Pest Megyei Hírlap, 1968. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-20 / 143. szám

1968. JÜNIUS 20.. CSÜTÖRTÖK rtsi tut; Kr/Círlai) Visegrádan, a zöldséges)»-1 leeresztett redőnyén, a követ­kező kis cédula indokolta a szokatlan zárva tartást: „Értekezlet miatt zárva.” Furcsa szokás, munkana­pon, délelőtt értekezletet tar­tani a kereskedelmi dolgo­zóknak, mialatt a háziasszo­nyok üres szatyorral és a vál­lalatról alkotott nem éppen, hízelgő véleménnyel térnek haza. Ezután már a követ­kező táblán, sem csodálkoz­nánk: Vecsésen a tanács kiadta a locsolási tilalmat. Olyan ke­vés ugyanis a víz, hogy ivásra és mosakodásra sem elég. Per­sze azért mindenki vidáman locsol. Legfeljebb nem gumi­csővel, mert így feltűnő. He­lyette szépen, halkan árasztja a kertjét, amihez háromszor annyi víz kell. A rendelet végrehajtását a tanácstagok­nak kellene az esti órákban ellenőrizniök. De nem vállal­ják. Ilyenkor ugyanis ők is locsolnak. Rajzolónk csak egy tör­vénytisztelő embert talált, aki pontosan betartja a rendelke­zést:-Rám aztán nem mondl-'.atjáU-, hog;j pazarlóm a vízét... FESZULTSEG­SKABÁLYOZÓ kört. elosztófej, önindító, dinamó, autóvillamossági javításokat rövid határidőre vállalunk MIR-KÖZ KTSZ AUTÓ­VILLAMOSSÁGI RÉSZLEG Budapest X., Kelemen u. 11. idézem Péteri község vb-tit- kárát, aki mikor a község életéről felvilágosítást kér­tünk, azt így tagadta meg: — Én nem mondok semmit. Megfogadtam, hogy újságírók­nak többet nem nyilatkozom. Maguk mindig előbb írnak meg mindent, mint kellene. A dicséretet ezúton, nálás köszönettel nyugtázzuk. Gyömrő strandja híres a vidéken. Két hatalmas tó ke­letkezett itt egy régi kubik- gödörben. Az egyik a horgá­szoké, a másik a fürdőzőké. A halak azonban úgy látszik, nem ismerik a rendet, mert a fürdőzők tavában láthatóan több a hal, mint a részükre kijelölt helyen. Itt ugyanis nem horgásszák őket. És mi­után a strandmedence tisztí­tása lehetetlen, ennivalót is találnak maguknak. A piszkos vizet nézve, jót mulattunk a medence körüli szigorú táblá­kon: „Fürdés előtt zuhanyoz­zon!” Holott a helyes szöveg ez lenne: „Fürdés után kénytelen zu­hanyozni !” A monori járási Építő Ktsz két rekordot is megdöntött Gyömrőn. Itt ugyanis egy másfélszobás lakást építenek a helyi fogorvosnak, aki kis­gyermekével immáron három éve albérletben lakik. A szer­ződést a szövetkezettel 1966- ban kötötték meg és most — két év után — talán elkészül az épület. Ha figyelembe vesszük, hogy a budapesti to­ronyszálló másfél év alatt, az új hatalmas Duna szálló alig két esztendő alatt épül fel, akkor a mononak tempója országos lassúsági rekord. Említésre méltó viszont, hogy a költségek tekintetében is kimagasló eredményeket érnek el. Az épület eddig 300 000 . forintba került. Ügy látszik, a lassú munkához nemcsak idő, hanem rendkí­vül sok pénz is kell. Ha régészeik vetődnének Monorra, örömmel fedeznék fel, hogy itt is vannak régi romok. A gyom között ugyan­is korabeli falmaradványokat találhat a kutató. E romok nem a rómaiak, s nem a tö­rökök idejéből maradtak ránk. Nem is egy középkori templom alapjait rejtik el, hanem: Sokan panaszkodnak arról, hd«y a magyar sajtó nem elég mozgékony, hírei késve jelennek meg, akkor, amvkor már mindenki beszél az ese­ményről. Nem vagyok hiva­tott az ügyben állást foglalni, legfeljebb a panasz