Pest Megyei Hírlap, 1968. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-22 / 145. szám
MST HEGYEI 1968. JÚNIUS 22., SZOMBAT Nyelek Cserépfaluból Több mint tízezer kaszanyelet készítettek az idén a Bükk déli lábánál fekvő Cserépfalu lakói. Az ősi szerszám iránt azokon a hegyes-dombos vidékeken a legnagyobb a kereslet, ahol a meredek lejtőkre húzódó szántóföldeken a gépekkel nehezen boldogulnak. Megnőtt a kereslet az ásó- és kapanyelek iránt is. Ezekből mintegy harmincezret készítenek az idén a cserépfaluink. A felszabadulás előtt az egész Tiszántúlt és az Alföldet ez a falu látta el szerszámnyelekkel, időközben azonban háttérbe szorult ez az ősi mesterség. Első lépés Minden ötödik szombat szabad A reális helyzettel számoltak a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyárban, amikor alapos felmérés után úgy döntöttek, hogy a 44 órás munkaidőt fokozatosan vezetik be 1970-ig. Most nem tudták megvalósítani a létszám növelése és a kapacitás bővítése nélkül; ezért július elsejétől csak az olyan csökkentett munkaidőt vezetik be, ami minden ötödik szombatot teszi szabaddá. PROGRAMADÓ A KÍVÁNCSISÁG Jól működő népfrontklub Nagykátán A napokban a nagykátai járási művelődési házban jártam. A nemrég újjáalakított épület külsejében is megfelel a követelményeknek, amelyeket egy ilyen létesítménnyel szemben támasztunk. De az már nemcsak az épületnek, hanem — leegyszerűsítve — a helybeli egészséges szellemnek, jó közérzetnek is köszönhető, hogy a művelődési otthon falai között valóban tartalmas az élet. A ház újjáalakításakor két helyiséget rendeztek be klub céljára: így kapott állandó, szép otthont a nagykátai ifjúsági klub, és a Hazafias Népfront Kossuth klubja. Itt beszélgettem kényelmes fotelek, szép képek között, barátságos tárgyi környezetben dr. Ferencsik Sándor közjegyzővel, a Kossuth klub elnökével, és dr. Magács Imre TIT-elnökkel, a klub tagjával, a járásbíróság elnökével ösz- szejöveteleikről, rendezvényeikről. Megtudtam, hogy a mostani klub tulajdonképpen nyolcéves múltra tekint visz- sza, mert létét a régebbi nagykátai értelmiségi klub megalapításától származtatják. Belőle alakult meg az idén januárban a Kossuth klub. Jelenlegi tagjai tanárok, agrárértelmiségiek, orvosok, kisiparosok, jogászok —, de két tag ajánlásával szívesen látják ezután is az új jelentkezőket. Január óta a következő megmozdulásokra emlékeznek vissza: az ő rendezésükben tartottá'- meg Nagykátán 280 főnyi közönség előtt a költészet napjának megyei megnyitóját. A budai Vár múltja, jelene, jövője címmel Pogány Ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója tartott előadást, és válaszolt kérdéseikre. Általában rendezvényeiket — melyeknek témáját mindig kíváncsiságuk szabja meg — a kérdések tömege, az érdeklődésnek való hangot adás jellemzi. így valósággal kifaggatták Hegedűs Mihály filmesztétát is, aki a mai magyar filmről beszélt a klubban nemrég, vagy Kovács András filmrendezőt, akit a Falak című filmje fölötti vitára hívtak meg. Előadást tartott náluk Antalfia Jenő, a járási párt- bizottság első titkára, a gazdaságirányítás, az ipartelepítés problémáiról. Emlékezetesek zenei .estéik is, Beethoventől—Bartókig. Legutóbb dr. Pálffy József, a Magyarország főszerkesztője jelent meg körükben. A hallgató kérdez, a külpolitikus válaszol címmel meghirdetett rendezvényen. Jó kapcsolatot