Pest Megyei Hírlap, 1968. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-02 / 128. szám

10 Heti jcgi tanácsaink A szolgálati lakás bérletéről... Az anyagi kártalanításról... és a családi pótlékról... Mikor szüntethető meg a szolgálati lakás bérle­te? N. S. kiskunlacházi olvasónk gyors válaszért fordult hoz­zánk. Húsz évig volt tanácsi dolgozó. Hét hónap óta nyug­díjban van. Szolgálati lakás­ban lakik, de a napokban fel­szólította őt a tanácselnök, hogy 20 napon belül hagyja el a lakást, mert ellenkező eset­ben kihelyezéséről történik in­tézkedés. Olvasónk kérdezi, jogában áll-e a volt munkáltatónak ki­lakoltatni őt a lakásból. A kötött lakásgazdálkodás­ban a tanácsok az igény jogo­sultságnak megfelelően, első­sorban az indokoltságot veszik figyelembe. A lakásügyi ható­ság nem minden esetben ren­delkezhet a szolgálati lakással, mert azokat a munkáltató szerv juttatja dolgozóinak. A termelés folyamatosságának biztosításához fűződő érdekek megkívánják, hogy abban az esetben, ha a dolgozó munka- viszonya megszűnik, ugyanak­kor megszűntnek legyen te­kintendő a szolgálati lakásra létesített bérleti jogviszony, és ennek következtében a mun­kaadó jogosult legyen a volt dolgozójának kihelyezését kér­ni, a megüresedett lakásba má­sik dolgozóját behelyezni. Ezért mondja ki a jogszabály, hogy ha a munkaviszony bár­milyen címen megszűnik, a szolgálati lakás bármelyik faj­tájára létésített bérleti jogvi­szony is megszűnik, és a bérlő köteles a lakást 15 napon be­lül kiüríteni. Ez a 15 napos határidő attól a naptól veszi kezdetét, amikor a bérlő részé­re másik megfelelő lakást biz­tosítottaké ■ • Ha a munkaviszony fegyel­mi úton vagy azzal azonos ha­tályú „kilépett” bejegyzéssel szűnik meg, akkor a bérlő szükséglakással is köteles be­érni. Ha azonban a munkaviszony bármilyen címen szűnt meg, pl. nyugdíjazás — mint olva­sónknál is — a szolgálati la­kás bérlője számára másik megfelelő cserelakást kell biz­tosítani. A cserelakást a volt munkáltató szerzi, jelen eset­ben a tanács. Megfelelő a cse­relakás az ide vonatkozó ál­lásfoglalások szerint akkor, ha ugyanannak a községnek a te­rületén van, és van annyi szo­bája, mint amennyire az al­kalmazott igényt tarthat, vagy legalább annyi szobája van, mint amennyi a kiürítendő szolgálati lakásban volt. A szolgálati lakás bér­lője igényt tarthat-e igényéről lemond? Sz. J. ócsai levélírónk az előbbi olvasónkhoz hasonlóan szolgálati lakással kapcsolat­ban intézett hozzánk kérdést. A Pamutfonüi.iari Vállalat váci Gyára felvételre keres Azt írja: részére a volt mun­káltató biztosítana cserelakást, ő azonban rokonához kíván költözni. Azt kérdezi: ha le­mond a cserelakásra irányuló igényéről, kérhet-e ezért kár­talanítást? A lakásrendelet szerint bér­leti jogot pénz vagy más el­lenérték ellenében átruházni tilos. Ez okból az állami szerv nem számolhat el pénzkártala- mítást volt dolgozója javára a szolgálati lakásra létesített bérleti jog megváltása címén. Olvasónknak tehát azt vála­szolhatjuk, hogy jogosan nem támaszthat pénzkártalanítási igényt munkáltatójával szem­ben. Átmenetileg külföl­dön tartózkodó dolgozó részére, illetőleg a kül­földön tartózkodó gyer­mek után jár-e családi pótlék? Z. I.