cáfolatára-Valahol ifrépül az ABC-áruház A monori gyámügyi előadó, a Monori-erdőn tapasztailniätö állapotokat ecsetelve, a kö­vetkezőket mond ta: — Sok itt a veszélyeztetett gyerek. Nem arról van szó, hogy éhezteíik őket. Megvan a megfelelő táplálékuk. ->zért nem is veszem őket állami gondozásba. Ezeken a csalá­dokon az segítene inkább, ha a gyerekek helyett a gondat­lan, erkölcstelen életet elő, javarészt alkoholista szülőket vehetném egy kicsit állami gondozásba. ROVAROK ÉS RÁGCSÁLÓK IRTÁSÁT SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS^S' kedvező áron, kiváló eredménnyel, garanciával, rövid határidőre vállalja a Rozmaring Kártevőírtó Szolgálat Budapest XII., Zugligeti út 58. Telefon: 164—078, 907-es mellék. íme, ahogy rajzolónk egy ilyen intézetet elképzel, a fel­nőttkorú állami gondozottacs- kákkal Szöveg: Ősz Ferenc Rajz: Kertész László- • f A tsz-családok érdekében Július elsején lépnek életbe a családi pótlékról hozott új rendelkezések Július elsején lép hatályba a kormány rendeleté és a SZOT-szabályzat a családi pótlékról szóló, jelenleg még érvényes jogszabályok módo­sításáról. A kormányrendelet és a SZOT-szabályzat intézkedései értelmében a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok csa­ládi pótlékra igényt adó gyer­mekeire vonatkozó korhatár 16 év lesz július elsejétől, a gyermek továbbtanulása ese­tén pedig 19 év. Ezzel a tsz- tagok gyermekeire érvényes korhatár azonossá válik »-munka­viszonyban levő dolgozók gyermekeire megállapított korhatárral. A tsz-tagok és nyugdíjasok eddig gyermekenként egysége­sen havi 70 forint családi pót­lékra voltak jogosultak. Jú­lius elsejétől kezdve két gyer­mek után havi 200, három gyermek után 360, s minden további gyermek után gyer­mekenként 120 forint jár a tsz-tagoknak és nyugdíjasok­nak. Családi pótlékra az a tsz- tag jogosult, aki az előző nap­tári évben 120, ha pedig nő, akkor legalább 80 munkana­pot teljesített a közös mun­kában. Aki az előző naptári évben ennél kevesebbet dol­gozott, az a teljesített munka­napok arányában a következő naptári év első napjától szá­mítva, annyi hónapra jogo­sult családi pótlékra, ahány­szor tíz (ha nő, akkor 7) mun­kanapot dolgozott a közösben. A tsz egyedülálló tagjának és annak a vak tsz-tagnak, akinek házastársa (élettársa) is vak, egy gyermeke után ha­vi 120 forint, kettő után havi 240 forint, ennél több gyer­mek után pedig gyermeken­ként további 120 forint csa­ládi pótlék jár havonta. A különélő tsz-tag házastársak- ra is ugyanazok a jogszabályok vonatkoznak, amelyek a munkaviszonyban álló dolgozókra érvényesek. Igen fontos új intézkedés, hogy az öregségi, vagy mun­kaképtelenségi járadékban ré­szesülő tsz-tagok is ugyan­olyan összegű családi pótlékra válnak jogosulttá, amilyen a tsz-tagokat, illetőleg nyugdí­jasokat megilleti. Jelenleg az egyedülálló dolgozó nők egy gyermek után is jogosultak családi pótlékra. A szóban- forgó jogszabályok értelmé­ben ezentúl ugyanez vonatko­zik az egyedülálló férfiakra is, akár munkaviszonyban vannak, akár tsz-tagok. Az egyszerűbb mezőgazda- sági szövetkezetek (termelő­szövetkezeti csoportok, szak- szövetkezetek, szakcsoportok, hegyközségek) tagjai eddig nem kaptak családi pótlékot. Az új rendelet rájuk is kiterjeszti ezt a jogosultsá­got. Az ő esetükben a családi pót­lék folyósításának