tartanak a művelődési házzal, mely anyagiakkal is támogatja megmozdulásaikat. A művelődési ház szervezésében több klubtag is részt vesz a járási népművelők lengyel- országi, tanulmányi utazásán. A túra célja: megismerni a — kitűnő — vidéki lengyel klubmozgalmat. Szokásos heti találkozásaik ról alig var. mit írni: beszél getnek, kártyáznak, zenét hallgatnak, összejárnak. Csendes összejövetelek ezek, de áttételes módon mégis kisugároznak a vidék életére, fejlődésére, szellemiségének formálására, éppen úgy, mint a klub egész léte. Igény van országszerte ilyen klubokra, már ezért is érdemes volt ismertetni ezt a szimpatikus nagykátai társaságot, mintegy követésre méltó példaként. Hiszen az ilyenfajta, szerencsére nem egyedülálló, körök léte — találjuk őket termelőszövetkezeti, művelődésügyi, népfront, vagy más keretek között — beleszól a mindnyájunkat érintő szabadidő-problémába, s az elidegenedés, elmagányosodás lehangoló távlatai helyett emberhez szabott, meghittebb, társas, tevékenyebb életformákra nyit kilátást. P. A. A kistarcsai fésűsfonóban Kaposvári István gyárrészlegvezető és Pankotai Istvánná munkaügyi csoportvezető tájékoztatott az előkészül stekről — Nem akarunk olyan, terhet vállalni — mondja a gyárrészlegvezető —, amiről később kiderül, hogy meghaladja erőinket. Az volt a célunk, hogy olyan alapokkal induljunk, amelyekre később is szilárdan építhetünk. Ez biztonságot ad. — Ezért úgy terveztük — veszi át a szót a munkaügyi csoportvezető —, hogy minden ötödik szombaton leáll a gyár. Sokat dolgoztunk az üzemvezetőkkel együtt, amíg megállapítottuk azokat a lehetőségeket, amelyekkel 1,48 százalékos többlettermelést érhetünk el. Ennyi ellensúlyozza az öthetenként hiányzó két műszak munkáját. — A szabad kapacitásokat jobban kihasználjuk — folytatja Kaposvári István. — Műszaki intézkedésekkel is elősegítjük a kedvező feltételek megteremtését, például a cheviotfonoda egyfejes gépét kicseréljük kétfejesre. Egyébként még ebben az évben az NDK-ból komplett gyújtófejeket kapunk és a termelési szempontból kulcsfontosságú gépeket átalakítjuk, illetve felújítjuk. A munka jobb megszervezésével betartjuk a szállítási határidőket is, mert szinte valamennyi gyapjúfonallal dolgozó hazai vállalatnak adunk fonalat. Arra is gondolnak, hogy értékesebb, munkaigényesebb fonalakat gyártsanak, s ezzel is növeljék a vállalat jövedelmezőségét. — Mennyi munkaidő-csökkenést jelent az öthetenkénti szabad szombat? Pankotai Istvánná sorolja a számokat. — Jelenleg a három műszak munkaideje heti 45,3 óra, miután szombaton nincs éjszakai parti; július 1-től 44,3 óra lesz. — Egyformán érvényes mindenkire a kedvezmény? — Természetesen — mondja a munkaügyi csoportvezető. — A karbantartók viszont nem akkor kapják a szabad napot, amikor a többiek. Ezzel is nyerünk, mert csökken az állásidő. A heti egyórás munkaidőkedvezmény nem tűnik soknak, a gyárban az asszonyok mégis örülnek neki. A tervek szerint az első szabad szombat július hatodikén lesz. (s. i.) A VÁCI RAKTARBA Kisnémetli küldte az első gabonát Kedden délután négy óra tizenöt percet mutatott az óra, amikor az idei első gabonaszállítmány Vácott a Lenin úti magtárhoz kanyarodott. A VF 35—88 rendszámú Zetor vezetője kissé megilletődötten kezelt a Pest megyei Malomipari és Terményforgalmi Vállalat váci képviselőjével. A szállítmány szemre is szépnek mutatkozó rozs volt, a kisnémedi Zöld Mező Termelőszövetkezet küldte. A motoros szállítószalag már előkészítve várta a pótkocsis vontatót. A termés az utcáról egyenesen az emeleti raktárba került. A kisnémediek nemcsak sorrendben voltak az elsők, kitűnő minőségű rozsot küldtek. CEGLED Harminc helyett tizenegy centiméter eső Azt olvasom, hogy országos viszonylatban csapadék tekintetében 30 százalékkal alatta vagyunk a tízéves átlagnak. Előttem van az utolsó hat hónap csapadékstatisztikája, íme a fontosabb feljegyezni való adatok: 1967. december. Országszerte sokévi átlag alatt maradt a lehullott csapadék. Cegléden 24 millimétert mértek. Az időjárás alakulásához fűzött megjegyzés ezt mondja: ahol 25 milliméternél kevesebb csapadék esett, ott a lehullott eső és hó nem érte él a sokév átlag felét. Január: Cegléden a hó folyamán 14 milliméter eső esett. A meteorológusok őszTíz év alatt kétszer annyi orvos és védőnő VIPERÁK Az idei meleg, csapadék- mentes időjárás .a zempléni hegyekben korán előcsalta rejtekhelyükről a keresztes viperákat. Ezek a mérges kígyók az embertől félnek s csak akkor támadják meg, ha valaki bántja őket. Marásuk életveszélyes, ezért az erdő- gazdaság vezetői a viperaveszélyes helyeket feltűnő táblákkal jelölték meg. A hegyekben levő községeket megfelelő mennyiségű ellenszérummal látták el. A viperák irtását is megkezdték. A füzérkomlósi erdészetben eddig 50 levágott viperafejet szolgáltattak be, amelyért a gazdaság jutalmat fizetett. Sápi Mihály erdész az Állatorvostudományi Egyetem kérésére, a ritka nagyságú, veszélyes hüllőket élve fogja el. Az idén eddig már négy, 50 centiméternél hosszabb viperát küldött az egyetemnek. A legnagyobbat — amelynek hossza 80 centiméter — egy távvezetékoszlop betonlapján fogta el sütkérezés közben, puszta kézzel. Monor az egészségügyi ellátás járási központja is. Itt működik a járási szakrendelőintézet, a szülőotthon, a tüdőgondozó, a bőr- és nemibe- teggondozó, itt székel a mentőszolgálat és többek között Monoron rendel a sportorvos is. Ezeket az Intézményeket az egész járás igénybe veszi. Legnagyobb számarányban azonban —■ élve a közvetlen közelséggel — a monoriak használják. Hogy ezek az intézmények Monoron vannak, az egyúttal azt is jelenti: rendkívüli mértékben emelik a járási székhely lakosságának egészségügyi ellátását, elsősorban minőségi szempontból. Monor egészségügyi ellátása nagyot fejlődött az elmúlt tíz évben. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy az orvosok és védőnők száma a kétszeresére emelkedett. Ezenkívül minden orvos házi betegápolót kapott. Minden körzeti orvos mellett működik egy-egy védőnő is. öt Monoron, egy pedig Mo- nori-erdőn. Űk végzik a csecsemők, a kisgyermekek és a terhes anyák gondozását. Jelenleg tehát Monor egészség- ügyi ellátása megfelelő. Hozzájárult ehhez az is, hogy Péteri község saját orvost és egészségügyi dolgozót kapott s így ez már nem a monoriak gondja. A negyedévi betegforgalom alapján megállapítható, hogy a rendeléseken megjelentek száma emelkedett a tavalyi első félévhez képest. Fertőző megbetegedés viszont jóval kevesebb volt. szefog'laló jelentése azt mondja: mérsékelt csapadékhiány jelenkezett az ország egész területén. Február: A sokévi átlag 26 —40 milliméter. A hónap folyamán az ország kétharmad részében lehullott csapadék átlagmennyiség alatt marad. E hónapban Cegléden 13 millimétert mértek. Március: A havi csapadék az ország nagyobb részén 15 —15 milliméter. A sokévi áilleg 32—-50 milliméter volt. Cegléden mindössze 18 milliméter esett. Áprilisban Cegléden 27 milliméter hullott, a sokévi átlagnak csak a fele. Az ország területének 99 százalékán csapadékhány volt. Májusban a sokévi átlag 52—80 milliméter között alakult a megfigyelések és a feljegyzések szerint. Most az ország elenyésző részén tudtak csak ilyen mennyiséget mérni. Cegléden 14 milliméter volt a csapadék. Hat hónap alatt tehát ösz- szesen 110 milliméter csapadék áztatta a várost és határát: vagyis, ha a víz a föld felszínén maradt volna, 11 centiméteres vízréteg borítaná e vidéket. Kevés, nagyon kevés. Januártól júniusig legalább 300 milliméterre lett volna szükség. Sz. I. KECSKEMÉT Bor olimpia Kecskeméten július 2-án megrendezésre kerülő országos borversenyre a 13 megyében megrendezett elődöntők után összesen 710 bormintát neveztek be. Az idei „borolimpia” várhatóan minden eddiginél élesebb vetélkedést hoz majd. Pomáztól megáll a zöld szerelvény, cibálják az ajtót a fölszállók; Pomázon mindig sokan vannak, de különösen így, dél táj ban, amikor a délutános műszakok emberseregét görgeti vaskerekein Pest felé a zakatoló doboz. Először a szemközti ülésre huppan le az asz- szony. Tiszta, jólöltözött, kevés festék a száján, keze mutatja csak, hogy fizikai munkát végez. Leül, eligazítja a szoknyáját, ölébe teszi a táskát, s mire ezzel végez, a másik már csókolja is: — Szervusz angyalkám, nem láttalak ezer éve, már éppen gondoltam, hogy egyik este átmegyek hozzád ... A másik sem sokkal idősebb, harminc alatt vannak mind a ketten, munkába mehetnek, ismerősök; barátnők aligha. Az első, aki szemközt ült le velem, tartózkodóbb, legalábbis annak sejtem, a másik hangosabb, nyíltabb, nem sokat törődik azzal, hol is van. Mellém ül, úgy beszélnek. — Szóval, gondoltam már, hogy átmegyek hozzád, mert hallottam, hogy elfogták azt a két csavargó lányt, aki az intézetből szökött, s ott mellettetek, a ... bácsiék padlásán voltak a lányok, mert a ... bácsi fia dugdosta őket koszttal, persze, a ... hihihi .. .fejében .., MIRE AZ ÉN „TARTÓZKODÓM”: — Ne is mondjad, mert nem igaz, hogy mekkora cirkusz volt emiatt. A rendőrség már kereste a lányokat, valahonnét megtudták, hogy ott bujkálnak a környéken, de a ... bácsi fia megszagolta a dolgot, s hamar eltüntette a lányokat, mit tudom én, hova. Hát a rendőr meg csak tén- fergett ott, vele volt egy önkéntes is, olyan karszalagos, tudod, de nem ismerem, vártak, vártak, azután elmentek. A ... bácsi meg káromkodott, hogy szétveri a Laci fejét, mert ilyen szégyent... állítólag az öreg nem tudott a dologról, de a Laci meg azt mondta — mert másnap beszéltem vele —, hogy nem kell az ő apját félteni, neki a lányok, mármint az egyik, megmondták, hogy ... szóval, gondolhatod... — És? És? Mondjad, mi lett végül? — Nahát este visszajöttek a lányok, a Laci megint feldugta őket a padlásra ... — Ezek innét szöktek Po- mázról? — Fenét, dehogy, Pestről jöttek ki, az ottani intézetből, Palotán vagy hol van, s a Lacit ismerték, mert az egyik a macája volt, mielőtt elvitték volna... — És? Irtó jó, miért nem mentem már el hozzád, hogy elmeséljed, még az a szerencse, hogy most találkoztunk. — Szóval fölvitte őket a padlásra, de a rendőrt sem ejtették a