a levegőben a hőség, és sehol egy maréknyi kis árnyék. Újra az „i tokára” terelődik a szó, a brigádvezető elmondja, hogyan kell olyan „igazi mendeiesen” inni. Hiszen, mi is lehetne ilyenkor a téma?! A tarló mellett, a dűlő másik oldalán tikkadt silókukoricák bújnak — de csak alig-alig — a perzselő rögök körül. — Lucerna volt ott. Ha lesz eső, ebből a silókukoricából is lesz valami... — fogja el a brigádvezető a pillantásunkat. — De csak a szárazságra panaszkodhatunk — mondják. — Mert, most azért mennek a dolgok... Ez a mostani elnökünk olyan, hogy érti a dolgát, no! Látszik, hogy érti a dolgát! És ezzel vége is a pihenőnek. A brigádvezető veszi kézbe először a villát — mi is elbúcsúzunk a kazlazó brigádtól. Koblencz Zsuzsa Somodi felvételei Több játékos sérülése miatt erősen tartalékos csapat szerepelt vasárnap Törökbálinton. Mégis — mint ahogy általában minden mérkőzésen — Üllő lépett fel támadólag. S ez is „hagyomány”, a helyzetek sorát hagyták kihasználatlanul. Előbb Tomozi, majd Szűcs és Burza lövései suhantak el a kapufa mellett, majd a 6. percben Tomozi nagy erejű és jól irányzott lövése a kapufáról vágódott vissza. Ebben a játékrészben három szöglet jelezte az üllőiek fölényét. A 12. percben futott végig a pályán az első hazai támadás. A védelem hárítani tudott, sőt azonnal indított ellentámadás során Tomozi viharzott el a jobb szélen, de lövését a kapus kiütötte. A 21. perctől kezdve némi hazai fölény jellemezte a játékot és nemegyszer az egyébként jól védő Nigrényi nehéz helyzetben hárított. A 25. és a 29. percben hatalmas üllői helyzet maradt ismét kihasználatlanul. Előbb Szűcs A., majd Tomozi hagyta maga mögött a védőket, de túlságosan kisodródtak és így a védelem ügy- gyel-bajjal hárítani tudott. A 33. percben ismét hazai támadás futott végig a pályán. Az előreívelt labdát a bal szélen tartózkodó középcsatár kapta aki zavartalanul megszerezte csapata vezető gólját. A gól nem törte le az üllői játékosokat, továbbra is veszélyes ellentámadásokkal válaszoltak —, sikertelenül. Közben Burza megsérült, fájó lábbal volt kénytelen tovább játszani. A II. félidőben Ismét az üllői csatársor vezette az első komoly akciót. A 13. percben egy támadásnál a kaputól 20 méterre a helyiek szabálytala- ságot követtek el. Győri állt a labda mögé, s a bal felső sarokba óriási gólt lőtt. Az egyenlítő gól után szinte szárnyat kapott az üllői gárda és sorra vezette a támadásokat. Főleg Szűcs és Tomozi voltak veszélyesek, sajnos, igen sokszor eléggé durva módszerrel választották el őket a labdától. A 20. perctől kezdve a helyiek igen rákapcsoltak. Szabó, Boda és Győri, de nem egyszer Nigrényi kapus meleg helyzetben, de menteni tudott. * A 34. percben kihagyott az üllői védelem. Győri kissé alászaladt a labdának és a kifutó kapus mellett némi szerencsével a, hazaiak megszerezték a vezető góljukat. A 43. percben hatalmas üllői helyzet maradt kihasználatlanul. Ezen a mérkőzésen is pontot szerezhetett volna az üllői csapat, ha egy kicsit szervezettebben játszik. Véleményem szerint a mérkőzés sorsát Burza sérülése és Marton—Erős szélső játéka döntötte el, mert egyik sem boldogult a jól záró hazai védelemmel. Egyénileg Tomozi, Szűcs, Boda és a két gól ellenére Nigrényi játéka emelkedett ki. —fülöp—