feltétele, hogy az ehhez szükséges, kö- iös munkában eltöltött napok alatt a betegségi biztosítási jogszabályok alapján, szövet­kezetük és az illetékes társa­dalombiztosítási szerv között létrejött megállapodás értel­mében, betegségi ellátásra jo­gosultak legyenek. Az új rendelkezések ki­mondják, hogy egy 16 éven aluli beteg gyermek után is jár családi .pótlék, ha a gyer­mek betegsége legalább égy éve tart, vagy egy éven belül nem szűnik meg, s a gyermek állandó ápolásra szorul. Mind a kormányrendelet, mind pedig a SZOT-szabály­zat tartalmaz a felsoroltakon kívül jó néhány fontos intéz­kedést. . ■ \ >• ff*" ^ Ugar helyén Hasznos melléküzemágat lé­tesített az alsónémedi Kossuth Tsz. A falu határában nagy kiterjedésű — ezelőtt több év­százada legelőnek használták — területen kavicsbányát tár­tak fel. A kavicsban szegény vidéken a fontos építőipari nyersanyag igen keresett. A tsz kavicsbányája jelentős pluszjövedelmet biztosít a szö­vetkezetnek. Országos mezőgazdasági kiállítás helyett Azokban az években, ami­kor nem rendeznek orszá­gos mezőgazdasági kiállítást, a különböző tájegységeken tartanak szakmai bemuta­tókat. Az idén is több ilyen eseményre kerül sor. Az első, az országos bogyós gyü­mölcstermelési kiállítás Dré­gely palánkon nyílik meg jú­nius 22-én. A nyári gyümölcs­ös zöldségbamutató nagykő­rösi esemény lesz. Egerben rendezik meg az országos cse­megeszőlő-kiállítást. Az utolsó, már őszi esemény színhelye: Nyíregyháza. Itt az almater­mesztő szakemberek találkoz­nak és cserélik ki tapaszta­lataikat. Az alkoholizmus — betegség Szerda délelőtt a Pest me­gyei, alkoholizmus elleni tár­sadalmi bizottság nyilvános ülést tartott a megyei tanács nagytermében, amelyen részt vett Barinkai Oszkárné, az MSZMP megyei bizottságának titkára. Megjelent Rostás Ist­ván, a Magyar Vöröskereszt országos elnöke, valamint a megye politikai-társadalmi szervezeteinek vezetői. A megbeszélés tárgya az al­kohol korszerű szemlélete volt. Vitaindító előadást „Az alko­holizmus mint betegség” cím­mel dr. Hárdi István ideg­gyógyász-főorvos tartott. Az 1971. évi vadászati világkiállítás programja Hazánk rendezi meg az 1971, évi vadászati világkiál­lítást. Eldőlt már az is, hogy az eseményre augusztus 27. és szeptember 30 között kerül sor, a Budapesti Mezőgazda- sági Kiállítás és Vásár 33 hektáros területén. Itt össze­sen 55 ezer négyzetméternyi terület áll majd a kiállítók rendelkezésére. A kiállítás programja rend­kívül változatosnak ígérkezik. A vendégek fedett csarnok­ban ismerkedhetnek meg a vi­lág minden részéből beküldött trófeákkal. 2800 négyzetméte­res kiállító teret kap a kollek­tív vadászfegyver bemutató. A világkiállítás egyik érdekes­ségének ígérkezik a vadászku­tya bemutató, amelyre kétezer ebet várnak. A népművelés — társadalmi ügy! A Gödöllői Járási Tanács végrehajtó bizottsága nemré­giben megvizsgálta: hogyan felelnek meg a velük szemben támasztott követelményeknek a művelődési intézmények? Elöljáróban tudni kell, hogy a járás 27 községe közül tíz rendelkezik kiemelt művelődési házzal; ti­zenkettőben művelődési ott­hon működik, tiszteletdíjas igazgató vagy népművelési ügyvezető irányításával, öt községben — Hévízgyörkön, Ikladon, Erdőkertesen, Kistar- csán és Valkón — egyáltalán nincs művelődési ház. A 22 művelődési intézmény közül