fejére, mert éjszaka — — úgy tizenegy felé — kijöttek egy olyan kék autóval, tudod, amelyikre rá van írva, hogy rendőrség, s elcsípték őket. Még a Lacit is beültették, mert állítólag — ... a bácsi mondta — szemtelenkedett a rendőrökkel. — Majd ellátják a baját. — Hát nem érdemli meg? Két lányt dugdosni a padláson ?! Ilyen lányokat! — És a ... néni mit szólt az egészhez? — Gondolhatod. Tördelte a kezét, meg elmondta mindennek a Lacit, másnap ment a templomba, azt mondta, neki ezt meg kell gyónni. — Szeretem az ilyen ... — Nekem mondod? Hát ha valaki tudja, én igazán tudom, az ablakunkból pontosan odalátni hozzájuk. Amikor a... bácsi éjszakás volt, a Laci meg katona, hát azt láttad volna! Minden éjjel ott aludt nála egy férfi, azt mondta a... néni —, tudod, a másik szomszédjukban laknak —, hogy járt az már máskor is ide, mielőtt mi odaköltöztünk volna, soha nem kellett félteni a ... nénit, mert még lány korában is többet törődött a fiúkkal, mint az anyjával, aki pedig özvegyasszony volt. A KALAUZ SZAKÍTJA MEG pillanatra a beszédfolyamot. Átnyújtja a bérletet a mellette levő ellenőrnek is, megnézi az is, visszaadja, a táskába kerülnek. Az eddig csak kérdezgető: — És azért is el akartam menni hozzád, mert képzeld el, a gyárban ... azt tudod, hogy már nem a régi helyemen vagyok, onnét eljöttem, mert a művezetőm, a ... ismerted te is, kiszekálta a lelkem, szóval most a ... ban dolgozom, szóval mit gondolsz, kivel találkoztam össze? Nem fogod kitalálni! A ... Hússal. Tudod, alattunk járt egy osztállyal, az apja a tanácsnál volt, azután onnét elkerült, és most Szentendrén dolgozik a.. ,-ban. Te, hát az az Ilus! Én még akkora ... gondolod, hogy mit, nem láttam. Nem számít annak, csak nadrág legyen. — Nem ment férjhez? — Dehogynem, de ott is hagyta a férje, gondolhatod, micsoda házasság lehetett! — És? — Szóval az Ilus azt mondja nekem, hogy itt lakik-e még a faluban a ... Jancsi, tudod, annak a művésznőnek a fia, akinek a férje, az a professzor vagy kicsoda, két éve az erdőben fölakasztotta magát karácsony előtt. Mit akarsz tőle, kérdeztem én, s tudod, mit felelt erre? Azt, hogy az a félbolond biztos kapna utána, mert amikor még járt a házukhoz, akkor nagyon odavolt érte, s nem is lenne rossz fogás, mert abban a nagy házban, amiben laknak ... Neki ugyanis el kell jönni az ap- jáéktól, mert az apja állandóan cirkuszol az ügyei miatt. Hát hallottál ilyet?! — És megmondtad, hogy . . — Persze. Mondtam, hogy a... Jancsi megnősült, meg el is vált, s két gyereket hagyott ott a feleségének. — Mit felelt? — Azt, hogy pont ilyen kell neki. Majd ő megvigasztalja. — És? — Kapaszkodj meg: egyik nap, ahogy jöttünk ki a gyárból, a Jancsi ott várta a kapu előtt! — Nem igaz! — Ügy éljek. — Most mond. Micsoda nők vannak. Nem is csinálnak titkot a dolgaikból. Igazán eljöhettél volna. Ha ezt én elmesélem anyámnak ... ! — Amúgy jól vagytok? — Jól. És ti? — Tudod, az anyósom ... — Ne is mondd, a fél faiu retteg tőle. — Azért eljöhetnétek egyik este. — Majd én átszaladok. Jobb úgy, a férfiak csak tátanák a szájukat... ha meg ketten vagyunk, legalább jól kibeszélgethetjük magunkat... AZ ARPAD-HÍDNAL mindketten leszabnak. Csókolgatják egymást, úgy látszik, nem egy irányba mennek. Mondanak még valamit egymásnak, talán most egyeztek meg, mikor találkoznak, hogy — ki- beszélgethessék magukat... Mészáros Ottó