-né váci olvasónk írja, hogy 16 éven aluli gyermeke külföldön tartózkodik. Úgy­szintén a gyermek apja is át­menetileg külföldön van. Ol­vasónk nem tudja, hova kell fordulnia családi pótlék ügyé­ben, és mivel legutóbb nem kapott családi pótlékot, tőlünk kér tanácsot. Olvasónk kérdésére a 7/1967. (X. 22.), SZOT. sz. szabályzattal kapcsolatban kiadott társada­lombiztosítási főigazgatósági utasításban foglaltakkal vála­szolunk. Eszerint az érvényes útlevéllel magánszemélyként átmenetileg külföldön tartóz­kodó dolgozó részére, illetőleg a külföldön tartózkodó gyer­mek után — államközi egyez­mény hiányában — a családi pótlék folyósítását méltányos esetben,-a Társadalom bjztpsj- tási Főigazgatóság~vézetöjéeri- gedélyezhette. Most az utasí­tás értelmében ezt a jogkört — a központi szervek tehermen­tesítése érdekében — az illeté­kes társadalombiztosítási igaz­gatóságok — olvasónk eseté­ben a Pest megyei Társada­lombiztosítási Igazgatóság — kapták meg, ezért olvasónk ké­relmét ide terjessze elő. Dr. M. J. A rádió és a televízió műsora VÄSARNAP KOSSUTH RADIO 8.10: Táncdalok. 8.25: Édes anya­nyelvűnk. 8.30: Buborék a tenge­ren. Mesejáték. 9.32: Vasárnap délelőtt. A Magyar Rádió magazin­ja. — V. évfolyam, 11. szám. 11.05: A Rádió lemezalbuma. 12.48: Tisz­ta szívvel. Barcs Sándor műsora 12.58: Népi muzsika. 13.32: Rádió­lexikon. 14.02: Bemutatjuk új fel­anyagi kártalanításra, ha I vételünket. Egyveleg Fenyes Sza­rj cserelakásra iránvnln ! bolcs müveiből. 14.35: Sokáig élje- a™í._]«anyUl° nek! A pedagógusokat köszöntik az Eötvös Gimnázium tanulói. 15.08: A Trubadúr. Részletek Verdi operájából. 15.43: Visszhang. Fél­óra moziról, színházról, olvasásról, tanulásról. 16.13: Slágerkoktél tíz or zágból. 17 05: Zentai Anna ma­gyar nótákat énekel. 17.20: Solti György vezényel. Beethoven: III. „Eroica” szimfónia. 18.15: A ma­gyar költészet századai. József Attila. III. rész. 18.30: Mérkőzések percről-percre. 19.30: Májusban hallották először. Tánczene. 20.05: A lélek tájai. Sötér István műso­ra 21.05: Kürthy Éva és Tekeres Sándor népdalokat énekel. Né­meth János cimbalmozik. 21.32: Liszt-zongoraművek. 22.20: Séta Rómában. — Könnyű olasz muzsi­ka. 23.00: Zenekari muzsika, fc.10: Verbunkosok. PETŐFI RADIO 9.00: Színes népi muzsika. 9.36: A színfalak mögött... 9.56: Ope­rakalauz. Bellini: Norma. 10.56: Levél anyámnak. Mai olasz költők versei. Elmondja: Kállai Ferenc. 11.07: Vasárnapi koktél. Tánczene (ism.). 13.06: Kártya és krokódi- lus. 14.03: Táskarádió. 15.03: Nyári hangulat — könnyű zene. 15.25: Az állam és mi. Riport. 15.50: Mozart- müvek. 16.37: A Rádiószínház mú­zeumából. Az öreg rozmár. Rádió­játék. 17.30: Mérkőzések percről- percre. 18.20: A Denevér. Részle­tek Strauss operettjéből. 19.10: A Philharmóniai zenekar lemezeiből. 20.40: Hófehérke és a hét törpe. Filmzene. 20.55: A dzsessz kedve­lőinek. 21.15: Először magyarul. Az Ég és a Föld elöntésének éneke. Mányszi (vogul) ősmonda. 21.46: Hanglemez MK. 21.50: Népi muzsi­ka 22.10: Ki ez? 22.30: Orosz Júlia és Jámbor László énekel. óvónői képesítésű és gyakorlott bölcsőde­vezetőt Jelentkezni lehet a gyár személyzeti osztályán: VÁC, VÁM U. 1. URH 18.05: Hanglemezparádé. 18.53: A Weiner vonósnégyes játszik. 19.47: SZTÁR Húszezer ébresztőóra ké­szül havonta a Magyar Op­tikai Művek dunaújvárosi üzemében. Fele a hazai üz­letekbe kerül, a másik felét pádig exportálják. Az egy évvel ezelőtt . indult üzem eddig kilenc különböző for­májú ébresztőórát gyártott. A választék most tovább bő­vült: az üzletekbe került a tizedik típusú dunaújvárosi ébresztőóra — a Sztár. Gyermeknevelés CSAVARGÁS A tanítási adó után hiába várnak Zolira. Már a téli idő­szakban is késett félórákat, de most, amióta jó idő van, 3—4 órás késsel érkezik haza. És hogyan! Ruhája rendetlenül lóg rajta, gyakran felsebezve térde, kézié, arca piszkos, iz­zadt. Hiába a szép szó, vesze­kedés, hiába magyarázzák, hogy anyja tele van aggoda­lommal, amíg haza nem ér, mert attól fél, hogy valami baja történt. Megígéri, hogy nem marad el és újból későn jön haza. Büntetésből el ti Irtot­ták azoktól a pajtásaitól, akik­kel elcsavarog, de minden hiába! A verés sem használt. Sírt, fogadkozott és újból, el­maradt. A Zoli korában levő 10—12 éves gyermekeknél, különösen fiúknál, gyakori a kóborlás, hogy ez milyen mér­tékben válik csavargássá, en­gedély nélküli távolmaradássá, az elsősorban a szülői háztól függ. A gyerekeknek ebben az időszakban kell a társaság, a barátok, a csapat, akikkel felfedez, kalandot él át. Zolit állandóan attól féltették, hogy „rossz társaságba” keveredik és eltiltották barátaitól. Isko­la után otthon kell maradnia, ha megtanulta leckéjét, játsz­hat a kertben és segít anyjá­nak. Nagyjából eleget is tett ennek, amíg kisebb volt, most egyszerre változott meg, amió­ta csapatot alakítottak. A ma­ma neheztel a barátok szülei­re is, akik nem kérik számon gyermeküktől az elmaradást. Zoli a tanítás befejezése után rendszerint Jóskáékhoz megy, ott helyezi le táskáját és mikor Pali is megebédelt, elindulnak barangolni. Nem éhes, mert két társa mindig juttat neki is az ebédből. Az­után hajrá ki a mezőre, ahol több gyerek van 'már együtt,« -'mésKká-lnak -3 ^sziklákra, vagy rúgják a focit, birkóznak. A romantikus csapatszerve- ző korszak majd minden fiú­gyermek életében bekövetke­zik. Ilyenkor teljes megszál­lott jái a csoportéletnek. Fej­lődésükhöz hozzátartozik, hogy egymás társaságában érzik legjobban magukat. Egymás közt ők nagyok, bátrak, erő­seik. Senki sem juttatja eszük­s t i 1 be, hogy még csak gyerekek. Úgy érzik; képesek minden hőstettre és társaik is így vé­lekednek róluk. Erejüket, ügyességüket teszik próbára. Tele vannak titokkal, amit csak a csapat tagjai tudhat­nak. A Pál utcai fiúk histó­riája ilyen, vagy olyan for­mában életre ke.l a kiskama­szoknál. A csoporthoz való tartozás mindennél fontosabb. A bün­tetés, amit ezért kapnak, csak megerősíti elszántságukat. Hősnek érzik magukat, már­tírnak, mert szenvednek a csapatért. A megfelelő okos szülői magatartás az, ha a gyermek igényeit tudomá­sul vesszük, de ugyanakkor szabályozzuk is ezeket az igé­nyeket. A csapat erősíti a gyermeknek a közösséghez való tartozását. A család is közösség, ez az, amit neki éreznie kell. Lehetőséget adunk, hogy pajtásaival együtt legyen, nem állhatunk fejlődésének útjába, de ez meghatározott feltételek kö­zött történjék. Ha Zolit édes­anyja elengedi társaival ját­szani, ha tudja, hogy számít­hat az engedélyre, akkor ha­zajön időre. Ha engedik, hogy nagyobb területet is bebaran­goljon, mint a kert, akkor azt is kérhetik, hogy közölje, merrefelé megy. Kell a gye­reknek a felfedezés öröme, a távolabbi táj. Gondoljunk ar­ra, hogy nekünk felnőtteknek is milyen örömöt okoz, ha új helyeken járhatunk, ha utaz­hatunk. Ha megengedjük, hogy kissé messzebb mehes-- sen és azt mondjuk, hogy pl. „7 óráig bolyonghatsz a bará­taiddal”, akkor biztos jobban igyekszik betartani a hazajö- vés, időpontját. A pontosságot mint követelményt viszont fel kell állítanunk. Még egyet szükséges hangsúlyozni. A kis kamaszok csavargása nem je­lenti azt, hogy munkakerülő, csavargó felnőtté válnak. A kettő között nincs összefüg­gés. A felnőttek dologkerülése a társadalomtól való elszige­teltséget jelenti, míg a gyer­meknél éppen ellenkezőleg, az érdeklődés, a cselekvésvágy az indíték. Korlátok közé kell | szorítani, de semmi esetre | sem „bűnnek^’, rosszaságnak i i y 1 (Dr. H. A.) VÍZSZINTES: 1. Művészet — franciául. 4. Világhírű szovjet pe­dagógus. 12. A szőlővenyigén ta­lálható. (az utolsó kockába 'ket­tősbetű). 15. Torzított utánzás, torzkép. 16. Táblához használt „ironok”-e. 17. Olasz — előre (+’). 19. Névelővel, idegen női név. 20. Feltűnő, túlzottan deko­rált — régi írásmóddal (az első kockába két betű). 21. I. Ö, T. 23.- KlsőedóVo. 24. A. L. I. Ó.'25. Neves távi utónk volt. 27. Névelővel — a labda a hálóba jut. 23. Sza- bolcs-Szatmár megyei község. 29. Vágyakoznak. 31. Ritka női név közepe. 32. Német számla — kiejtve, végnélkül. 33. Mesealak, film címében is szerepel. 34. Pes­talozzi svájci pedagógus az „el­hagyatott gyermekek művelésé­nek céljából” itt létesített men- helyet. 36. Szerencsejáték fele. 37. Folyó Pakisztánban. 38. Azonos betűk. 39. Helyettesítő (!) 41. A szabadságharc tábornoka volt. 42. Kimondott mássalhangzó. 43. Ze­nészkellék. 44. R. F. 4G. Francia- országi város. 49. Félig — szer­szám. 50. Nem egészen féltucat. 51. Végnélküli női név. 53. Erre a helyre tevő. 55. Timót közepe. 56. Románul kimondott János. 58. Eledelt. 59. — 1968. 60. Sziget Norvégiában — fordítva H-*). 62. Fehérnemű. 63. ö, meg egy becézett női név. 64. A sa­létromsav nitrátgyököt tartalmazó sója. 66. Étel. 67. Arra a helyre teszem a szignómat. 69. Eszten­dőkkel ezelőtt kezdődött, . . . tart (+’). 70. Sándor Andor. 71. 1922- től a felszabadulásig irodalmi te­vékenységével szolgálta a haladó pedagógia érdekeit, 1945 után a demokratikus köznevelés meg­valósításán dolgozott. 1948-ban Kossuth-díjat kapott. 72. ö. G. FÜGGŐLEGES: 1. A magyar nevelésügy egyik kiemelkedő út­törője volt. Főműve: a Magyar Enciklopédia. 2. Vajon RAVILL? 3. Dohányáruda. 4. Amerikai el­nök volt — kimondva. 5. Juttatta. 6 Város a Nonopapa szigetén. 7. Azonos magánhangzók. 8. Föld­művelő eszköz — végnélkül. 9. N. R. A. 10. Nem időben érkező (ékezethiba). 11. Csehszlovákiai folyó. 12. A varjúra mondják. 13. Nem megy folyamatosan. 14. Comeniusnak (1592—1670) a sáros­pataki iskola újjászervezőjének, az iskolai oktatás mai szervezete megalapítójának nemzetisége, és egyik jelentős művének címe. 18. ^l-fren adták ki „A munkásosz­tály és a parasztság kulturális helyzete Magyarországon” című müvét, amelyben statisztikai ada­tokkal bizonyította az akkori iskolarendszer antidemokratikus voltát. 21. Helyeslés. 22. Hang­szín. 25. A szipka közepén. 26. I. E. H. 29. Vasárnap például ez a nap (három szó). 30. Bebocsá­tást kérő. 33. Angol utópista szo­cialista (1771—1858) New-Lanark-i intézetében a termelőmunkának a tanulással való egyesítését alkal­mazták. 35. Textilipari munkás (+*). 37. S. B. 40. Állóvíz. 42. Táp­lálja. 45. Félsziget az USA-ban. 47. N. D. É. 48. Jelentős ipari nagyvárosunk eleje. 50. „A” súlyt megállapíttató. 52. Szemmel ész­leltek (—'). 54. K. T. 55. Ritka férfinév. 57. Település az USA Wisconsin államában (—r). 59. j Betegség — ékezet nélkül. 61. Francia — kedvesség, báj — ki- I mondva. 63. Szobakutya. 65. T. | O. É. 66. Ekezetcserés női név. I 68. Egymást követő betűk az I abc-ben. 69. Menny bolt. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 4., 34., 71., valamint a függőleges 1., 14., 18., és 33. számú sorok meg- I fejtése. A MÁJUS 12-1 KERESZTREJT­VÉNY MEGFEJTÉSE: — Arumeg- állítási jog — Alumínium — Ipar­műkiállítás — Budapesti vásár — Budai vásár. KÖNYVJUTALMAT NYERTEK t Hozsváth Antal, Törökbálint, Ady Endre u. 20. Dr. Darázs Vendel^ né, Százhalombatta, Lakótelep, B-épület, II. 2. Somodi Rozália, Monor, Kisfaludy u. 35. Petró Magda, Pilis, Rákóczi u. 6. Bori Istvánné, Cegléd, Déli úti trafik. Hoop Teréz, Pomáz, Mártírok u. 12/a. Leopold Jánosné, Verőce, Árpád u. 62. Jámbor Józsefné, Maglód, Sallai u. 46. Barna Elli, Nagykáta, Járási könyvtár. Varga Agnes, Dabas III., Luther u. 16, G YERMEKREJTVÉNY PAJTASOK! A pedagógusnapon I a nagy magyar nevelőről. Apa- j czai Csere Jánosról emlékezünk. Az első magyar pedagógus-író híres műve a Magyar Enciklo­pédia, amely kora valamennyi tudományának magyar nyelvű összefoglalása. A könyvet az író Hollandiában írta. Melyik város­ban jelent meg először a mű? Válasz a rejtvény függ. 8. sorá­ban. JU VÍZSZINTES: 1. Egyes labdajátékoknál sze­replő fontos személy. 7. Állami jövedelem. 8. Kutyanyelven be­szél. 9. A Rába két partja ??? 10. Kis kikötő. 12. Buzog. 13. Ige- köo. 14. Becsuk. 15. Konyhai edény. 16. Édes mássalhangzók! 17. Savanyúság. 18. Bunda-fajta. 19. Csak belül lágy ??? 20. A mókus másik neve. 21. Az égre vonatkozó. 22. Kisebb-nagyobb mértékben átalakít. FÜGGŐLEGES: 1. Durván, erőszakosan visel­kedő 2. Lírai költemény. 3. Kon- kurrense a traktor. 4. Kilátásba helyez. 5. A szóhoz járul. 6. A nóta közepe! 10. A betűk rendje. 11. Emeli a hőmérsékletét. 12. Ez a karalábé nem jó. 13. Szemei­vel érzékel. 15. Uzsonna Ital. 17. Származik. 18. Kocsmai söntés. 19. Agneska. 20. Fonetikus más­salhangzó. 21. Kötőszó. PAJTÁSOK! A megfejtett város nevét írjátok le egy levelező­lapra és 1968. június 9-ig küld­jétek be a szerkesztőséghez. A helyes megfejtők részt vesznek a júniusi jutalomsorsolásban. Az 1968. május 19-i rejtvény helyes megfejtése: Harmincöt. Wagner: A Nibelung gyűrűje. II. A walkür. Háromfelvonásos zene­dráma. (III. felvonás). 21.01: A XX. század zenéjéből. 22.21: A Svéu Rádió énekkarának hangver­senye. II. rész. TELEVlZIv. 9.10: Nyolcán a döntőben. Orszá­gos fizika-kémia vetélkedő 7. osz­tályosoknak. 10.40: Hétmérföldes kamera (ism.). Üttörőhíradó:' 11.00: A művészet világából. Népművé­szet a tűzhely körül. Közvetítés a XI. kér. József Attila Gimnázium díszterméből, felvételről. 15.25: Nyári mezőgazdasági szakfilm­sorozat. 16.00: Pedagógusnapi kö­szöntő. 17.00: A fácán. A Magyar Tv kisfiLmje. 17.25: Győri Vasas ETO—Újpesti Dózsa bajnoki labda­rúgómérkőzés. Közvetítés Győrből. Kb. 18.15: A Magyar Hirdető mű­sora. 19.20: Tíz hét Vietnamban. 3. Budapest Hanoiért. A Magyar Tv riportfilmje. 19.45: Esti mese. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Ki mit tud? I. Középdöntő. 22.20: Sporthírek. 22.30: Tv-híradó — 2. kiadás. HÉTFŐ KOSSUTH RADIO 8.15: Két balett. 8.50: Csárdások. 9.04: A hét előadóművésze. Jasha Heifetz. Molnár Antal előadása. 9.39: Eresz alól fecske fia ide­néz... Óvodások műsora. 10.10: Zenés műsor üdülőknek. 12.15: Tánczenei koktél. 13.00: A világ- gazdaság hírei. 13.05: A budapesti színházak műsorából. 13.06: Hir­detőműsor. 13.16: Kóruspódium. A Székesfehérvári Videoton 'Rádió és Televízió Gyár vegyeskara énekel. 13.26: Részletek Jones Gésák és San Toy című operettjéből. 13.56: Zongoraművek. 14.15: Sós jég. Vik­tor Konyeckij elbeszélése folytatá­sokban. I. rész. 14.35: Lakatos Sán­dor népi zenekara játszik. 15.15: Zara Doluhanova és Anton Der- mota énekel. 15.55: Válaszolunk hallgatóinknak! 16.10: Harsan a kürtszó! A Gyermekrádió műsora. 16.53: Édes anyanyelvűnk. Lőrin- cze Lajos műsora (ism.). 17.05: Külpolitikai figyelő. 17.20: Bach: I. brandenburgi verseny. 17.45: Reform és gyakorlat. Riporter: Mester Ákos és Vértes Csaba. 18.00: Huszas stúdió. Időzavarban húszon alul. 19.36: A Rádiószínház bemutatója: Pereskedők. Komédia. 20.30: Kovács Apollónia és Solti Károly magyar nótákat énekel. fon előtt Kovács András filmren­dező. 22.20: A dzsessz világa. Mű­sorvezető: Gonda János. 23.10: Liszt-művek. 0.10: Cherburgi eser­nyők. Részletek Legrand film­zenéjéből. PETŐFI RADIO 10.00: Suba Balogh Pál népi zenekara játszik. 10.30: Novella- füzér Tömörkény István művei­ből. 11.00: Zenekari muzsika. 11.50: Jászai Mari hagyatéka. Barabás Tibor írása. 12.00: Bohémélet. Részletek Puccini operájából. 13.00: Miskolci Balogh János népi zenekara játszik. 13.13: Az újvi­déki Mezőgazdasági Vásár. Simon Ferenc riportja. 13.28: Nagy köl­tők megzenésített versei: Goethe. Dietrich Fischer-Dieskau énekel. 14.08: Kedvelt régi melódiák. 14.50: Az ünnepi könyvhét újdonságai­ból. A Wilhelmstrasse és Magyar- ország. Karsai Elek dr. könyv- ismertetése. 15.00: Hópehelyke. Részletek Rimszkij-Korszakov ope­rájából. 15.15: Sinka István versei. Elmondja: Bodor Tibor és Gellei Kornél. 15.20: Staub: Tarka balett­jelenet. 15.29: Pol beat. Közremű­ködik a Pavlo Ciarci-együttes. 15.37: Irodalmi érdekességek. Mik­száth vidám fürdőtörténetei. Bisztray Gyula jegyzete. 15.47: Hangszerszólók. 16.05: A Pjat- nyickij-együttes műsorából. Orosz népdalok. 16.21: Falvak — fiatalok. 16.31: Népszerű zenekari muzsika. 16.55: Széljegyzet. Szilágyi György írása. 17.00: ötórai téa. 18.10: Jasha. Heifetz hegedül. 18.29: Rumra cse­rélt feleség. Welsh komédia. 19.01: Albert István népi zenekara ját­szik, Madarász Katalin és Béres Ferenc énekel. 19.35: Kapcsoljuk az Erkel Színházat. (Elő!) A Buda­pesti Kórus és a Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye. Kb. 21.45: Zimbabwe krónikája. Krizsán László írása. Kb. 22.05: Fantaszták. Részletek Schmidt— Jones zenés játékából. 22.25: A hét előadóművésze. Jasha Heifetz. Molnár Antal előadása. URH 18.10: Tánczenei koktél. 18.55: Patachich Iván: II. szimfónia. 19.15: A dzsessz kedvelőinek. 19.28: Mozart: A-dur szonáta. K. 331. 19.53: Wagner: A Nibelung gyűrű­je. III. Siegfried. Háromfelvonásos zenedráma. Közben: 21.21: Láttuk, hallottuk. Színház-, film- és képző­művészetkritika. Szerkeszti: Vajda

Next

/
Thumbnails
Contents