korszerűségével, minden igényt kielégítő felszerelésé­vel magasan kiemelkedik a legfiatalabb, a veresegyházi művelődési „kombinát”. A de­rékhadat a bagi, a galgamá- csai, a túrái és a vácszentlász- lói művelődési házak képezik, amelyeknek befogadóképessé­ge, ellátottsága megfelelő. Akadnak azonban olyanok is, amelyek már alig-alig felelnek meg rendeltetésüknek. Mert igaz ugyan, hogy Vácegres egyike a járás legkisebb köz­ségeinek, de 70—80 személyes „nagytermével”, ócska bútor­zatával faár ebben a néhány száz lelkes faluban sem tud kulturált szórakozási-művelő­dési lehetőségeket biztosítani. Ennél is szembetűnőbb a kul­túra otthonának elmaradottsá­ga azokban a Galga menti községekben — például Gal- gagyörkön —, ahol az erős, jól gazdálkodó termelőszövetke­zetek tagsága rendezett anya­gi körülmények között, szép családi otthonban él. TIT-elóadások - harmincezer hallgatóval Divat lett az országjárás Általában nagy a különbség a kiemelt művelődési házak és a — jóval szerényebb költség- vetéssel gazdálkodó — műve­lődési otthonok felszerelésé­ben. Míg az előbbiekben min­denütt megtalálhatók a tv- készülékek, rádiók, lemezját­szók, a különböző játékok, a foto- és egyéb szakköri felsze­relések, a művelődési ottho­nokban e tekintetben is sok a kívánnivaló. Eszközök hiányában pedig — az ügyszeretet, a lelkesedés sem képes csodákat tenni. Kü­lönösen azokon a helyeken, ahol a népművelést még nem sikerült társadalmi üggyé ten­ni! A gondok, nehézségek mel­lett — természetesen — ered­ményeket is bőven összegezhe­tett a végrehajtó bizottság. Mindenekelőtt azt az örvendetes szemléletbeli változást, amely megerősítette a klubmozgalom és a szakköri tevékenység pol­gárjogát a népművelők köré­ben. Eredményes volt az is­meretterjesztő munka is. Az elmúlt évben a társadalom- tudományokról 327, a termé­szettudományokról 240 elő­adást rendeztek ,a járásban, s ezeken összesen csaknem har­mincezer ember vett részt. Az előbbiek közül különösen az irodalmi, a művészeti, a peda­gógiai, a történelmi, a filozó­fiai és a nemzetközi témák vonzották a hallgatókat. Nagy sikerük volt a kiállítások, az ipari és mezőgazdasági üze­mek, a múzeumok látogatásá­nak, a szellemi vetélkedőknek s az országjáró kirándulások­nak is. Országjáráson például csaknem ezerötszázan vettek részt! A művelődési intézmények működésének célja a szabad idő célszerű, értékes kihaszná­lása lett, az öntevékeny mű­vészeti csoportok érdeklődési körének megfelelően. Ezt bi­zonyítja az is, hogy a színját­szó csoportok, irodalmi szín­padok, népitánc-együtesek és énekkarok mellett „előretör­tek” a szakkörök: jelenleg 24 működik a járásban, összesen 532 fiatal részvételével. S mindinkább hódít a klubmoz­galom. Különösen biztató az ifjúsági klubok működése, hi­szen ez a záloga a színes, ele­ven KISZ-szervezeti életnek. A sok eredmény, pozitív vé­nás mellett — ünneprontár szándéka nélkül — beszélnünk kell valamiről: a művelődési há­zak és a tömegszervezetek, tár­sadalmi szervek kapcsolatáról. Még ma is akad község, ahol azt vallják: „A művelödésiház- igazgátót azért fizetik, hogy mindent ő csináljon, szervez­zen, rendezzen, vezessen." Nem sok ilyen község van — sze­rencsére —, de van. Pedig ez­zel a nézettel soha, sehol nem lehet egyetérteni! — nyíri —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents